Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 80. szám

Esztergom, 1909.

XXXI. évfolyam 80. szám.

Vasárnap, október 10.

Megjelenik Vasárnap és csütörtökön.

===== Előfizetési árak : —

Egész évre . .12 kor. Negyed évre . 3 kor. Fél évre . . . <> kor. Egyes szám ára It fillér. Nyilttér sora 60 fillér.

Felelős szerkesztő :

D'< PROKOPP GYÜLA.

Laptulaj(Ionos kiadók :

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

(hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők.)

Kossuth Lajos (azelőtt Buda) utca 485. szám.

Dr1. Prokopp Gyula és Brenner Ferenc.

Kéziratot nem adunk vissza.

t Szent Ferencrend jubileuma.

1209—1909.

A szt. Ferenc-rend ez évben ün- lepli meg fennállásának 700 éves imlékünnepét, miután III. Ince pápa 209-ben hagyta jóvá és erősitette ueg az alapitója, szt. Ferenc által ;léje terjesztett rendi szabályt.

Az ünneplésre maga a kereszténység feje, X. Pius pápa, aki jelenleg a rendnek protektora, védnöke, szóllitotta fel nemcsak a rendet, hanem a keresztény híveket is, .mert a Ferencrend intézménye, a mióta fennáll, annyi jót szült az egyháznak, hogy mindezt felsorolni csaknem lehetetlen“. (X. Pius pápa izavai a rend általános főnökéhez, ochuller Dénes atyához intézett oásztorlevelében.)

A rendalapitó, szt. Ferenc, a világ- történet legkimagaslóbb alakja közé sartozik, kinek érdemeiért méltán hálával, tisztelettel és hódolattal adózik az egész emberiség. Oly korban szü- setett — 1181-ben, szept. 16-án

Assisiben — midőn az emberiség nrkölcse ismét a barbarizmus posványába sülyedt. Az egyházat száradások zaklatták, Európa földjét máboruk és polgárháborúk ontotta

vér áztatta. A zsarnokság orgiákat ült, a szolgaság és szegénység erkölcstelenségbe fulladt. Ekkor fellep szt. Ferenc s példájával, a világról való teljes lemondásával, mély alázatosságával, ragyogó erényeivel, a békét folyton hirdető tüzes szavával, az önkényeskedő zsarnokokat megtöri, az ellenségeket ki- békiti s az emberiséget ismét magasabb rendeltetése íelé, Krisztus nyomdokaiba tereli. És amit a mester megkezdett, azt folytatták az ő buzgó fiai, a világszeretés nagy gondolatának bátor, elszánt harcosai, akik lángoló buzgalommal hirdették Európa köny- és véráztatta földjén Isten és szt. Ferenc neve- ben a bűnbánat, a békeszeretet es lemondás igéit. Fölkeresték a szegényeket és elnyomottakat, hogy állapotuk méltóságára és áldásaira őket megtanítsák, csillapították a betegségben és nélkülözésben élők keserűségét és igyekeztek mindenkit az örök eszmek szemlélete által egy magasabb rendű életnek keresésére reávezetni.

Szent Ferenc és fiai megmutatták a világnak, hogy egyedül a szeretet és a lemondás az a souve- rain hatalom, mely által mindenen

uralkodni lehet. Egyedül ez nyújt irt a mi korunk, a mai társadalom tátongó sebére is, ebben rejlik az igaziszociálpolitika művészete. Hogy e térén a szt. Ferencrend hatalmas fája milyen nemes gyümölcsöket termett, erről köteteket Írtak már, hiszen, „alig létezett valaha az embereknek olyan egyesülete — mondja a nagy pápa, XIII. Leo —- mely az erénynek oly' szigorú őröket, a hitnek oly sok hitvallót, Krisztusnak annyi mártirt és az égnek any- nyi polgárt adott volna és amelyben annyi férfiút lehetett volna számlálni, kik a leginkább nagyrabe- csült tudományok ápolása által a kereszténységnek és a polgári társadalomnak is annyi dicsőséget és annyi hasznot hajtottak volna, mint a kisebb testvérek rendje, a szt. Ferencrend.

Elévülhetetlen érdemei vannak a rendnek a hitterjesztés, a lelkipásztorkodás, a tudományok és művészet terén egyaránt. Nagy szentekkel, nagy tudósokkal, nagy művészekkel egyaránt bővelkedik a rend az ő hármas elágazásában. Azoknak egyszerű felsorolása is hosszú lapokat töltene be. Hát még a rend érdemeinek méltatása úgy

hazánk területén, mint az egész föld kerekségén. Valóban kimeríthetetlen bő anyag állott rendelkezésére a szónokoknak, kik e napokban úgy az ország szivében, mint itt helyben és a rend másvidéki templomaiban a rendalapitót, a rendet s érdemeit ünnepelték.

*

Budapesten a lend pazar fénnyel diszitette és kivilágította templomát s illusztris szónokok, mint Pro- hászka püspök, ünnepeltek és dicsőítették szt. Ferenc és rendjének érdemeit. A helybeli székház is Ízlésesen feldíszítette ez alkalomból úgy a főoltárt, mint a szt. Ferenc oltárát, s hatalmas ivlámpa árasztott nappali fényt az estéli ünnepségeken. A jubileumi ünnepségek itt külömben a következő sorrendben folytak le:

Október 2-án, szombaton, délelőtt nagymise volt, délután 5 órakor bevezető szent beszéd, tartotta Grusz Ede, főreáliskolai tanar, szt. Ferenc életerői, működéséről, jelentőségéről s a szent érdemeiről az ő megszentelés és az emberiség megszentelése körül ; utánna rózsafüzérájta- tosság.

Október 3-án, azaz vasárnap délelőtt 10 órakor szentbeszéd, tartotta dr. Babura László, theologiai tanár, a szt. Ferencrend működéséről és érdemeiről hazánkban ; utána

„„Esztergom és Vidéke“ tárcája

Kirándulás a Hudson- folyóu.

Irta: Vértesi Károly.

(Foly tatás.)

„A természet Isten örök könyve . . . elménk . . . olvas belőle.“ Rückert.

Egy olyanforma, meredek esésű, vizbe jí.tődő hegyalakulást látok, mint a Nord ßdap sziklája. Anthony’s Nose, a ripacsos, iáénhedt csúcsnak a neve, vagyis Anthony orra. Corlear Antal ugyanis egy hollandi ovombitás volt, aki fogadott, hogy átússza sz itt közelben levő s az ördögről elnevezett sebes vizű folyócskát. Az ördög vllvitte Tóni bácsit. Bizonyára nagy volt sz orra, hogy hegyet neveztek el róla. l ; A szép fekvésű, kívánatos tartózkodó l9;ellyé tett Newbourghnál, festői pontnál, v.erült arccal szállnak ki többen, ez az út /ggyharmada s végződik az „Amerikai N.iajna“ szebb részlete. A kirándulók, akik I lombos, virágoktól illatozó kertek apró la alotáiban töltik a délutánt, szép szakasz- öblöt, estére, mikor a természet is pihe- 39iésre tér, haza mehetnek, de kert estre, döbben maradnak a tündérlakokban. A

villegiatura elárulja, hogy az emberek szívesen tartózkodnak a tanyázó helyekké alakult partokon. A falakban lévő rácsos nyílásokon át, szép kerteket látunk. Tele vannak virággal, a tavasz ébredésétől, a természet meghalásáig.

Ezen a Hudson-folyón a Fiusking Bay- ban, a parthoz közel kerültek 1904. évi junius ló én a kirándulók abba a hajótűz katasztrófába a General Slocum hajón, mely a hajó tulajdonos, a hajó tisztek és legénységnek hibájából, oltószerek és mentőövek használhatlansága következtében esett meg, és ami sok emberéletbe került. Olvastunk eleget a szörnyű szerencsétlenségről. Egy amerikai újságból tüzetesen megtudom az elveszett emberéletnek hatóságilag megállapított számát. A felismert halottak száma : 897, fel nem ismert halott volt: 61, elveszett s nem találtak meg: 62-őt, ez összesen: 1020. A mentés alkalmával többé-kevésbé megsérült 180 személy. Roosevelt elnöknek is szivén feküdt a szomorú eset, a hibásak szigorú megbüntetését ellenőrizte. A saját életüket kockáztató életmentők, rendőrök, tűzoltók, emberek, asszonyok, leányok néhány százan, arany, ezüst, bronzéremmel lettek kitüntetve, az eltemetett áldozatok közös sirja fölé pedig emléket állítottak.

A Slocum katasztrófa és az Iroquois- szinház pusztulása páratlanul áll. Mind

a kettő felötlött a lelkemben, erre jártamkor.

A part magaslatán egy kisarkaló házat mutatnak, melynek ormán az amerikai zászló volt kitűzve, lengett. Mikor itt táborozott, abban lakott Waschington, de inkább arról nevezetes ez a helyreállított épület, hogy az ördög abban kisértette meg a nagy hadvezért, még pedig abban az alakban, hogy a kapaszkodásukban őt körülnyaldosni akaró tisztjei — napóleoni cselekedetei közben vezérré nőve — a királyi cimet ajánlották fel neki. Az ördög munkája nem sikerült. Az állambölcs, széles látkörű diplomata, elmében és lélekben erős, magas szempontokból nem akart lenni bábérral koszoruzott Caesar sem. Lélekerő kell hozzá, önuralom. A vezér dicsvágya tovább aludt. Mint az ős tölgy állt meg, politikai eszélyessége erősen tartotta, a dicsőség nem szállt fejébe, erős szívvel állott.

Az egy dolláros tálalás a hajón kitűnő volt, díszesen és gazdagon volt felszolgálva a leginyesebb ebéd, amint azt jó árért egy ilyen szalon gőzösön várni lehet. Végül következett az elmaradhatatlan fagylalt és fekete kávé, melyek Amerikában, vizen-szárazon soha sem fogynak ki. Amerikában nagyon sok a fogorvos.

A figyelmet nagyon magára vonja egy 2066 méter hosszú vasúti hid, mely 60

méterre van a Hudson fölött verve, kife- szitve. V onat robog rajta. Ez is egy amerikai nagy mű, kőlábon álló remek alkotmányi! munka. És az itteni széles partu folyókon, mennyi ilyen vasbordáju van ! Átszelik a vizeket, folyókat és tenger-ágakat. A távlatból úgy látszanak, mintha vékony vasszálakból összeállított szélrácsok volnának s leszakadással fenyegetnek.

Park van a parton, London legnagyobb- szerű parkjának a nevét viseli, ez az itteni Hyde Park. Fehér háznak fala villog ki belőle. Odább, zsendülő őszi vetés.

Odább Dinsmore Point, ahol W. Dins- more háza. Ez a nevezetes iparember sok évig volt elnöke a hires Adam’s Express társaságnak, mely a múlt század negyvenes éveiben két munkással kezdte meg az iparát űzni s most 14.000 emberrel dolgozva, 3200 vasúti kocsit készít évenkint.

Kingston és Rondout egyesült, történelmi nevezetességű városok. Itt van végpontja a Delaware-Hudson-csatornának, melyet a pensylvániai szénbányák kiaknázása végett építettek. Az amerikaiak csatornázásra nagy gondot fordítanak. Száznál több van. Ezekhez képest, komolysággal pa- palástolt gúny, nálunk, a kissztapári-uj- vidéki békatenyésztő.

North Bay az a hely, ahol Fulton Ró-