Esztergom és Vidéke, 1910

1910-06-26 / 51.szám

Ugy alakulván a dolgok folyása, hogy Kálmán Gusztáv államtitkár, mint Esztergom igazolt képviselője fog helyet foglalni a parlamentben, újból hangoztatjuk, hogy bizony kár volt bárkinek is a polilitikai tisztességre hivatkozva, a lelkiismeret szavának hangos megszólaltatásával, sőt az egyéni becsületnek előtérbetolásával is Kálmán Gusztávtól azt követelni, hogy az esztergomi mandátumot tartsa meg. Ei a legény a csárdában? Az esztergomi nemzeti munkapárt sokáig nem volt birtokában egy olyan hiteles jegyzéknek, amelyből kitűnt volna az, hogy június elsején ki adta, ie a voksát az ellenzékre és ki szavazott le a kormánypártra. Verba volánt, seripta manent. A szó elröppen, az irás megmarad. Hát még a nyomtatás. Nem tudjuk, hogy kinek a számára és milyen célokra készült az a hires jegyzék, de ha már megvan, Kálmán Gusztáv pártja is hálásan köszöni az ellenzéki sajtónak a választási kampány alatt és után tett, eme egyetlen helyes cselekedetét. A nők választójoga. Irta : Herczegh Mihály, egyetemi tanár. Hazai alkotmányunkban ezer év óta gyakoroltatik azon jogtétel: faveros ampliandi, odiosa restringenda. is ott vonaglott előtte, őrjöngő szerelemben. Ah

? rá kell ütni erre a vergődő szépségre, hadd érezzen ő is valami fájdalmat, valami rettenetes szenvedést! ! Uralkodott magán. De a tekintete tétován szállt ide-oda, a test már remegett az éhség lázában és siketitő élességgel csengett a fülébe az asszony egyik mondata: — Abban a csomagban vannak a cukorsütemények . . . És az asszony egyre dohogott, pusmokolt, duruzsolt a fülébe. Ő pedig nem hallott mindabból semmit, csak azt az egyetlen mondatot. A tekintete mindig odatévedt arra a kis asztalkára, amelyen a sütemény feküdt és az őrültség környékezte. Egyszerre felugrott. Ennek a rettentő állapotnak végét kell szakítani. Már-már odaszökött a kis asztalkához, a száját is kitátotta, éhesen, mohón, de hirtelen megriadt s a csomag helyett az asszonyt kapta fel és sóváran, kegyetlenül beleharapott a szájába. Az asszony összetörve, aléltan, de boldogan ment el a férfitől. Mikor az ajtó bezáródott mögötte, a férfi oly gyöngének erezte magát az éhségtől, hogy vonszorogva ment vissza a díványig. Már leült, valósággal leomlott a díványra, amikor akis asztalkán megpillantotta a csomagot. Őrjöngve ugrott fel. A cukorsütemény, a cukorsütemény! Ebben a pillanatban az ajtón csöngetés hangzott. A férfi ijedten ugrott az ajtóhoz, de a rézrostélyos nyilason át megismerte az asszonyt. Megtántorodott. Aztán bódultan nyitotta ki az ajtót s a csomagot a kezébe szorongatva az aszszony lábai elé hullott és jajgatva, nyöszörögve, mint'egy gyermek esdekelt: — Óh, adj nékem, adj nekem. Éhes vagyok A magyar nemzet mindig vallotta és alkalmazta a jogkiterjesztés elvét. A jogokat mindinkább kiterjeszteni: a korlátokat pedig mindinkább kevesbiteni — az igazság, méltányosság, haladás és felvilágosodás igényeihez képest. Ezt a jogtételt alkalmazta a magyar törvényhozás a nőkkel szemben az elmúlt időkben is. Sohasem volt szűkkeblű; mindig kiváló és közmondásszerű lovagiassággal viseltetett irántuk. S az európai kultúrával folyton lépést tartva, eddigelé is tiszteletreméltó állást vivott ki részére törvényeiben, melyek az idő, a helyzet és a viszonyok méltányos követelményeihez képest ugy a közjogi, mint a magánjogi téren mindig megadták a nőknek, sőt gyarapították, tetézték is azon jogokat és kedvezményeket, melyek az ő részükre az európai államok által csak ujabb időben biztositattak. Legyen az ősi példa ezúttal is követésre méltó. Külföldi példát itt ne utánozzunk. Inkább a magunk feje után induljunk. Hazai jogforrásaink alapján dolgozzunk. Az uj intézmények felállításánál ne azt kérdezzük mindig, hogy jónak, célszerűnek tartja-e azokat a külföld: avagy hogy mit szólnak ahhoz az osztrák vagy németországi kodofikátorok. Nem szabad felednünk, hogy éppen közjogi törvényhozás az, ahol ősrégi alkotmányos életünknél fogva egész Európára nézve vezető szerepet gyakorolhatunk. Ahol nem mi, hanem a külföldi tudósok jöhetnének hozzánk tanórákat venni. Ahol elmondhatjuk önérzetesen, minden önhittség nélkül, hogy nem szükséges nekünk minduntalan mintáért a külföldre szorulnunk. Vannak nekünk a múltban intézményeink, melyek a kor követelményeihez idomítva, teljesen kielégítenek bennünket. így vagyunk a politikai jogok intézményevei is, melyet fokozatosan a nőkre is ki lehet, de ki is kell terjeszteni. Az élet nem tűri a hirtelen való ugrásokat. A közjogi, a politikai érvényesülés terén meg kell tartani a» átmenetet, a fokozatos fejlődés elvét. Ez az, mely aa állami életet mig egyfelől minden erőszakos zökkenéstől megmenti, addig másfelől a jogok természetszerű kiterjesztésének útjára tereli azt. A merev konzervatimusból nem lehet azonnal átcsapni a szélső radikalizmusba. Ez az átmeneti állapot, ez a fokozatos fejlődés már 1848. előtt megkezdődött. Mert a magyar nők már 1848. előtt is birtak politikai jogokkal. A nő, ha fiusittatott (práfectis), vagy ha mint özvegy a férj halála után ennek jószágában bennmaradt; a jobbágyok fölött ítélkező uriszéknek elnöke lett; sőt ezen bíróság tagjait is ő nevezte ki. Követválasztási, tisztújítási joggal birtak. A nemesi fölkelésben (insurrectio) is részt vettek. Az országgyűlésen és köztörvényhatósági gyűléseken az általuk kirendelt és utasítással ellátott képviselő által ülési és szavazati joggal birtak (1662: 53, 1741: 63. t. c. 7. §.) Azért mondja báró Eötvös József: „Történeti múltját illetőleg tény az, hogy a: magyar nőnemet a haza dolgai mindig különösen érdekelték. Miért? Mert nekik az alkotmány számos férfi jogot adott s ezekhez ugyanoly értékű kötelezettségeket is csatolt. Ök némely esetekben a fiak jogaiba léptek, fiági birtokokat örökölhettek; mint ilyenek a törvényhozásba és honvédelembe is befolyhattak és családfőként dolgaikat érvényesen intézhették. Innen van a magyar nőben az a még ma is észrevehető bizonyos finom árnyalata, zománca a férfias bátorságnak és önálló jellemnek. Innen van az ő kiváló honszeretete. Ez a történeti mult szolgálhat irányadóul a jövőre nézve a nőknek politikai jogokkal való felruházásánál is. Ha ellenkezőleg cselekednénk a reakció terére lépnénk. (Folytatás.) HÍREK/ —• Lapunk legközelebbi száma a szerdai ünnep miatt, — miután a sajtó technikai munkásai az ujabb bérmozgalmak miatt ünnepkor nem dolgoznak — vasárnap fog megjelenni: — Kálmán Esztergom igazolt képviselője. Ama híresztelésekkel szemben, amelyek Esztergom számára uj jelölteket korpoltálnak és ama törekvésekkel szemben, amelyek Esztergomban uj választásra irányulnak, a legkompetensebb forrásból vett értesüléseink alapján jelentjük, hogy Kálmán Gásztáv államtitkár Esztergom képviselője fog maradni és az országgyűlés képviselőházában az esztergomi választó kerület igazolt megbízó levele alapján fogja ülési és szavazati jogait gyakorolni. — Magyar nemesség. A király a személye körüli ministerium ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnök előterjesztésére, a közgazdaság és a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül, Eggenhoffer József földbirtokosnak és törvényes utódainak, valamint néhai Eggenhoffer Gyula földbirtokos Gyula, Béla, József és Ödön nevü kiskorú fiainak és ezek törvényes utódainak, a magyar nemességet adományozta Nagymegyeri előnévvel. — Hivatalos cáfolat. Az országos nemzeti munkapárt végrehajtó bizottsága a leghatározottabb formában ezúton jelenti ki, hogy a fővárosi lapokban megjelent ama hirek, mintha az esztergomi választó kerület részére uj jelölések történtek volna, egytől-egyig valótlanok és nem egyebek légbői kapott üres koholmánynál. — Az ipartestület ünnepe. Esztergom sz. kir. város ipartestülete fennállásának negyedszázados ünnepe alkalmából főmagasságú és főtisztelendő Vaszary Kolos bibornok, hercegprímás fővédnöksége, Vimmer Imréné zászlóanya és Dóczy Ferenc elnöksége mellett, folyó évi július hó 3-án jubiláris emlékünnepet és ezzel kapcsolatosan zászlószentelés! ünnepélyt tart. — Nagy repülő verseny Kovácspatakon. A jövő hónap másodikán nagyszabású látványosságnak lesz tanuja a közönség Kovácspatakon. Derék rendőreink nyugdijpotló alapjuk gyarapítására kiváló sikerűnek ígérkező nyári mulatságot rendeznek, melynek kiemelkedő száma egy minden izében szellemes repülőverseny paródia lesz. A mulatságra felhívjuk a közönség figyelmét. — Zongora vizsga. Brenner Juliska zongoratanárnő növendékei július hó 2-án d. u. fél 6 órakor a kath. Körben fogják bemutatni zenei tudásukat. A műsor a következő: 1. Der Scháfer Volkmann. Magyar táncok: Riszner. Előadják: Kuffler Lizi és Frida. —2. Romanze: Riés. Rondó Schmitt. Előadja: Kuffler Lizi. — 3. Sonatina: Czerny. Csárdás : Erlemann. Előadja : Gerenday Juliska. — 4. Sonatina: F dúr Merkel. Elégia és Capricietto: Erlemann. Előadja: Tallián Mariska. —• 5. Serenade, Noel, Danse tartare: Pöldini. Előadják : Popper Malvin, Pálmai Alexa. — 6. Sonatina,