Esztergom és Vidéke, 1910

1910-09-01 / 68.szám

Q C C HÍREK. ^ > Q — Kitüntetés Ő Felsége Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgatónak a katonaság körében kifejtett emberbaráti működéséért a Ferencz Jó­zsef rend lovagkeresztjét adományozta. — Személyi hir. Vimmer Imre polgármester és neje vízaknai fürdőzésükről haza érkezett. A polgármester tegnap már át is vette hivatalának vezetését. — Kinevezés. Főispán úr Őméltósága a szer­dai közgyűlésen a törvényhatósági bizottságnak be­jelentette, hogy dr. Wertner Mór párkányi járásor­vost tiszteletbeli főorvossá, dr. Berényi Zsigmond esztergomi gyakorló orvost pedig tiszteletbeli járásorvossá nevezte ki. — Elnökválasztás. Az Esztergomi' Kereskedő Ifjak Önképző Egyesülete augusztus 30-án tar­tott ülésén a Rózsa Vitái távozásával megürese­dett elnöki tisztségre egyhangúlag Takács Gedeon bencés tanárt, bencés házunk fiatal, agilis tag­ját választotta meg. — Kálmán Gusztáv mandátuma. Egyik ko­lozsvári lapbán olvassuk a következőket: „Kálmán államtitkár feltétlenül le fog mondani a kolozsvári mandátumról és az esztergomit tartja meg. Az erre irányuló bejelentést már legközelebb meg fogja tenni a Máz elnökségénél." Mi szívesen el­hisszük a kolozsvári lapnak azt, hogy országgyű­lési képviselőnk lemond a kolozsvári mandátum­ról, azonban kijelentjük, hogy ily irányú lépést csak a petíciók letárgyalása után fog tenni az államtitkár. — Megyei közgyűlés. A vármegye törvény­hatósági bizottsága Meszleny Pál főispán elnök­lésével szerdán délelőtt rendkívüli közgyűlést tar­tott. Dacára a sovány és sablonos tárgysorozat­nak á bizottsági tagok elég szép számmal jöttek össze és a belépő főispánt — bizonyára a beteg­ségéből való felépülésén érzet Örömben — lelkesen megéljenezték. A főispán mindenekelőtt felolvastatta a törvényhatósághoz érkezett királyi kéziratot, mely­ben a Felség köszönetet mond a vármegyének üdvözléseért. A legfelsőbb kéziratot a bizottsági tagok állva hallgatták végig és á félolvasás után éltették a királyt. A tárgysorozat megkezdése előtt az elnöklő főispán dr. Wertner Mór és dr. Berényi Zsigmond orvosokat tb. fő- illetve járás­orvossá nevezte ki. A felsőbb rendeleteknél jelen­tette az előadó, hogy az 1910* évre szóló viri­lista-névjegyzéket a belügyminiszter a fellebbezés elutasításával jóváhagyta, továbbá intézkedett kör­rendeletileg a községi-, kör- és segédjegyzók sza­badságidejéről és a vele kapcsolatos helyettesíté­sekről, nemkülönben ugyancsak a fentiek és öz­vegyeik és árváik nyugdíjaztatása és ellátásáról alkotott szabályrendeletet is jóváhagyta. Ifj. Vim­mer Imre helyébe a földadó-bizottságba Erdőssy Ferencet választották meg, mire Gősy György meg nem állhatta, hogy a megválasztott vigasz­talására oda ne súgja, hogy ne búsuljon, ez na­pidíjjal van összekötve. Kisujfalu község képvi­selőtestületének a községi kisbíró fizetésének 130 koronáról 180 koronára való felemelése tárgyában a törvényhatóság helyt adott a kisbíró kérelmé­nek annál is inkább, mert kisbíró, bakter, postás, őr meg mittudom én miegyéb — egy személy­ben. Erre az egyik szellemes bizottsági tag meg­jegyezte, hogy -azt az 50-et, azaz kétszer 25-öt néni lehet tudni, melyik hivatala után érdemli meg. Esztergom város képviselőtestületének az 1909. évre utalványozott 22.000 korona állami hozzájárulás mikénti felhasználása tárgyában ho­zott határozata ellen Bleszl Ferenc, Székely Hen­rik és társaik felebbezést adtak be a törvényha­tósághoz. A megye — ugylátszik — a kényelmi szempontokat tekintette, mert a város álláspont­jára helyezkedvén, elfogadta az áll. vál. javaslatát. Dr. Szilárd Béla az ügy. előadója az állandó vá­lasztmány javaslatával szemben is fenntartotta előadói javaslatát, amelyben szigorúan ragasz­kodva a belügyminiszter direktíváihoz, azt kivánta, hogy se a város, se az állandó választmány ha­tározata ne fogadtassék el. Dr. Fehér Gyula az állandó választmány javaslata, Bleszl Ferenc fellebbezése mellett érvelt. Vimmer Imre a város határozatát, Fődi Félix Bleszl indítványának elfo­gadását javasolta. Dr. Szilárd előadó terjedelmes és szépen kidolgozott előadói javaslatának indo­kolását olvasta fel ezután közkívánatra, amelyben a jog- és szabályrendelet szerint mutatja ki a vá­ros és az állandó választmány határozatának tart­hatatlanságát. Őszintén kimondja, hogy szívesen látja, ha más tisztviselő társai nagyobb fizetést óhajtanak elérni már csak azért is, mert reméli, hogy igy ő is majd kedvezőbb fizetést kap, a jo­gon és szabályon azonban ez az igyekezet mit sem változtat. Az állandó választmány javaslatá­nak elfogadásával egyébként a közgyűlés az egész vitás ügynek eldöntését a belügyminiszterre bizta, amennyiben Bleszl Ferenc kijelentette, hogy indít­ványa el nem fogadása miatt újból fellebbezéssel él. Vimmer Imre polgármesternek takarékpénztári igazgatósági tanácsossága ügyében a törvényha­tóság Bártfay Géza fellebbezését elutasította, mert úgy vélekedett, hogy annak elbírálását az autonóm jogú város már megtette és bizonyára a város legjobban tudja, mi áll érdekében. Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után a közgyűlés 12 órakor a főispán éltetésével ért véget. — Halálozás. Schmidt Nándor helybeli órás­mester kedden reggel életének 76-ik evében hirte­len meghalt. A régi, élete utolsó percéig munkás iparosnak temetése ma délután 4 órakor lesz a gyászházból. Az elhunyt órás nemcsak Eszter­gomnak, hanem a megye vidékének is egyik legré­gibb és legkeresettebb órásmestere volt. Halálát Gyula és Lujza gyermeke gyászolja. — Félmillió jótékony célra. Pór Antal pre­látus kanonok a szivjóságnak és áldozatkészség gyönyörű példáját adta. A katholikus tanítók épí­tendő árvaháza javára kerek félmillió korona ala­pítvánnyal járult és ezzel egy csapásra lehetővé tette ezen humánus intézmény létesithetését. A kiváló* prelátus fentartotta magának a jogot, hogy az intézet alapszabályaiba olykép folyhasson bele, hogy az árvaházba ne csak kizárólag a katholikus tanítók, hanem bármely arra szoruló esztergomi árva felvehető legyen. Fejedelmi méretű jótett önmagát dicséri. — Elmentek a színészek. Mezei társulata 8 heti szezon után hétfőn hajnalban Veszprémbe tá­vozott. Mezei legközelebb 1911-ben és pedig áp­rilis—májusban tartja meg a szezont városunkba. — A kolera ellen. A hatóság tegnap dob­szó utján figyelmeztette a közönséget a tisztasági dietikus szabályok betartására. Gyümölcs és diny­nyeevéstől feltétlenül tartózkodni kell és minden irányban a legszigorúbb tisztaságra kell ügyelni. A veszedelem ugyan nem fenyegető többé, de az elővigyázat még mindig indokolt. Múltkori számunk­ban előterjesztett azon javaslatunknak, hogy a du­navizeseknek tilltassék el a hajó állomás előtti viz­merités, a rendőrség eleget tett és most már az összes vízárusok csak hévvizet hozhatnak forga­lomba. — Pótvizsga elöl a halálba. Bátorkesziről jelenti tudósítónk : Egy reményteljes fiatalember ve­tett véget önkezével az életének. Csörge Sándor a főgimnázium VII. osztályú tanulója augusztus 29-én este 10 órakor főbelőtte magát és azonnal meg­halt. A tehetségesnek ismert ifjú állítólag a pót­vizsgától való félelmében menekült a halálba. — Nincs kolera, de az igaz,hogy Virág és Szántó cég a nyári cikkek kiárusítását lényeges ár­leszállítással megkezdte. Egyben tudatja a cég, hogy az elismert kitűnő női fehérnemű cikkek közé ujabban az intézeti leánykelengyét is felvette. Raktáron van mindennemű és nagyságú leány fehérnemű szolid kivitelben mérsékelt árért. Meg­tekinthető minden vétel kötelezettség nélkül. Vi­dékre készséggel küld mintadarabokat. — Harc a csendőrökkel. Vasárnap délután véres eset történt a megyebeli Magyarszőgyén községben. Mint tudósítónk irja, a köbölkuti csen­dőrőrs Szabó nevű őrsvezetője kerékpáron ment keresztül a községen. A nagy melegben szomju­ságát csillapítandó betért Schwartz Dávid korcs­májába, kerékpárját a korcsma előtt hagyva. Meg­látta ezt Gábris Mihály szőgyéni legény, aki a csendőrnek régebbi haragosa, mert Szabó állító­lag egy másik társával őrjáratban lévén, szétza­varta egyszer a Gábris által engedély nélkül ren­dezett táncmulatságot. Boszujának kielégítésére kedvező alkalomnak találván a csendőr távollétét, bicskájával a kerékpár pneumatikját két helyen elvágta. Szabó csendőr a korcsmából kijővén, felelősségre vonta Gábrist és arculütötte. Ezt lát­ván Gábris egyik pajtása, odaugrott és hátulról a csendőrt úgy fejbe vágta, hogy az megtántoro­dott. Gábris sem volt rest azonban, mert a csend­őrnek a biciklire csatolt kardját hüvelyéből ki­rántva, a csendőr 'felé sújtott. Szabó a kardot elkapta, miközben a jobb tenyerét a pengééi le­vágta. A vér láttára Gábris és vitéz társa meg­szaladt, a csendőr pedig bekötözte sebét és a köbölkuti őrsre ment jelentést tenni. Innen két fegyveres csendőr jött Szőgyénbe Gábris elfogá­sára. Gábris és atyja Péter lakásukat a csend­őrök érkezésekor eltorlaszolták és valóságos csa­tát vívtak a behatolni akaró csendőrökkel. Végre is azonban a csendőrök behatoltak a szobába és felszólították a két Gábrist, atyát és fiút, hogy adják meg magukat. A fiatal Gábris a felszólí­tásra azzal felelt, hogy egy tigrisugrással az egyik csendőrre rontott és el akarta venni tőle a fegy­vert, amire a csendőr Gábrist leszúrta. Haldokolva szállították a helybeli „Kolos" kórházba. Atyját a csendőrök letartóztatták és kihallgatásáig a köz­ségházán lezárták. — Bögleletes bűz. A Sánc-utcában bot­rányos állapotok uralkodnak. A vágóhídi beles vagy húros abban az utcában ,lakik és a vágó­hidról hozott állati belső részéket is ott dolgozza fel. Az eldobott állati hulladékot, ahelyett hogy elásná kidobja a földre, ahol dögleletes, elvisel­hetetlen, bűzt terjesztenek e kolerás világban. Intézkedést kérünk. — Dementi. Az „E. L." legutóbbi számá­ban azt a hirt közölte, hogy a párkánynánai állo­máshoz vezető utat ki fogják kövezni. Ez* a hí­resztelés — sajnos — nem felel meg a valóság­nak, jóllehet éppen itt volna az ideje annak, hogy eme nagyforgalmú úttest valahára jókarba helyez­tetnék. — A kolera nálunk. A hazánk északi és déli részén fenyegető kolerajárvány beütését meg­gátlandó, hatóságaink, úgy a megye, mint a város egészségügyi faktorai mindent elkövetnek, hogy a veszedelmes bajnak elejét vegyék. A megyében és a városban eddig megállapított kolerás beteg nincs, de minden napra jut egy-egy koleragyanus esetbejelentés. Vasárnap este a komáromi rendőr­kapitányság értesítette rendőrségünket, hogy ott egy koleragyanus férfit a vonatról leszállítottak, akivel Almásfüzitőn át Esztergomba utazott egy leány. A rendőrség a távirat vétele után dr. Áldori Mór tanácsorvost értesítette, aki a vonatról a le­ányt egyenesen a járványkórházba vitte megfigye­lés végett, ahol kitűnt, hogy az állítólagos kolera­gyanus leány Borsos Gizella. A leány megcáfolta a komáromi rendőrség értesítését, mintha ő bár­milyen féifival egy szakaszban utazott volna. Ezideig koleragyanus tünetek nem is mutatkoztak rajta és igy valószinű, hogy az öt nap leteltével a tanácsorvos elbocsátja. A második koleragyanus Varga Péter szálkai gazda, aki a budapesti lóvá­sárról jött Esztergomba. A vonatból kiszállván, rosszul lett és az Erzsébet-utcasarkán összeesett.

Next

/
Thumbnails
Contents