Esztergom és Vidéke, 1910

1910-01-20 / 6.szám

VIeljelenik Vasárnap és csütörtökön. = Előfizetési árak : ===== Egész évre . .12 kor. Negyed évre. . 3 kor. Fél évre ... 6 kor. Egyes szám ára 14 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Felelős szerkesztő : DR PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók : Dí. Prokopp Ggula és Brenner Ferenc, Szerkesztőség és kiadóhivatal: (nova a kéziratok, előfizetések, nylltterek és hirdetések küldendők.) Kossuth Lajos (azelőtt Buda) utca 485- szám. ===== Kéziratot nem adunk vissza. 1 Foglalkozó kezek télen. Nagy kedvvel látjuk, hogy ámbár a közéletet ezer baj fenyegeti, a nép szociális érdekeinek gondolko­zását itt-ott meleg szivvel és törő­déssel végzik, A gazdasági háziipar térfoglalása ilyen szép jelenség. Hiszen minden nyomorúságunk legfőbb oka az, hogy hazánkban a legtöbb ember­nek télen át abból kell megélni, amit nyáron egy két hét alatt . ke­res. Az volna a mi szociális meg­váltónk, aki télen át a favágáson túl is rendszeres és tisztes kerese­tet nyújtó foglalkozást tudna adni a népnek. Ugy nézzük az erre való törekvés komoly kormányzati tevé­kenység tárgya. S az uj orgánum: a gazdasági háziipar. A mult évben közel 3000 kis gazda és munkás vett részt. A téli háziipari tanfo­lyamok száma évről-évre szaporo­dott s a tanfolyamon már 17,473, munkásember dolgozott s a készült tárgyakból eladott 374,898 darab értékesítése után 203,736 korona folyt be. A kurzusokon kitanult és begya­korolt munkások háziipari szövet­kezetekben, illetve ipartelepeken Az anya. Irta: Bede Jób. I. Ez a történet, mely az anyai sziv már­tiromságát példázza, bocsánat! csak egy pinceboltban kezdődik. De későbben már elegánsabb helyre fordul a szintere s ezért kérem, olvassák addig türelemmel. Efféle pinceboltot bizonyosan láttak már a Liget felé, ahol szegényebb nép lakik, sőt itt bent a városban is a nagy utakat egymással összekötő elhagyatott utcák­ban. A Magal Dénesék kis boltja mélyen aláfurakodik egy háromemeletes házban ; a gyalogjáróról öt lépcsőfok vezet oda. A lépcsőfokok képezik a pultokat. Ide van rakosgatva, mikéntha kirakat lenne, a boltban kapható portéka ; szén, fa, zöldség, szalonna, gyümölcs, főtt szilva, cukor, paprika, aszalt gomba meg min­den eféle, a mire olcsón élő szegény em­bereknek szükségük van. Egy pléhedény­jen apró kolbászkák főnek, a másiknak i serpenyőjén gesztenyét forgatnak. Dur­vább fajta dohány és szivar is kapható a minek hirdetéséül a bolt-lépcső balolda­lán egy táblára dohánylevél és két csu­szerveztetnek. Ezeket a szövetkeze­teket, melyek majdnem kizárólag vagyontalan mezőgazdasági mun­kásokból állanak, anyagi és erköl­csi támogatásban részesitik. Ez idő­szerint 75 háziipari szövetkezet, illetve ipartelep működik, melyek­nek 4163 munkás tagja van 6271 üzletrésszel, termeltek majd egy millió tárgyat tavaly, melyek érté­kesítése után 450,045 korona folyt be. Egy-egy munkás téli 2—3 hó­napos keresete átlag több, mint 100 korona volt. A földmivelésügyi mi­nisztérium által szervezett gazda­sági háziipari tanfolyamokon és az általa támogatott szövetkezetek és ipartelepeken az 1908/9. tél folya­mán tehát több, mint 20,000 ember dolgozott. Készült 1 millió 200,000 drb. tárgy, melyek eladása után 657,000 korona folyt be. Pedig nem tudunk annyit ter­melni, amennyinek helye ne volna. Kecskemét város gyümölcs piaca például 1900. évben a több millió darabot kitevő csomagoló kosár­szükségletének legnagyobb részét Morvaországból fedezte s már 1907. és 1908. évben kecskeméti piacra egyetlen darab külföldi ko­sár sem érkezett. Kosárkivitelünk is tak van rajzolva. A Liget tájékán van a bolt. Vele szemben az ut túlsó oldalán, már üres telek tátong és ott szabadjára száz meg száz gyermek sivalkodik. Magal Dénes meg a felesége ebben a boltban gyűjtögeti a krajcárokat. Sokat kell futkosni le és fel, gondoskodni, hogy a portéka kívánatosnak látszassék, a vásárlók meg legyenek elégedve, kiszol­gálni őket gyorsan, pontosan, jól, ne­hogy másfelé szokjanak és ügyelni min­den aprónak látszó veszedelemre, ami azonban egy ilyen boltot tönkretehet. Nagy lármával, bosszankodással, kínló­dással megy az egész. Most egy vásott gyermek ellop egy murkot és szalad vele, azt utol kell érni; két perc múlva va­lami kegyetlen rendőr fenyegetődzik, hogy bejelenti a felső pultot, mert kinyúlik az utcára, ennek a zsebét szükséges megtöl­teni szivarral; aztán valaki rosz pénzt ad; később a gyümölcsállvány feldől és minden alágurul a pincébe. Magal Dénes fehéres szakálát tépdesi mérgében, a má­sik karjával pedig fenyegetődzik: — Összetöröm az egészet, összezúzlak titeket; nem érdemes kínlódni! Az asszony békésen vigasztalja, sovány, sápadt arcával szelíden fordul feléje: — Dénes, lelkem, nincs semmi baj! Rendben van már minden. Nézd, Ákos jön. emelkedik s pl. az ugocsavármegyei iparfejlesztő bizottság ipartelepei­nek egyrésze amerikai megrende­lésre dolgozik. Szalmafonás és szalmakalapból még 1908. évben is két és fél mil­lió korona értékű behozatalunk volt, e téren azonban már szintén folyik a rendszeres munka s már ezideig közel 1200 munkásnő nyert kikép­zést s remélhető, hogy rövid idő alatt ezen háziipari ágnál is kellő eredmény fog mutatkozni. A készült tárgyak értékesítése nagyobb nehéz­ségbe nem ütközik. Gazdasági há­ziipari cikkek forgalomba hozatala céljából Szabadkán és Mura vidékén részvénytársaság is alakult, de kü­lönben is hazai kereskedelmünk el­ismerésre méltó módon támogatja az akciót s rendszeres termelés mel­lett szívesen hozza forgalomba a hazai árut. Az eddig elért eredmé­nyek azt mutatják, hogy a háziipari akció helyes mederben halad s tel­jesen igazolja azt, hogy a nagytö­megű mezőgazdasági munkásság téli loeresetének gyarapításánál a gazda­sági háziiparnak nagy hivatása van. De nálunk is, a mi megyénkben is tevékenyebben kell e részben mozog­nunk és minden elismerésre méltó Egy nyurga, szőke, igen csinos fiu, kezében egy .csomó könyvvel jön sietve erre felé. Az ajtó közelében egy pilla­natra még körültekint s aztán gyorsan szaladt le a pincébe. Tudni kell, hogy Magalék a pincében laknak is. A hátsórészben van elrekesztve az ő lakószobájuk. Ide szalad be Ákos és a könyveit az asztalra teszi. Mind a ketten gyönyörűséggel nézik. Az anya óvatosan, nehogy az ő széntől, meg füst­től kormos ruhája kárt tegyen a fia finom, tiszta kabátján, nem megy egé­szen melléje, csak ugy nyújtja a kezét s megsimogatja vele fia szőke fejét. — Fáradt vagy, kis Ákosom! Miért jösz mindig olyan sietve? A fiu kicsit bosszúsan, mint ahogy a színpadon az elkényeztetett gróf fiukat lehet látni, felel: — Nem én, nem siettem. És mintha valami most eszébe jutna, az ajtó felé tekint, (honnan az arany napnak egy sugárkévéje áldásával ide is bevilágol), és még bejebb húzódik a boltba. Mert valóban ugy van ez a do­log, hogy a fiu mindig egyedül jön haza. Gimnazista társaitól már a Csömöri ut felső végén megválik, hogy egyik se tudja meg, hogy ő hol lakik. Én erre megyek — szól — és fut a mellékutcá­kon át, itt pediglen félénken körülnéz, az, aki részben a gazdasági házi­ipar térfoglalásáért a mi pátriánkon sikerrel fáradozik. Államsegély. Hiába, az állam mégis csak jó fejős tehén s ingyen tejjel latja el időnkint a szűkölködőket. Tegnap a vármegyek részesedtek, ma a vá­rosokon van a sor, holnap pedig alighanem a faluk következnek. Ma még ugyan országszerte nagy a zűrzavar és a tájékozatlanság, a mit a kormány bizonytalan helyzete és napról-napra változó ábrázata is öregbit; mindazonáltal, ha a vá­rosok segélyezésének bármily sze­rény vala is a beköszöntője, leg­kivált itt nálunk, mégis el kell is­merni, hogy már ez is haladás. Való igaz, hogy a megyei min­tára készült városi flzetésrendezés egy kissé kortesizű és a jelenlegi kormány épen úgy a kútba ejté a. hatást, mint ahogy elődje járt a megyei borravalók kiosztásával, mind azonáltal lekicsinyelni se szabad, annyival inkább, mert az élet kör­ben forog és a kör már is újra kö­zeledik oda, ahonnan kiindult. Az országszerte egy kaptafára ké­szült formula azonban már helyen­kint a humornak sincs hijján, mert pld. Esztergom sietve rendezé jó eleve a tisztviselőinek a helyzetét, hogy nem jár-e errefelé valamelyik s az­tán leszalad. Az ajtó közelében is fél, mert jöhetnek a pajtások közül ide ciga­garettáért, vagy gyümölcsért, megláthat­ják és megtudják, hogy ő egy pincés boltosnak, egy gesztenyésnek, vagy tu­dom is én miképpen neveznék, a fia. Bizonyára sejtik ezt az öregek is, de természetesnek tartják. Hanem majd más­képen lesz, csak az Isten segítsen, lesz jó szerencse s majd földszintes boltot bérelhetnek és becsületes lakást. Minden évben megújul ez a terv, de minden év­ben megakad, mert Ákost neveltetni kell, „uri embert faragni belőle" és manapság ugyan nagy igyekezettel telik rá. Csak vesződnek így tovább a kis bolt­ban, a nyirkos földüregben, mely tele van meleg párázatokkal és minden köny­vért, meg a tanítási dijakért, a fiu ruhá­jáért, keztyűjeért, sétabotjáért arcuk gyön­gyös verejtéke omlik, de boldogok, hogy győzik a kínlódást. 'II. Évek járnak az évek nyomán. Magal Ákos már az élet szép utján megy. Im* hol az elegánsabb színtér. O kellemes, divatos fiatal ember. Mindig a jó csalá­dokból való fiukkal barátkozott, az uri társaság előtte megnyílik, könnyű hiva­talt kapott egy bankban és mert dok-

Next

/
Thumbnails
Contents