Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 12. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. február 11. elviselhetővé azzal, hogy korábbi kormányaival hozzájuk utalta az érvényesülni iparkodó tőkét, a gyáripari vállalatoknak hosszú sorát. Esztergom, jövőbeli közgazdasági függetlenségének, illetőleg nehéz viszonyai, javulásának feltételei között mi is a nagyipari vállalatok települését látjuk legbiztatóbbnak, sajnos azonban, hogy dacára annak, hogy a város fekvése, területi viszonyai, természet biztosította előnyei magúktól kínálkoznak s a közönség is kész bizonyos áldozatokra, nálunk nagyipari vállalat nem létesül. Ily körülmények között arra kérjük Méltóságodat, méltóztassék jobb sorsra érdemes városunkra a magas kormány figyelmét felhívni, hogy évtizedekre menő nélkülözés után végre itt is létesüljenek közforgalmunkat emelő, munkás kezeinknek foglalkozást, megélhetést biztositó gyáripari vállalatok ! 5. Ami a vasúti szükségletet illeti, e részben elsőrendű kivánalom, hogy Esztergom vármegye közönsége, mint engedélyes által tervezett ösz- szekötő vonal ha'aszthatatlanul ki- epitessék. — A Budapest-esztergomi h. é. vasút ugyanis úgyszólván teljesen a fővároshoz kapcsolta az esztergomi járás községeinek 2/s részét, igy tehát szükséges volna, hogy a Budapest-marcheggi fővonalba kapcsolódó összekötő vasút Bars- és Hont vármegyék forgalmát a Csata-Léva-Ipolyság- balassagyarmati h. é. vasút segélyével Esztergomba terelje. Esztergom szab. kir. város közönsége az összekötő vasúthoz kamatbiztositással 200,000 kor. hozzájárulást szavazott meg, ezzel is igazolván azt, hogy közforgalmának élénkítése érdekében szerény viszonyaihoz képest áldozni is kész. Amint tudjuk, az összekötő vasút letesitésenek utolsó akadálya az, hogy az állami hozzájárulás tekintetében döntés még nem történt. Kívánatos tehát, hogy e részben az államkincstár áldozatkészségé mihamarább megnyilatkozzék s hogy Esztergom végre a világforgalommal kapcsolatba jöjjön! Két évvel ezelőtt tervbe vétetett, hogy a Budapest-szentendrei h. é. vasút Esztergomig meghosszabbita- tik s az ez irányban megindult tárgyalások során ez a terv annyiban módosult, hogy a vonal meghosszabbítás egyelőre Visegrádig terjed. Városunk közönségé meleg érdeklődéssel viseltetett ezen terv iránt, mert általa a Duna balpartjának nyaralásra alkalmas vidéke hozatott volna előnyös összeköttetésbe Esztergommal, ami egyrészt a nyaralók letesülését, másreszt a forgalom gyarapodását idezte volna elő. Minthogy az eredeti tervnek kivitele állami érdekeket érint, nem mulaszthattuk el, hogy erre Méltóságod figyelmét felhívjuk s kérjük, hogy illetékes felsőbb helyen a kérdéses vasútvonalnak Esztergomig való kiépítése érdekeben lépéseket tenni méltóztassék ! A Budapest-esztergomi h. é. vasút Dorog állomásáig I. osztályú sínekre van berendezve, s onnan Esztergomig III. osztályú sínek vezetnek. E miatt a vonatközlekedés a folytonos mozdonyváltassal járó nehézségek következtében lassúbb nem is említve azt, hogy a legalsóbb rendű sinek a gyorsított vonatok indítását lehetetlenné teszik. Ezen körülményt s annak hátrányait ismerve, kívánatos, hogy a vonal egészen Esztergomig I. osztályú sínekre rendeztessék be! Minthogy természeténél fogva ezen kérdés keretébe illeszthető, itt említjük meg, hogy varosunk közönségé még 1897-ben a vasutakon hajókon és tengelyen érkező áruk kövezet vámjának szedhetése érdekeben szabályrendeletet alkotott. Ezen szabályrendelet 12 év óta a magas kormány rendelkezéséből folyton vándorol a nélkül, hogy véglegesen jóváhagyatnék, holott a múlt év folyamán már teljes mértékben eleget tettünk mindazon felsőbb kívánalomnak, melyek ezen munkálat végleges jóváhagyása lehetőségének feltételéül szabattak. Ez a szabályrendelet évenként mintegy 35.000 korona közvetett jövedelmet biztosítana Esztergomnak s igy valóban kívánatos, hogy Méltóságod kegyes jóindulatának s az ságának veszélyeztetése nélkül nem lehet. Ily körülmények között s a fenebb kifejezett óhajtáson felül az is kívánatos, hogy amennyiben a törvényhozás a hazai városok kártalanításának kérdésevei foglalkozik, Esztergom, a sokszor mellőzött város, a kártalanított városok között jelentékenyebb figyelem tárgya legyen, úgy a hazai városok tisztviselőinek fizetésrendezésere szánt évi 2.000.000 korona, mint a városok további kártalanítására megszavazandó évi 4.000.000 koronának megosztásánál. E részben kérjük is Méltóságodat, hogy ezen méltánylandó kívánságunkat illetékes felsőbb helyen megfontolásra és teljesítésre ajánlani méltóztassék! 4. Esztergom szab. kir. város kereskedelme es ipara pang. Ennek oka egyrészt a főváros közelsegeben fekszik, másrészt abban, hogy ahol nincsenek nagyobb üzemek, gyári vállalatok és nincsen ezekkel karöltve járó forgalom es élénkség, ott a kereskedelem es ipar is nehézségekkel küzd. Ismerünk városokat, amelyek addig, amig bennük nagyobb ipari vállalatok nem létesültek, küzdöttek a lettel s igazan irigylendő, hogy Pozsony városában jelenleg száznál több gyáripari nagy vallalat van, hogy Győr városának gondjait szintén az ilyen vállalatok letesülése oszlatta el, nem is említve Nagyváradot és Szegedet, mint amelyek épen az ipari vállalatok revén válthattak magukhoz a városi jelleg biztosításához fűződő életfeltételeket s nem hagyva figyelmen kívül Losonc varosat, amely húsz év előtt meg a lét nehéz problémájának megfejtésevei élte küzdelmes napjait s ahol ma a nagyipari vállalatok által biztosított közvetlen és közvetett hasznok revén a városnak egyetlen utcaja sem marad modern kövezet nélkül s általában a haladás jelei a mindinkább függetlenebbe való közgazdasági helyzet biztonságával meglepően észlelhetők! Mindezen varosok helyzetét az államhatalom segítő actiója tette — Akkor én kérni fogom Istent, — kiáltott fel Xavéria — hogy halálom előtt ilyen sebet küldjön reám. E hős lélek kívánsága szóról-szóra beteljesedett. Múltak az évek. Xavéria egybekelt egy keresztény ifjúval és innét távozva koze- ünkbe telepedtek le. Ismét elmúlt néhány hét. Egyszer csak megjelenik a missió-állomáson Xavéria és erős fejfájásról panaszkodik. Kezdetben múló tünetnek gondoltuk, de sajnos, csalódtunk. Xavéria, ki eddig fürge és vidám volt, napról-napra hallgatagabb és szomorúbb lett. Egyik napon végre köny- nyezve panaszkodott, hogy a borzasztó álomkórba esett és férje nem tűri meg tovább házában. Mi még mindig nem akartuk ezt hinni, azért meleg pálmafürdőt készítettünk neki és lestük a hatást. Néhány héten keresztül félelem és remény között ingadoztunk, de az önámitás tovább nem tarthatott. Xavéria csakugyan álomkórba volt és igy kénytelenek voltunk a többi beteghez a szigetre vinni. A betegápoló nővérnek könnyek szöktek a szemébe, midőn a fiatal asszonyt, egykori hűséges segítőtársát, a többi betegek között szomorúan és elhagyatva látta. Egy ideig szótlanul, elfogodva ültek egymással szemben, végre is a nővér törte meg a csendet. — Xavéria, a jó Isten küldötte rád e betegséget, megnyugszol-e türelemmel és önmegadással szent akaratában ? — Igen, feleié, Isten akarata ez, azért jónak kell lennie, és én nyugodt vagyok. Ez időtől kezdve eltűnt levertsége. A hol lehetett, segített nekünk. Majd vizet hozott egy betegnek, majd megigazította fekvőhelyüket, vagy ott állott a haldokló ágya mellett. Soha nem láttuk, hogy boldogtalan, soha nem hagyta el panaszos szó ajkát. Néhányszor a szent áldozásban is részesülhetett. Valóságos örömünnepe volt ez a szegény betegnek. Állapota napról-napra rosszabbodott. Egyszer csak ijedten látja a nővér, hogy ugyanolyan sebet kapott Xavéria, amilyen közös ápoltjuknak volt. 14 nap múlva már annyira elhatalmasodott, hogy már csontjai is látszottak. — Xavéria, —- igy szólt hozzá a nővér — emlékszel-e még, mi után kívánkoztál, mikor annak a beteg leánynak sebét tisztogattuk ? íme, Isten meghallgatta kérésedet. Csak bátorság, kedves Xavéria, nemsokára az égben leszel az édes Üdvözítőnél, aki százszorosán fizeti visz- sza, amit itt a földön érette szenvedtél. Csendesen, boldogan mosolygott erre szegény lefogyott betegünk, hogy az ember szinte megirigyelhette. — Xavéria, — folytatá tovább a nővér .— megemlékezel-e rólunk, ha majd az égbe jutsz: az atyákról, a nővérekről és kedves jótevőinkről ? — Igen, meg fogok emlékezni, feleié, ha Isten elé juthatok. Hogyan is felejthetnélek el titeket, akik velem oly kimondhatatlan sok jót tettetek azon pillanattól kezdve, amikor betegen és éhesen ajtótokon kopogtattam. így múlt el még néhány nap. Mig a többi beteg idővel teljesen elvesztette öntudatát, addig az ő értelme világos és tiszta maradt az utolsó óráig. Ezt mindenesetre a sebnek kell tulajdonitanunk. . . . Amikor egyik reggel a nővér a kórházba érkezett, eléje siettek a betegek és szomorúan jelentették : Xavéria halott, épen most költözött el nyugodtan és csendesen. Mélyen megilletődve zárta le a nővér a halott szemeit és néger szokás szerint kendőbe takarva eltemette az őserdő suttogó lombjai alá. Itt, egy csendes és nyugodt helyen várja porladozó teste a feltámadás nagy napját. Mi pedig megnyugszunk abban a biztos reményben, hogy hű közbenjárónk nekünk az égben, mert jó, tiszta lélek volt és úgy halt meg, mint a felebaráti szeretet vértanúja. Németből : p. által a magas kereskedelemügyi kormány végleges jóváhagyásának érdemes tárgya legyen ! 6. Mezőgazdasági téren, tekintve a belterjes művelést s azt, hogy a város ingatlanait szociális okokból bérbeadás utján hasznosítja, különleges kívánságaink nincsenek. Minthogy azonban a munkásosztály körében folytonos azon óhaj, hogy a kormány munkásházakat létesittes- sen, kérjük, méltóztassék ez irányban a földmivelésügyi m. kir. kormányt tájékoztatni. Erdőkezelésünk ez idő szerint mi kívánni valót sem hagy hátra. (Folyt, köv.) FELHÍVÁS. A folyó hó 14-én rendezendő jótékony célú hangversenyre főispánunk a rendező bizottság nevében az alábbi felhívásokat bocsájtotta ki, melyek egyben meghívóul is szolgálnak. Az ajkai bányakatasztrófa és az olasz földrengés áldozataiért. 50% Ajka, 50% déli Olaszország. Annak a magyar szívnek ajtaján kopogtatunk, amely szív sohasem volt bezárva azok előtt, akik könyörületre szorultak. Egy éjjelen hirtelen feltámadnak a föld titokzatos méhébe zárt rettentő erők, a bősz elemek kitörnek kénköves barlangjaikból tűz, viz, földindulás pillanatok alatt romba döntenek virágzó városokat, csendes falvakat s halállal büntetik a föld rejtett kincseinek felszínre hozásával, nemzeti va- gyonosodásunkat oly nagy mértékben előmozdító szegény bányászainkat. Megsemmisülnek évezredek büszke alkotásai, nemzedékek összehordott kincsei, paloták, kunyhók, emberek tanyái, Isten házai az egyik helyen, a másikon sok árva és özvegy hangos jajveszékelése tereli hazafelé fájdalmas tekintetünket é itt, a fájdalom tengerében parancsolva kér nemzeti különállás, a segítésben, adakozásban, szeretetben egybeolvadni készülő kultúrnemzetek között. A mi szivünk ezért a nyomorult bányász népért dobog, de a pusztulásnak, az elmúlásnak szomorú képére boruló nemzetközi részvét akkordjai és resonan- tiára bírják szivünket. Ennek megfelelőleg Esztergom nemesen érző jótékony hölgyei folyó hó 14-én este 8 órakor a Fürdő szállóban Felsenburg Blanka, Reviczky Erzsébet és Somogyi Károlyné úrhölgyek, Dombay Nárcisz és Kersch Ferenc urak szives közreműködésével hangversenyt rendeznek, melyen a Nagybizottság mindazokat, akiket a részvét, szánakozás és a szeretet hoz oda, szívesen látja. Jöjjön el mindenki, akit a legnemzetközibb, a legnemesebb, a mindeneket egybeolvasztó érzés, a szeretet vezet. Esztergom, 1909. február 1. A Nagybizottság nevében : Gyapay Pál s. k. 50% Ajka, 50% déli Olaszország. A 2 koronás belépti jegyek a pénztárnál válthatók, felülfízetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. = Kiadó lakás. Szenttamáson, a a Marosi-féle üzlettel szemben, három it szoba, konyha, éléstár, padlás és fás- -* kamarából álló emeleti udvari lakás május 1-töl kiadó. Bővebb felvilágosítás , ; kapható: Sissay utca 1. sz. alatt.
