Esztergom és Vidéke, 1910

1910-04-17 / 30.szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felelős szerkesztő: Előfizetési árak: Esztergom, „KORONA" szálloda I. emelet. Felelős szerkesztő: Egész évre . . . 12 kor. Negyed évre . . 3 kor. Telefon szám 38. Dr. Dénes Aladár. Fél évre . . . 6 kor. Egyes szám ára . 14 fill. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. Kéziratot nem adunk vissza. — Nyilttér sora 60 fillér. r\isóczi és szenfandrási r\álmán Qusztáv. A mai nap örömünnepe Esztergom városának. A tavaszi szélben büszkén lengő lobogósor között vonul be hozzánk hatalmas képviselőjelöltünk Kálmán Gusztáv kereskedelmi államtitkár. Egy jobb boldogabb jövő perspektívája nyilik meg előttünk most, hogy ő méltóságát ez ősi primási város falai között üdvözölhetjük. Nincs kétség a fölött, hogy Esztergom minden polgára, aki csak egy parányit is szivén viseli ennek a városnak a sorsát, összefog és diadalra segiti azt a zászlót, amelyet oly férfiú bontott ki, mint Kálmán Gusztáv, aki már most is ismeri minden bajunkat, bánatunkat és aki magával hozza közénk a íelvirulás és jólét összes eszközeit. Fogadjuk őt azzal a hagyományos magyar vendégszeretettel, amelyről mindenkor hires volt a prímások ősi városa és azon tiszta hittel, hogy hosszú ideig megtarthatjuk őt számunkra. Most, hogy közénk jött az államtitkár és megveti alapját ama szoros kapcsolatnak, mely bennünket egymáshoz fűzni fog, ismerjük meg őt, eddigi munkás életét, amelyet mindenkor a köz javára szentelt és amely munka emelte őt arra a fényes polcra, amelyet jelenleg elfoglal. Ősrégi nemesi családból származik. Egyik őse már 1218-ban, a keresztes hadjáratban tanúsított hősiességeért nyerte el azt a nemesi címert, amelyet a család még ma is használ, Kálmán Gusztáv 1859ben született a nyitramegyei Szeniczen, ahol szüleinek, Pálnak és nagyrékási es kelemencfalvi Rakovszky Máriának kisebb nemesi birtokuk volt, mely ez idő szerint is bátyjának, Kálmán Antal dr. királyi közjegyzőnek a tulajdona. Öt testvére volt. Édesatyját alig négyéves korában veszítette el s ez időtől fogva nagy műveltségű és nemesszivű anyjának nevelésében részesült, aki mintaképe volt az anyáknak, a lelkes magyar asszonyoknak és honleányoknak. Nemes tulajdonságait átplántálta gyermekeibe is. Mint érdekes epizód felemlíthető, hogy Kálmán Gusztáv már hétéves korában kövei dobálta meg Hurbánt, a hírhedt pánszláv fővezért, amikor egy pánszlávgyűlésről távozott. Kálmán Gusztáv gimnáziumi tanulmányait a nagyszombati főgimnáziumban végezte s már ott is kitűnt nemcsak mint jó tanuló, hanem mint az ifjúsági önképzőkörnek alelnöke utóbb elnöke is. Egyetemi tanulmányait a budapesti kir. magy. tudományegyetemen végezte s megalakította a „Magyar Testvérkör" cimű ifjúsági egyletet, amely irodalmi és vitaestelyeket s felolvasásokat rendezett. Ez egyletnek főjegyzője, utóbb elnöke volt. Az érettségi vizsga letevése után elhatározta, hogy önerejéből tartja fenn magát s csupán 100 forintot kérvén útravalóul, megfogadtatta édesanyjával, hogy ezután, még ha kérne is, nem küld neki pénzt. Nem is kért, hanem maga kereste meg .kenyerét. Alkalmazást talált a budapesti adófelügyelőségnél, ahol mint az adóleszámolási, majd pedig mint a belvárosi adókivető bizottság jegyzője működött. Utóbb a pozsonyi postaigazgatósághoz nevezték ki gyakornoknak, ahonnan 1881-ben az akkori országos statisztikai hivatalhoz került. Közigazgatási pályáját Nyitra vármegyében kezdte meg, a szenici járás akkori főszolgabirája, Vagyon István mellett. 1882-ben Kemény Gábor miniszteri segédfogalmazóvá nevezte ki az országos statisztikai hivatalhoz, ahol 1886ban miniszteri fogalmazóvá, 1892-ben pedig miniszteri titkárrá lépett elő. A statisztikai hivatalnak csaknem minden osztályában működött. Résztvett az 1880-iki és az 1890-iki népszámlálási munkálatokban. Utóbbit ő vezette és ebbeli munkásságáért Lukács miniszter elismerésben részesítette, Dániel Ernő báró minisztersége idején áthelyezték a kereskedelmi minisztériumba, ahol a közúti és vámosztályokban működött olyan eredményesen, hogy 1886-ban mint titkárt az ügyosztály vezetésével bizta meg Hegedűs Sándor akkori kereskedelmi miniszter, aki alatt 1889-ben a miniszteri osztálytanácsosi cimet és jelleget kapta, egy évvel később már valóságos osztálytanácsossá neveztetett ki. 1904-ben Hieronymi Károly miniszter mint osztálytanácsost az egyesitett hármas közúti szakosztály élére állította. A miniszteri tanácsosi cimet 1907. év elején kapta meg s még ugyanaz év őszén valóságos miniszteri tanácsos lett. A minisztériumban főleg a közutak és vámok ügyeivel foglalkozott, résztvett azonban csaknem minden törvény előkészítő munkájában, amelyet a kereskedelmi minisztérium dolgozott ki. A nemrégiben elkészült közúti törvény tervezete teljesen az ő intenciója alapján készült. Ifjabb korában irodalommal is foglalkozott s több tárcája jelent meg a lapokban. Utóbb közgazdasági cikkeket irt, amelyek a „Hon", a „Nemzet" és a „Budapesti Hirlap" hasábjain jelentek meg. Egyenes nyilt jelleme, szigorú törvényessége, konciliáns es előzékeny modora biztosította részére mindenkoron minisztereinek, feljebbvalóinak jóindulatát. Hegedűs Sándor, Láng Lajos es Kossuth Ferenc kereskedelmi minisztereknek, de főleg Hieronymi Károly kereskedelmi miniszternek már első minisztersége alatt is legbizalmasabb embere lett s ennek tulajdonitható, hogy Hieronymi a tárca mostani ujabb elvállalása alkalmával államtitkári teendőkkel bizta meg s első munkatársává tette. Csendes, de eredményes munkásságával az egész országban ismert és kedvelt egyéniség lett és szigorú lelkiismeretessége még az ellenzéknél is biztosította részére a nagyrabecsülést. Érdekes tény, hogy a mai nap nem kevesebb, mint tizennégy választókerületből ajánlották íel neki a képviselőjelöltséget. 1885-ben nősült meg. Néhai Késmárky Sándor veszprémi földbirtokos leányát, késmárki Késmárky Erzsébetet vette feleségül. Ez a férfiú a mi képviselőjelöltünk.