Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 76. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. szeptember 26. kalandjai rezgésbe hozták egy pár gyermekifjú lelkét és ellenállhatat- ' lan erő vonzotta őket hasonló kalandok keresésére. Elhagytak a szülői házat és neki vágtak a világnak, hogy ismeretlen világrészekbe hajózzanak. Persze, amikor megcsípték őket és visszavitték a kétségbeesett szülők karjai közé, elrös- telkedtek, mint ahogy elröstelkedünk mi, ha egy-egy színdarab hatásosabb jelenete könnyeket csal a szemünkbe. De azért senkinek sem jutna eszébe azt hangoztatni, hogy Robinsont el kell venni a fiatalságtól. Most minő könyveket adjunk a serdülő ifjúság kezébe, nehéz megállapítani, keresztül vinni még nehezebb. Mindnyájan tudjuk, hogy fiatalabb éveinkben hetet-havat, jót- rosszat összeolvastunk. A könyvek között csak egy külömbséget tettünk : azt, hogy az egyiket az asztal fölött, a másikat az asztal alatt olvastuk. És nem ártott meg nekünk. Egészséges érzékkel mégis csak rátaláltunk a végén arra, ami lelket nemesitő, szivet és elmét tápláló és eldobtuk azt, ami léha és rossz. Minél jobban ügyelünk a fiatalságra, annál rosszabb. A tilalommal rátereljük a figyelmüket a tiltottra, amely mindig edesebb a megengedettnél. Hagyjuk őket békén : minden olvasmánynak meg van a maga haszna, még a rossznak is, mert annál jobbnak tünteti fel a jót. Egy dolgot azonban aggasztó tünetnek tartok : azt, hogy fiatalságunk aránylag korán mélyed el komor filozófiai könyvek olvasásában. 12—18 éves fiatalemberek ma úgy beszélnek Nietzsche-ről és Schop- penhauerról, mintha egyebet se olvastak volna életükbe. Féltem őket a túl korai bölcselkedéstől. Feltem a lelkűk derűjét, az arcuk mosolyát, féltem az életkedvüket, a vidámságukat. Félek, hogy a nagy problémák súlya alatt idő előtt meggörnyednek s a kora vénség terhe nehezedik rájuk. Féltem a fiatalságukat, az emlékemre, vessen meg, mit bánom már, csak azzal a jóságos szemével ne nézzen rám, mert úgy éget akkor a belsőmben valami. Valahányszor kelmedet látom, mindig szeretném eltemetni a képemet, hogy ne olvassa le róla szégyenem. A múlt ősszel, mikor utoljára visszamentem a városba, bár ne mentem volna, megjött hosszú útjáról a fiatal úr is. Kedves volt, jó volt hozzám. Mindig szóba állott velem, ha elment, ha haza jött. Én meg szívesen beszéltem vele. Az ilyen magam fajta falusi leányok, akik egy kicsit kóstolták a városi életet, örülnek, ha valamire becsülik őket. Azt mondta, hogy szeret, elvesz feleségül. S én szívesebben lettem volna városi asszony, mint a kelmed felesége. Hittem neki, rosszul tettem. Megbántam már, de későn. A fiatal úr csak egy darabig volt jó hozzám, csak addig, amig szavára nem hajtottam. Elküldték, más hely után kellett néznem. Egy öreg mosónőnél kaptam szállást. Ott voltam nála, egész mig haza nem jöttem. Áldott jó asszony volt. Amig beteg voltam, oly hűen gondozott, mintha leánya lettem volna. S mikor meggyógyultam, akkor sem fordult el tőlem. Megosztottuk a munkát. Ő reggel elment mosni úri házakhoz, én azalatt otthon végeztem el a dolgát, meg a magamét is. Örökre nála maradtam volna, most is ott volnék, de nem lehetett, nem volt amelyek gondtalan tréfáira, kedves álmaira, múló örömeire oly szívesen gondolunk vissza. Csak az ilyen gondtalan fiatalság adhat erőt az élet nagy kálváriájához. Az, kik közülük belefogott a nagy filozófusok valamelyikének olvasásába, hajtsa össze a könyvet és tegye félre az érettebb kor érettebb elveire. Nekünk, az ideálokban élő, fiatalos lelkesedéstől tüzelő magyar nemzetnek, piros pozsgás, derűs, villogószem ü ifjúságra van szükségünk, nem pedig halovány, kora vén, pápaszemes gyermekekre! F J. Az új földadó. Ismeretes dolog, hogy a közadózásról szóló új törvény szerint a kontingentált földadó a jövedelem uj alapokon, a kiigazított kataszteri jövedelem alapján fog kivettetni. Megjegyezzük, hogy a kontingentált földadó a múlthoz képest nem változik. Az államnak a földre eddig kirovott 74 millió koronája azután is terhelni fogja a birtokos osztályt. Tudjuk, hogy a parlamenti tárgyalásokon a pénzügyminiszter kijelentette, hogy a katasztert revízió alá véteti s azt hiszi, hogy mivel a revízió a művelési ágakban beállott differencia következtében más és fejlődöttebb állapotokat talál, a földadó leszállított kulcsa következtében beálló mintegy 11 millió korona adóhiány a revízió következtében meg fog térülni. Ebből a gazdák a következő konklúzióra juthatnak : igaz ugyan, hogy a földadó kisebb lesz, vagyis 25%-ról 20%-ra apasztották az új adótörvényben a tiszta kataszteri jövedelem után kiróható földadót. De ebben nem sok köszönet lesz. Mert ha megmarad az eddigi kontingentált földadó, vagyis a 74 millió korona, — akkor ezt a kontingenst mégis a gazdák fogják végeredményben fizetni. Csak az a kérdés, hogy kik ? És erre majd csak a megejtendő kataszteri revízió adja meg a választ. Ebben a helyzetben azt hisszük, nem tehetünk nagyobb szolgálatot a gazdákszabad. Egyik este említettem neki, hogy adjon több munkát, mert nem szolgálom meg a kenyeret, amit a házánál eszem. Vigasztalt, hogy nemcsak a munkámmal szolgálok rá. Egy úr minden hónapban küld pénzt a számomra. Elvörösödtem, majd meg halavány lettem s menekültem a szobából. Jól tudtam, ki volt az az úr, azt is tudtam, miért küldte a pénzt. S én irtóztam attól az embertől. Másnap összecsomagoltam kis bugyromat, s hazajöttem ide a falumba. Itt mindenki olyan jó hozzám, s itt senki sem akar rosszra bírni. Elmondtam mindent, köszönöm, hogy meghallgatott. Szomorú sors ez, amelyen sokan, nagyon sokan átesnek. Én sem tudtam kikerülni. Egyre kérem csak kelmedet, ha egy kissé szánni tud. Ha bemegy a városba, látogassa meg azt a mosónőt. Könnyen megtalálja, a piac mellett lévő úton az első ház. Kerítés van az udvar körül, s zöldre van az ablak ráma festve. Mindjárt az első ajtón menjen be. Ha este megy, biztosan otthon találja. Mondja meg annak.a jó asszonynak, hogy én többet nem megyek el hozzá, vigyázzon jól a kis ártatlanra, akit gondjaira bíztam. Hálás leszek érte, ha nem ezen, akkor a másvilágon. Mikor a leány elvégezte, Szántó megfogta a kezét, a szemébe nézett s azt kérdezte tőle : nak, minthogy felhívjuk figyelmüket, hogy résen legyenek. A pénzügyminiszter rendeletet bocsájtott ki, melyben felhívja a községi képviselőtestületeket, valamint összes birtokos közönséget, tehát természetesen a kisgazdákat is, hogy a földadó kataszter kiigazítására vonatkozó javaslataikat az 1909. évi V. törvénycikk életbeléptetésétől számított 3 hónap alatt, ajánlott levélben küldjék be a minisztériumba. Néma gyermekeknek az anyja sem érti a szavát. Közérdeket képez, polgártársainknak valamennyinek érdeke, hogy a most meginduló kataszteri munkálatnál ne a mi határunk földje legyen kénytelen elviselni annak a 11 millió adókulcsbeli deficitnek hányadát, melyet majd a revíziónak kell az állami kasszának biztosítani. A földadó igazságos kivetése kérdésében nagybirtokos, középbirtokos, kisbirtokos érdekének egységesnek kell lennie. A világért sem szabad nagy- és kisbirtokosoknak ebben a kérdésben szembe helyezkednie. Wekerle miniszterelnök, mint pénzügyminiszter méltán érdemli becsülésünket, hogy egy évtizedes panaszt végképen meg akar szüntetni. Azt a panaszt, mely — most nem kutatjuk jogosan-e, vagy jogtalanul, — régi kataszteri munkálatok igazságtalansága és aránjüalansága miatt annyiszor elhangzott. Emberi munka sohasem tökéletes. Er- rare humánum est. Csakhogy minden emberi tévedésnek egy kitűnő orvossága van : a nyilvánosság. A miniszternek az az intézkedése, hogy az érdekeltek, legyen az akár kisbirtokos, középbirtokos avagy nagybirtokos, módot nyújt a föld értékelési munkálatoknál való közreműködésre és a maga java-bajainak elmondására, valamint az a mód, amellyel a kataszteri becslés majd történik, azzal a reménnyel biztat, hogy végre a gazdák egyszersmindenkorra minden alapot nélkülözvén, majd vádjaik a kataszteri becslés égbekiáltó igazságtalanságait nem fogják annyiszor fölpanaszolni. Mindenesetre szükség van azonban arra, hogy együttesen, egységesen induljunk cselekvésre és résen legyünk abban, hogy amig a kataszteri becslés igazságos legyen, másrészről résen lehessünk, hogy maga a pénzügyminiszter által is bevallotta föld— Másnak nem izensz semmit, annak a . . . hiszen tudod kit gondolok. — Ne pirítson úgy rám kegyelmed, legyen hozzám könyörületes, ha nem is érdemiem meg. Eltemettem mindent, ami arra az emberre emlékeztet. Csak ketten élünk még, az a kis ártatlan, meg én. Magamról tudom, hogy nem viszem sokáig, talán az a kis jószág sem. ígérje meg, könyörgök érte, elmondja amit izenek. És Szántó Pál megígérte, meg is tette. Elment, felkereste az asszonyt. A kis csecsemőnek már csak a sirhalmát láthatta. Virág is nőtt rajta azóta . . . Szántó Pál, hogy megmutassa, mennyire embere volt Ígéretének, leszakított néhány virágot és elvitte Barna Julisnak. Elvitte, de mire hazaért a faluba, már csak a koporsójára tehette. Barna Julis sietett a gyermeke után a túlvilágra, hogy legyen valaki ott, aki szószólója legyen. Ezek jártak Szántó Pál eszébe, amig a kocsma asztalnál a szitáló esőt bámulta. Szerette Julist, amikor elment a faluból, de szerette még akkor is, mikor bűnbe esett. Ő volt az egyetlen, aki megsiratta, meggyászolta, s ő is érezte, hogy jobb volt igy a lánynak is, neki is. Az eső tovább mosta az utcát, az emberek behúzódtak lakásaikba, aki tehette fedél alá ment. Szántó Pál tovább idogált a korcsmában. adócsökkenés következtében ne épen a mi gazdáinkra rakjanak több terhet. Mert valóban csakugyan kacagtató dolog volna, ha az igazságos, a progresz- sziv adótörvény nagy szociális áldásnak kürtöltetvén, amely a földadót 50 százalék’ kai enyhíti, ugyanekkor a kataszteri revízió egyenesen több terhet rakna a gazdák amúgy is súlyosan megterhelt vállaira. HÍREK. — Gyógytárak munkaszünete folytán ma d. u. 2 órától egyedül Kerschbaum- may er Károly Kossuth Lajos utcai gyógy- tára lesz nyitva, mig a többi gyógytár zárva lesz. — Günther Antal a Kúria elnöke. Az oly rég — Oberschall Adolf halála óta — üres kúriai elnöki széket, Günther Antal dr. a YVekerle-kormány igazságügyi minisztere foglalja el s az erre vonatkozó kinevezés a legközelebbi hivatalos lapban fog napvilágot látni. Legfőbb ideje volt ezen fontos állás — nagy méltóság betöltésének. — Zsinati vizsgálatok. F. hó 21. és 22-én zsinati vizsgálatok tartattak a papneveldében, melyeken a következők nyertek plébánosi oklevelet: Adamcsa Viktor vedrődi, Antalik István szenei, Aubermann Miklós bpest-belvárosi, Dénes Béla besenyői b. plébános, Florek Antal stomfai, Horváth József bpest-belvárosi, Haller Kálmán drégely-palánki, Lábay Gyula lekéri, dr. Labuda Ferenc bpest-óbudai, káplán, Marczy József nagymegyeri h. plébános, Polczer Jenő komáromi, Prokop Ferenc vágszerdahelyi, Rehanek Ferenc : bélabányai h. plébános, Révay József ujvároskai, Takáts György ekecsi, Rozim . \ József Selmecbányái és Bognár Gyula bpest-erzsébetvárosi káplánok. — Jóváhagyás- A miniszter, a városi i villamos telep kibővítésére vonatkozó kép- - viselőtestületi határozatot, csütörtökön ér- - kezeit leiratában, jóváhagyta. — A József Szantórium és a törvényha- tóságok A József főherceg szanatórium n egyesület halottak napja alkalmából már in. több év óta azzal a kéréssel szokott ab nagyközönséghez fordulni, hogy a halót- -. taknak kegyeletesen letett koszorúban kos- -i senek egy virágszállal kevesebbet és en- -r nek a virágszálnak az árát ajánlják fel a|ß szegénysorsu tüdőbetegeknek a megmen- -r tésére. Ezen közérdekű emberbaráti mű- -i ködéshez a szanatórium egyesület a bel- [-f ügyminiszter segítségét is kikérte. Andrássy jy; Gyula belügyminiszter, teljes méltánylás- 1-g sál az egyesület kitartó küzdelme iránt,lJ melyet a tüdővész pusztításainak enyhité- t-é sére évek óta folytat és különféle intéz- mények létesítésével annak gátat vetni tö-.lö rekszik : a szanatórium-egyesület ember-h: mentő célját valamennyi törvényhatóság- j-§ hoz intézett körrendeletével azok figyel- -le mébe ajánlja és felhívja őket, hogy aß „József főherceg szanatórium-egyesületet“ “j az említett célra való gyűjtésben erkölcsi le; támogatásban is részesítsék. Az iránt, hogy yg a gyűjtés mely időben és milyen alakban riß történjék, a nevezett egyesület közvetlenbe, kérelemmel fogja a törvényhatóságok elsőöa, tisztviselőit megkeresni. — Megszüntetett vámszedés a garami im hidon. Esztergom vármegye törvényhatólöj sági bizottsága a tavaszi rendes közgyű-*ír\ lésén elhatározta, miszerént a kéméndfjbr páldi vicinális utón levő kéméndi garamirrn hidon, a vámszedést megszünteti, mélyülő határozatot jóváhagyás végett, a miniszixe terhez terjesztett fel. A kereskedelemügyit miniszter a törvényhatóság bizottságának! határozatát a napokban leérkezett rende.st, létével jóváhagyván, az alispán a nevesev zett hidon való vámszedést, a tegnnpiqr, nappal beszüntette.
