Esztergom és Vidéke, 1910

1910-06-19 / 49.szám

tergom város közönsége és nyugodt lehet az „Esztergomi Lapok" is, amelynek bizony kár volt merő túlbuzgóságból rosz helyre címzett nyilt levelével a politikai és közéleti tisztességre hivatkozva, valamint a lelkiismeret hangos szavának megszólaltatásával, sőt még az egyéni becsületnek az előtérbe tolásával is az államtitkár úr Őméltóságától azt követelni, amit nagyobb szeretettel és befolyásának teljesebb latba vetésével talán senki jobban nem óhajt, mint épen Kálmán Gusztáv országgyűlési képviselőnk. Levél az iskola porából.*) (Folytatás.) S lassankint, mint a gyepen heverésző pásztorfiút a bárányok, mindig kisebb gyűrűbe szorítanak fiaim. Egyik-másik már a térdemet fogja, vagy hozzámtámaszkodva lesi, hogy kinyilik-e még egyszer a kakas-lábon forgó vár kapuja, vagy hogy a legkisebb levente le tudja-e győzni a sárkányt. Aztán a szomorú históriákon szempillájukra perdül lelkük romlatlan nemességének gyöngyszeme: a köny. Ilyenkor aztán megsajnálom őket. Nem akarom tovább szomorítani szivüket és a szegény özvegyasszony jószivű fiát dúsgazdag királlyá teszem s az agg, gőgös uralkodót megfosztom trónjától. S a mese végén a Jíönytől ragyogó szemek elkezdenek nevetni. Óh, mily fölséges tünemény ez! Mikor a siró szivek és szemek nevetnek ! Mikor a szomorú lelkekből feltör a boldog kacaj beethoweni harsonája ! Szivárvány a permetes égen . . . Kedves Margit, higyje el, hogy én még ebben az iskolaévben formálisan senkit sem bűntettem meg. Nem volt szükség rá. Az egész osztályt azonban már egypárszor igen. Még pedig mesével. Ha bármelyik gyerek követ el bűntetésreméltó dolgot, az egész osztályt bűntetem. Mert a gyermek egyformán jó és egyformán rösz. Nincs különbség köztük. Ilyenkor azt vezényelem, hogy. „Alszanak a báránykák !" S a gyermekek alsó karjukat a padratéve, ráhajtják fejüket. S én mondok egy szomorú mesét. Igaz, hogy ilyenkor nem állok a l'art pour l'art elvén, hanem mély célzatosságot lopok a szavak közé. S az végtelenül fáj nekik, hogy nem nézhetnek az én mesélő szemembe s nem leshetik az ajkamról lehulló szavakat. S ha valaki netalán máskor elköveti még azt a gyerekbűnt, már maguk citálják neki a mese póruljárt hősét. A mese nálam jutalom és büntetés. Aján dék és pálca. De olyan pálca, mellyel a suhintás is jól esik. S mégis-mégis, akadnak lelketlen lélekfosztogatók, akik azt hirdetik, hogy vége van az ezeregyéjnek; hogy Seherezáde ajka pihen. S hogy Andersen volt az utolsó mesemondó. Meg akarják fosztani az életet a költészettől. A gyermeki lelket kincseitől. Elfelejtik, hogy még a legszebb valónál is szebbek a mesék, hogy a legboldogabb életnél is szebb, amit hozzá álmodunk! Eszembe jut itt Maeterlinck szinműve, a L'oiseau bleu, a kék madár, a gyermekmese szimbóluma, ami kiröpül Tyltyl kezéből. S a kis fiu sirva fordul a közönség felé s kéri őket: — Ugye, ha megfogják, visszaadják nekünk a kék madarat, mert anélkül nem leszünk bol dogok! Nem! A mese nem hal meg soha ! La poesia non muore! De nemcsak a nevelésben, hanem a tanításban is nagy szerepet tulajdonitok a mesének. Áldott módszer a fonomimika, mert minden betűnek ád egy mesét s áldott, mert hat hónap alatt megnyitott a gyermekeim számára minden mesélő könyvet. Mesékkel szereztem meg a számukra Andersent, Grimmet és Seherezádot. Már maguk olvassák. Mesék nélkül valahol a nagy betűk között döcögnénk még. (Folyt, köv,) *) A Népnevelés 21. számából vesszük át Drozdy Győző munkatársunk cikkét. Köszönet a választásért. Perczel Dezső a következő levelet intézte dr. Janits Imre pártelnökhöz : Igen Tisztelt Pártelnök Ur! Pártunknak országszerte való fényes győzelme felett érzett hazafias örömünk nem lenne teljes, ha őszintén hálás köszönő szóval nem fordulnánk ama hűséges alvezéreinkhez és katonáinkhoz, kiknek önfeláldozó munkálkodása és körültekintő lelkes tevékenysége e fényes győzelmünket kivívni segítette. Jól tudjuk azt, hogy t. Pártelnök Ur is egyike volt azoknak, kik háttérbe szorítva a választási időszak alatt egyéni érdekeiket és nem kiméivé sem időt, sem fáradtságot, teljes meggyőződéssel ragadták fel pártunk zászlaját, hogy azt nagy küzdelmek után diadalra is vezessék. E diadal kivívása sikerült és t. Pártelnök Ur kerületében pártunknak kiváló jelöltje fényesen győzedelmeskedett. Őszinte és mély köszönetet mondunk tehát t. Pártelnök Urnák és t. Pártelnök Ur utján pártunk vezérembereinek, hogy a harcot lelkes buzgalommal és önfeláldozó kitartással küzdöttek mind végig s hogy egyéniségüknek a küzdelembe való teljes bevitelével biztosították annak mulhatlan sikerét. De nagy az örömünk afelett is, hogy a t. Pártelnök úr és t. Pártelnök úr segítőtársainak kitartó munkája a helyi pártszervezet oly kereteit teremtette meg, melyek nem csak a lefolyt küzdelem hevében bizonyultak szilárdan ellentállóknak, hanem biztosítékot nyújtanak egyúttal arra is, hogy az idők folyamán megfelelően gondozva és fokozatosan erősbitve pártunk érdekeit mindenféle eséllyel szemben megvédeni és minket bárminő meglepetéstől megóvni képesek lesznek. Nagyon kérjük tehát t. Pártelnök Urat, hogy e pártszervezetünk további gondozását és életben tartását hűséges segítőtársaival egyetertőleg a jövőben is különös figyelmében részesíteni méltóztassék, mert ezeknek a pártszervezeteknek életben tartása és cselekvési képessége fogja képezni egyúttal pártunk további életképességének megbízható alapjait. Budapesten, 1910. június hó 15-én. Kitűnő tisztelettel Perczel Dezső, a végrehajtóbiz. elnöke. — Köszönetnyilvánítás. Dr. Wipplinger Ödön ügyved. kit az iskolaszék a szenttamási kerületi fiúiskola III. osztályába delegált vizsgáztató elnökül, az osztály szegénysorsu és jóviseletü tanulói között 12 koronát osztott ki vizsgái ajándékul. — Házasság. Bley Ignác párkányi magánzó ma vezeti oltárhoz Geiger Ceciliát, Geiger Miksa esztergomi ig. tanító leányát a párkányi izr. templomban. — Róth Jenő f. hó 26-án déli 12 órakor esküszik örök hűséget Weisz Rózsikának az esztergomi izr. templomban. — Játék a fegyverrel. Barics Péter 10 éves iskolás fiu f. hó 16-án, Kőhidgyarmaton Verbók János házánál egy töltött fegyverre akadt. Játék közben a töltött fegyver elsült és a kíváncsi fiút, a serétek ugy találták fején, hogy azonnal szörnyeit halt. Verbók portáján a tavasszal több lopás történt, ezért tartott fegyvert a házánál. Reviczky főbíró a nyomozást megindította aziránt, hogy kit terhel a felelősség a gondatlanságért. — Custozza. A custozzai csata emlékünnepén f. hó 22-én a 76. gy. ezred tisztikara a Fürdő vendéglőben a katonai zenekar közreműködése mellett bajtársi összejövetelt rendez, melyen a polgári családokat is szívesen látják. A hangverseny este 8 órakor kezdődik. — Te Deum az elemi- és iparostanulóiskolában. A városban váratlanul fellépő kanyaró járvány miatt az elemi iskolákban és az iparostanulók iskolájában megtartott vizsgálatokat, illetve a tanévet már folyó hó 19-én befejezik. E napon fogják megtartani a szokásos hálaadó istentiszteletet a belvárosi templomban, mely után a bizonyítványok kiosztása következik. — Á budai dalárdák holnapi kovácspataki hangversenye iránt a legnagyob érdeklődés mutatkozik. Ezt az érdeklődést fokozza, hogy a rendezőség a Kovácsipatak cigányzenekarán kivül szerződtette a baraktáborban időző bosnyák zenekart is s igy a két zenekar mellett maga főhangverseny valóban oly musicalis élvezetet nyújt, amelyhez hasonló nálunk nem volt. A bosnyák zenekar d. u. 4 órakor induló budapesti hajóval megy Kovácspatakra, amit azonban a rendes propellerjegyek mellett más közönség is igénybe vehet, aki a hangversenyre utazik. Különösen rossz idő esetén lesz kívánatos igénybe venni a budapestiek terhes hajóját, miután a hangverseny minden esetre megtartatik. Jegyek Brutsy Gyula üzletében és a helyszínen kaphatók. A rendező bizottság felkéri tagjait, hogy vasárnap délben 12 óra körül a Duna gőzhajózási r. t. kiköjénél a vendégek fogadására megjelenni szíveskedjenek. A remélhető tiszta jövedelem Kovácspatak szépítésére fog fordíttatni. A hangverseny programmja a helyszínén lesz kapható. — A barakk forgalma. A 72. gyalogezred a mult héten az esztergomi tábort már elhagyta és helyébe egy bosnyák zászlóalj érkezett. Július 5-én a Ludovika Akadémia zászlóalja és lovasosztálya fog a sátortáborba érkezni 1 vezérőrnagygyal, 16 tiszttel és 220 akadémikussal. A megfelelő személyzettel érkező akadémikusok egy hétig lesznek körünkben, azután július 12-én tovább menetelnek Vámosmikolára. Közvetlen utánuk érkeznek az V. hadtest önkéntesei és az összes tanitó póttartalékosok. — Te Deum püspöki parancsra. Kaptuk az alábbi levelet: Tekintetes Szerkesztőség! Engedtessék meg nekem, hogy mint az esztergomi nemzeti munkapárt szerény közkatonája b. figyelmüket felhívjam a következő esetre: Választás napján, a munkapárt fényes diadala után a pártvezetőség több tagja elment a belvárosi plébániára, hogy ott a plébánost a győzelem emlékére mondandó Te Deum (hálaadás) megtartására felkérje. A plébános távollétében a küldöttséget Nádler káplán fogadta, aki a kérelemre vonatkozólag kijelentette, hogy neki a főnök úr, a plébános mindenféle isteni tisztelet tartását megtiltotta és igy nincs abban a helyzetben, hogy a munkapárt kívánságának eleget tegyen. De egyébként is — úgymond — csak nem gondolják az urak, hogy én, aki az ellenzék mellett korteskedtem, majd a Kálmán-pártnak Te Deumot mondok. Erre a küldöttség 3 tagja a hercegérsek helyetteséhez, dr. Rajner Lajos püspökhöz ment, aki hallván a történteket, fegyelmi büntetés terhe alatt utasította a belvárosi plébánost, hogy régi hagyomány és ősi szokáshoz képest a Te Deumot haladéktalanul tartsa meg. A Te Deumot ezután Fekete káplán tartotta meg és igy a kortes elvnek is elég tétetett.