Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 78. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. október 3. jezzük ki iránta hálánkat azzal, hogy ennek a földnek azt a kicsiny darabját, melyet az ő eleinek, apái­nak verejtéke öntözött, ajándékozzuk vissza neki. Még pedig akként, hogy az aján­dékozó is megajándékozottnak érezze magát. Legjava munkáinak harminc kötetét (20 kötésben), a költő saját szerkesztésében, rendezzük sajtó alá; egész regényköltészetünknek egyik legkiválóbb és legbecsesebb gyűjteményei. Árát sokkal kisebbre szabtuk a régi kiadásokénál, mind­össze 80 koronára (20 diszes kö­tésben 120 korona). Az előfizetések feléből fedezzük a kiállítás költsé­geit, a másik fele pedig a nagy írónak szánt nemzeti ajándékra jut. Ketezerötszáz előfizető biztosíthatja a nemzethez és a költőhöz egyaránt méltó terv megvalósitását. A magyar műveltséghez és a ma­gyar közerzéshez, a magyar ész­hez és a magyar szivhez fordulunk. Akiben ereje él, lángja ég; egye­sek, intézetek, testületek, hatóságok támogassanak bennünket. Ékesít­sünk fel minden magyar könyvtárt, minden magyar könyvtárnak ezzel a diszével: Mikszáth Kálmán mun­káinak jubiláns kiadásával. Nemcsak a legméltóbb koszorút fonjuk igy, hanem a nemzetnek legbiztosabban termő magot hin­tünk. Budapest, 1909. szeptember ha­vában Apponyi Albert elnök stb. hírek. Október hatodikén. Nincsen olyan drága földe A hazának, Melyet úgy megszentelt vón’a Honfi bánat; Mint azt, ott a; marosmenti Sik határon, Hol ahissza gyászos álmát Az aradi tizenhárom. Szomorú nap . . . feketébe, Gyászba vonva, Ahol az a szörnyű éjjel Rá jók omla; De belőle piros hajnal Fénye támadt; Szabadsága, dicsősége A letiprott szent hazának! Zápor eső hull a sírra Tán az égből ? Nem, hanem a magyar nemzet ITü szivéből Oda megy ma e hazának Fia, lánya, S leborul a tizenhárom Vértanúnak sirhalmára. Egy imát mond az egész hon, Ókét áldja, Hogy haláluk fényt árasztott Szent hazánkra ; 5 kérve Istent, hogy a dicsők Bitófája Legyen a jog és szabadság Örök fénylő Golgotája! Illyés Bálint. — A király névnapja, Őszbeborult ki­rályunk névünnepe holnap lesz, mely na­pon a főszékesegyházban, — hol a ható­ságok, testületek, katonaság stb. — majd a belvárosi plébánia templomban, — hol a különféle iskolák tanulói vesznek részt, — hálaadó isteni tisztelet lesz. — Diszpolgárság. Libád község képvi­selőtestülete legutóbb tartott ülésén dr. Warga Dezső kőhidgyarmati plébánost, díszpolgárrá választotta, mely kitüntetésre nevezett plébános, a libádi iskola felépí­tése körül szerzett érdemeket, amennyi­ben jelentékeny összeget gyűjtött egybe a nevezett célra. — Tüzrendészeti felügyelő. Főispánunk O'sváth Andor városi főjegyzőt, tűzoltó egyesületünk agilis és buzgó tagját, az országos tűzoltó szövetség részéről, Esz­tergom város és járás tüzrendészeti fel­ügyelőjévé nevezte ki. — Félszázados évforduló. Tványi Géza érdemes polgártársunk f. hó 30-án ülte meg iparosságának félszázados évfordu­lóját, mely alkalomból a Polgári Egyesü­let tiszteletére vacsorát rendezett és őt ovációkban részesítette. — Adomány Szatzlauer Gyula az Esz­tergomi Kereskedő Ifjak Önképző egye­sületének alapitó tagjai sorába f>0 koro­nával belépett. — Halálozás. Igaz részvétre, őszinte sajnálkozásra talált az a megrendítő gyász- hir, mely a főkáptalan tisztikara egyik munkás tagjának, Rajner János, rendel­kező kasznárnak, legsze bb férfikorában történt elhunytét vitte fekete szárnyain. A kór az elmúlt nyáron támadta meg legnemesebb szervét, melyen az orvosi tudomány minden törekvése hajótörést szenvedett. A szerető férj és gondos apa haláláról hozzátartozói az alábbi gyászjelentést adták ki. — „Alul- rottak mélyen szomorodott szívvel tudatják a legjobb férj és atya, Rajner János főkáptalani rendelkező kasznárnak életének 54-ik, boldog házasságának 14-ik évében, f. hó 1-én este fél 9 órakor, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos el­hunytét. A felejthetetlen halott földi ma­radványai f. hó 3-án d. u. 4 órakor fog­nak a szab. kir. városi sirkert kápolnájából ugyanazon sirkertbe örök nyugalomra he­lyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldo­zat pedig f. hó 4 én d. e. 10 órakor fog a szab. kir. városi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Esz­tergom, 1909. október hó 2-án. Áldás és béke poraira ! Özv. Rajner Jánosné szül Kun Etel neje, dr. Rajner Lajos, dr. Rajner Géza testvérei, özv. Schleifer Mátyásné, szül. Majer Alojzia anyósa, dr. Rajner Gézáné, szül. Petrovay Felicitas, id. Trautwein Gyula, ifj. Trautwein Gyu- láné, szül. Leidl Irén, Schleifer Lajosné, sz. Kovács Ilona, Schleifer Lajos, Schleifer Mátyás sógornői és sógorai. Rajner La- joska, Mancika, Emőke, Janika, Katica gyermekei. Ifj. Trautwein Gyula kisöccse. — Blériot budapesti fölszállása. Megál­lapítható, hogy még nem volt olyan szenzá­ciós esemény, mely iránt a nagy közönség körében oly lázas érdeklődés mutatkozott, mint Bleriot-nak budapesti fölszállása. Nálunk a kaszinóban, kávéházakban sű­rűn esik arról kérdés, lemegy-e Bleriot-ot megnézni ? S igen sok az, aki Budapestre utazik október 17-én. A felszállás ideje is igen jól van megállapítva. Már a délutáni, esetleg az estéli vonattal haza lehet utazni. Az egyesület városunkban fölkérte Brutsy Gyula urat, hogy a fölszállás alkalmával felutazók részére a szükséges jegyeket előjegyezze. Aki Brutsy Gyula úrnál je­gyet előjegyzett az előjegyzett, helyét 24 óra alatt megkapja. A jegyek ára : tribün első sor 30 kor., második és harmadik sor 20 kor., a többi három sor 10 korona, legolcsóbb tribünjegy 5 korona, külön ülőhelyek 3 és 5 korona, állóhely 1 kor. Lehet azonban a jegyek biztosítása érde­kében akár egy levelezőlapon is a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesületnek (Budapest, VII. Akácfa utca 30. szám) írni, ahonnét a megrendelt jegyeket után­véttel küldik meg az esetben, ha a jegyek árát előre utalványon be nem küldötték. Félreértések kikerülése végett az utal­ványra a kért jegyek minősége följegy­zendő. — Melyik gyógytár van ma nyitva? Zsiga Zsigmond városi gyógytára, mig a többi, a gyógytárak munkaszünete folytán, d. u. 2 órától zárva lesz. — Társasvacsora. Kaszinónk tegnap este igen sikerült társasvacsorát rendezett. A pompás vacsora elfogyasztása után, a késő éjeli órákig szórakoztak kedélyes hangulatban a társasvacsorában résztvet- tek. — Tanítói Segélyalap. A veszprémi ta­nítók az elmúlt nyári nagyszünidőben or­szágos mozgalmat indítottak tanítói se­gélyalap létesítése iránt. A mozgalom úgylátszik élénk visszhangra talált, mert a tanítóság a folyó tanév kezdetével ro­hamosan küldi filléreit az alap megterem­tésére. A bizottság közli velünk, hogy eddig a tanítóság köréből már 1200 kor. folyt be az alapra; de egyes városok, egyletek és egyházak is szép adományt küldöttek. A tanítók közül legtöbbet kül­döttek be a beszterczenaszód-megyei ta­nítók, akiknek nagyrésze gör. kel. és gör. kath. román tanító. Lélekemelő egyik­másik román tanító megnyilatkozása. Az egyik gör. kel. vallású tanító igy ir : „Én is küldök a nemes célra 2 koronát, pedig még fizetéskiegészitő államsegélyem sincs.“ Szép példát szolgáltat a gyűjtésben Kohut N. temerini izraelita tanító, aki 55 koro nát gyűjtött tanügy barátok között; de a legszebb és dicséretes sikert Kecske- méthy László mezőtúri református tanító ért el, aki egymaga 301 koronát gyűjtött. Nagyobb összeget adtak a tanítókon kívül: Turkevei takarékpénztár 50 korona, me­zőtúri ref. egyház 100 korona, Mezőtúr város 100 korona, déva ványai takarék- pénztár 153 korona, Dévaványa főjegy­alatt. Folytattuk a barátságot ezen a má­sik vizi utón, kiránduláson. A személyforgalom szolgálatában álló Steamer gőzös, 104 méter hosszú s 34 kilométert halad óránként. Tüdőgépe jól működik, nagy lélekzetet vesz. Magasan álló lapátkerekekkel gyorsan jár. Bárkák­nak tűnnének fel mellette ami Budapest­ről Wienig közlekedő dunai hajóink. A hajó berendezése fejedelmi, a legnagyobb igényeket is teljesen kielégíti, igazán, vizen úszó társalgó termek, sőt egész palota, emeletes, újkori pazar berende­zéssel, kényelmes karos székekkel, bár­sony pamlagokkal, süppedős szőnyegek­kel, olajfestésű képekkel, villanyvilágítás­sal, melyre azonban nem volt szükség. Hosszú sétát tehetünk a fedélzeten, a hajó különböző részeibe könnyen eljut­hatunk, nézzük ezt, nézzük azt, a gőz feszerejének hatását, a központ kívüli kerék forgását, az ifjú házaspárok nász­utazási szobáját s a változatos, pazar berendezésű más lakosztályokat. Nyugodhatunk a Grand Salonban. Euró­pai értelmében használom a szalon szót, mert Amerikában, a szeszes italok eláru- sitásának a helyét mondjuk, a korcsmát mondják saloon-nak. Egy ilyen salóonban történt két nap előtt New-Yorkban, egy letartóztatás, mert a környéken 18 ember halt meg gyanús jelenségek között. Az olcsó whisky-ben, a hamisított pálinkában volt a méreg anyag, a sok faalkohol. Első szép látvány, folyó közepéről nézni a parton épült három nagy várost. A Greater New-York torony magas há­zait egy sorban látjuk a távlatból, ha egymás mögött vannak is, mint a berni felföldön a kimagasodó jég csúcsok, me­lyeket a Rigiről bámul meg a föld min­den országának a fia, leánya. Mind a két parton az oceánjáró hajók­nak a kikötő helye Pier, szoros egymás mellett. Látunk hajókat a világ minden tájáról, könnyű szél lobogtatja a zászló­jukat. Hajók járásától, víznek a folyásá­tól mindig hullámzásban van a levegő. Csupa szem vagyunk, annyi látványos­ságot nyújt az Empire City és a környéke. Kaleidoszkopszerűen váltakoznak a képek. A jobb parton, de még mindig a vá­rosban, a XIX. század Sullájának, Grant tábornoknak a sírja, fehér márványból való mausoleuma látható. Négyszegletes, drága, oszlopos és nagy építkezés, fölötte oszlophordta, hegyben végződő kupola. Öröknyugvónak szebb helyet nem is le­hetett volna találni, mint itt, világváros­ban, maholnap a világ legnagyobb váro­sában, folyó partján. Élet az enyészet körül. Öröknyugvónak mondtam. Ideig­lenes az. A fáraók, gúláikban sem talál­tak örök nyugvást. Felmondják a lakást a halottaknak is. Hol van világhódító Nagy Sándor pora, hol van Árpádé ? A többi jelesé? Az enyészet szele széthord min­dent és az ember mint ellenség, az is szeret pusztítani. Nehéz kövek nyomják Grant porait, óv­ják az enyészettől. Grant tábornok és el­nök olyan nagy ember volt, akiről sok rosszat is jegyzett fel a történelem. Nagy eszű, de lelkiismeretlen ember volt, izgató. Mint politikus, fordította vitorláit a hata­lom mesterkedésével járt el, mely több esetben kicsinyes, alacsony volt, azért vétket faragtak ellene. Ravaszul csinálta a déli államok és előkelő családok tönk- retevését, fondorlatos politikus volt, hogy elnök lehessen. Elmondhatta többször: Inimicus, inimici, amicus meus. Ellensé­gem ellensége, barátom nekem. Meg is választották kétszer a közhatalomra vá­gyó embert, de a dicsőség fejébe szán­ván, — megtépázott hírnévvel, oszlott­foszlott népszerűséggel, harmadszor nem­csak azért nem, mert a nagy elmék is megőrlődnek idővel népszerűség dolgában, hanem azért sem, mert merev álláspont­jából nem engedett, hatalmi dölyfe ellen­súlyra talált és a nagyravágyás ördöge által megszállva, caesari dölyffel teljes hatalommal felruházott államfőnökségre törekedett, diktátor akart lenni. Azonkívül sok sikkasztás szála egész a környeze­téig terjedt ki. A befeketitéstől nem me­nekülhetett. Minden nagy embernek kü­lönben is van ellensége. Róla is el lehet mondani, amit a néppárt vezéréről, Lu­cius Cornelius Cinnáról: „Feje volt ki­gondolni, nyelve meggyőzni és keze min­den tettet végrehajtani.“ így, Grantnak, ha nem is tudtak utána meghatott köny- nyeket hullatni, közlesajnálás után meg­maradt a történelmi előkelőségéi neve, ha nincs is az idők gáncsán felül. A Hud- son-folyó édes vize, keserűvé zavarodik a széles torkolatnál. Grant életében is az édes, keserűvel vegyes. A Nagy New-Yorknak is vége szakad. Mint az Adriai-tenger északi öble, lagú­nákban, pocsolyákban végződik, ez a nagy város is apró, szétszórt házakkal, végre elvesz a szemünk elől teljesen. Idő kellett, amig kijutottunk. Alig hagyjuk el a Manhattan-szigetet, átellenben Fort Le vár tűnik fel. Itt kez­dődnek a Palisadok, jobb parton a vízből rétegesen, 150 méter magasságig, fal-füg­gélyesen emelkedő bazalt sziklák, melyek lávaszerű, vulkáni alakulásuknál fogva érdekességet, a sziklakertek regényessé­get kölcsönöznek utunknak 32 kilométer hosszúságban. Jobb parton Dobbs Ferry falu arról nevezetes, hogy egy házban beszélte meg Washington a táborkarával azokat a fel­tételeket, amelyek mellett Angolország el­ismerte az Éjszak Amerikai Egyesült Álla­mok függetlenségét.

Next

/
Thumbnails
Contents