Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 20. szám

1909. március 11.

ESZTERGOM és VIDÉKE.

3

Díszesebb szarufejek megmunkálása egyezség szerint számoltatik el.

Komplikáltabb fedeleknél közös megegyezés szerinti egységár állapittatik meg.

2. Egyszerű normális fedélszékek fölállítása a szükséges kémény kiváltásokkal és az összes vasalkatrészek elhelyezésével együtt, beleértve a fuvarok lerakodását és a fa felhúzását.

Földszint I., II. emeleteken 1 itt 0'34 fii.

3. Fedéllécezés készen felállított fedésieknél 1 m2 0'06 fii.

Fedéldeszkázás mint előbb 1 m2 0'10 fii.

A fenti munkálatok teljesítésénél az állító pallér fizetése az egységárakban benn- tfoglaltatik.

4. Csapos gerenda födémek fölhuzása,

1 fektetése,köldökölése kiváltással együtt

14— 20—25 % vastagságig földszint,

ti., II. emeleten 1 m2 18—24 fii.

15— 20 % vastagságig földszint, I., II. remeleten 1 m2 24 fii.

Csapos gerendázat kiváltás oly helyeiken, ahol azt külön kell eszközölni 1 inr 60 fii.

5. Fűrészelt csapos gerendának kétoldali megfaragása és összerakása 12—20

1 %i-ig 1 m1 0'04 fii.

Faragott csapos gerenda különben mint 3 előbb 20—25 %i-ig 1 m2 O'IO fii.

6. Ritkított gerenda födém elhelyezéssel

3 alsó és felső nyers deszka borítással 1 im2 30 fii.

6. a) Gerenda födém, mint előbb csu- j pán felsődeszka borítással 1 m1 18 fii.

7. Párkány készítése fuglemez és simá- / val a szükséges pótszarufák elhelyezésé- / vei és az eresz fölött hiányzó lécezés el- J készítésével, fiókgerendák vágásával eresz- d deszkázat nélkül 1 m1 80 fii.

Udvari homlokdeszka, tagozott párkány 9 és vízelvezető léccel, különben mint előbb 11 m1 40 fii.

.8. Padlás járda készítése bakokkal 9 együtt, beleértve a kis lépcsők elhelyezé- a sét is 1 m2 0G5 fii.

8. a) Ugyanaz, de 40—80 mfm. vastag

2 20 fii.

9. Padlás és pincerekeszek készítése >1 lécből vagy deszkából, vázfalakkal, ajtók4 kai és azok felvasalásával 18 fii.

10. Fiajó padló lerakása párnafával, a székléccel és felgyalulással 26—32 m/m v vastag 1 m2 0'30 fii.

11. Nyers eresztett padló rakása ván- 4 kos fával és székléccel, a hézagok ösz- :a szegyalulásával 26—32 7njm vastag 1 m2

0 0-50 fii.

11. a) Ugyanaz 40—45 m[m vastag 1 ti m2 0'56 fii.

12. Nyers vagy eresztett falboritás, a ;v vázfák elhelyezésével lábazat- és fedő- ib deszkával együtt 20—33 mfm vastag 0'30 ;a fillér.

12. a) Ugyanez, de hézagtakaró léccel

1 1 m2 0'35 fii.

13. Kettős zsindelyfedés a zsindely m megeresztés és a végek megvágásával ^9 együtt 1 m2 40 fii.

13. a) Zsindely fedésnél az élek és id hajlatok folyóméterenkint mint felülfizetés

I 1 m1 0'50 fii.

14. Ajtótokok készítése 8/s—10/io erős él fából háromsarkos lécek felszegezésével 9i tekintet nélkül annak méreteire egy vagy i4 kétszárnyú drb. 0'60 fii.

14. a) Ugyanaz, de 13/io16/ia erős fáid ból 0 80 fii.

15. Gyalult ajtótok készítésénél a gya- ul lulásért folyóméterenkint mint felülfizetés

lp/i5 fánál folyóméterenkint O'IO fii.

13/iő fánál folyóméterenkint 042 fii.

l0/i5 fánál folyóméterenkint 0 14 fii.

Hornyolásért külön ráfizetés folyóméte- 9'i renkint 0‘20 fii.

16. Padláslétrák gyalulva, keményfa oF tokokkal folyóméterenkint 0'70 fii.

17. Deszka borítás készítése meglevő bF favázra nyersdeszkából 1 m2 048 fii.

a) Ugyanaz gyalult hornyolt deszkából 14 m2 0-20 fii.

b) Nyers deszkából boritó léccel 1 m2 0 20 fii.

c) Gyalult deszkából boritó léccel 1 m2 0-22 fii.

d) Gyalult tető-eresz borítás 1 rrr 0-20 fiie) Nyers tető-ereszboritás a gerendák esetleg faragásával vagy felillesztésével együtt 048 fii.

18 Közönséges 1'90 m. magas álló deszkakerítés elkötése és felállítása tölgyfa oszlopokkal a hozzá szükséges minden anyag megmunkálásával együtt, de lukásás nélkül folyóméterenkint 0‘60 fii.

a) Kerítés mint előbb gyalulva folyóméterenkint 1 ‘ 20 kor.

b) Léckerítés mint 18. tétel 0 60 fii.

c) Léckerítés mint 18. a) tétel gyalulva L20 fii.

d) Ajtók és kapuk készítése az előbbi tételek kétszeresével számíttatnak.

e) Lukásás mindenkor a talajviszonyok és a mélység szerint állapittatik meg da- rabonkint.

III. Általános határozmányok.

1. Amennyiben a munkaadó egyes munkákat akkordba kíván adni, az a fenti egységárak alapján történik.

2. A munkában feltétlen szorgalom és az órabérnek megfelelő munka teljesitvény kívántatik meg, amerre nézve az előbb felsorolt tételek irányadók, a fentebb megállapított tételeknél kisebb munkateljesítmények megfelelő arányban leszállított órabérrel fizetendők.

3. Amerikázó, engedetlen és izgató munkások kizárhatók és hétközben is bármely órában elbocsáthatók, ezt csakis a munkaadó bírálhatja meg.

4. Az ebédlőben, illetve öltözőben, csak öltözködni, enni és pihenni szabad. A telep vagy épület színhelyén agitálni és pénzt gyűjteni tilos.

5. Bizalmi-férfi rendszer nem ismertetik el.

6. Segédmunkások sztrájkja, vagy bojkottja esetén az ácssegédek tartoznak a fat a kocsiról lerakni és az épületre felhúzni.

7. A munkaadó vagy helyettesének jogában áll az alulírott segédet szükség esetén hétközben is más mester munkájához kirendelni és az ezen szerződésben meghatározott feltételek mellett annak munkáját végeztetni.

Alulírott pedig köteles a kijelölt munkát ugyanezen feltételek mellett elvégezni.

8. Bojkott, illetve részletes sztrájk rendezése, vagy ilyenekben való részvétel tilos.

9. Ha a munkás a közvetítő intézettől díjtalanul kapott igazolványát elveszti, az igazolvány másolatért 20 fil.-t köteles fizetni.

10. Egyebekben a zárlat előtti munkarend irányadó.

AZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET

KÖZLEMÉNYEI.

Az E. H. E. közgyűlése.

Vasárnap d. u. 4orakor tartotta azEszter- gomi Hajós egylet III. évi rendes közgyűlését a Kaszinó társalgójában a tagok élénk részvétele mellett. A közgyűlést Vimmer Imre polgármester, az E. H. E. elnöke vezette. A közgyűlés az elnök megnyitójával vette kezdetét, melyben Vimmer Imre utalva az egyesület szép sikereire, további buzgóságra és tevékenységre serkentette a tagokat. Szavait az egyesület felvirágzására irányuló meleg óhajtásával fejezvén be, a közgyűlést meg- nyitottnak jelentette ki.

Az elnök megnyitója után Tóbiás Frigyes művezető terjesztette elő a titkári és művezetői jelentéseket. A titkári jelentés felölelte mindama mozzanatokat, melyek az 1908. év folyamán az egyesület működését érintették. Az egyesület a sport élet fejlesztésében, ápolásában számbave- hető eredményt ért el. Habár a felnőttek között egy mintacsapatnak szervezésére irányuló törekvés még mindig meddő maradt, mégis az ifjúságnak a nyári szünidőben tapasztalt sport iránti érdeklődése erős reményekkel kecsegtet, egy kitűnő ifjúsági versenycsapat kiállítására. Az egyesületnek a lefolyt évben mozgalmas élete volt, a farsangi hajós bál, a szt. István napi ifjúsági verseny, habár még kezdetleges méretekben is, a honti sport club tennisz mérkőzése, aszom szédos evezős egyletek gyakori látogatásai, az egyesület vállalkozó tagjainak kirándulásai, a sport kedv fejlesztésére jótékonyan hatottak és az egyesület célirányos működését kedvezően befolyásolták. Az egyesület tavalyi működésével erős életképességének kétségtelen jeleit mutatja, fenállása hézagot pótol városunkban, melynek az elmúlt évben az idegen forgalom emelkedésében közvetett hasznát városunk polgársága is élvezhette.

A művezetői jelentés a tagok sport működéséről számolt be, az evezett kilométerek száma 15000.

A pénztár állapotáról dr. Berényi Zoltán ideiglenes pénztárnok számolt be. A hajós egylet pénzügyei elég kedvező- eknek mondhatók s mivel az egylet az eddig eszközölt hajó beszerzésekkel a tagok szükségletét jóidőre kielégítette újabban nagyobb beruházásokra szükség nincs és igy a kiadások csökkennek. A költségvetés 2966 kor. bevételi összeggel szemben 2966 kor. kiadási tételben állapíttatott meg.

A különböző és már említett jelentések előterjesztése után, melyeket a közgyűlés egyhangú helyesléssel elfogadott dr. Mattyasovszky Béla igazgató úgy a maga, mint tiszttársai, valamint a választmányi tagok nevében viselt tisztségéről lemondott. A közgyűlés ezek után a választást a következő eredménnyel ejtette meg.

Elnökké közfelkiáltással Vimmer Imre polgármestert, igazgatóvá: Tóbiás Frigyest, művezetővé Matus G3uilát, titkárrá : Brenner Sándort, pénztárossá:

Beck Jánost, ügyésszé: dr. Berényi Zoltánt, szertárossá: Farkas Jenőt választották meg.

Igazgatósági tagok lettek: dr. Mattya- sovszky Béla, Istvánffy Elemér, Haber János, Nagy Antal, dr. Szilárd Béla, Reusz Ferenc.

A választások megejtése után Vimmer Imre elnök lendületes szavakban köszönte meg a bizalmat, majd az uj igazgató, Tóbiás Frigyes emelkedet szóllásra, köszönetét mondva úgy a maga, mint tiszttársai nevében a megtisztelő bizalomért és Ígérve tevékeny, az egyesület megerősödésére irányuló törekvő munkásságot. Szavaiban jelezte, hogy a szt. István-napi ifjúsági regatta verseny kialakulása már a közel jövőben várható, amenyiben az országos szövetség ezirányban erős támogatását helyezte kilátásba.

Említés tétetett arról is, hogy az országos evezős versenynek ez évben Eszter gomban leendő megtartása iránt az országos szövetség részéről az egyesülethez megkeresés intéztetett. Az egyesület azonban tekintve, hogy a küzdelemben sikerre számítható csapattal még nem rendelkezik, kénytelen volt a szives ajánlatot ezúttal mellőzni Az idei országos verseny tehát ismét Vácott lesz. A legközelebbi jövőben azonban remélhetjük, hogy az esztergomi Duna fog visszhangozni az EHE győztes csapatainak Hipp Hipp Hurráh kiáltásaitól.

A tárgysorozat kimerittetvén az indítványokra került a sor, melynek keretében elhatározta a közgyűlés, hogy a primás- kerti tennisz pályákat a saját kezelésében jövőre is megtartja.

Ezekután a közgyűlés az elnök éltetésével véget ért.

tilREK.

Március 15.

A nemzeti szabadság újjá születésének évfordulója alkalmából a város polgármestere a következő felhívást bocsájtotta ki.

Polgártársak!

1848. márcus 15-ike dicső emlékének kegyeletes íelujitása és méltó megünneplése a nemzet szent hagyományai közé tartozik és lelkes felbuzdulással vesz benne részt minden hazafi.

E dicső emléknap idei évfordulója alkalmából a város tanácsa nevében felkérem Esztergom szab. kir. város hazafias közönségét, képviselőtestületét, tisztikarát, egyesületeit, testületéit és minden egyes polgárát, hogy az

1909. évi március hó 15-én, hétfőn

tartandó hazafias ünnepségeken résztvenni kegyeskedjenek.

Délelőtt:

9 órakor ünnepi istentisztelet a város kegyúri templomában. A vármegye meghívott küldöttsége, a város tisztikara és a képviselőtestület tagjai a városház nagytermében 3/4 9 órakor gyülekeznek s innen a város zászlajának elővitele mellett a szentegyházba vonultak.

Délután:

a honvédtemetőben nyugvó szabadsághőseink sírhelyének hazafias ünnepség keretében leendő megkoszorúzása. E végből

délután 2 órakor a Széchenyi-téren

gyülekezünk és a város zászlajának elővitele mellett pontban fél három órakor indulunk az ünnep színhelyére, melynek

SORRENDJE:

1. Himnusz.

2. Alkalmi beszéd. Mondja: Forgách

Balázs gróf íőgimn. VIII. oszt. tanuló.

3. Nemzeti dal. Szavalja: Mihalovich János IV. éves tan. jel.

4. „Talpra magyar.“ Férfi négyes. Énekli: a tanitóképezde énekkara.

5. Ünnepi beszéd. Mondja : ár. Kmety Károly országgyűlési képviselő.

6. Ima.

7. Szózat.

Este fél 8 órakor a Magyar Király vendéglőben, a Polgári Egyesület helyiségében ünnepi vacsora az öreg honvédek megvendégelésével.

Felkérem a háztulajdonos urakat, hogy az ünnep napján házaikat nemzeti lobogókkal ékesítsék.

Kedvezőtlen időjárás esetén az ünnepély a Széchenyi-téren, illetve a városház tanácstermében fog lefogni.

Esztergomban, 1909. március hó 8-án.

A város tanácsa nevében : Vimmer Imre,

polgármester.

— Kmety Károly dr- országgyűlési képviselőnk f. hó 14-én a reggeli vonattal érkezik városunkba, hogy választóit a politikai helyzet felől tájékoztassa.

— Ünnepi szónok. Március 15-én, a polgári egyesület által rendezendő társasvacsorán, a Kossuth serleggel az ünnepi szónoklatot, polgármesterünk fogja mondani.

— Polgármesterünk Budapesten. A rendezett tanácsú városok polgármestereinek országos egyesülete március 6-án tartotta első tanácsülését Budapesten, melyen miként jeleztük, Vimmer Imre polgármester elnökölt. A tanácsülésen a városok or- szággyűlési képviselőinek értekezletén kidolgozott tervezettel foglalkoztak, amely a városok háztartásának rendezésére vo-