Esztergom és Vidéke, 1910

1910-05-12 / 38.szám

A főispán kemény kritikája fényes bizonyítéka annak — amit mi kineveztetése óta folyton hangoztatunk — hogy egyenesebb lelkű, őszintébb, erélyesebb férfiút nem nevezhettek volna ki Esztergommegye főispáni székébe mint Meszlény Pált. Megnyugvással nézünk ezek után a választás eredménye elé. Nem fog eltemetkezni ez a város, mert Kálmán Gusztáv mellé sorakozott mindkét hatalom : a földmivesnép és a főispán. Városi politikánk szükségessége. Városunk jövőjére fontos és nagy kihatású lesz a mostani képviselőválasztás eredménye. Evek hosszú sora óta vajúdik nálunk a közgazdasági szükségletek egész halmaza. Nem okoljuk a város vezetőségét, mert hiszen, hogy itt a fejlődő városok életeszközeiből abszolúte semmi sincs, annak elsősorban és főleg városunk eddigi szerencsétlen politikai állásfoglalása az oka. Mi folyton az országos politikával foglalkoztunk és igy ezalatt városunk kulturális és közgazdasági fejlesztésre sem időnk, sem módunk nem voltsigy, de csakis igy történhetett meg, hogy a szomszédvárosok Komárom, Győr, Vác, a mi rovásunkra fejlődtek azzá, amilyenek ma! Hozzánk legközelebb eső Párkány is ily alapon fejlődött a mi rovásunkra, kereskedelmileg pedig határozottan fejlettebb és erősebb forgalmat produkál, jóllehet ezzel szemben közterhei jelentéktelenek és a mi drága pénzen fentartott intézményeinket ingyen kihasználják anélkül, hogy azért városunk bármilyen irányban kárpótolva lenne. Nagyközség és már is van járásbírósága, szolgabirósága, képviselő jelöltjük pedig „adóhivatal, közjegyzőség, telekkönyv, párkánynána-párkánydunaparti vasút kiépítése, állami középiskola és egyéb kulturális intézmény megvalósítását tűzte ki feladatául. Főleg és elsősorban az EsztergomPárkánynánai összekötő vasút kiépítését fogja teljes erejével megakadályozni, mert épen a vasút megvalósitása volna az első és legfontosabb lépés Párkánynak Esztergomhoz való csatolására. Ha tehát mi ezen érdekeink ellen szóló politikát most okos és helyes képviselőválasztásunkkal meg nem akadályozzuk, nemcsak azt érjük meg, hogy Esztergomvármegye ipari és kereskedelmi centruma Párkány lesz, hanem még a lehetősége is ki van zárva, hogy Esztergom egyik kerülete legyen Párkány, akkor, ha képviselőjelöltjük programmjába vett pontok megvalósulnának, a mi büszke, kuruc ellenzékieskedő országos politizálgatásunk alatt. Városunk éven kint a 140%-os pótadó mellett ezreket ad ki kulturális intézményeink fentartására, olyan aránytalan nagy összeget, hogy az 60.000 lelket számláló városok háztartási költségvetésében sem található. Az elemi és középiskoláink államosítása ellen dr. Fehér Gyula kanonok úr foglalt elsősorban állást, pedig ha városi elemi iskoláink és főreáliskolánk államosittatnék, városunk e rengeteg kulturális terhektől azonnal mentesülne. Illetékes helyen mondották nekünk, hogy Esztergom nem csoda, ilyen züllött anyagi viszonyok között van és nyakig úszik az adósságban, mert már régen lehetne önálló pénzügyigazgatósága is, ha ezért csak egyetlen kezdeményező lépést tett volna is. Hazánk városai közül egyesek előjegyzésben vannak a pénzügyigazgatóság felállítására, ezen előjegyzésben többek közt Esztergom is benne van, Túrócszentmárton is, de Esztergom után Túrócszentmártonnak, ennek a jelentéktelen városkának már 2 év óta meg van a pénzügyigazgatósága 50—60 hivatalnokkal, mert törődtek az üggyel, küldöttségileg kérték a pénzügyminisztert és ime eredménnyel. Csak minálunk nem történik semmi olyas, ami a város általános helyzetén is javíthatna. Esztergom legújabb történetében is alig látunk valami ujabb alkotást. A legutolsó években létesült 1—2 dolog, de abban sincs köszönet, a a város abból ugyan kevés, vagy épen semmi hasznot sem lát. A halastó létesítése Esztergom közönségének semmi hasznot nem jelent, a gazdáinkra meg egyenesen káros, most is a felduzzadt tó vize elöntötte a körötte fekvő szántóföldeket. A barakktábor a gazdák marhatenyésztésének rovására létesült, mert legelőjét elvették, anélkül, hogy helyette kárpótolták volna másfelől. Bár a tábor révén idegenforgalmunk a város határában számra emelkedő irányzatot mutat, a város teherviselő lakosságának, különösen kereskedőinknek és iparosainknak igen kevés előnyt nyújt. Ezekkel belevilágítottunk városunk legutóbbi múltjába, megmutatták a veszedelmet, amely városunkat lehetetlenné teheti. Azt hisszük, hogy e város tehertől és adótól roskadozó polgársága és választó közönsége tudni fogja képviselőjét városunk érdekeinek szeme előtt tartásával megválasztani, oly képviselőt, aki elsőrangú állásánál, közvetlen hatalmi befolyásával nemcsak előnyöket nyújthat a városnak, hanem direktívákat is adhat ezen előnyök helyes irányban való kihasználására. Ha ezen egyedül helyes városi politikát fogjuk követni, Esztergomról nem fognak „maradi és régi fejlődéstelen" jelzőkkel megemlékezni, hanem fel fog lendülni, vezető szerephez jut az ipar és kereskedelem terén is, különösen kedvező és a fővároshoz közeleső fekvésénél fogva. Nyilt levél. Nagyságos dr. Zboray Miklós úrnak, mint az Országos Katholikus Népszövetség ügyészének Budapest. Ügyvéd Ur! Ön, mint az Országos Katholikus Népszövetség buzgó ügyésze, de úgy is, mint tapasztalatokkal meggazdagodott volt honatya, s végül mint hazánk tételes és erkölcsi törvényeinek és az ezekben lefektetett elveknek annyira kivált őréhez a következő kérdést intézem: Megengedik-e törvényeink s össze egyeztetőnek tartja-e az Ön jogi vezetése alatt álló szövetség erkölcsi felfogásával azon tényt, hogy Magyarország Hercegprímásának unokaöccse és jószágkormányzója, mint képviselőjelölt a dorogi választókerület községeit a primási borpincéiből származó sok-sok 100 hektoliter kortescélokat szolgáló borral traktálja ? Minden tekintetben becses felvilágosítását kéri kiváló tisztelettel Fekete István, választó. Választási tarkaságok. A város polgármestere Kossuth Ferenc fogadására a vasútnál, a programmbeszéden és a banketten is megjelent, ahol felköszöntő beszédében kiemelte, hogy nem a kortest, hanem a díszpolgárt üdvözölte, s igy bár senki kérdőre nem vonta — excusálta magát. A város érdeke szempontjából Kálmán Gusztáv államtitkár megjelenése fontosabb, mint a díszpolgáré. Ennek fogadásától, programmbeszédjétől és bankettjétől tüntetőleg elmaradt a polgármester, mert nem tudta az államtitkárt a jelölt személyétől elválasztani. Ez a disztingválás jellemző Esztergomra, talán az ilyenfajta okoskodás és gazdálkodás az oka a város mostoha helyzetének. A Fehérpárti bevonulás alkalmával egy Fehérpárti fiskális egy kocsin jött egy másik — de rendezetlen vallású — elvtárssal, kinek e szépséghibájáról nem tudván, agyonszapulta a rendezetleneket pártállásuk miatt. Elvtársunk mély érdeklődéssel hallgatta ezt és elmélkedvén a szép bevonuláson szertelen örült a véletlen adta jó szomszédságnak. Kossuth pártvezér bevonulásához nagy csendőrapparátust vonultattak Esztergomba, nehogy baja essék. A 46 csendőrből azért volt Kossuth kocsija mellett csak 8—8 csendőrömért a többi a kapuk alatt volt elhelyezve. Ennek köszönhető, hogy a nagy Kossuth édes fiát még meg is dobálták — de nem kővel, vagy záptojással, hanem — virággal. — Esküvő. Kedden délben tartotta menynyegzőjét a belvárosi plébánia templomban Geiger Gyula fővárosi hivatalnok, Geiger Miksa káptalani jószágfelügyelő fia, dr. Burián János tb. megyei főügyész szeretetreméltó leányával, Böskével. Az esküvőn nagyszámú közönség vett részt a város elitejéből. — Új hadtestparancsnok. Ő felsége a király berneggi Sprecher Arthur altábornagyot, a bécsi 45 gyalog-hadosztály parancsnokát az V. hadtest parancsnokává és pozsonyi vezénylő tábornokká kinevezte. Ruprecht Henrik, a kiszemelt hadtestparancsnok eszerint megmarad régi állomás helyén. — A függetlenségi népgyűlés. Kossuth Ferenc az országos függetlenségi és 48-as Kossuthpárt elnöke a 9 órai vonattal érkezett városunkba. Kiséretében voltak Glatz Antal volt bihari főispán jelenleg biztositási ügynök, Szebeny Antal, Ivánka Imre volt képviselők és Jakab Sándor titkár. A vonatnál a párt vendégeit Marosi József alelnök üdvözölte szives szavakkal, az összegyűlt közönség pedig éljenzéssel köszöntötte Kossuthot. Kossuth örömének adott kifejezést, hogy dr. Fehér Gyula támogatására Esztergomban megjelenhetett. Az éljenzéssel fogadott válasz után megkezdődött a bevonulás. A menetet lovasbandérium nyitotta meg, utána a párkányi tűzoltó zenekar, fehérruhás leányok és számos iparos haladt a legnagyobb rendben. Kossuth és kisérete, valamint a helybeli Fehér-párti nagyságok kocsikon követték. A menethez igen sok kíváncsi, deák, gyerek csatlakozott s az igy felszaporodott tömeg kisérte egész a primási palotába a vendégeket. A földmivesnép távol tartotta magát s megelégedett a bevonulás puszta szemlélésével. Az útvonal mentén a hölgyek ovációkkal, kendőlobogtatással és virággal fogadták Kossuthot. Nem maradtak el a vízivárosi apáca zárda növendékei sem, akik az ablakokba kitérdelve a kedves nővérek vezetésével virágesőt zúdítottak a vendégekre. A primási palotában a hercegérsek képviseletében dr. Kohl Medárd püspök fogadta Kossuthot és látta vendégül kíséretével együtt villásreggelire. A palotából ugyanoly sorrendben a Széchenyi-térre vonult a menet, hol is fél 11 órakor kezdődött a programmbeszéd. A hymnus eléneklése után Brutsy János pártelnök nyitotta meg a gyűlést s a vendégeket üdvözölvén felkérte dr. Fehér Gyulát programmbeszédének megtartására. A jelölt programmjában megemlékezett az ipar, kereskedelem