Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 23. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. március 21. lenben tizennégy városban az or­szágos átlagnak felét sem érte el, sőt Pécsen a halálozás 1.4 ezrelék­kel felülmúlta az élveszületések számát, dacára annak, hogy a ha­lálozás itt az országos átlagot túl nem haladta. Budapesten se valami rózsásak az állapotok. Az ország tehát egészség dolgá­ban ráfizet a maga szép városaira. A városok lakossága ezért a be­vándorlások folytán még inkább növekszik, mint a falvaké. Csak­hogy ez az ország egészsége szem­pontjából annál károsabb, mert a bevándorló falusi nép egészsége szintén a városok lakosságának rosszabb egészségéhez idomul. A városok egészségének ezen rosz- szabbra fordulását egyrészt a sza­porodás mesterséges megakadályo­zásának, másrészt pedig azon visz- szás állapotot kell tulajdonítani, hogy az élet küzdelme a városok­ban mindig több és több terhet ró a nő vállaira s ez által elvonja a nőt tulajdonképeni hivatásának be­töltésétől — az anyaságtól, Szükséges tehát, hogy a köz­egészségi intézkedések jövőben az élveszületések biztosítására is te­kintettel legyenek. Mivel pedig a szaporodás mesterséges megakadá­lyozásának gátat vetni nem lehet, annál több gondot kell fordítani arra, hogy a nőt visszaadjuk igazi hivatásának. Ez pedig csak úgy érhető el, ha megkönnyitjük a fér­fiaknak a családalapítást. A váro­sok lakosságának zöménél a mun­kásosztálynál, ezt úgy mozdíthat­juk elő, hogy a lakásviszonyok ja­vításáról s a nagy drágaság csök­kentéséről gondoskodunk. Legnehe­zebb azonban a nősülés az értelmi­ségi foglalkozást űző ifjaknak — a tapéta alakjai, a monda jelenkori for­mát öltött és az egyes alakokban rá is­mert saját magára és Jivar Gollströmre. Haragudott. Százszor is elmondta magá­ban, hogy semmi köze hozzá, hogy kép­zelődik, mert azok nem ők ketten, hanem Ainó és az öreg Váinemöjnen, a finn fél­isten. Behunyta a szemét, hogy ne lás­son s ime most beszélni kezdtek. Forró, érthetetlen szavakat hallott és lágyan re­megő hangok vibráltak az izzó levegőben. Halántéka lüktetett, a fejét elrejtette a pár­nák fodrai közé és várta a megváltó reg­gelt ! Az első napsugár, amely áttört a fehér selyem függönyökön, még ébren ta­lálta Hilját, az első öntudatlanul szerelmes éjszaka után ! A józan nap józan gondolatokat hozott s Hilja azt mondta magában „Mi közöm nekem minden ilyen kicsinyes és közön­ségesen banális dologhoz ? Csak egy van a mi üdvözít: a tudomány — és én a tudomány jegyese vagyok.“ — Az éjsza­kai árnyak úgy elillantak, erre a rideg gondolatra, mint a hajnali pára és Hilja nyugodtan mehetett az iskolába. Szünet közben Jivar Gollström kereste a lányt, ez meg önkéntelenül nem tért ki előle. A fiú közönyösnek látszott, a lány gőgösnek. Irodalomról beszéltek, a fiú meg­lepő és önálló ítéleteket mondott ; a lány egészen beleszédült. — „Egy könyvet adok magának“ szólt a fiú, „még ma éjjel el fogja olvasni és nem fog rá ismerni töb­akik abban a korban, amely csa­ládalapításra legalkalmasabb, még annyit sem tudnak megkeresni, a miből saját magukat fenntarthas­sák. S ezért a közalkalmazottak számára házassági pótlékot kellene rendszeresíteni s a tudományos pá­lyákra csak annyi ifjat bocsátani, a mennyit azok befogadni képesek. Szokatlan dolog még ilyen esz­méket felvetni, de ha természettu­dományi alapon gondolkozunk, le­hetetlen a kibontakozást a mostani egészségtelen helyzetből másként elképzelni. Mert az embernek épen olyan fontos hivatása a családala­pítás, mint a kenyérkereset. Egész­séges államban tehát a kenyérkere­setnek nem szabad a családalapí­tással ellentétbe kerülnie. Emellett még a több gyermekes szülők ter­heinek csökkentésére s a sok gyer­meket felnevelt anyák jutalmazására volna szükség. Barsi Jenó dr. Pénzintézeteink beszámolói. II. Az Esztergomi Takarékpénztár. Az Esztergomi Takarékpénztár Rész­vénytársaság f. hó 14-én délelőtt tartotta Vimmer Imre közgyűlési elnök vezetésé­vel 64-ik üzleti évét tárgyaló közgyűlését. Megjelent mintegy 52 részvényes, kik ösz- szesen248 részvénynek voltak birtokában. A közgyűlés örvendetesen vette tudomásul az elért 151.298 koronás üzleti ered­ményt és általában az üzleti élet minden vonalán tapasztalható fokozott mérvű fellendülést, mely szerint a betét állomány 873.000, — kötvény kölcsönök összege 828.000, — továbbá a váltó és zálogtőke 37,000 korona emelkedést mutatott. Közjótékonyságáról ismert pénzintéze­tünk ezúttal 6,100 koronát fordít e célra. Kiemelendő pontja volt a közgyűlésnek azon határozat, mely szerint eddigi 600,000 K-ás alaptőkéjét 800,000 K befizetés és bet saját magára.“ —És oda adta a lány­nak „Doria Gray arcképét. “ Hilja érezte, hogy ettől az eseménytől megint lázasak lesznek az álmai és érintetlenül marad­nak a tankönyvei. Haza vitte a könyvet és bár világos nappal volt, leeresztette a függönyöket és derengő villanyfénynél ol­vasni kezdett. Érzékeny lelke előre meg­sejtette, hogy ehhez a könyvhez és az ál­tala előidézett hangulathoz nem illik nap­pali világítás. Érezte, hogy minden szó után érik a lelke. Mint a délig nyitók fehér kelvhei a napot, úgy fogadták be idegei az új benyomásokat. Soha nem halott titkok világosodtak meg előtte és soha nem ér­zett vágyak gyötörték. Józan esze látta, hogy mindez kinyilatkoztatott képtelenség. A művészet és a szépség, mint egyedüli istenség állt előtte és bár az esze küz­dött, a vére és a lelke meghajolt, meg­hódolt előtte. A nagy metszett tükör előtt ült, amely­ről eriszalakú villanylámpa misztikus reflek- szeket vetett aranyfolyam hajára. És ő — aki eddig mindig bizonyos megvetéssel ment el a tükör előtt — most élvezte ezt a képet. Határtalan gyönyörűséggel nézte a nyakát és válla hajlását — de félt a saját szemétől, mért vad mesék fénye villant ki belőlük. Olyanok voltak, mint mikor az északifény smaragd és ametiszt szineKet játszik a fjordok viharos vizén. Ez az egy éjszaka meggyőzte róla, hogy 600,000 K-ának a tartalékokból való át­vitele mellett 2,000,000 koronára emeli. Ezzel a társaságnak 1000 drb. 2000 K névértékű részvénye lesz és az ország vidéki intézeteinek átlagos színvonalát messze túlhaladja. Ezzel kapcsolatban az alapszabályok módosítása iránt történtek intézkedések, melyeket és általában az igazgatóság összes indítványait egyhangú meleg lel­kesedéssel fogadta el a közgyűlés, jelez­vén ezúttal is, hogy mily feltétlen biza­lommal viseltetik az intézőség iránt. A mérleg és alaptőke felemelési indít­vány elfogadása után dr. Fehér Gyula emelkedik szólásra, ki mint egy helybeli társintézet vezetője nagy elismeréssel nyilatkozva az aktióról, figyelmet kér for­dítani a régi részvényesek és a vicinális érdekek lehető legkedvezőbb kielégítésére. Bleszl Ferenc a takptár igazgatója rö­videsen vázolja a részvénytőke feleme­lését, biztosítja az érdekelteket, hogy min­den idevágó ténykedés a régi részvénye­sek jogai biztosítása mellett legmesszebb­menő kímélettel vitetett keresztül, s hogy e művelet mindannyira csak kedvező ki­menetelű lehet. Bejelenti, hogy financiro- zásra több fővárosi intézet adott ugyan ajánlatot, de épen a helyi piac érdekében azokat az igazgatóság mellőzte. Köszö­netét fejezi ki végül az egyhangú hatá­rozatokban kifejezett bizalomért Vimmer Imre közgyűlési elnök szintén az elisme­rés hangján nyilatkozik, úgy a vezetőség, mint a tisztikar működéséről és üdvözölve a részvényeseket, a közgyűlést bezárja. AZ ESZTERGOMI HAIÓS EGYLET KÖZLEMÉNYEI. Felkérem az E. Hajós Egylet m. t. hölgy és férfi tagjait, valamint azon höl­gyeket és urakat, kik az egyesület tennis pályáit látogatni óhajtják, hogy ezen szándékukat legkésőbb folyó hó 25-ik napjáig személyesen, vagy Írásban, alulirt titkárnál jelentsék be. A részvétel dija egyesületi tagoknak 20 korona, nem tagoknak 30 koronában ál­lapíttatott meg. A jelentkezéssel a részvételi dijak meg­fizetésének kötelezettsége is vállaltatik. Úgy helybeli, mint vidéki nem tagok ven­az eddigi élete nem volt élet, hogy nem élve­zett semmit, ami hatalmába lett volna, hogy fogalma sem volt a fiatalságáról és szép­ségéről. Vad vágya támadt, hogy kárpó­tolja magát az elmulasztottakért. Neki esett a tankönyveinek és szétmarcangolta őket. Mert rájuk pazarolta egész egyéni­ségét. Mig más lányok meséket álmodtak, ő bálványozta a könyveit, mig azok sze­relmesek voltak, ő eljegyezte magát a tu­dománynak. Óh, hogy gyűlölte őket! És most már ott hevertek a földön össze­tépve, mint egy nagy tragédia halottal'. Hajnalodott. — Az írisz lámpa árnyai összefolytak a tejszinű köddel. ízzó agyára rászállott a nappal józansága és felejteni akarta vele az újjászületést. Halálos szo­morúság fogta el. Leomlott a puha, fehér szőnyegre és halotti beszédet tartott el­temetett énje fölött. Nézte a könyvet, Wilde könyvét. „Megmérgeztél — mondta — mert olyan gondolatokat váltottál ki belőlem, amelyek nélküled sohasem szü­lettek volna meg. Kinyilatkoztattad nekem saját magamat és megtanítottál önzőnek lenni. Félek tőled és csodállak . . . sze­retlek és megvetlek. A régi énem irtózat- tal fordul el tőled, de az új, az rettegve hódol neked. — Felébresztetted bennem a bűn szeretetét, amit soha el nem kö­vettem és az élvezetek keresését, mi szüli a bűnt . . . Megmérgeztél . . . Hilje Lainen, az osztály első tanulója visszalépett az érettségitől. dégül bevezethetők, de ez esetben, tekin­tet nélkül, a játszott partiek számára, 1 kor. használati dijat tartoznak fizetni. Minthogy a pályák fentartása a jelent­kezők számától tétetik függővé, igen ké­rem a t. tagtársakat, már a pályák fen* maradása érdekében is. hogy ismerőseik körében résztvevő tagokat gyűjtsenek. Esztergom, 1909. március hó. Az igazgatóság nevében : Brenner Sándor, e. titkár. Az „Esztergomi Céllövő tanfolyam elő­készítő bizottsága f. hó 21-én, vasárnap délelőtt 10 órakor, dr. Perényi Kálmán alispán elnöklete alatt, az „Esztergomi Kaszinó“ társalgójában ülést tart. Tárgy- sorozat : Alapszabálytervezet. Folyó ügyek. Indítványok. ti 1 R‘E K. — Kossuth és Wekerle válasza, a március 15-iki ünnepi vacsora alkalmából miként említettük a Polgári Egyesület sür- gönyileg üdvözölte Kossuthot és Weker- ■ lét, akik Dóczy Ferenchez, mint a Polgári i Egyesület elnökéhez az alábbi sürgöny választ küldötték. „Köszönöm megemlé­kezésüket. Emlékezzünk a múltra és dol­gozzunk a jövőért erős hittel, törhetetlen akarattal Kossuth. “ „Az esztergomi pol­gári egyesület üdvözletét igaz örömmel 1 fogadtam s őszintén viszonzom Wekerle“. . — Nagylelkű adomány Dr. Horváth i Ferenc p. prael. kanonok papnöveldéi kór- • mányzó, az Esztergom Szenttamás és Vi- • zivárosi Kath. Polgári Olvasókör könyv- - tárának 6 kötet könyvet adott könyvtára j gyarapítására, majd 20 kor. készpénzt. — Ismeretterjesztő előadás a főgimná- ■ Ziumban Dr. Prikkel Marián bencésrendi i tanár ma esti 6 órakor szabad előadást j tart a főgimnázium dísztermében az ur- • hatnámságró! a magyar beszédben. Az : érdekes előadásra felhívjuk az érdeklődők : figyelmét. — A Népakadémia mai programmja. . 1. Rapszódia. Zongorán játsza: Laiszky r Bertike. 2. Szavalat. Szatzlauer Gyula. 3. A mindennapi kenyér. Előadja : Szölgyémy n Gymla tanító. 4. Magyar dalok. Énekli ' i Társai gyakran látták őt Jivar Gollst- - römmel sétálni az északi fényes alkotja- . ton. Mindig ott álltak meg a parton, ahol 1 legjobban zúgott a hab és hangtalanul I bámultak bele a felhők groteszk alakjaiba. . Azután a fiú beszélt neki a szépségről, t a művészetről és mámoros izzó szerel- - mekről, — a lányt epesztette a vágy \ utána, de azért soha kezet sem adtak z egymásnak. Bár gondolatban megfogta a i fiú szép kezét és csókolta férfias nagy ' \ száját, de a valóságban gyáva volt. Az első nyárvégi sötét éjszakán várta í a fiút, a parton, ott ahol a legjobban zú- i - gott a hab ... az első csókra várta. A [ 1 selymes fűszálak simogatták az arcát, , biztatták az első csókra. De mikor meg- - rezzent a bokor és zörgött a kavics a fiú j. lábai alatt, a leány mindjobban közeledett j 1 a part széléhez, — oda, ahol legjobban ] r zúgodt a hab és mikor a fiú kinyújtotta I í kezét az első, meleg kézszoritásra, Hilja •• i Lainen a gyávaságtól és a vágytól űzve [ s közelebb húzódott a parthoz, egészen kö- I - zel a zúgó vízhez . . . Egy selyem fű-1 - szál megcsókolta a bársonyos arcát, ... . azután összeborult fellette a hullám. Jivar Gollström megmérgezte a leikéi í j — egy könyvvel.

Next

/
Thumbnails
Contents