Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 12. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. február 11. elviselhetővé azzal, hogy korábbi kormányaival hozzájuk utalta az érvényesülni iparkodó tőkét, a gyár­ipari vállalatoknak hosszú sorát. Esztergom, jövőbeli közgazdasági függetlenségének, illetőleg nehéz vi­szonyai, javulásának feltételei között mi is a nagyipari vállalatok telepü­lését látjuk legbiztatóbbnak, sajnos azonban, hogy dacára annak, hogy a város fekvése, területi viszonyai, természet biztosította előnyei ma­gúktól kínálkoznak s a közönség is kész bizonyos áldozatokra, nálunk nagyipari vállalat nem létesül. Ily körülmények között arra kér­jük Méltóságodat, méltóztassék jobb sorsra érdemes városunkra a magas kormány figyelmét felhívni, hogy évtizedekre menő nélkülözés után végre itt is létesüljenek közforgal­munkat emelő, munkás kezeinknek foglalkozást, megélhetést biztositó gyáripari vállalatok ! 5. Ami a vasúti szükségletet illeti, e részben elsőrendű kivánalom, hogy Esztergom vármegye közönsége, mint engedélyes által tervezett ösz- szekötő vonal ha'aszthatatlanul ki- epitessék. — A Budapest-esztergomi h. é. vasút ugyanis úgyszólván tel­jesen a fővároshoz kapcsolta az esztergomi járás községeinek 2/s ré­szét, igy tehát szükséges volna, hogy a Budapest-marcheggi fővo­nalba kapcsolódó összekötő vasút Bars- és Hont vármegyék forgalmát a Csata-Léva-Ipolyság- balassagyar­mati h. é. vasút segélyével Eszter­gomba terelje. Esztergom szab. kir. város közönsége az összekötő va­súthoz kamatbiztositással 200,000 kor. hozzájárulást szavazott meg, ezzel is igazolván azt, hogy köz­forgalmának élénkítése érdekében szerény viszonyaihoz képest áldozni is kész. Amint tudjuk, az összekötő va­sút letesitésenek utolsó akadálya az, hogy az állami hozzájárulás tekintetében döntés még nem tör­tént. Kívánatos tehát, hogy e rész­ben az államkincstár áldozatkész­ségé mihamarább megnyilatkozzék s hogy Esztergom végre a világfor­galommal kapcsolatba jöjjön! Két évvel ezelőtt tervbe vétetett, hogy a Budapest-szentendrei h. é. vasút Esztergomig meghosszabbita- tik s az ez irányban megindult tár­gyalások során ez a terv annyiban módosult, hogy a vonal meghosszab­bítás egyelőre Visegrádig terjed. Városunk közönségé meleg ér­deklődéssel viseltetett ezen terv iránt, mert általa a Duna balpartjának nyaralásra alkalmas vidéke hozatott volna előnyös összeköttetésbe Esz­tergommal, ami egyrészt a nyaralók letesülését, másreszt a forgalom gyarapodását idezte volna elő. Minthogy az eredeti tervnek ki­vitele állami érdekeket érint, nem mulaszthattuk el, hogy erre Méltó­ságod figyelmét felhívjuk s kérjük, hogy illetékes felsőbb helyen a kér­déses vasútvonalnak Esztergomig való kiépítése érdekeben lépéseket tenni méltóztassék ! A Budapest-esztergomi h. é. va­sút Dorog állomásáig I. osztályú sínekre van berendezve, s onnan Esztergomig III. osztályú sínek ve­zetnek. E miatt a vonatközlekedés a folytonos mozdonyváltassal járó nehézségek következtében lassúbb nem is említve azt, hogy a legal­sóbb rendű sinek a gyorsított vo­natok indítását lehetetlenné teszik. Ezen körülményt s annak hátrá­nyait ismerve, kívánatos, hogy a vonal egészen Esztergomig I. osz­tályú sínekre rendeztessék be! Minthogy természeténél fogva ezen kérdés keretébe illeszthető, itt említjük meg, hogy varosunk kö­zönségé még 1897-ben a vasutakon hajókon és tengelyen érkező áruk kövezet vámjának szedhetése érde­keben szabályrendeletet alkotott. Ezen szabályrendelet 12 év óta a magas kormány rendelkezéséből folyton vándorol a nélkül, hogy vég­legesen jóváhagyatnék, holott a múlt év folyamán már teljes mértékben eleget tettünk mindazon felsőbb kí­vánalomnak, melyek ezen munkálat végleges jóváhagyása lehetőségének feltételéül szabattak. Ez a szabályrendelet évenként mintegy 35.000 korona közvetett jövedelmet biztosítana Esztergomnak s igy valóban kívánatos, hogy Mél­tóságod kegyes jóindulatának s az ságának veszélyeztetése nélkül nem lehet. Ily körülmények között s a fenebb kifejezett óhajtáson felül az is kí­vánatos, hogy amennyiben a tör­vényhozás a hazai városok kártala­nításának kérdésevei foglalkozik, Esztergom, a sokszor mellőzött vá­ros, a kártalanított városok között jelentékenyebb figyelem tárgya le­gyen, úgy a hazai városok tisztvi­selőinek fizetésrendezésere szánt évi 2.000.000 korona, mint a városok további kártalanítására megszava­zandó évi 4.000.000 koronának meg­osztásánál. E részben kérjük is Méltóságo­dat, hogy ezen méltánylandó kíván­ságunkat illetékes felsőbb helyen megfontolásra és teljesítésre aján­lani méltóztassék! 4. Esztergom szab. kir. város kereskedelme es ipara pang. Ennek oka egyrészt a főváros közelsegeben fekszik, másrészt abban, hogy ahol nincsenek nagyobb üzemek, gyári vállalatok és nincsen ezekkel kar­öltve járó forgalom es élénkség, ott a kereskedelem es ipar is nehézsé­gekkel küzd. Ismerünk városokat, amelyek ad­dig, amig bennük nagyobb ipari vállalatok nem létesültek, küzdöttek a lettel s igazan irigylendő, hogy Pozsony városában jelenleg száznál több gyáripari nagy vallalat van, hogy Győr városának gondjait szin­tén az ilyen vállalatok letesülése oszlatta el, nem is említve Nagy­váradot és Szegedet, mint amelyek épen az ipari vállalatok revén vált­hattak magukhoz a városi jelleg biztosításához fűződő életfeltételeket s nem hagyva figyelmen kívül Lo­sonc varosat, amely húsz év előtt meg a lét nehéz problémájának megfejtésevei élte küzdelmes napjait s ahol ma a nagyipari vállalatok által biztosított közvetlen és közve­tett hasznok revén a városnak egyet­len utcaja sem marad modern kö­vezet nélkül s általában a haladás jelei a mindinkább függetlenebbe való közgazdasági helyzet bizton­ságával meglepően észlelhetők! Mindezen varosok helyzetét az államhatalom segítő actiója tette — Akkor én kérni fogom Istent, — kiáltott fel Xavéria — hogy halálom előtt ilyen sebet küldjön reám. E hős lélek kívánsága szóról-szóra be­teljesedett. Múltak az évek. Xavéria egybekelt egy keresztény ifjúval és innét távozva koze- ünkbe telepedtek le. Ismét elmúlt néhány hét. Egyszer csak megjelenik a missió-állomáson Xavéria és erős fejfájásról panaszkodik. Kezdetben múló tünetnek gondoltuk, de sajnos, csa­lódtunk. Xavéria, ki eddig fürge és vi­dám volt, napról-napra hallgatagabb és szomorúbb lett. Egyik napon végre köny- nyezve panaszkodott, hogy a borzasztó álomkórba esett és férje nem tűri meg tovább házában. Mi még mindig nem akartuk ezt hinni, azért meleg pálmafür­dőt készítettünk neki és lestük a hatást. Néhány héten keresztül félelem és remény között ingadoztunk, de az önámitás to­vább nem tarthatott. Xavéria csakugyan álomkórba volt és igy kénytelenek vol­tunk a többi beteghez a szigetre vinni. A betegápoló nővérnek könnyek szök­tek a szemébe, midőn a fiatal asszonyt, egykori hűséges segítőtársát, a többi be­tegek között szomorúan és elhagyatva látta. Egy ideig szótlanul, elfogodva ültek egymással szemben, végre is a nővér törte meg a csendet. — Xavéria, a jó Isten küldötte rád e betegséget, megnyugszol-e türelemmel és önmegadással szent akaratában ? — Igen, feleié, Isten akarata ez, azért jónak kell lennie, és én nyugodt vagyok. Ez időtől kezdve eltűnt levertsége. A hol lehetett, segített nekünk. Majd vizet hozott egy betegnek, majd megigazította fekvőhelyüket, vagy ott állott a haldokló ágya mellett. Soha nem láttuk, hogy bol­dogtalan, soha nem hagyta el panaszos szó ajkát. Néhányszor a szent áldozás­ban is részesülhetett. Valóságos örömün­nepe volt ez a szegény betegnek. Állapota napról-napra rosszabbodott. Egyszer csak ijedten látja a nővér, hogy ugyanolyan sebet kapott Xavéria, amilyen közös ápoltjuknak volt. 14 nap múlva már annyira elhatalmasodott, hogy már csontjai is látszottak. — Xavéria, —- igy szólt hozzá a nő­vér — emlékszel-e még, mi után kíván­koztál, mikor annak a beteg leánynak se­bét tisztogattuk ? íme, Isten meghallgatta kérésedet. Csak bátorság, kedves Xavé­ria, nemsokára az égben leszel az édes Üdvözítőnél, aki százszorosán fizeti visz- sza, amit itt a földön érette szenvedtél. Csendesen, boldogan mosolygott erre szegény lefogyott betegünk, hogy az em­ber szinte megirigyelhette. — Xavéria, — folytatá tovább a nővér .— megemlékezel-e rólunk, ha majd az égbe jutsz: az atyákról, a nővérekről és kedves jótevőinkről ? — Igen, meg fogok emlékezni, feleié, ha Isten elé juthatok. Hogyan is felejthet­nélek el titeket, akik velem oly kimond­hatatlan sok jót tettetek azon pillanattól kezdve, amikor betegen és éhesen ajtóto­kon kopogtattam. így múlt el még néhány nap. Mig a többi beteg idővel teljesen elvesztette ön­tudatát, addig az ő értelme világos és tiszta maradt az utolsó óráig. Ezt minden­esetre a sebnek kell tulajdonitanunk. . . . Amikor egyik reggel a nővér a kórházba érkezett, eléje siettek a betegek és szomorúan jelentették : Xavéria halott, épen most költözött el nyugodtan és csen­desen. Mélyen megilletődve zárta le a nő­vér a halott szemeit és néger szokás sze­rint kendőbe takarva eltemette az őserdő suttogó lombjai alá. Itt, egy csendes és nyugodt helyen várja porladozó teste a feltámadás nagy napját. Mi pedig megnyugszunk abban a biztos reményben, hogy hű közbenjárónk nekünk az égben, mert jó, tiszta lélek volt és úgy halt meg, mint a felebaráti szeretet vértanúja. Németből : p. által a magas kereskedelemügyi kormány végleges jóváhagyásának érdemes tárgya legyen ! 6. Mezőgazdasági téren, tekintve a belterjes művelést s azt, hogy a város ingatlanait szociális okokból bérbeadás utján hasznosítja, külön­leges kívánságaink nincsenek. Mint­hogy azonban a munkásosztály kö­rében folytonos azon óhaj, hogy a kormány munkásházakat létesittes- sen, kérjük, méltóztassék ez irány­ban a földmivelésügyi m. kir. kor­mányt tájékoztatni. Erdőkezelésünk ez idő szerint mi kívánni valót sem hagy hátra. (Folyt, köv.) FELHÍVÁS. A folyó hó 14-én rendezendő jótékony célú hangversenyre főispánunk a rendező bizottság nevében az alábbi felhívásokat bocsájtotta ki, melyek egyben meghívóul is szolgálnak. Az ajkai bányakatasztrófa és az olasz földrengés áldozataiért. 50% Ajka, 50% déli Olaszország. Annak a magyar szívnek ajtaján ko­pogtatunk, amely szív sohasem volt be­zárva azok előtt, akik könyörületre szo­rultak. Egy éjjelen hirtelen feltámadnak a föld titokzatos méhébe zárt rettentő erők, a bősz elemek kitörnek kénköves barlang­jaikból tűz, viz, földindulás pillanatok alatt romba döntenek virágzó városokat, csendes falvakat s halállal büntetik a föld rejtett kincseinek felszínre hozásával, nemzeti va- gyonosodásunkat oly nagy mértékben elő­mozdító szegény bányászainkat. Megsemmisülnek évezredek büszke al­kotásai, nemzedékek összehordott kincsei, paloták, kunyhók, emberek tanyái, Isten házai az egyik helyen, a másikon sok árva és özvegy hangos jajveszékelése te­reli hazafelé fájdalmas tekintetünket é itt, a fájdalom tengerében parancsolva kér nemzeti különállás, a segítésben, ada­kozásban, szeretetben egybeolvadni ké­szülő kultúrnemzetek között. A mi szivünk ezért a nyomorult bá­nyász népért dobog, de a pusztulásnak, az elmúlásnak szomorú képére boruló nemzetközi részvét akkordjai és resonan- tiára bírják szivünket. Ennek megfelelőleg Esztergom neme­sen érző jótékony hölgyei folyó hó 14-én este 8 órakor a Fürdő szállóban Felsen­burg Blanka, Reviczky Erzsébet és So­mogyi Károlyné úrhölgyek, Dombay Nár­cisz és Kersch Ferenc urak szives közre­működésével hangversenyt rendeznek, me­lyen a Nagybizottság mindazokat, akiket a részvét, szánakozás és a szeretet hoz oda, szívesen látja. Jöjjön el mindenki, akit a legnemzet­közibb, a legnemesebb, a mindeneket egybeolvasztó érzés, a szeretet vezet. Esztergom, 1909. február 1. A Nagybizottság nevében : Gyapay Pál s. k. 50% Ajka, 50% déli Olaszország. A 2 koronás belépti jegyek a pénztár­nál válthatók, felülfízetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. = Kiadó lakás. Szenttamáson, a a Marosi-féle üzlettel szemben, három it szoba, konyha, éléstár, padlás és fás- -* kamarából álló emeleti udvari lakás május 1-töl kiadó. Bővebb felvilágosítás , ; kapható: Sissay utca 1. sz. alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents