Esztergom és Vidéke, 1910
1910-07-31 / 60.szám
mat, nőket és férfiakat egyaránt (18 éven felül). Minden érdeklődő közölje véleményét a tekintetben, hogy kötelező legyen-e az orvosi vizsgálat és hogy mily beteg;ségek és mely indokok miatt legyenek házassági akadályok? Á vélemény alulírott jogi szaklaphoz intézendő. Minden egyes beérkezendő véleményt kívánságára a beküldő névaláirásával vagy enélkül úgy szaksajtónkban, mint összegyűjtve külön könyvben kiadunk és az orvosi vizitációra vonatkozó törvényjavaslattal együtt a magyar parlamenthez elíogadás végett benyújtunk ! Ehrlich Pál, a hires frankfurti professzor, a vérbaj elleni szérum feltalálója hozzánk intézett táviratban is nyilatkozott már, hogy a házasulandók orvosi vizsgálat alá bocsájtandók és hogy a vérbaj, mig abból a beteg teljesen ki nem gyógyul, házassági akadályul szolgáljon. Százezreknek a véleménye minél előbb gyűljék egybe, hogy annál hatalmasan demonstráljuk a törvényjavaslatnak az egész nemzetre és az emberiségre kiterjedő sürgető fontosságát. Házasság- és Családjogi Szemle szerkesztősége Budapest, VII., Erzsébet-k'órút 17. szám. A városi törvény. Messze kiható, fontos javaslaton dolgoznak a belügyminisztériumban. A városok által régen sürgetett, úgynevezett városi törvény ez, amely hivatva lesz a városok kormányzatának jelenlegi ósdi és — Vigyázat, vigyázat leüt valamit. — Engem nem is félt, évődött Marosi. A szobában levő nagy petróleumlámpa aztán eloszlatta a nagy feketeséget. Marosi leült a kanapéra s várta, mig Margit leveti kabátját, összerakja a könyveit s felcsavarja a még mindig pislogó lámpát. — Jöjjön már közelebb hozzám, maga rosz teremtés, maga határozatlan kis primadonnajelölt. Margit merően nézett a fiúra az asztal mellől s közeledve hozzá, lassan határozottan kezdett beszélni. — Mit mondjak magának, én édes mindenségem, milyen választ adjak. Marosi egész közel vonta magához s lassan az ölébe ültette. — Amióta ösmerem magát ki vagyok cserélve. A mama azt mondja, nem ösmer rám egy idő óta, a lányok félnek tőlem az iskolában, azt híresztelik rólam, hogy búskomor vagyok. Én őrülten szeretem magát. A színészettől nem birok megvállni, érzem, biztosan tudom. És látja szólt alig hallhatóan és gyöngéden á'fogva a férfi nyakát, nem birok magától sem megválni. Én nem tudom mit . . . tegyek . . . Vagy tudom is . . . nem is, látja én ... én hetek óta . . . tö röm a fejem . . . Imádom magát. Imádom — kiáltotta egészen hangosan, ugy hogy a férfi egész testében megremegett. Őrült vágyakozással ölelte magához az ölében ülő, pihegő leányt. Kéjjel telt meg hirtelen a szoba levegője, eltörpült, a lihegő pár előtt minden s egy lett uralkodóvá, a mindent betöltő forró szerelem. Margit ott maradt a színészetnél. meg nem felelő módját a kor haladó szellemének megtelelő uj alapokra fektetni. A városok törvénye nem új, hanem régi kívánság és már Tisza István gróf belügyminisztersége alatt készült egy törvényjavaslat a városok törvényéről, de a kormányválság megakadályozta annak teljes kidolgozását és parlamenti tárgyalását. Az új törvényjavaslat ugyanazon alapelvek szerint készül, mint az előbbi. Az új tervezet egészen átalakítja az önálló törvényhatóságok szervezését. A javaslat a mai rendszert a porosz és angol városi joggal egyezteti össze. A polgárságnak több befolyást biztosit az ügy menetelére és lehetővé teszi a városok teljes önállóságát. A városok uj törvénye visszahelyezkedik a régi magyar jog helyes alapjára és a város közgyűlése a lakosság számának megfelelően legfeljebb százhúsz tagból állhat. A törvény szerint minden ezer lakos után lesz egy bizottsági tag, de a bizottsági tagok száma százhúsznál több nem lehet. A bizottsági tagok felét az országgyűlési választók a város összes polgárainak sorából, felét pedig a legtöbb adófizetők sorából választják. A közgyűlés hatáskörét taxatíve sorolja fel a törvényjavaslat. A kisebb jelentőségű ügyeket kiveszi a közgyűlés hatásköréből és a városi választmány hatáskörébe utalja. A városi választmány a közgyűlés kebeléből alakított testület, amely a közgyűlés hatásköréből kivett ügyeket intézi el és előkészítő fóruma a közgyűlésnek. A közgyűlés elnöke a polgármester lesz. A főispáni állást a javaslat megszünteti, viszont a polgármestert, akit a közgyűlés a maga kebeléből választ hat évre, állásában a király erősiti meg. Helyettese az alpolgármester (tanácsi igazgató) lesz. A tanács tagjait a közgyűlés választja. A főorvost, a rendőrfőkapitányt (a rendőrség államosításáig) és a főmérnököt a polgármester előterjesztésére a belügyminiszter nevezi ki. A tanács vezetője a jövőben is a polgármester marad, de ő csak irányítani fogja a dolgokat. A tanács rendes elnöke a tanács igazgatója lesz. A beválasztott bizottsági tagoknak — a porosz minta szerint — egyenlő joguk lesz a tanácsosokkal. Hogy a polgárság befolyását még inkább fokozza, megalkotta a javaslat az angol rendszerű városi választmányt, amelynek ülései elé kerülnek a tanács által a közgyűlés számára előkészített ügyek, s a közgyűlésnek a választmány tesz javaslatot. A közgyűlésnek jogkörét is nagyban bőviti a javaslat. Számos olyan dologban, amelyet most jóváhagyás végett a belügyminiszterhez kell felterjeszteni, a közgyűlés jogerősen dönt. Ezek az elvek bennfoglaltatnak nagyrészt a régi tervezetben K De a városok az utóbbi időkben bőséges adatgyűjteményt szolgáltattak a belügyminisztérium kodifikáló osztályának, azonfelül a, mai belügyminiszternek is meg vannak a saját nagyértékű reformtervei, amelyek az új városi törvényben bizonyosan érvényesülni fognak. A lefolyt színházi hétnek bár nem mind örvendetes, de azért felemlitésre méltó több mozzanata volt. E héten szép tanújelét adta színházba járó közönségünk, hogy nem hagyják hidegen az örökbecsű klasszikus darabok. Madách remekműve „Az ember tragédiája" kétszer vonzott zsúfolásig megtelt házat. Viszont közönségünk ezzel kimutatta gyengéjét, hogy tul hiszékeny az élelmes színigazgatókkal szemben s lépre ment, elhivén, hogy „Az ember tragédiá"-ját ami rozoga arénánk diszlethiányban szenvedő, kicsi szinpadán elő tudják adni legalább ugy, hogy a szerző, Madách Imre ne forduljon meg a sírjában egynéhányszor. A hiszékeny közönség alaposan csalódott, ellenben anyagi sikert aratott az élelmes direktor. A boldogult Hutt-telki arénában bizony láttuk mi már az Ember tragédiáját különb előadásban is. Szerdán Abel Hermán nagysikerű vígjátéka a „Kis királyok" mulattatta azt a kevés számú közönséget, amely az arénában összeverődött. A szellemesen fordulatos vígjáték éles beállítással mutatja be az udvari körök léha kéjenc életét. Igen figyelemreméltó alakítást nyújtott Vihari a márki szerepében. Jávor Aranka a társulat legintelligensebb színésznője, aki öntudatos művészetével már sok kellemes percet szerzett a közönségnek ezúttal is kitűnő volt Mimi hercegnő szerepében. Sándor Júlia ugylátszik nem volt eléggé disponálva, de azért Evire-alakitása élvezhető volt. Jó volt Stoll is mint Conrád főherceg Pénteken és szombaton az Ember tragédiája csinált zsúfolt házat. Az előadásról fentebb vett véleményünkhöz csak azt csatoljuk, hogy az előadás ciméül inkább az esztergomi emberek tragédiája illett volna. Egy olyan kiváló színtársulatnak, mint Mezei direktoré, nem lenne szabad a klasszikus magyar színműirodalom eme leghatalmasabb alkotása ellen ilyen lehetetlen merényletet intézni. HÍREK. — Személyi hírek. Meszleny Pál főispán pénteken éjjel hajóval érkezett Budapestről városunkba. — Sprecher Artúr, hadtestparancsnok 3 napon át városunkban tartózkodott és résztvett a táborba koncentrált gépfegyverütegek gyakorlatain. — Ö Felsége az ipartestülethez. Az esztergomi ipartestület negyedszázados jubileumi ünnepén tudvalevőleg táviratban üdvözölte O Felséget. Ezen üdvözlésre a kabinetiroda a kereskedelmi miniszter útján a következő választ küldötte : Értesítem az ipartestületet, hogy huszonötéves fennállásának emlékére tartott zászlószentelés alkalmából Ő császári és királyi Felségéhez intézett táviratában kifejezett hódolatát Ő császári és királyi Felsége köszenettel legkegyelmesebben tudomásul venni méltóztatott. Budapest, 1910. július hó 22. A miniszter helyet: Kálmán, államtitkár. Ezen választ a mai közgyűlésen hozza a vezetőség az iparosság tudomására. — Jótékonycólú nyári mulatság. Az 1910. évi szünidőben Esztergom városában tartózkodó tanítóság a helybeli tanítótestülettel együttesen az Esztergomban létesítendő Országos Katholikus Tanítói Árvaház javára 1910. augusztus hó 6-án, szombaton, a „Fürdő" vendéglő kerthelyiségében hangverseny, szinjáték és tánccal egybekötött nyári mulatságot rendez a következő műsorral: 1. Ének. Előadja: Kadich Szidónia fővárosi énektanitónő, zongorán kiséri: Takács Gyula. 2. Mulattató felolvasás az iskola életéből. Tartja : Homor