Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 100. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. december 19. próbált művek legtökéletesebbje legyen útmutató vezérfonál a vizmű megteremtésében. A papiros világ. (V. J.) Papiros világot élünk. Nem az ember számit, hanem a diploma. Lehet valaki rátermett, tehetséges ember, ha nincs oklevele, ajtót mutat neki a bürokrácia. Az élet mar sokszor rácáfolt a jeles, kiváló diplomákra. Eminens tanulók lettek szürke emberekké, gyönge, közepes tanulók bontakoztak ki fényes tehetséggel később, kikről egy egész világ beszélt. Mikszáth Kálmán igazolta : hogy nem mindég a jeles tanulókból lesz ünnepelt ember, Szterenyi József példája bizonyltja, hogy diploma nélkül is megállhatja az ember a helyét. És az a sok előkelő állású férfi, akik a régi világban jutottak hiva^ tálhoz, dekórumhoz, iskolázás, diploma nélkül, ezer esetben bebizonyították, hoay éles jogi disztinkciójukkal külömbül betöltik ma is állasaikat, mint akiket most abszolválnak az egyetemen. Meit ennek meg van az oka is. A papiros világ magával hozza, hogy olyanok is tülekednek az Alma Mater kapuin, akiket a szülői parancs kényszerit a könyvekhez, az iskola padjai közé. Az a sok, kedvetlen fiú, aki c ak azért jár iskolába, hogy majdan kiházalja a diplomát, a kény- szeritett pályát se tölti be kedvvel, becsülettel. Az a sok kegyelemből átengedett ember, akit áthúztak a középiskolában, egy más speciesét is megteremtette a diploma gyártásnak, azt nevezetesen; hogy a jobbmódúak szellemi proletárjait neveljük. A szegénysorsú, tehetséges fiú leckepénz híján kénytelen iskoláit abbahagyni, a gazdag fiú ismételhet, instruktorokat tarthat és előkelő rokonság befolyásával még diplomát is kicsikarhat. A tülekedő ifjak serege pedig nagy és apasztotta a hivatali állasok számát. így történik meg az az Homályos sejtelmek ébredtek benne, hogy csalódott önmagában s élete tévedés volt s egyedül ő az oka. Hisz nem erőszakolta senki, hogy egész valóját, lényét egy férfinek föláldozza, aki őt nem értette meg. De elvakitotta a fény, a gazdagság, azt hitte : ez mindent pótolni fog. Választhatta volna a szegénységet is azzal a másikkal s talán úgy jobb lett volna. Ha összeteszik ifjú életerejüket, talán kiküzdhették volna magoknak a boldogságot. Lassan felemelkedik s egy kis asztalhoz lép, el akarja űzni kínzó gondolatait s egy könyv után nyúl. Szórakozottan lapoznak benne vékony ujjai. Egy hervadt rózsa hull lábaihoz. Lehajlik és felemeli. Különös finom illat árad szét az elbarnult száraz szirmokból. Sokáig rajta feledi tekintetét, az illat mintegy izenet száll feléje az elmúlt időkből. Emlékek elevenednek fel lelkében, hangok csendülnek meg, melyek rég elhangzottak, álmok jelennek meg, melyeket az elmúlt idők éjszakáján álmodott. Látja a hervadt rózsát virulni, bár még egyszer érinthetné ! S azok a szemek, melyek akkor tekintetét keresték, ha még egyszer beléjük nézhetne! Keserű sóhaj tör elő kebléből. Hiába minden vágy, az elmúlt idő vissza nem tér soha. Eszébe jutott egy szép júniusi reggel. A levegő tele volt fénnyel, napsugárral. eset, hogy amig előbb kevesebb szánt ment iskolába diplomáért, kevesebb képzettséggel lehetett ekzisz- tenciát biztosítani. Ma már ott tartunk, hogy a kalauztól, levélhordótól követeljük a négy középosztály elvégzését s mivel csak a papiros képesít állások betöltésére, sok állást olyanok töltenek be, akik kedvetlen jártak iskolába, tisztán csak a papirosért kínlódtak, ennek megszerzésével könyvet, tudományt a sarokba dobtak. Nem mondjuk, hogy a diploma értékét le kell szállítani, csak azt hangoztatjuk, hogy diploma szerzéshez ne engedjünk oly nagyszámú elemet. Ne engedjük meg különösen az alsó osztályú tanulók többszöri osztályismétlését, ha pedig a felsőbb osztályokba jutottak fiaink, ott már ne magolást, hanem értelmet kívánjanak a professzorok. Ha pedig az élet beigazolja, hogy valaki valamely állás betöltésére hivatott, a rideg paragrafusokon túl helyezzük azt az embert abba a pozícióba, hol a köznek javára szolgálhat. Lám Brenner Antal a kovácsházi igazgatótanitó is beigazolta, hogy diploma nélkül Csanad- vármegye tanítóságának volt a dísze. Hogy huszonöt évi becsületes működése után, mikor kiderült, hogy jogosult oklevele nincs, el nem csapták, be nem zárták, az minden jóérzésű embert megnyugtat, mert bizonnyal vannak tanítók kitűnő oklevéllel, akiknek munkája egy hajitó-fát sem ér. Brenner Antal akkor se lesz kü- lömb tanító, ha egy év múlva azt a kötelezett oklevelet megszerzi. Felünk, hogy ha majd a kezébe lesz a papiros, lelohad a lelkesedése, mert azért a papirosért akarták tönkre tenni. Az eseten pedig gondolkodjunk. Ne a papirost becsüljük olyan nagyon, hanem a tudást, a képességet, a munkát. A papiros sokszor hazug dokumentum, az értékes munkának pedig látszatja van. A munka világa legyen ez a mi korunk: ne a papiros világé. PaAz erdőben sétáltak. Szótlanul haladtak egymás mellett, lelkűk tele volt, de ajkuk néma maradt. Céltalanul barangoltak s az örök zöld fenyők homálya borult reájuk. Széláramlat futott a fákon végig, mire sajátságos zúgás keletkezett. Sóhajtó, panaszló, titokzatos hangok, melyek mind halkabbak lettek, inig elenyésztek lassankint. Áhitat fogta el őket, úgy érezték, mintha kápolnában, oltár előtt térdelnének s az orgona magasztos hangjai szállnának föl a magasba. A férfi lehajolt hozzá s csak annyit mondott: — Ne feledjen el mig visszatérek. S ő intett, hogv nem fogja elfeledni. .. Óriás lila virágok himbálták harangjaikat a szellőben s az ér mellett sötétkék nefelejstek nyíltak. Leültek egy mohos sziklára s átengedték magukat a hely varázsának. Volt köztük valami kimondhatatlan, tudták szavak nélkül is, hogy mi ez és úgy érezték, mintha egy nagy, végtelen, mindent magában foglaló boldogság várna reájuk. Nézték fejük fölött a sötét boltozatot, melyen egy darab kék ég mosolygott le reájuk. Napsugarak hatoltak át a sűrűségben s végig siklottak a moha szőnyegen. Álmodtak a jövőről. Az erdő magányában töltött órák emlékére, rég nem érzett melegség járja át szivét s egy fényes pirosból már annyi van, hogy azok se dolgoznak, akik kezükben diplomával nyertek el dekórumokat. A munkát kell tekinteni elsőnek, hogy annak a papirosnak is nagyobb legyen a tekintélye. Közegészségügy. lakab László dr Tárosligeti szanatóriuma Budapesten Már régen érzett hiányt pótol az a nagyszabású szanatórium, mely a fővárosban a Nagy János utca és Aréna út sarkán, közvetlenül a Városliget szélén épült a modern technika és gyógytudomány minden új és kipróbált eszközeivel felszerelve. A már külsőleg is minden csínt és kényelmet eláruló hatalmas épület belsőleg oly berendezést és komfortot mutat, hogy ehhez hasonló gyógyintézet nemcsak hogy hazánkban, de még az ily intézményeiről annyira hires Ausztriában sem található. Eddig betegeinknek, de különösen cukor, gyomor és bélbetegeknek, továbbá köszvényeseknek ezrei mentek ki a külföldre, hogy bántalmaik ellen ottani gyógyintézetekben találjanak drága pénzért s idegen szó mellett enyhülést. Kiváltképen Ausztria vezetett eddig e téren s oda zarándokoltak a magyar szenvedők azért, mert itthon nálunk bizony olyan gyógyintézet, mely mindama gyógyászati kellékekkel egy helyben lett volna felszerelve, nemcsak hazánkban, de még messze földön sem találunk s Így betegeinkre nézve egyenesen áldásos intézmény e modern szanatórium, mely e mellett olcsó áraival is elsősorban számításba kell, hogy essék közönségünk előtt. Az orvosi és tudomány s felszerelés dolgában tökéletes, külsőségekben pedig rendkívül Ízléses és szimpatikus intézetet megmutatták az újságok képviselőinek és az orvosoknak s a vendégek őszinte csodálkozással nézték az összes helyiségeket, amelyekben mindent megtalálnak a betegek, amit az intézet orvosai a külföld legnagyobb szanatóriumaiban egyenként megfigyeltek és tanultak. Az intézet szemlélői egyhangú lelkesedéssel ismerték el, hogy a Jakab dr. féle Liget-szanatórium a lehető legtökéletesebb mindeme nemű szanatóriumok között. Megvan ebben az könycsepp remeg sötét pilláján. Az ablakhoz támaszkodik s kitekint. A felhők szétoszlottak, a szél sebesen űzi őket maga előtt. Az ezüst szürke égen a hold halvány sarlója ragyog. A házak körvonalai egybe olvadtak, elmosódtak. Itt-ott már fölcsillan a gázlámpák vöröses fénye. Vágy fogja el a hűvös esti levegőben megfüröszteni forró homlokát. Könnyű pongyoláját sötét utcai ruhával cseiéli fel s gyors léptekkel az utcára lép. A csendes kövezeten' kevés a járó-kelő, ő nem veszi észre, gondolataival van elfoglalva és sebesen halad előre. Hirtelen összerezzen, egy asszony sáp padt arcát látja maga előtt, aki kérő, szenvedő szemekkel néz föl reá, kezét feléje nyújtva, halkan mondja: — Ön boldog és gazdag, könyörüljön a szegényen. A lámpa fénye megvilágítja a két alakot. A szép asszony fülében kápráztatóan szikrázik a gyémánt, a koldusnő keserűséggel nézi — nem látja szemeben az égő könnyet, mely annál is fényesebben ragyog. Egy arany hullott kezébe s e szavakat hallja suttogva : — Imádkozzék értem ! . . . Ibrányi Miklós. intézetben minden, ami a betegség felismeréséhez okvetlenül szükséges. A leg-’ modernebb s drága berendezésű laboratóriumok, górcsővi készülékek s nagy Röntgen-labaratórium segítenek a betegek vizsgálatában. A gazdag berendezésű viz- gyógyintézetben szebbnél-szebb és igen r elmés készülékek sorakoznak egymás mellé,, hogy vízzel, meleggel, villamossággal, , szénsavas fürdőkkel stb. gyógyítsák a / szenvedőket. Nehéz elsorolni egyszeri Iá- - tás után mindazt, amit ebben a nagytér- - jedelmű intézetben a látogató egy sétájában tapasztalhat. Az egyik nagy teremben az u. n. Zander gépek gyúrják,, mozgatják az embereket, amely gépek} segélyével az emberi test egyes részeit] szabályos mozgásba hozhatják, anélkül,J hogy az illető helyéből kimozdulna. Igyv pl. lovagolhat, evezhet, biciklizhet stbL mindent egy helyben. Aztán gépeket lát--: hatunk, melyek az aszthmás betegek lé— lekzését segítik elő. Mindenesetre egyik?) legérdekesebb része az intézetnek a la--, pos háztetőn levő téli-nyári nap és lég--: fürdő, ahonnan mesés kilátás nyílik an Városliget legköltőibb részére. Az egészx épületben elömlő bájos intimitás, mely-/ az előcsarnoktól kezdve végig kiséri aa benlakót a tervező építőművészek: Komoré és Jakab művészetét dicséri. Meleg, derűse kedv uralkodik itt, amely feltétlenül üdi-i tőleg hat a betegekre. Bizonyos, hogy ha-r zánk nagyon sokat nyert ezen új intéz-3 ménnyel, melynek vezetősége már egye-í dűl is garancia arra nézve, hogy a magaa, elé tűzött humánus célokat pontosan végres is tudja hajtani. Emellett egyik óriásié előnye, kitűnő fekvésén és modern pa-r zár berendezésén kívül (pl. sok lakószo-c bához mindjárt mellette külön fürdő-t szoba) azok a valóban olcsón megszabott)] egységárak, melyekbe a kezelés, orvosié felügyelet, előirt géphasználat stb. szóvala minden, ami a gyógyuláshoz okvetlenülü szükséges ben foglaltatik. Az intézet igazgatója Jakab László dr... i akinek felesége : Rácz Hanna dr. maga isi kitűnő orvos ; a fiziko-therapiiai osztály ve-5 zetője Arányi Zsigmond dr. herkules-fürdőeö fürdő orvos, a testegyenesitő osztály-/ Milko Vilmos dr. főorvos vezeti, az in-n tézet alorvosai: Lukács Pál dr. és Tausse Géza dr. HÍREK. — Lapunk legközelebbi száma a karáé csonyi ünnepek alkalmából csütörtök hesi lyett, pénteken délután fog megjelenni. — Adomány. Az esztergomi főkáptalant 400 koronát, dr. Gedeon Kálmán 50 koo: rónát adományozott a népkonyhára. AsA elnökség ezúton is hálásan köszöni a kés] gyes adományokat. — Melyik gyógytár lesz ma nyitva U Rochlitz Arthur vízivárosi gyógy tár a, migír a többi d. u. 2 órától zárva lesz. — Felülfizetések a főgimnáziumi jubiid leütni esti ifjúsági előadás alkalmábólló Vencel! Antal 20 K, Havasy Jolán 18 löt Brühl József, Kakass Kálmán, Magoo^ Sándor, Panghy Özséb, Philipp Konrádbi Rajner Lajos dr. Tamássy Béla, Vimmear Imre 10—10 K, Wagner Lőrinc 6 K>1 Graeffel János 5 K, Keményfy K. Dánielé; Magurányi József 4—4 K, Bogisich Mihályit 3 K, Deutsch Ármin dr., Kecskés Ilonám Németh Gizella, Pfalz Józsefné, Sólyonrrn Lajos, N. N. 2—2 K, özv. Vándornén Vaszary Mihály, Walter Károly né, N. N.E N. N. 1 — 1 K. Az intézet igazgatója deákasztal céljaira szánt kegyes adomáén nyokért ez utón is hálás köszönetét fel jezi ki. A Nepakadémia mai műsora. i- a szók rakozott kisasszony. Irta : Gabányi. ElöL adja : Tölgyessy Etelka. 2. dr. Kiss Kád roly theologia tanár előadása. 3. Danloh Sarolta zongora-játéka.
