Esztergom és Vidéke, 1910

1910-05-19 / 40.szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Esztergom, „KORONA" szálloda I. emelet. Telefon szám 38. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. Felelős szerkesztő: Dr. Dénes Aladár. Előfizetési árak: . 12 kor. Negyed évre . . 3 kor. 6 kor. Egyes szám ára . 14 fill. Kéziratot nem adunk vissza. — Nyilttér sora 60 fillér. Egész évre Fél évre . Vasárnaptól—csütörtökig. Egy betű. Soha senki jobban nem jellemezte a mai helyzetet mint Kálmán Gusztáv a pünkösd hétfői banketten. Egy találós kérdéssel oldotta meg azt a nagy problémát, hogy mi a külömbség Esztergomban a Kossuth-párt és a munkapárt között. Az államtitkár rendkívül szellemesen intézte el a kérdést mondván, hogy a munkapárt az Deák párt a Kossuth-párt ellenben diák-^kxi. Az ellenzéknek is el kell ismernie, hogy az államtitkár mégis csak külömb ember még a humor terén is, mint Kossuth Ferenc, aki az ismerős mungó és majom meghatározással kedveskedett az esztergomiaknak. A Köbölkút 5 perc. Egy komor, fekete, szinte gyászba borult automobil járja most be a köbölkuti kerületet. Az automobilban a nagy céllövő és sportsmann Szemere Miklós ül. Minden községre épen 5 percet szán. Ez az öt perc Szemere szerint feltétlenül elegendő arra, hogy a jó túlsó járásiakat meggyőzze a maga ismeretlen elveiről. Szemere állítólag 67-es illetőleg pedig Kossuth párti, végeredményben pedig földművelési párti. Ezt az uj pártot Szemere Miklós alkotta meg kizárólag Köbölkút számára. Hogy mi ez a földmivelő-párt, azt Szemere nem szóval, hanem írásban magyarázza és e célra külön választási újságot küld minden választó polgárnak. Ebben az elegánsan fényezett papiron kiállított képes lapban 30 oldalon Írásban és képben fejti ki, hogy mi az a földmivelő-párt. A földmivelő-párt elsősorban és főleg a gyáripar ellen küzd, mondván, hogy a gyáraknak sem adómentességet, sem pedig semmiféle állami kedvezményt adni nem szabad. Ezzel a bölcsességei feltétlenül megfogja hódítani a kerületet Szemere Miklós még pedig községenként 5 perc alatt. Vederemo. A Similis simili . . . Furcsa de egyre érthetőbb tünetek teszik szinte kétségtelenné, hogy dr. Fehér Gyula pártjának épen annyi köze van a 48-hoz, mint a néppárti 67-hez. A Fehér-pártot a helybeli néppárti sajtó támogatja, a dorogi néppárti jelölt mellett pedig a helybeli Fehér-párt legbuzgóbb vezérembere Prikkel bencés tanár kortoskedik. Prikkel Marián ép oly meggyőző erővel támogatta pünkösd hétfőjén Pilismaróton Vaszary Mihályt, mint amilyen hévvel küzd az esztergomi Fehér-párti lobogó mellett. A dorogi néppártnak tehát ugyanaz a sajtó és ugyanaz a vezérembere mint a helybeli Fehér-pártnak. Most már kézen fekszik az az igazság, hogy az esztergomi függetlenségi álarc néppárti elveket takar. Mert hát igaz az a latin közmondás, amit cikkünk élére teszünk, hogy similis simili . . . „ESZTERGOM és VIDÉKE" TÁRŰ&JA. A galambosi követjelölt. Irta: Lord. Az a mindennapos história esett meg Kölcsön Ádámmal, amiért nem kell a világ végére menni, hogy párjára leljünk. Feleségül vett egy leányt, akinek az apja tízezer pengő forintot igért, de csak ezret adott s abból is a kelengyét meg a bútort vásárolták'össze. , Nem is bánta ezt Ádám bátyánk, mert szerette a feleségét és egyetlen szál ruhával is magához vette vó'n, ha nem arra a tízezer forintocskára alapította volna a jövőjét, amelyet nem kapott meg. Valami találmányt forgatott a fejében,

4 melynek segítségével a villamos (ha megáll ?) nem gázolja el az öngyilkosjelöltet. Ehez kellett volna a felesége hozománya. Házasságáig ellátták valahogyan kölcsönökkel a jótékony hitelszövetkezetek, de házassága után — mikor már nem volt képes a régi kölcsönöket ujakkal fedezni — minden hitele kimerült. Ádám önérzetes ember volt és világért se tett emiatt párjának szemrehányást; magát okolta, hogy miért foglalkozik olyan találmánnyal, amihez pénz kell! Jó szerencse, hogy ekkor került olyan helyzetbe az ország, mikor honatyákra lett szüksége: Ádám egyet gondolt és felcsapott képviselőnek. Galamboson vala neki két nagybátyja, meg egynéhány ismerőse, akik készséggel vállalták az ajánló férfiak fontos szerepét. Innen-onnan összekaparintottak egy-egy háromszínű lobogót és Kölcsönbe (csaknem kis k-val irtam) vetett bizalommal mázolták rá a galambosi követjelölt ingerlékeny nevét. Ádám boldog volt és már e! sem tudott válni attól a gondolattól, hogy hires, nevezetes Galambos városát ő fogja a t. Házban képviselni. Az ottani takarékpénztár kezes nélkül folyósított neki 100 koronát, amelynél kellemesebb meglepetés igazán nem érhette a jelöltet. Örömmel mutogatta a rengeteg pénzt bizalmi embereinek és szentül meg volt győződve, hogy most már ki sem tudja Galambos megbízó levelétől megfosztani. Az újjászületés perspektívája rajzolódott szemei elé; repeső szívvel gondolt kis feleségére, á kinek már lesz konyhapénze és aki nem fog többé a fűszeresnek, meg a tejesnek adós maradni. Maga előtt látott egy utcai lakást, ahol csinos szobacicus ugrál fa szabályosan kirakott parketen és ahonnan csábító pástétom szaga árad szerte mindenfelé. Otthon ezalatt Ádám felesége epedve várta, míg férje víziói realizálódnak; miután azonban a galambosi választás napja csak a következő hétre volt kitűzve, olyan forrást keresett, ahonnan leggyorsabban és legmegbízhatóbban értesül a dolgok minden mozzanatáról és eredményéről. Úgy gondolkodott, hogy legokosabb lesz, ha e célból megismerkedik azzal a nyirott bajszú, hosszú hajú újságiróval, aki a szomszédban lakik és aki mindenkor igen szives pillantásokkal fogadta. Tudta, hogy igy estefelé szokott hazatérni. Kikönyökölt az ablakára és leste a vágott bajszú zsurnalisztát. Jó csomó újságpapírral tele rakta a széles párkányt és olvasást színlelve, lopva tekintett a homályos távolba. Szinte váratlanul toppant eléje a borzas hajú szomszéd. Fütyörészve nyomta a kulcsot ajtajába és anélkül, hogy észrevette volna a derékig kikönyöklő menyecskét, saját énjével elfoglalva vonult szobájába. Bántotta ez a hirt szomjazó fiatal asszonyt. Sokat jelentő köhécseléssel fordult az élő hirlap felé és kecses mozdulattal dobta le a párkányon szerte halmozott újságpapírt. A pattanásra csakugyan figyelmes lett a fiatal ember. Kibandukolt az udvarra és cigarettet füstölve bámult az égboltra, mintha legalább is a