Esztergom és Vidéke, 1910
1910-07-03 / 52.szám
A nők választójoga. Irta: Hetcsegh Mihály, egyetemi tanár. (Folyt, és vége.) Hogy azonban félre ne értessem, mindjárt kijelentem, hogy én a nőket a közel jövőben nem általában akarnám felruházni politikai jogokkal, hanem egyelőre még csak kivételesen. Egyelőre még szavazati jogot csak azoknak a nőknek adnék, kik íölbirtokosok, vagy önálló ipar, vagy kereskedelmi üzlettel bírnak, vagy akik valamely hivatali állást töltenek be, tehát akik megfelelő szellemi kvalifikációval bírnak és mint önálló kenyérkeresők, mint a státusba beosztott tisztviselők működnek. Ezeknek jogi állásuk teljesen hasonló az ugyanazon szolgálati ágban alkalmazott férfiakéval. Méltányos és igazságos tehát, hogy ezeknek az állam ép ugy megadja a közjogokat, mint a férfiaknak. Ezeknél fogva én szerintem már most felruházandók lennének választási joggal a tanárnők, tanítónők, óvodások, a posta- távírda és vasúti osztályban alkalmazott nőtisztviselők, gyógyszerésznők, orvosnők, könyvelők, pénztárosok, ámbár magánhivatalokban vagy társulatoknál alkalmaztatnak és általában mindazok, kik bizonyos elméleti szakképzettségükről írásbeli bizonyítványt tudnak felmutatni. Ezek a nők önállóan keresik meg kenyerüket. Az élet harcait ép ugy megvívják, mint a férfiak. Erkölcsileg is magasabban állanak a férfiaknál. Méltányos tehát, hogy jogaik se legyenek kisebbek a férfiakénál. Avagy hogyan lehet ezt összeegyeztetni az igazsággal, hogy az iskolaszolga választó, de az igazgatónő nem az. Ha a nőnek elég esze van ahhoz, hogy a tudományos téren is megszerezze a férfiakéhoz hasonló kvalifikációt, ugy föl kell tenni róla, hogy elég értelemmel és rátermettséggel bir a politikai jogok gyakorlásához is. Fényesen bizonyítja ezt Mária Terézia, magyar királyné, Erzsébet angol királyné és Katalin orosz cárné, akik nemcsak, hogy kifogás nélkül teljesítették uralkodói hivatásukat, de sőt ennek sikerei bámulatba is ejtenek bennünket. ülve eljátszanak egy-egy szimfóniát, vagy operett kupiét. Hát persze, mert mindezt beléjük szuggerálták. Pedig szimfóniákból, kedves leánypajtásaim, nem lehet megélni! Ha bármi tűzzel játszátok is, emellett nem fő meg az ebéd. Most látom én is, mint leendő fiatal asszony, hogy ha majd a magam gazdaságába lépek, bizonyos, hogy nehéz lesz a gazdasszonykodás tudományát elsajátítani és ennek hiánya sok, igen sok kellemetlenséget fog okozni, pláne a mai szomorű cselédviszonyok között. Ezt a hiányt sem a virtuozitás a zongorán, sem a műveltség nem pótolja és az ilyen háziasszony épen olyan szomorú szerepet játszhaiik a családban, mint a férj, aki nem képes munkakörét betölteni. Aki nem igy látja a dolgokat, mint én, hát az, ha tudja, cáfolja meg az igazamat. Nekem jól esett elmondanom. Szerkesztő urat sokszor üdvözli! Egy menyasszony. A történelemből tudjuk, hogy VIII. Károly francia király helyett az anyja, Szent Lajos francia király helyett a nővére uralkodott. V. Károly német császár pedig hercegnőket nevezett ki Németalföld helytartójának. Hát a nemzetközi jogban nem olvasunk-e a nőkövetekről, kik a rájuk bizott diplomáciai küldetésben mindig a legjobb sikerrel jártak el. Mint XIV. Lajos alatt Kerronal kisasszony az angol udvarnál, Louise Mária Gonzaga IV. Waldemár lengyel királynál, Koenigsmark Mária Anna XII. Károly svéd királynál és Louise Auguste André Thimótée, kit XV. Lajos küldött az orosz udvarhoz követi minőségben. Méltán mondja Hippel német iró a 18-ik század végén (1792), hogy a nő a világ világossága, aki Istenfélelmével és igazságszeretetével az államba uj életet tudna önteni. Nálunk 1848. előtt a nemesek özvegyei is szavaztak az országgyűlési követek választásánál. Sőt nem egyszer ők döntötték el a küzdelmet. Igy Pulszky Ferencet 1840-ben a sárosmegyei özvegyek jutt; tták diadalra gróf Dessewffy Auréllal szemben. Kossuth Lajos is, mint egy főrendi özvegynek képviselője jutott be először az országgyűlésbe. A most fennálló választási törvény tárgyalásakor 1874-ben, Kállay Ödön, Majoros István és Stanesku Imre képviselők szorgalmazták a nők választójogának dekretálását. 1903-ben pedig Hentaller Lajos jelentette ki, hogy ő a választói jog kiterjesztésénél indítványt fog tenni a nők választási joga érdekében. Mire Kossuth Ferenc azt a megjegyzést tette, hogy a nők ezen politikai jogai nem ismeretlenek alkotmányunkban, mint ezt a rendi országgyűlések korában a távollevők követeinél és a banderiális özvegyek követküldésénél látjuk. A jelenlegi országos képviselők közül a nők választási jogai mellett vannak Barabás Béla, ki már 1906-ban az erzsébetvárosi választók előtt a nők választójoga hívének vallotta magát, aztán Justh Gyula, Benedek János, Szemere Miklós, Pap Tibor. Láttuk az eddigieknél, hogy a nők választási joga nem valami szokatlan tünemény a mi hazánkban. Szerepeltek ők 1848. előtt a rendiség korszakában is. Ez biztos átmenet gyanánt szolgálhat a jövőre nézve. Erre már több mint két évtized óta meg van törve a jég, egyengetve az ut. Községi törvényünk megengedi, hogy a községi választásoknál a nők is résztvegyenek. Községi virilista is lehet a legtöbb adót fizető nagykorú hajadon, özvegy, vagy törvényesen elvált nő. S ebbeli jogát meghatalmazottja által gyakorolhatja. (1886. XII. t. c.) Nálunk a nők az egyházjogban ís szerepet játszanak, amennyiben az evang. egyház zsinati törvényei (42 §.) megengedik, hogy az önálló nők az egyházközségekben szavazati joggaL bírjanak. Az állampolgárságról szóló 1879: 50 t. c. a nemzetiségi egyenjogúságról intézkedő 1868. 44. t. c. és a Magyarország és Erdély egyesítésével foglalkozó 1868: 43. t. cikkek pedig férfire és nőre nemi különbség nélkül egyaránt kiterjesztik az ott szabályozott politikai jogokat. Színház. Megnyíltak az Aréna kapui újra egy esztendei szünet után. Újra pezsgő élet mozog a színkör táján esténként és a közönség szórakozása eggyel szaporodott. Már az első előadásnál örvendetesen lepett meg minden színházlátogatót, hogy Mezei társulata sokkal jobb most, mint tavaly volt. Ez áll ugy az operett, mint a drámai személyzetre. Műsor dolgában is sokkal változatosabbnak s magas irodalmi nivón állónak Ígérkezik az idei szezon. A fővárosi színházak legfrissebb újdonságait vette fel műsorába Mezei. Ami a külső kiállítást, díszleteket illeti, itt is örvendetes újításokat látunk. Uj díszleteket hozott magával Mezei. No de ez rá is fért a színházra. A régi díszletek kopottak, s az unalmasságig megszokottak voltak. Az uj díszletek csinosak, ízlésesek, s a kicsiny színpad dacára is ügyesen tudják variálni, kombinálni. Most már csak szinpártoló közönség kell az igyekvő társulat elé, hogy jelenlétéver emelje a művészek önbizalmát. Ugy a társulat, mint a közönség haladjon oly uton, hogy e szezon yé: gén elismeréssel írhassunk az előadásokról, s a közönség szinpártolásáról. Luxemburg grófja, Lehár Ferenc, e világhírű zeneszerző nagy népszerűségnek örvendő operettjében mutatkozott be a társulat operett személyzete tegnap este telt ház előtt. A szereplők ugy játékukban, mint az énekszámokban tehetségük legjavát nyújtották. Az operett előadása mindenkit meggyőzött arról, hogy a társulat különösen a férfi énekeseket tekintve sokkal jobb erőkkel rendelkezik, mint tavaly. Ami pedig a női énekeseket illeti, újra itt van tavalyi kedves ismerősünk Komáromi Gizi koloratur primadonna, akit csengő üde s iskolázott hangja már tavaly a közönség kedvencévé tett; a mult év óta sokat gyarapodott, szépült hangja. Ez operettben Angélát játszotta s énekelte a tőle megszokott temperamentumos játékkal, művészi felfogással. Az uj szubrett Fenyvesi' Olga (Juliette) első fellépésével is sok tapsot kapott s a Medgyaszayval előadott fülbemászó és pajzán csókkeringő élénk tetszésben részesült. Oláh Gyula baritonista a címszerepben, Medgyasszay Jenő tenorista (Armand) meleg, behízelgő szép hangjukkal, átérzett játékukkal egy csapásra meghódították a közönség rokonszenvét. Ugyanezt mondhatjuk Ágotáiról (Bazil) a közönség régi ismerőséről, akiben kitűnő komikust nyert a társulat s aki sokszor megkacagtatta a publikumot. Az előadás gördülékeny, a rendezés jó volt. A karok s a zenekar Kerner Jenő, a társulat szép tehetségű karmestere betanításával és vezetésével kifogástalanul működtek. A jövő hét színházi műsora : Vasárnap délután Herczeg Ferenc kedves vígjátékát a Gyurkovics lányokat adja elő a színtársulat félhelyárakkal, este újra Luxemburg grófjai Hétfőn újra szenzációs estéje lesz a színháznak. Ekkor kerül szinre Lengyel Menyhért nagyhatású drámája, a Taífun, amely újszerű japán levegőjével és hatásos technikai felépítésével a Vígszínház legnagyobb sikerét jelentette az idén. A Taifun főszerepeit Földessy Vilmos, Sándor Júlia, Jávor Aranka, Stoll, Gabányi, Ágotái Medgyaszay és Halmai játszák. Kedden a Tatárjárás, Kálmán és Bakonyi szép zenéjű operettje kerül uj betanulásban és szereposztásban szinre. Szerdán pedig újra bemutató előadás tarkítja a műsort, amidőn a Masamód, Heltai Jenő kedves cselekményű regényes vígjátékát fogják először szinrehozni. Csütörtökön Zeller elévülhetetlen zenéjű Bányamesterét adják, pénteken a Botfány-nak )
