Esztergom és Vidéke, 1910

1910-02-02 / 10.szám

kezese következett a „Koldus deák"-ból. Ezután Gerlei Dénes énekelt egy pár he­lyi vonatkozású vicinális-kupiét, általános tetszést, tapsot aratva. A műsor érdekes­sége volt az úgynevezett állatkoncert, nevezetesen indiai ökör, csavartszarvu kecske, lengyel disznó, afrikai szamár, maláji tyúk és egy angol kakasból álló állatsereglet. A szereplők, illetve maszkí­rozott személyesitők oly buzgalommal fe­leltek meg feladatuknak, hogy a közönség nem győzött furcsa hangjukon és öklön­dözésükön eleget kacagni. Az általános derültség után a férfikar éneke rekesztette be a műsort. Ezután megkezdődött a tánc és a vi­lágpósta is vigan működött. Az első né­gyest 100 pár táncolta fél 12-kor, mig a második négyest reggel 3 órakor, 60 pár és tartott kivilágos-kivirradtig, ad oculos demonstrandum, hogy ezen polgári kör­nek mulatsága évről-évre mind látogatot­tabb lesz, de a hagyományos fesztelenség és derült kedv mindig uralkodó marad. A világpóstán a legtöbb lapot Bakos Mariska, Klamm Mariska és Csányi Etelka kapták. HÍREK. Farsangi naptár. Február 2-án, A Kath. Legényegyesület szinielő­adással egybekötött táncestélye. a Fürdőben. „ 4-én. A helyőrség altiszti karának tánc­estélye a Fürdőben. ,, 5-én. Az Esztergomi Kath. Kör tréfás estélye, saját helyiségében. „ 5-én. A helybeli turista asztaltársaság tánc­estélye a Magyar Királyban. „ 6-án. Az ipartestület szinielőadással egy­bekötött családias jellegű táncmu­latsága a Fürdőben. — Adomány. Az Esztergom Szenttamás és Vízivárosi kath. polgári kör házalapja javára ujabban dr. Koperniczky Ferenc prael. kanonok 25, Umh'óh Lajos 10 ko­ronát ; mig az ujonan készült szinpadhoz a Singer és Leimdörfer cég 24 korona értékű faanyagot adományozott, melyért ez uton mond köszönetet az elnökség. — Ötvenéves évforduló. A helyben állo­másozó 76 ik gyalogezred tegnap tartotta alapításának ötvenes évfordulóját. Az ün­nepség tegnap reggel zenés ébresztővel meneküljön ? Leszálljon ? Az épen annyit jelent, mint szembe menni a halállal s a halál úgyis mindig elég korán jön. Sze­gény csaknem kétségbe esett, mikor arra a kis padlás ablakra gondolt, ahonnét ez a függő helyiség levegőt és világosságot nyert. Közelebb húzódott hát s kidugta a fejét rajta, hogy körültekintsen. Előtte terült el a végtelen lapos sikság: kissé balra kis erdőcskét látott, melyből egy torony csúcsa nyúlt magasra. Ó, ha sike­rülne elérni ezt a falut! A padlás ablak alatt épen trágya domb volt. — Nem* épen kívánatos, de legalább puha, jegyezte meg a polgármester. Csak előre s a jó Isten oltalmazzon meg. Van den Mhoon ur felkapta a lepedőt, összegöngyölte, a padlás ablak felett egy vaskapocsra erősítette s megpróbált ki­bújni a nyilason. De az ördög másként akarta. A lábai már kinn voltak. De a hasa, az a terjedelmes has makacsul vo­nakodott, a — has ott akart maradni! A polgármester megpróbálta minden kép­zelhető módon, fejjel előre, oldalt fordulva, háttal lefelé, de mindhiába. Takarjátok el az orcáitokat, Rauenstadt érdemes polgá­rai ! Közigazgatási tevékenységének hosz­szú ideje alatt most átkozta meg legelő­ször Van den Mhoon polgármester ur ékes potrohát! Miután a hasát nem szoríthatta jobban össze, elhatározta, hogy a padlás ablakot tágítja ki. A régi korhadt fa en­gedett. Van den Mhoon megkapta a lepé­kezdődött. Délelőtt 10 órakor ünnepélyes istentisztentisztelet volt a főszékesegyház­ban Rajner Lajos püspök érseki hetynök pontifikálása mellett. Az istentiszteleten a katonai tisztikar teljes számban megje­lent és azon a város a megye és a többi közhivatalok is képviseltették magukat. A jubileumi ünnepélyre több vidéki ezred küldötte is városunkba érkezett. A tiszti étkezdében déli 1 órakor ünnepi ebéd volt, melyre a hatóságok fejei is meghivattak. — Melyik gyógytár lesz ma nyitva? Kerschbaummayer Károly Kossuth Lajos utcai gyógytára, mig a többi d. u. 2 órá­tól zárva lesz. — Ismeretterjesztő előadás a főgimná­ziumban. Jövő vasárnap, február 6-án este 6 órakor Prikkel Marián dr., főgim­náziumi tanár Szabolcska költészetéről tart előadást a főgimnázium dísztermében. A főgimnáziumi igazgató erre, valamint az ezután tartandó előadásokra ezúton hivja meg az érdeklődőket. — Az Esztergomi Kath. Legényegyesü­let ma tartja a szokásos jó sikerű far­sangi mulatságát szinielőadással egybe­kötve a Fürdő szálloda nagytermében. Színre adják: Heltaí Jenőnek a „Mozgó­fényképek" cimű 3 felv. igen humoros bohózatát. A színielőadás kezdete pont 8 órakor. Belépődíj : személyjegy 2 kor., családjegy 3 kor. 20 fii. — Választások. A néhai Andréka Gyula volt piszkei jegyző elhalálozásával ezideig betöltetlen Piszke községi jegyzői állásra mult hó 29 én ejtetett meg a választás. A képviselőtestület egyhangúlag Bellus Bélát választotta meg a község jegyző­jévé. — Bátorkeszin, a mult héten meg­tartott óvónői választás alkalmával Lacza Juliska nyerte a legtöbb szavazatot. Mind­két pályázó városunk szülötte. — Az ipartestület jótékony célú tánc­mulatságát e hó 6-án tartja meg, melyre kiválólag felhívjuk az érdeklődők figyel­mét. Az ipartestület a mulatságot a kö­zeledő negyedszázados jubileumának em­lékére szentelendő ipartestületi zászló költ­ségeinek javára rendezi a Fürdő szálloda emeleti termeiben ének és szinielőadással egybekötve, melynek műsora a következő: 1. Népdalok — vegyeskarú ének. 2. Mo­nológ — előadja Fényes Henrik kir. adó­tiszt. 3. Szerencsés véletlen — szinmű Krausz L-től. dőt s merészen leereszkedett az űrbe. De sohase számol mindennel az ember. A polgármester még negyedrésznyi utat se tett meg, mikor a csomó eloldódzott s a szegény ember olyan erővel zuhant a trágya dombra, hogy több centiméter mé­lyen belesüppedt. — Jaj, teringettét 1 Sóhajtotta. Egy pillanatig némán, mozdulatlanul ma­radt ott váratlan helyzetében. Végre is neki bátorodott s kiszabadította magát. Körül­nézett az udvaron, semmiféle gyanús dol­got nem vett észre. Menekülhetett! Csak egy zöld sövény választotta el a faluba vezető úttól. A szín alatt Van den Mhoon talált egy zsámolyt, melyet az átugrandó akadály mellé támasztott. Egy, kettő! Tul. volt a sövényen, mikor jobbfelől ugyanazt a panaszos hangot vélte hallani mit az éjjel, ugyanazt a durva, pincéből jövő, mennydörgésszerű hangot. Nem csa­lódott ; az út felől jött. —'• „Irgalmas Isten ! elvesztem!" A hang közelebbről hangzott, a polgármester több ember szabálytalan lépteinek zaját hallotta s a facipők cuppa­nását az ut sarában, egész csoport ember közeledett. Van den Mhoon a sövény aljába hú­zódott s bámuló szemekkel nézte őket. Egész csoport férfi és nő közeledett a meszes uton. Egy halott vivő kocsi ment legelői s mögötte hosszú, fekete öltöny­ben, fölötte a fehér karinggel az Ő rut gazdája haladt, tátott szájjal, tele tüdővel SZEMÉLYEK: Kemény, nyug. százados . . Bartalos Vince. Lenke, unokahuga Kapus Juliska. Kovács, földbirtokos .... Székely Imre. István, fia Vincze László. Hartmann kir. tanácsosné . . Székely Mátyásné. Minna, leánya Markvart Mariska. Jancsi, a százados legénye . Markvart Ferenc. 4. Népdalegyveleg — vegyeskarú ének. Az estély kezdete 8 órakor lesz. Belépő­díj személyenkint 2 kor., családjegy 3 személyre 3 korona. Felülfizetéseket a cél javára köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz az ipartestület. — A Polgári Egyesület tréfás estélye A Polgári Egyesület február 8-án tartandó estélyére az alábbi meghívót bocsájtotta ki: Az Esztergomi Polgári Egyesület vi­galmi bizottságának jegyzőkönyvi kivo­nata. Elnök jelenti, hogy a folyó 1910. év február hó 8-án esti 8 órakor a Ma­gyar Király szálloda nagytermében rende­zendő tréfás estélyünkre szereplőkül: Beck János, Fényes Henrik, dr. Frey Vilmos, Janzer István, Kósik Ferenc, Magyary László, Sebők Ferenc, Schwartz Albert, Schwartz Dezső és Táky Gyula urakat sikerült megnyernünk. (Éljenzés.) Elnök indítványára, -- mely szerint: „Tekintet­tel azon ténykörülményre, hogy a túlsá­gos nagy öröm kárt okozhat az emberi szervezetben (vértolulás, guta stb.), a díjtalan belépés töröltessék; ellenben a nagyközönség érdekében a belépődíj sze­mélyenkint 1 koronában állapíttassák meg!" — egyhangú lelkesedéssel elfogadtatott. A bizottság Meizler János vendéglőssel tárgyalván, tőle azon határozott és köte­lező ígéretet vette, -hogy dacára a hét­köznapi jellegű húshagyó keddnek, nála azon este palacsinta is kapható lészen. (A korszakalkotó eszmét megéljeneztük.) A műsorból egyelőre csak annyit szabad a bizottság szótöbbsége határozatából elárulnunk, hogy egyebek közt: 1. Egy uszodai kis egér is fog cincogni valamit. 2. Egy cigány pedig bemutatja, miként lehet a már lopott hírlapi kacsát újra el­lopni. 3. Három hófaragó pedig az idei hóból városunk élő nagyjainak szobrokat fog készíteni a néző közönség szemelát­tára. 4. Egy Fényes monológ is lesz, hogy miről, azt érdekesebbnek tartjuk homályban tartani. 5. A kupléknak lesz kúpjok (tetejük), de lékjük nem. 6. Végül Csiszti a puttonból níz ki. Hogy pedig a valósággal ménydörgő hangon énekelve, ahogy csak kifért a torkán : „De profundis clamavi ad te, Domine." Az érdemes polgármester kacagni kez­dett, önkénytelenül, eszeveszetten s mi­alatt a gyászmenet elvonult, szinte úszott az örömben. — Most már — értem! mondta magá­ban görcsös kacagás közben . . . Ertem! Temetés! ... Ez hát a kántor! . . . A pincében gyakorolta magát, nehogy enge­met zavarjon . . . Hát kántor! De mi­lyen aggodalmakat állott ki miatta! Iste­nem milyen ostoba dolog, — hogy is tudott olyan ostoba lenni! Csaknem sirt örömében. Mikor a házi gazdája teendőit végezve haza került, el mondtak egymásnak mindent. És Van den Mhoon Károly polgármes­ter ur nem sokáig folytatta a kutatásait. Haza tért csendes városkájába, ahol újra megtalálta diszes vörös házát, a tulipán­jait, a nyolc leányát, a forralt borát s Van den Mhoonné asszonyságot, kedves élete párját. Azt gondolva, hogy eleget kacagott ő maga magán, nem mondta el ezt a ko­mikus kalandját senkinek, attól tartva, hogy polgártársai tiszteletreméltó szemé­lyiségét ki fogják gúnyolni. A hatóságnak pedig még Belgiumban se szabad alkalmat adni a kacagásra. Máté Pál. n. é. közönség a műsor számai közti hézagokat kellemesen tölthesse el, teritett asztalokat tétetünk a terembe. Cigányró nem kell gondoskodnunk, mert az már meg van fogadva. Kérjük a hölgyeket, hogy minél egyszerűbb ruhában jelenje nek meg. — A párkányi ipariskola miként lapun­kat értesitik, megnyílt és eddig 50 tanuló jár az előadásokra, ami annak a jele, hogy az iskola felállítása indokolt volt. — Farsangi estély Kóbólkúton. A kö­bölkúti fiatalság mult hó 29-én minden izében sikerült táncmulatságot rendezett — jótékony célra, — melyet válogatott számokból összeállított műsor előzött meg. A műsor minden pontja pompásan sike­rült, mit a közönség sűrűn felhangzó tap­sai legjobban igazoltak; mindazonáltal legnagyobb tetszésben részesültek az Al­Duna megkapó szépségű tájait feltüntető vetített képek. A vetítést kiváló szakérte­lemmel és ügyességgel Sebestyén József végezte; a felolvasó nehéz tisztét köz­megelégedésre Franz Pál látta el. A mű­sor befejeztével megkezdődött a tánc, mely kifogyhatlan jókedvvel a késő reg­geli órákban ért véget. — Jelen voltak : Berényi Józsefné, Béki Vendelné, Terike és Irma, Bitvai Modeszta, Brutsy Béláné, Gálfi Paula és Mariska, dr. Glaser Zsig­mondné és Duczika, Grünhut Sándorné, Heitler Ignácné, Horváth Klárika, Joó Emma, Kasza Pálné, Lenke és Jolánka, Klinda Aranka, Kövesdi Mária, Kucsera Károlyné, Marton Viktorné, Pathy Dezsőné, Sebestyén Lajosné, Schneer Ilona, Stampay János, Stiaszny Aranka, Székely Alajosné és Margit, Teszárs Győzőné, Karolina és Gizella. — Felülfizettek: Szemere Miklós, Ulmann Adolf, Luczenbacher Pál 8—8 K, Brutsy Béla 7 K, Klinda Aranka 4 K, Stampav János 3 K, Berényi József, Mitter Antal, Pathy Dezső, Schneer Zol­tán, Teszárs Győző 2—2 K, dr. Glasé/ Zsigmond 1 K. A rendezőség ez úton mond köszönetet a felülfizetőknek és Kucsera Károly budapesti díszműáru gyá­rosnak, aki igen Ízléses plüsstokban rej­tett táncrenddel kedveskedett a hölgyeknek. KÖZGAZDASÁG. A gumókor és annak irtása. Hasznos házi állataink különböző ragá­lyos betegségek megtámadásának vannak kitéve. A védekezés — ha valahol — ugy a gümőkor betegségnél első sorban égető szükséget képez, mert ezen lap­pangó természetű betegség az ország szarvasmarha állományában már nagy mértékben el van terjedve. Tagadhatlan, hogy ezen betegöég ellen nagyobb gazdaságok tulajdonosai egyné­melyike már megindította a védelmi eljá­rást oly módon, hogy különösen tehén­állományában levő és nyilvánvaló gümő­kóros betegeket kiselejtezte s illetve vágóhídon értékesítette. Azonban a fenti védekezéssel vajmi csekély s alig számbavehető eredmény érhető el s igy méltán vethetjük fel azon kérdést, hogy van-e a védekezésnek jobb, célhoz vezetőbb módja? Feleletünk erre egyszerű : igen. A védekezésnek ezen második, az előb­binél sokkal biztosabb módja a „Tuber­kulin" alkalmazása. Magától értetődik, hogy ezen védeke­zésnek csak akkor tapasztalhatjuk biztos sikerét, ha azt nem csak egyszer, hanem következetesen néhány éven keresztül fo­ganatosítjuk és pedig a legnagyobb pon­tossággal. A „Tuberkulinozás" mikénti végrehaj­tásának leírását e helyen szükségtelennek tartom, csak azt jegyzem meg, hogy a „Tuberkulin" ártalmatlan szer, amely az azzal beojtott állatnál semmiféle betegsé­get s annál kevésbbé gümőkórt nem okoz, hanem csakis múlékony és csekély lázas állapotot okoz, azonban legfőbb és kizá­rólagos megbecsülhetetlen értéke abban rejlik, hogy az azzal beojtott állatokban, a gümőkor legcsekélyebb jelenlétét képe

Next

/
Thumbnails
Contents