Esztergom és Vidéke, 1910

1910-04-14 / 29.szám

Kálmán Gusztáv államtitkár az üdvözlésre éként válaszolt: Tisztelt uraim, kedves kartársaim! Miniszterünk ő nagyméltósága megtisztelő bizalmából és érdemeimet talán túlbecsülő jóságából foglaltam el e helyet, mely meghitt és szeretett kartársaim élére állított. Tudom, hogy nehéz és nagy feladatra vállalkoztam és talán meg kellene ijednem a munkahalmaztól, amely reám vár, ha nem látnám magam előtt ezt a tisztviselői kart, ezt a kipróbált, mindig odaadó munkával, szeretettel dolgozó, a szakképsettség magas színvonalon álló tisztviselői kart, amely mindenha beigazolta azt, hogy vezetőit nehéz munkájukban tudásával, kipróbált szakképzettségével, teljes odaadásával támogatta, segítette őket feladataik megoldásában. Én hivatottnak tartom magamat arra, hogy ezt a tisztviselői karról konstaláljam, mert hiszen önök között dolgoztam éveken keresztül, mint közkatona, mint kartárs, mint altiszt és tiszt; bőven volt tehát alkalmam kiismerni minden egyes embernek és az összeseknek munkálkodását, tudását. Nagyon helyesen emiitette meg ő méltósága kedves szónokunk, hogy ő excellenciája honorálta — igenis honorálta — ezt a tisztviselői kart azzal, hogy az önök köréből választotta ki első munkatársát. (Lelkes éljenzés.) Legyenek meggyőződve, t. uraim, hogy ez a megtiszteltetés, amely személyemet érte, fényét ragyogását önökre veti vissza. Ez a heiy nem alkalmas a politizálásra és tisztviselőnek nem is kenyere a politika. Sajnos, nem mellőzhetem azonban szó nélkül azt a mindnyájunk előtt ismert, azt a közismert tényt, hogy hazánk közgazdasági állapotai ma nagyon szomorú helyzetben vannak, hogy különösen a tárcánk ügykörét érintő ágak azok, amelyekre ez a körülmény különösen károsan hat vissza. És lemondólag kellene talán itt állanunk e helyzetben, ha nem keltene reményt bennünk a költő szava: Még áll a haza; századok űzték felette hatalmukat, de ő szép maradt, mint a nap, mely ragyogva áll a tenger felett akkor is, midőn alkonyodik. -* Mert a mai állapotban a lelkes hazafiak egész .tudásukkal, erejükkel, régi tapasztalatukkal kezökbe vették az orvoslást, hazafias nemzeti munkájukkal oda iparkodnak, hogy ezen súlyos közgazdasági állapotokon segítsenek, hogy hazánkat meggyógyítsák. Uraim kedves barátaim, vegyük ki mi is részünket ebből a munkából, kiki saját legjobb tudása és akarata szerint. Kölcsönös szeretet, bizalom, egymás támogatása, kartársi egyetértés legyen az, ami e munkában vezérel és meg vagyok róla győződve, hogy elő fogják segíteni a mi kisebb körünkben a nagyok munkáját, ugy, hogy el fog jönni az az idő, midőn hazánk napja ismét felvirul. (Lelkes éljenzés.) És most, uraim, midőn megköszönöm, hogy szívesek voltak oly szép számban megjelenni, engedték meg, hogy arra kérjem, hogy főnöki minőségemben tartsák meg részemre azt a kartársi szeretetet, amelyet én szivem egész melegével, viszonzok és ne adjanak nekem alkalmat soha amig itt leszek ez állásban, hogy önökkel szemben főnökként kelljen eljárnom. (Élénk tetszés és éljenzés.) Igy beszél a mi leendő képviselőnk ! — Kálmán Gusztáv programmbeszéde. Kálmán Gusztáv államtitkár jövő vasárnap, f. hó 17-én mondja el programmbeszédét Esztergomban. Képviselőjelöltünkkel Hieronymi kereskedelemügyi és Serényi földművelésügyi miniszterek is eljönnek. Az államtitkár programmbeszédében az általános politikán kívül különösen Esztergom város helyi igényeivel fog foglalkozni és fel fogja sorolni azt a nagyszabású tervet, amellyel Esztergom gazdaságát kereskedelmét és iparát fellendíteni és felvirágoztatni fogja. Az államtitkár határozott ígéretet fog tenni, hogy az esztergomi mandátumot fogja megtartani. Az államtitkár fogadtatása impozáns lesz. Impozánssá fogja tenni már azon lelkes hangulat, mely már eddig is lázba hozta mindazokat, akik csak egy cseppet is törődnek ennek a szegény elhagyatott városnak a sorsával. Nem pártérdekek dominálnak immár Esztergomban, hanem — amint ezt az előjelekből a legnagyobb örömmel konstatáltuk — még az ellenzék legbuzgóbb harcosai is szívvel-lélekkel melléje fognak állani annak a férfiúnak, akinek csak egy jóindulatú szavába fog kerülni és megindul Esztergomban egy nemzedékekre kiható intenzív munka, amelyért késő utódaink is áldani fogják azokat, akik az államtitkár büszkén lengő lobogóját diadalra segitendik. — Válaszok az üdvözlésekre. A kereskedelemügyi miniszter a következő sokatjelentő levelet intézte a nemzeti munkapárt elnökéhez: Bpest, 1910. ápril. 8. Igen tisztelt Pártelnök Úr! Fogadják a nemzeti munkapárt alakuló üléséről küldött figyelmes üdvözleteikért legmelegebb hálás köszönetemet. Azon tényben, hogy első munkatársamat, Kálmán Gusztáv áílamtitkár urat jelölték képviselőjükül, biztos zálogát látom ragaszkodásuknak és irántunk érzett bizalmuknak Polgártársaink bizalma legerősebb támaszunk az előttünk álló nehéz harcban. Amidőn jelöltjüket illetőleg tett választásukhoz a legmelegebben gratulálok, egyben kérem Önöket, hogy őt, aki az én elveimet első sorban képviseli, juttassák diadalra. Hazafias üdvözlettel Hieronymi. Gróf Tisza István a következő levélben válaszolt dr. Janits Imre pártelnöknek : Tisztelt Barátom ! Az esztergomi munkapárt alakuló gyűléséből küldött szives üdvözletért fogadd és tolmácsold kérlek hálás köszönetem. Igaz tisztelettel kész hived Tisza István. — Sacelláry Párkányban. Sacelláry György szombaton este Párkányba érkezett, hol tiszteletére nagy bankett volt a „Zöld Vadász" vendéglőben. A banketten résztvett Párkány minden számottevő választója és oly lelkes hangulat nyilvánult meg a népszerű jelölt iránt, hogy nem csalódunk, ha azt hisszük, hogy Párkány fehér zászlóval fog leszavazni Sacelláry Györgyre. A banketten résztvett dr. Kállay Gusztáv a Justh-párt kiküldöttje is jelezvén ezzel azt, hogy még az ellenzék is tisztelettel viseltetik Sacelláry személye iránt. — A nagyszombatiak az államtitkárról. A Nagyszombat és Vidéke az ottani 48-as párt hivatalos orgánuma Kálmán Gusztáv államtitkárról a következőket irja: Az államtitkár egyik legkiválóbb tisztviselője a kereskedelmi minisztériumnak. Mi nagyszombatiak hálával adózunk neki irántunk tanúsított jóakaratáért és ügyeinknek igazságos és méltányos felkarolásáért. Két igen fontos ügy kedvező elintézét csakis neki köszönhetjük. A nagyszombati cukorgyárral fenálló vitás ügyünk kedvező elintézését az ő kiváló érdeklődésének és támogatásának köszönhetjük. Az ő érdeme az is, hogy a Nagyszombat Ottovölgyi hosszú útszakasz a törvényhatóság úthálózatába vétetett át és hogy a kereskedelmi kormány ezen célra 50 ezer korona államsegélyt nyújtott. De számos más ügyben is támogatta közérdekű ügyeinket úgy hogy mindezért e város és vidék közönsége igaz örömmel üdvözli az uj államtitkárt magas méltóságában. — Vaszary útja. A dorogi kerület néppárti képviselő-jelöltje is szorgalmasan látogatja a kerület községeit. Vasárnap a bajnaiaknak mondotta el programmbeszédét. Az ellenpártiak a szónokot nem igen zavarták, mert itt voltak Esztergomban Sacelláry jelölésén. Hétfőn Ny-újfalun, Bajóton és Mogyorósbányán fejtette ki programmját Vaszary Mihály. Minden községben a plébános és kántor ajánlotta a választóknak, akik erősen fogadkoztak, hogy rá fognak szavazni. Egy pár erősebb közbeszólást nem számítva, a körúton baj nem történt. Ma Párkányban lesz néppárti gyűlés Vaszary jelenlétében. — A főgimnáziumi tanuló ifjúság javára tett alapítvány. Az elmúlt napokban az esztergomi sz. Benedek-rendi főgimnázimnak egy volt derék tanítványa, Kollár Péter Esztergom vármegye nyug. árvaszék elnöke, ezer (1000) koronáról szóló takarékpénztári könyvet küldött a főgimnáziumi igazgatónak alapítványul, hogy ezen betét évi kamatát az intézet igazgatója a tanári kar ajánlására évenként egy esztergomi születésű jó magaviseletű, szegény sorsú r. kath. vallású tanulónak adományozza. És hogy a segély már ezen iskolai évben legyen adományozható, a betéti könyvhöz mellékelve még 40 korona készpénzt is küldött. Az ifjúság ezen nemeslelkű jótevőjének, a hálás volt tanítványnak a főgimnáziumi tanári kar egy küldöttsége fejezte ki az intézet köszönetét, amelyet az igazgató ez uton is még egyszer tolmácsol. — Széchenyi emlékezete. Ötven esztendeje már, hogy a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István, kinek elméje fényes, örökszép lobogás után az őrület éjszakájába hanyatlott, a döblingi szanatóriumban golyót röpített agyába. Április 8-án mult ötven éve, hogy a negyvenes években újjászületett magyar kultúra lánglelkű apostolának szive megszűnt dobogni. A szomorú évforduló alkalmából az egész ország népe és városunk hazafias közönsége is kegyelettel adózott a nagy férfiú emlékének. A gyászünnep a belvárosi plébánia templomban tartott Széchenyi rekviemmel kezdődött, amelyben a város tanácsa, a tanintézetek ifjúsága és a nagyközönség vett részt. A díszes ravatal a szentélyben volt felállítva, délszaki növények és ragyogó gyertyák között. A kóruson a gyászénekek remekeit adta elő a kar Scheiber Rezső és Tsa uri és nöi divat nagyárúháza kosztom és sétaruhakelmékből, delainekből, napernyőkből és mindenféle megkapd elegáns divatujdonságokból oly dús választékú raktárt tart és oly olcsó árért árusit, hogy azt a vevöközönségnek mennél jobban kihasználni eminens érdeke.