Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 18. szám

1909. március 4. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 gos törvényesitése sem volna keresztül vihető, hacsak valami különleges felsőbb intézkedés által nem. (Folyt, köv.) ti ÍREK. Gondoskodjunk a madarakról! — Március 15- A dicső emlékezetű már­cius 15-iki évforduló napján tartandó ha­zafias ünnepély programmjának megálla­pítása tárgyában ma délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében értekezlet lesz polgármesterünk elnöklete alatt, melyre pol­gármesterünk külön meghívókon hívta meg azokat a faktorokat, akiknek meg­hallgatásával a programmot megállapítani szándékozik. — Gazdasági előadások. Röviden jelez­tük, miszerint a keszthelyi gazdasági aka­démia több tanára, az Esztergomvidéki gazdasági egyesület aegisze alatt február 27 és 28-án a városháza nagyterméhen, gazdasági előadásokat tartott. Az illusz- ris vendégeket a gazdasági egyesület elnöke, Geiger Ferenc főkáptalani fel­ügyelő fogadta, kik a primási palotában voltak elszállásolva. Az első előadást Czakó Béla tartotta a mezőgazdasági üzem rendszereiről. Második előadó Ferenczy Ferenc, a szarvasmarha-tenyésztésről, majd dr. Lovassy Sándor a szőllőről és annak oetegségeiről tartott előadást. A második előadáson, mely vasárnap reggel 9 órakor vette kezdetét és déli 1 óráig tartott, Ferenczy Ferenc, a takarmányozás újabb elméletéről tartott előadást, különös tekin- ettel a jövedelmezőségre a termelésnél és lizlalásnál. F'dber Sándor a műtrágyáktól és a műtrágyákkal végzett kísérletekről, mig Krolopp Hugó a gazdasági egyesü­ltekről adott elő. Az előadásokat, melyek első napján Geiger Ferenc főkáptalani fel­ügyelő, a másodikén pedig Gyapay Pál, vármegyénk főispánja elnökölt, nagy számú Közönség hallgatta végig, kiknek soraiban ott láttuk főkáptalanunk több vezető tag­iát. Vasárnap délben a felolvasók tiszte­letére a Fürdőben bankett volt, melyen az első felköszöntőt főispánunk mondotta Appcnyi és Darányi miniszterekre, a fel­olvasó vendégekre és a gazdaközönségre. célja — mondá az egyetemen a szép- művészet tanára. És aztán egy nagy kemencében meg­olvasztották a boldog királyfi szobrát és i polgármester egybehívta a közgyűlés, nogy az anyag sorsa felett határozzon. — Természetesen szükségünk van egy aj szoborra — mondá — és az én kép­másom legyen. — Inkább az enyém — mondá mind- pgyik városi tanácsos és e felett össze­vesztek. Mikor utoljára hallottam rólok, még mindig veszekedtek. — Milyen különös — mondá az ol­vasztó kemencénél lévő felügyelő az ott xlolgozó munkásoknak — ez az eltört szív nem akar a kemencében összeforrni. 5gy el kell dobni. És kidobták a szemétdombra, ahol már . kis megfagyott fecske is feküdt. — Hozd el nekem a két legértékesebb iárgyat a városból — mondá az Ur egyik i ngyalának. És az angyal elhozta neki s.z ólomszivet és a megfagyott kis mada- Jat. — Jól választottál, — mondá az Ur, — mert ez a kis madár az örök paradi- asom kertjében fog énekelni mindig és irány zsámolyomnál imádhat engem a i'oldog királyfi. Angolból fordította : Závody Eiemérnó — Ismeretterjesztő előadások a főgim­náziumban A főgimnáziumban jövő va­sárnap, március 7-én, Prikkel Marián dr., főgimnáziumi tanár, szabad előadást tart a nyelvről és a nyelvészkedésről. Kezdete este 6 órakor. — Az Esztergomi Kereskedő Ifjak Ön­képző Egyesülete február 28 án tartotta XXXV. évi rendes közgyűlését Simor János-utcai helyiségében. Rózsa Vitái elnök megnyitó beszédében üdvözölvén a szép számmal megjelent tagokat, örömének ad kifejezést, hogy az egyesület immár saját helyiségében tarthatja meg közgyűlését. Óhajtja, hogy az új helyiség egyúttal az önálló kereskedőknek is kellemes találkozó helye legyen; és kéri a főnökök párto­lását, anyagi támogatását, hogy igy az épületet a szükségnek teljesen megfelelő helyiséggé alakíthassák át. A tagokat pe­dig buzdítja, hogy az egyesület hasznos és nemes célját szem előtt tartva, az ön­képzés terén minél nagyobb tevékenysé­get iparkodjanak kifejteni. Popper Ede titkári jelentésében vázolván a lefolyt év eseményeit, mint kitünően fontos moz­zanatot említi föl a házvételt; erre a célra a takarékpénztár az egyesületnek 7000 kor. törlesztéses kölcsönt utalványo­zott, melynek végleges törlesztésére tőke és kamat fejében 32 éven át félévenkint 245 kor. járadékösszeg fizetendő. A far­sangi műkedvelői előadáson szereplő höl­gyeknek és uraknak az egyesület hálás köszönetét tolmácsolja. A házalap javára rendezett táncmulatság jövedelme 257‘52 kor. Az egyesület tagjainak száma 177. Bruckner Gyula a könyvtár állapotáról és használatáról tesz jelentést. Sajnálattal említi, hogy az egyesület tetemes kiadásai miatt, a múlt évben könyvek beszerzé­sére igen keveset fordíthatott. A szám­vizsgáló-bizottság jelentését Krausz Samu terjeszti elő; e szerint az 1908. évi be­vétel volt 2357'77 kor., kiadás 2105‘05 kor.; az egyesület vagyoni állapota 6927 91 kor. Ugyancsak Krausz S. terjeszti elő a költségvetési előirányzatot, melyet a köz­gyűlés 1870 kor. bevétellel és kiadással elfogad. A tisztviselők és választmányi tagok megválasztására kerülvén a sor, Urge L. K., majd Metz Sándor hálás kö- szönetüket fejezvén ki Rózsa Vitáinak eddigi hasznos és fáradhatatlan tevékeny­ségéért, az összes tagok nevében kérik őt az elnöki tisztség további megtartására. Rózsa Vitái megköszönvén az elismerő szavakat, az elnökséget újólag elfogadja Ezután elnök ajánlatára, alelnök lett : Ürge Lajos Károly, I. titkár: Laiszky Kázmér, II. titkár: Bruckner Gyula, pénz­táros : Popper Ede, ellenőr : Dobos Gyula, I. könyvtáros: Soráén Jenő, II. könyvtá­ros : Mauchs Simon, I. háznagy Steiner Jenő, gazda; Bors Kálmán. Ugyancsak egyhangúlag választották meg a 16 tag­ból álló választmányt is. — Rendkívüli ülés a megyénél Eszter­gom vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 9-én, kedden délelőtt 10 órakor ülést tart, melynek 134 pontból áló tárgysoro­zatából a többek között a következőket emeljük ki. Reviczky Elemér h. rendőrka­pitány indítványa a kóborcigányok meg- rendszabályozása tárgyában. A vármegyei székházépitő bizottságnak előterjesztése a vármegyeháza átalakítása tárgyában. Kü­lönféle bizottságok kiegészítése, számadá­sok jóváhagyása. Zeplén vármegye közön­ségének átirata az egyetértő hazafias pár­tok egyisitése tárgyában. Pécs szab. kir. város átirata a katonaságnak és a köz- tisztviselőknek a községi terhek viselésé­hez való hozzájárulása. Abauj-rorna vár­megye átirata a vármegyei pénztárak és számvevőségek visszaállítása iránt. — Az izraelita dalegylet kabaréestélye. Az esztergomi izraelita dal és zenekedve­lők egyesülete szombat este sikerült ka­baré-estélyt rendezett. Az ifjú egyesület ez alkalommal ismét fényes tanujelét adta életrevalóságának ; a sikerült előadás egy újabb bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy a törekvés a zavartalan együttműködés és a kölcsönös megértés mindig megtenni a maga gyümölcsét. Az estély nagy láto­gatottságnak örvendett, a vendégek a Fürdő Szálloda nagytermét zsúfolásig meg­töltötték. A programm állandóan derűs hangulatban tartotta a közönséget. Az est legsikerültebb számait Schwartz Dezső és Albert, Berényi Zsigmond, Dobó Lajos, Sárkány Sándor, Schwartz René, Stromf Ilonka adták. Brukner Margit és VVaisz Juliska szépen énekeltek s különösen az utóbbi szólójával aratott tapsokat. Lukács Vilmos és Schrank Ödön ügyes kupléikkal mulattatták a közönséget. A zongorakisé- retet Deutsch Sári szolgáltatta kiváló szak­értelemmel. A konferencier szerepében Lenkei Emil ügyeskedett. A programm utolsó számában a hölgy énekkar reme­kelt, fényes készültséggel adván elő egy szép dalt, melyet a közönség megujrázott. A programm befejeztével tánc követke­zett, mely reggelig tartott, az estély 720 korona jövedelmet hozott. — Halálozás. Miltner, Flórián életének 61-ik évében elhunyt. A törekvő polgár halálát, nagyszámú rokonság gyászolja. — Vonat elgazolás. Babszki János pár­kányi lakos február 27-én este elindult az esztergomi vasútállomástól Kenyér­mező felé, állítólag munkát keresni. Alig ment 300 lépésnyire az állomástól, a 3/49- kor érkező személyvonat elgázolta s nyom­ban meghalt. Derekán ment át a vonat. Jobb karját eltörte s feje tetejét beszaki- totta. A boncolás és vizsgálat fogja meg­állapítani, vájjon véletlen baleset, avagy öngyilkosság forog-e fenn. — A misealapitvány adója. A m. kir. közigazgatási bíróság egy adott eset alkal­mából kimondotta, hogy a misealapitvány jövedelme után fizetett tőkekamatadó a plébánost személyes, egyéni kötelezettség­gel nem terheli ; ez az adó a plébánosnak nem saját adója s igy nem is jöhet az ő adójaként számításba a legtöbb adót fi­zetők névjegyzékének megállapitásánál. És pedig azért, mert a misealapitvány, mint külön rendeltetéssel biró vagyon, a szoros értelemben vett plebánosi javada­lomnak nem alkotó része és a plébános a misealapitványnak nem haszonélvezője, hanem csak kezelője és az alapítvány tiszta jövedelmének bizonyos részben ré­szese. — Ingyen szederfacseroeték. Öt millióra emelkedett már a folyó évben az a kere­set, amelyet a selyemhernyó tenyésztők­nek a beváltott gubókért kifizettek. A föld­mi velésügyi miniszter a gazdasági mel­lékhaszon vételnek, mely azért is jelentős, mivel tőke nélkül, a legszegényebb em­ber is megkezdheti, akként óhajt len- dülést adni, hogy az állami faiskolákban termelt eperfa csemetéket ingyen engedé­lyezi a községeknek. — Pusztítsuk a rovarokat. A föídmive- lési miniszter szigorú rendeletet intézett az alispánokhoz és a polgármesterekhez, a kártékony rovarok pusztításának ellen­őrzésére vonatkozólag. Elrendeli, hogy a köteles irtásra a közönség felhivassék s ennek megtörténtéről a hatóságok fejei március 15-ig meggyőződést szerezzenek és erről hozzá március 31-ig jelentést te­gyenek. Az 1894. XII. t.-c. idevonatkozó rendelkezései alapján elbírálandó kihágá­sok megállapitásara március 10-ig ható­sági személyek rendelendők ki és az irtás megtörténtéről április 15 ig a felülvizsgá­latok megtartandók. Ezen terminusos ren­delet végrehajtása ellenőrzésére a minisz­ter szakközegeket fog kiküldeni és Ígéri, hogy ott, ahol mulasztást találnak, szigorú megtorló intézkedéseket fog tenni. A mi­niszter drákói rendeletét azzal indokolja, hogy a múlt évben rendelete nem lett be­tartva, s igy a fákban nagy kárt okoztak a rovarok. = Kiadó lakás. Esztergom-Kis-Léván egy 2 szoba s mellékhelyiségekből álló, külön házban lévő lakás f. évi május hó í-re kiadó. Bővebb felvilágosítás nyerhető a Párkányi Hitelbank r.-t.-nál. Csikós - Kockás - Shantung - Armure • és „Henneberg“- selyem 1 K 35 f- től feljebb, bér- mentve és vám­mentesen. Minta postafordultával. Seidenfabrikt. Heimeberg in Zürich. (5) Selyem NYÍLT-TÉRT 1908. B 798/6 ügyszám Kiadmány. Ő Felsége a Király nevébeq! Az esztergomi Kir. járásbíróság, mint büntető bíróság becsületsértés vétségével vádoit dr. Proicopp Gyula elleni bűnügy­ben, dr. Nagy Ferenc komáromi ügyvéd által képviselt dr. Mike Lajos főmagán- vádló által emelt vád fölött, az Eszter­gomban 1909. évi február hó 5. napján dr. Szlávy Elemér jegyzőkönyvvezető rész­vételevei megtartott nyilvános tárgyalás alapján, a vád és védelem meghallgatása után következőleg : ítélt: A kir. járásbíróság dr. Prokopp Gyula, 48 éves, rkaih. vallasd, budapesti szüle­tésű, esztergomi lakos, nős, ügyved fog­lalkozású, vagyonos vádlottat bűnösnek kimondja a B T. K. 261. §. alá eső be­csületsertés vétségében, amit elkövetett az ábal, hogy 1908. évi december hó 7-én Esztergomban az utcán dr. Mike Lajosnak azt mondotta, hogy: „tekintse magát egy­előre általam felpofozottnak“ s ezért őt ugvanazon §. és 91 §‘ alapján az Ítélet Hirdetmény. Alulírott kezelőség az esztergomi helyőrségi legénységi étkezde részére 1909. évi április 15-től; 1910. évi április 15-ig szükséges marha és sertés húst, valamint zsírt, ajánlati úton szerzi be. Felhívja ennek folytán az ajánlatot tenni szándékozókat, miszerint ajánlatukat 100 korona óvadék kapcsán, legkésőbb 1909. évi április 1-ig alulirt kezelőségnel adják be. a szállítási feltételek 1909. évi április hó 1-ig na­ponta délelőtt V210—11 éra közötti időben a 76. gyalogezred élelmezési hivatalánál (Proviantur) megtekinthetők. Esztergom 1909. március 2 án.’ A helyőrségi étkezde kezelősége.

Next

/
Thumbnails
Contents