Esztergom és Vidéke, 1910

1910-05-26 / 42.szám

sodizben a főkáptalani tagok pótadójának Wekerle utján való másfelé utalása által, — noha a törvény eléggé érthető szavakban kifejezi, hogy a pótadószedése székhely szerin#i minőségben, nem a birtoklási területek szerint fizetendő. Ezzel Csernoch közel 15000 korona pótadótöbbletet rakott az adózók vállaira. Ami az iskolák leendő államosítását illeti, arra nézve már a város magistratusa többé-kevésbbé megállapodásra is jutott — de megfeneklett egy reménybeli körülményen, hátha a papság kellőleg recompenzálja a várost? — de mikor és mennyi összeg erejéig? 30 százalék az elemi iskolai kiadás, ebből csak 5%-ra volna a város egyeteme kötelezve, a többi 25%-ot az állam tartoznék fedezni, ha a dr, Fehér Gyula-féle papikörök nem hátráltatnák az ügy eldöntését. Tegyenek ők is ugy, mint Vác püspöke Csáky gróf, aki az iskolák katholikus jellegének megóvásáért 200,000 koronát adott. Esztergomi választópolgárok! Ne gondoljátok azt, hogy Kálmán Gusztáv bukásával Esztergom jövőjét és boldogulását előidéztétek ! Ellenkezőleg egy pár évtizedre visszatartották a városnak kormányköröktől függő előrehaladását. Ne gondoljátok, hogy Kálmán Gusztáv sérelme csak övé leszen és volt miniszteriumbeli hivatalnoktársaié; e sérelem kihat az összminiszteriumok tisztviselőire, akik egy város csömörlésig menő ellenzékiességet nem egy könnyen fogják feledni, főleg akkor, ha a város folytonos kérelmeivel egyes miniszteri osztályok vezetőinek ajtaján alázattal meghallgatásért kopogtatni kényszerül. Lám más élelmes városok rohamos fejlődésüket az eddigi kormányok támogatásának versenyszerű keresésével tudták elérni, de rajta is voltak, hogy az időbeli kormányok kegyeit elnyerhessék, mivégből siettek a kormányok vezérembereit pártpolitikai egyöntetűséggel képviselőkül megválasztani, nem úgy, mint Esztergom, ahol egy öntelt embernek egyéni vágyait sietnek kielégíteni inkább, semhogy a város biztos boldogulását célzó okos előrelátással az államtitkár mellé sorakoznának. Ebben látjuk Esztergom leendő romlását és hanyatlását, hogy választópolgárai jelszavas ideálokért rajongnak még akkor is, midőn a kínálkozó alkalom itt volna arra, hogy e tulszegény, eladósodott városunk gyarapodhassak gyárakban s egyéb a kormány belátásától és jóakaratától függő intézményekben. Hát csak rajta tisztelt Polgárok [Rúgjátok halomra Esztergom jövőjét! Es ha ebben telik kedvetek, — balsorsunkért ne panaszkodjatok többé, — de ne is kolduljatok kormánykegyet, mert meggondolatlan tettetek a kormánynál fel leszen jegyezve és nem lesz elfeledve! Egy régen letelepült szavazó. Tavaszi építkezése a munkásházaknak. Újra megkezdődött a munka, ahol nem fejezték be a mult ősszel a munkásházak felépítését, ott most tavasszal folytatják. Békésen, Csorváson, Verpeletén, Miskolcon, Aradon, Temesben, Torontálban ez év tavaszán is több munkásház épül. Több ezer család a maga kis házacskájába vonul, még az ősszel és pedig olyan mezőgazdasági munkáscsalád, akinek egyenként aligha volt a házvételre 50—60 koronájánál többje, soknak még annyija se. Hogyan tudtak ezek a boldog emberek házat venni ? Megmondjuk. A gazdasági munkásházakról való országos törvény szerint munkásházak ott épülnek, ahol legalább tiz munkáscsalád jelentkezik avégből, hogy szeretne saját otthonába jutni. De még ez az első lépés, mert a jelentkező munkásoknak ezt az ügyét a képviselőtestületnek is magáévá kell tenni. Következik tehát az, hogy azokon a helyeken, amelyeket felsoroltunk, vagy ahol egyáltalában munkásházak épülnek, ott a munkásság s a birtokososztály között egyetértés és kölcsönös méltányosság van. Mert a dolog ugy áll, hogy a munkásházakat kölcsönből építik és a munkás, akinek nincs hitele, hogyan kap kölcsönt? Csak úgy kaphat kölcsönt, hogyha a községi képviselőtestület, avagy a vármegye értük kezességet vállal. Ezért mondtuk mi azt az előbb, hogy ahol gazdasági munkasház épül, ottan a béke, szeretet, egyetértés és méltányosság lakozik. Mert nem lehet feltenni, hogy azok, akik a munkásokért kezességet vállalnak, erre hajlandósággal lennének, ha a munkásosztály velük szemben szintén nem lenne méltányos és egyetértő. Csak olyan helyeken épülhet munkásház, ahol a kölcsönökért jótállanak a képviselőtestület tagjai. Viszont ezeknek a hajlandóságát csupán az biztosítja, ha a munkás nem keres érdekellentétet a birtokososztállyal szemben. Aminthogy ilyen érdekellentét nincs is, mert a gazda és munkás nagyon is egymásra vannak utalva. A gazda munkás nélkül, a munkás gazda nélkül, akinél kenyérét keresi, nem lehet el. Ha a gazdának jó termése van, akkor a munkás részkeresete is ehhez irányul. Ha rendesen, zavartalanul nagy a gazdaságban a dolog, ezt nemcsak a gazda fordítja hasznára, hanem a munkás is. El lehet mondani, hogy sehol egyetértőbb, békésebb, méltányosabb eljárásra nincs szükség, mint a mezőgazdálkodás során, ahol gazda és munkás egymás megértésére, kölcsönös méltányosságára állandóan szükség van. De az egymás megértésnek meg is van a haszna, a munkásra nézve is. Csak a munkásházakról szóló mostani hírünket vegyük figyelembe. Ha semmi másból, már azért is bizonyos dolog, hogy a munkásosztálynak igenis szüksége van azoknak jóindulatára, akik saját otthon megszerzésében őket gyámolítani hivatottak. Nem lehet el sem képzelni, hogy ahol a munkásosztály valami lázongó, önmagával meghasonlott, keserű lelkű ember után indul és a társadalmi meghasonlásnak magját elhinti, hogy ott, mikor a munkásosztálynak annyira égető ügyéről, a saját otthona megszerzéséről legyen szó, valami nagy szeretettel karolnák fel azt és a rájuk köveket dobókat, kenyérrel hajítanák vissza. Az emberi természet nem ilyen nyüstből van. Jó bánás, békesség, szeretet hasonló virtusokat fakaszt. Békétlenség, méltatlanság, gyűlölség pedig elhidegiti a sziveket. Azért legyünk bár akármi foglalkozási sorban, becsüljük meg egymást, legyünk egymás iránt méltányosak és igazságosak. Békesség és szeretet vitték elő az emberiséget, meg a tisztes munkásnak megbecsülése. Mikor Magyarországon nem is egy esztendő alatt annyi meg annyi ember a maga tűzhelyénél melegszik; igazság szerint senki el nem mondhatja, hogy a munkásosztály sorsával nem törődnek. Ápoljuk tovább az egyetértés szellemét, hazánkra uj virágzás, mindannyiunkra pedig a boldogulás derült napjai következnek. — A pannonhalmi uj perjel. Hajdú Tibor dr. főapáttá való kinevezésével megürült a bencésrendben a perjeli állás. A rendtagok három tagot jelöltek, akik közül a főapát nevezi ki a perjelt. Első helyen jelölve lett Jándi Bernardin pápai igazgató 88 szavazattal, második helyen Pacher Donát soproni tanár 69 szóval, harmadik helyen Mórocz Emílián alperjel 51 szavazattal. A perjel kinevezése a Péter-Pálkor megjelenő dispoziciók közt várható. — Tisztújító közgyűlés. Az esztergomi ön* kéntes tűzoltóegyesület vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését. A gyengélkedése miatt távollevő Vimmer Imre polgármester helyett Hoffmann Ferenc tanácsnok elnökölt a gyűlésen. Az egyesületi működésről Osváth Andor titkár s az egyesület tiszteletbeli főparancsnoka számolt be. Nevezetesebb esemény volt, hogy a tagok közül dr. Fehér Gyula az egyleti lelkészi tiszttől kanonokká történt kinevezése folytán megvált, továbbá, hogy az egylet ügyésze: dr. Földváry István meghalt. Az elmúlt évben a tűzoltóság 11 tűzesetnél működött sikeresen. A jövő évi költségvetés szerint 10.551 koronára van az egyesületnek szüksége, melyre csupán 1271 korona fedezete van. A többi hiányzó 9250 koronát a várostól fogja kérni. A tagok létszáma 17 intelligens működő taggal szaporodott. A tisztujitásnál főparancsnok lett ismét Dóczy Ferenc; titkár s tiszteletbeli főparancsnok Osváth Andor; egyleti lelkész Mátéffy Viktor; ügyész dr. Mike Lajos volt komáromi tűzoltó főparancsnok; alparancsnokok Weichsler Vilmos és Globotsnig József; osztálytisztek Tiefenthal Gyula, Szimhardt Károly és Tátus János. — Betegágyon. Vimmer Imre polgármester beteg. Arcán egy daganat képződött. A polgármester baja muló természetű és orvosa szerint néhány nap alatt fel fog gyógyulni. — Erőszak a választáson. A városi ellenzék részéről azt híresztelik, hogy dr. Helc Antal választási elnök meg fogja akadályozni azt, hogy a választási helyiségben a pártok hírszolgálatot tarthassanak fen és természetesen ennek az intézkedésnek az éle a Kálmán-párt ellen irányul. Mi nem akarjuk elhinni dr. Helc Antalról azt, hogy nem respektálná azt az országos jogszokást, amelynek alapján a pártok a választási helyiséggel hírszolgálati összeköttetést tartottak fen és nem akarjuk feltételezni azt sem, hogy bármely irányban kedvezni óhajtana az ellenzéknek. Minden esetre már most óvást emelünk mindennemű elnöki párfoskodás ellen és figyelmeztetjük az ellenzéket és a választási elnököt, hogy minden alkalmazott erőszak kegyetlenül meg fogja bőszülni mindazokat, akik ebben akár közvetve, akár közvetlenül közreműködtek. — A városi választás sorrendje. Az esztergomi nemzeti munkapárt tegnap kérvényt intézett a városi központi választmányhoz a választási sorrendnek kerületenként leendő megállapítása céljából. Reméljük, hogy a középponti választmány eleget fog tenni a Kálmán-párt ezen törvényen alapuló kívánságának és utasítani fogja a választási elnököt, hogy a választópolgárokat mindkét párt részéről kerületenként szavaztassa le. — Választók figyelmébe. Az esztergomi választók egy személyazonosságukat illetve szavazati jogosultságukat igazoló lapot kapnak, melyet leginkább a választás napján ajánlatos a szavazónak magával hordani, mert esetleg csak ennek a révén juthat a szavazatszedő bizottság elé. Az igazolványok kézbesítését már megkezdték. — Sacelláry a kerületben. Sacelláry György és szeretetre méltó neje hétfőn Párkányba érkezett, onnan Pilismarót, Dömös és Basaharcra men-