Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 91. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. november 18. csodálkozzunk azon, ha anyagiságba sülyed legtöbb embernek evangeli- omos könyve. „Soll és Haben“ féle napló oltára a pénzszekrény; ne csodálkozzunk azon, ha egyik ember a másikat csak akkor ismeri, midőn őt céljai elérésére vak eszközül felhasználhatja és felhasználva szabadulni kíván tőle. Az olyan embernél, akinek szivében az erkölcsi érzelmek nem honolnak, ne keressünk íelebaráti szeretetet, tőle ne várjunk önfeláldozást, odaadást magasabb eszmékért, mert itt a törekvések központja a haszonvágy, mely már a természettől a szívbe oltott nemes érzelmüek csiráit is kiirtja, mely kielégítést csak akkor ismer, ha embertársa vagyona és lelke felett uzsoráskodhatik. A napok, melyekben élünk, vallóban a raffinirozott túlmesterkélés- nek napjai, melyek ellenkezésben vannak az ártatlanság és hitnek magasztos és tiszta szellemével és az igazság- és joghoz való állandó s erőteljes — amazokból folyó ragaszkodással. Az életben divatos illemformák, a sima hajlékonysággal párosult viselkedések még nem nyújtanak biztosítékot arra nézve, hogy nevelési rendszerünk egyúttal a valódi keresztény művelődésnek előmozdítója; sőt legtöbb esetben az igazi erkölcsi nemesedés éppen ez üres divat miatt feláldoztatik s a szív ürességét hiú műveltség mázzal takargatjuk el. Tekintsünk most saját viszonyainkra. E részben a mi viszonyaink is károsak. Minél inkább előhaladunk, annál kevesebb lesz az önzetlen meggyőződés, a tiszta fogalom s annál több a lelkiismereti alku, a haszonvágy ... A közer- kölcsiség többi elemei még kevesebb erővel bírnak nálunk. A munkába való csalás, a pontatlanság ; a kötelességben hanyagság, a zsarolás, vesztegetés, a családi élet megrontása, a hivatallal járó visszaélés, az állami kötelezettségek alól való kibúvás, a kétszínűség, következetlenség, az alaptalan gyanusitás, hi- vatalhajhászat, protektió, a szinelelkére kötötte, hogy kiktől óvakodjék. Kelemen doktor mindezért igen hálás volt. Kezet csókolt Domóhidynénak, jelentőségteljesen megszorította kezét Sárikának s elbúcsúzott: a viszontlátásra. Kint, az utcán fürkészve nézett szét az uj és szokatlan világon, amelyben élni fog. Lassan, gondolkodva ment előre az egyenes főutcán, amelynek egyik házán ott állott az öreg doktor táblája. Kelemen gépiesen pillantott rá, csak mikor a nevet elolvasta, simította végig a homlokát. Valami különös zsibongást érzett, gyermekéveinek legküzdelmesebb napjai elevenedtek fel emlékezetében. Önkénytelen a kapu elé lépett s benyitott a virágos kis udvarba, amelynek végén ott ült egymagában fekete ruhájában Zsófika. így ültében, elbűvölő szép teremtés volt Zsófika. Testi hibáját eltakarta a ráboruló orgona bokor. Kelemen lassan, szótlan lépett elébe s kis kacsóját ajkához szorította. — Zsófika. — Imre, maga hogy kerül ide ? — Hát nem tudja, hogy engem választottak meg, én vagyok az utód s aztán beszélgettek hosszasan sokáig a régi időkről, emlékekről. Másnap pedig a helyi újságban megjelent egy kis hirecske: Kelemen Imre doktor eljegyzését adta tudtul Zsófikéval. kúrák elfogadása és felállítása, a könnyelműség, csapodárság nálunk megszokott dolgok. Különösen a közerkölcsök fejlesztésében vagyunk hátra. S ha látjuk, hogy az élettörekvések főleg érzéki elvekre irányoz- vák s az emberek cselekedeteiben nemünk rút nyavalyáját, az önzést szemléljük, s ha a társadalomban a különböző osztályok haszonleső érdekből vívnak csatát s e magán haszonleséstől elbódulva a közjó és boldogság előmozdításáért fáradni, áldozni nem tudnak: hatványozva áll előttünk a szent kötelesség a serdülő nemzedékben a nemes érzelmek csiráit életre segíteni, a feléledt gerjedelmeket tisztaságukban megőrizni, erősíteni és helyesen irányozni, hogy azok a szokásos mindennapi erkölcsöknek, a divatnak, a külformaságoknak áldozatul ne essenek s a hideg ego- ismus fagyasztó szelétől le ne tároltassanak. Ne felejtsük, hogy igazán boldog csak az lehet, aki akár az élet viharos tengerén hányatva, akár csendes magányában megnyugvást és örömet saját kebelében keres ■ és talál. Erzelgéstől, ábrándozástól ment, önérdektől nem zaklatott ember lelkében honolhat csak igazi boldogság ; mert csak ily lélek bir fogékonysággal a jó, szép és igaz eszméi iránt s képes a világban oly gyakran felmerülő hálátlanságot s undok áskálódást megbocsátva felejteni. Csak ily ember szivéhez nem férhet életuntság még terhes viszonyok közt sem, mert rá nézve e földi élet új meg új ingerrel és értékkel bir s a viharok lelke békéjét megzavarni nem képesek. Cselkó József. Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete kedden és szerdán két napos közgyűlést tartott, a közgyűlésnek hosszú elhúzódását az okozta, hogy a képviselőtestület az 1910. évi költségelőirányzattal ez idén a szokásosnál bővebben foglalkozott, amiből örömmel állapíthatjuk meg, hogy a közügyek iránti érdeklődés a képviselőkben fokozódik. .Sajnálattal kell azonban konstatálnunk azt is, hogy egyesek a népszerűséget hajhászva, a tárgyalások komolyságát céltalan felszólalásokkal igyekeztek megzavarni. A közgyűlés ennek dacára minden incidens nélkül rendben folyt le. Napirend előtt Bleszl Ferenc tett indítványt arra nézve, hogy a polgármester 10 éves jubileuma alkalmából az iránta való elismerés és ragaszkodás érzelmei jegyzőkönyvi kifejezésre jussanak. A közgyűlés az indítványt a polgármester lelkes éljenzése mellett tette magáévá. Ezután a Hercegprímás és a pannonhalmi konvent köszönő leveleit olvasták föl, mely után az építési szabályrendelet egyes szakaszainak módosítása ügyében tett feliratot és a vendéglős és kávés iparról alkotott szabályrendelet jóváhagyása tárgyában kelt kereskedelemügyi miniszter leiratát vette tudomásul a közgyűlés és kimondotta, hogy az utóbbi szabályrendeletet 1910. évi január 1-étől életbe lépteti. Majd tudomásul vette a közgyűlés a kultusz miniszternek a reáliskola VII. osztályának megnyitását jóváhagyó leiratát. A Fekete hegyi fatermés eladása ügyében hozott tanácsi, illetve a közgyűlési határozatokra vonatkozó törvényhatósági bizottsági határozat olvastatott fel ezután, melyre a közgyűlés a tanacs javaslata alapján elhatározta, hogy a jövőben a fa osztályozását az előirt módon fogja végeztetni az erdőmesteri állás betöltése iránt azonban mindaddig nem intézkedik, mig hiteles megállapítást nem nyer, hogy az erdők állami kezelésbe adása, a város pénzügyi és gazdasági érdekeit tekintve, előnyös e vagy sem. A kérdés tanulmányozás végett a gazdasági bizottságnak adatott ki, mely érdemleges javaslatát 1910. évi március 1-ig tartozik megtenni. A közgyűlés ezzel kapcsolatban Marosi József indítványa nyomán Nozdrovitzky Miklós érdemeit jegyzőkönyvileg kifejezésre juttatta. A mérnök előadásában került ismét napirendre az összekötő vasút ügye. Az eddig hozott határozatok módosítást nyertek és pedig olykép, hogy miután az átmeneti áruk után miniszterileg engedélyezett pótdijak jövedelmére alapított 20,000 korona hozzájárulási összeget már garantirozta, a város csak 10,000 korona évi összeggel járul a vasút költségeihez, ennek ellenértékekép szedi a 4 fillér illetéket a fel és leadott áruk után és kap 20.000 korona értékű törzsrész- vényt. A 10,000 korona első részlete a vasút megnyílta után eső, december 31-én esedékes. A határidők is változást nyertek, amennyiben az építés megkezdésének határideje 1910. évi december 31-ig, a a forgalomba hozatal határideje 1912. évi december 31-ig hosszabbitatott meg. Ezután az 1910. évre jogosult virilisek névjegyzékének egybeállítására vonatkozó küldöttségi jelentést terjesztették elő és megállapították a névjegyzéket. Majd Bárdos Sándor 3 heti, Gedeon Endre dr. reáltanár, 8 heti szabadságot nyert, utóbbi oly kikötéssel, hogy a helyettesítés költségeit viselni tartozik. Hittner András volt szttamási bírónak segélyezésére irányuló kérelmét a közgyűlés kellő indokok hiányában teljesíthetőnek nem találta. A városi szülésznők fizetés felemelésére vonatkozó kérvényét azonban a törvény szelleme szerint pártolva, azok fizetését 20%-al felemelte. Az említett ügyek letárgyalása után következett az 1910. évi költségelőirányzat tárgyalása, melyet ezidén sokkal nagyobb érdeklődés kisért, mint a múlt évben. Az egyes kérdésekhez többen szóltak hozzá, s bátran mondhatjuk, hogy a költségvetés dacára a bizottsági letárgyalá- soknalc, a képviselők által alapos boncolás alá került. A költségvetést kisebb változtatások után a képviselőtestület tegnap délben elfogadta. Majd letárgyalta a mezőőri, járdakő és közmunka pénztári előirányzatokat, ezek kapcsán a kis duna- partnak és tűzoltólaktanyától a vízivárosi városházáig járdakövezéssel leendő ellátását elhatározta, mire a közgyűlés 12 óra után véget ért. híre k. Erzsébet napja. Van egy nap, amikor a hűséges magyar nemzet lelkében felujul a megemlékezés és szeretetének melegségével gondol ezen a napon arra az áldott lelkű, jóságos Nagyasszonyra, akinek ragyogó emléke ott él a szív mélyén, s igy maradandóbb minden szobornál. November 19-én, pénteken lesz Erzsébet napja, a tragikus véget ért jó királynénk névnapja, aki mig élt, mindég odaadó gondossággal támogatta az ő hűséges magyar nemzetét. S mióta nincs közöttünk, azóta mélységes fájdalommal nélkülözzük áldott szivének sugárzó melegét, mely érettünk dobogott a legfényesebb környezetben is. — Számord Ignác ünneplese. A belvárosi katholikus földműves ifjúság egyesülete fanállásának ötéves évfordulója alkalmából szép és sikerült ünnépség keretében adózott az egyesület pártfogója, szent Imre emlékezetének és egy- alkalommal tiszteletét és ragaszkodását nyilvánította az egyesület megalapítója és ezidőszerinti diszelnöke, Számord Ignác pápai kamarás, óvónőképző intézeti igazgató iránt; leleplezve az ő olajfestésű arcképét. Az ünnepély, melynek minden egyes programm pontja az ifjak készültségéről és dicséretes törekvéseiről tett számot, vasárnap d. u. 6 órakor folyt le a belvárosi olvasókör helyiségeiben, hol ez alkalommal társadalmunk előkelőségei közöl számosán jelentek meg, mig a közönség a nagytermet zsúfolásig megtöltötte. Az ünnepély fénypontja Mátéffy Viktor belvárosi plébános nagy készültségre valló, fen- költ szárnyalásu beszéde volt, melyben helyesen mutatott rá azon érdemekre, miket Számord Ignác, az egyesület alapítása körül magának szerzett. Ha van eszme, mozgalom, mely pártolást, mely a társadalom részéről felkarolást érdemel, úgy a serdülő földműves ifjúság nemesebb tulajdonságának fejlesztése, ébrentartása az. A mai kor vallás és erkölcsellenes áramlatai termékeny talajra találnak a köznép ki nem művelt lelkűidében s misem képes ennek durvultságát annyira kifejleszteni, mint épen a valláserkölcsös nevelés, oktatás és szórakoztatás hiánya, mit pótolni csak az ifjúsági egyesületek képesek, melyek egy józan, értelmes, kötelességtudó és munkás földmives társadalomnak vetik meg alapját. S midőn látnunk, tapasztalnunk lehet, hogy városunkban van egy egyesület, mely rövid fennállása óta szép eredményeket tudott felmutatni, mely életképességéről többször tett tanúbizonyságot s földmives ifjaink jó részét kebelében tartva, a szépben, a jóban, a nemesben, de hasznosban is nevelni, tanítani törekszik és ezen célt el is éri, ha látjuk, hogy ezek az ifjak, kik ezen egyesületnek tagjaiul szegődtek, a vezetők önfeláldozó és fáradságot nem kímélő munkája alatt tehetségükhöz arányítva, mondhatni meglepő előhaladást, ügyességet tanúsítanak a közönség előtti szereplésekben, meg kell adnunk az elismerést azon érdemes férfiúnak, aki ezen egyesület alapításában részt vett, azt kezdeményezte és az Számord Ignác, óvónőképző intézeti igazgató. Az ő vasárnapi ünnepel- tetése visszhangot kelt mindazok kebeleben, akik a társadalmi élet problémáit kutatva, felismerik az ifjúsági nevelés nagy jelentőségét, akik csak egy egészséges, erős, becsületes és munkás ifjú nemzedékben látják a jövő Magyarország egyedüli garanciát. — Az esküdtszéki jogosult egyének összeírása a komáromi kir. törvényszéknél Esztergom város és megye területére e hó 29-én fog megejtetni, melyre a törvényszék elnöke a városunk és megyénk részéről Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgatót nevezte ki bizalmi férfiú gyanánt. — Fogadalmi ájtatosság. Az 1742-ik esztendőben Esztergom sz. kir. város lakosait pusztító döghalál megszűnésének hálás emlékéül a „Szegényház“ kápolnájában évenkint fogadalmi ájtatosság tar- tatik. Az ájtatosság ezidén f. hó hó 20-án, szombaton d. u. 5 órakor kezdődik litániával s nyolc napig tart. — Negyven éves jubileum. Az eszter- gommegyei községi- és körjegyzők egyesülete Ridly István Nyergesujfalu község jegyzőjének 40 éves jubileumát üli f. hó 21 én d. e. 10 órakor, Nyergesujfalu községházánál. Felhívja az egyesület mindazokat, akik az ünnepélyt követő közös ebéden résztvenni óhajtanak, hogy szándékukat Baits György egyl. pénztárosnál jelentsék be. — A jövő évi választók névjegyzéke. A városi központi választmány hétfőn tartott ülésében állapította meg véglegesen az országgyűlési képviselőválasztók 1910. évre érvényes névjegyzékét. A választók száma a város területén 1292. Kiss Mihály.
