Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 8. szám

1909. január 28.

3

csak korlátolt számban ad ki jegyeket. A páholyjegyek már a meghívó kibocsátása előtt elfogytak. A bál-iroda Budapesten, Ráday-utca 16. szám alatt van, február 5-én és 6-án pedig a Hungária szállodában. Az előreláthatólag jelentékeny tiszta jövedelem felét az Országos Háziipari Szövetség népipart pártoló céljaira, felét az egyetemi ifjúság Országos Széchenyi Szövetség népjóléti alapjának a céljaira, egy hányadában az ajkai bányaszerencsétlenség s egy hányadában az olasz földrengés károsultjai javára fordítják.

— Táncestély. Az esztergomi keresztény szocialista építő munkások 1909. január 31- én (vasárnap) Magyar Király nagytermében szinielőadással egybekötve táncestélyt rendeznek. Színre kerül: A Bor. Vígjáték három felvonásban. Irta: Gárdonyi Géza. Kezdete pont 7 órakor. Belépődíj : I—111. sorig 2 kor, IV—VII. sorig 1 kor. 40 fii., Vili. sortól tovább 1 kor., állóhely 80 fii. Jegyek előre válthatók ugyanaznap d. u. 2 órától a Magyar Király helyiségében. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak.

— A kath. földmives ifjak műkedvelő szi* nielőadása. A hétnek egyik sikerült mulatságáról kell beszámolnunk. Vasárnap este tartotta az Esztergomi Kath. Földmives ifjúsági egyesület tánccal egybekötött szinielőadását. Szinrekerült Almásy Tihamérnak remek műve : A tót leány. A nagy színpadra írott darabot földmives ifjainkból összeállított gárda ügyesen hozta színre az egyesület kis színpadján. A szereplők mindegyikének előadásán s játékán meglátszott az átértés és átérzés. Összjátékuk pedig egyenesen bámulatot keltett. Innen az a sok taps, mely nemcsak a fölvonások végén* hanem nyílt színen is sűrűn felhangzott. Majd nem tudjuk, kit kelljen a sok közül első helyen kiemelnünk. Gerendás Róza (Hanka tót leány) ki már megjelenésével, hű kosztümjével is feltűnt, különösen gördülékeny tótos beszédével s ügyes mozdulataival aratott sikert. Ifj. Kiffer János (Gyarmathy János) kacagtatóan adta a meghunyászkodó férjet, ki az ő szüntelenül pörölő, lármás feleségének (Ráczki Anna) minden egyes dobbanására összerezzen s meghátrál. (Bandi gyerek) alakításában a h. k. legény ifj. Tatus János remekelt. A szerelmében még turpisságra is kész Máthé Julis ügyes alakitóra talált TótJu- lisban. Horváth József nemes komolyságával s jó hangsúlyozásával növelte a darab sikerét. No és mit mondjunk cserép Jánosról (Bobolya), de különösen Hegedűs Istvánról. Soha jobb Misó, mint ő. Minden mozdulata, minden szava kacajra ingerel. (A javas asszony) szerepében dicséret illeti Burány Julist, ki nehéz és hálátlan szerepét sok igyekvéssel iparkodott megoldani. Hasonlóképen kell nyilatkoznunk Válent Józsefről, a minden kezelése alatt levő állatot megdöglesztő baromorvosról. A kisebb szerepek vivői is szép igyekezetről tettek tanúságot. Elmondhatjuk, hogy földmives ifjaink s leányaink várakozáson felül kielégítették a nagy termet teljesen betöltő publikumot. Az előadás szép erkölcsi és anyagi sikert hozott az egyesületnek. Hallgassanak ifjaink áldozatkész vezetőiknek intelmeire s tanácsaira, hogy minden tekintetben eiisme rőleg írhassunk róluk. Különben dicsérő- leg megemlítjük még, hogy az ifjak igazgatójuknak felügyelete mellett a legpél- dásabb rendben mulattak a késő reggeli órákig A darab ügyes betanítása Nádler István igazgató érdeme, a ki fáradságot nem kiméivé vezeti a földmives ifjúságot a jóban, szépben és nemesben.

— A reformátusok táncestelye Vasárnap este tartották az esztergomi református egyház tagjai a Magyar Király szálloda nagytermében idei családias estélyüket egyházuk javára. Az estély sikere az

ESZTERGOM és VIDÉKE.

előző évekét messze felülmúlta s mindinkább észrevehető, hogy az az önzetlen fáradozás és törekvés, mellyel reformátusaink egyházuk vagyoni megerősítésének tesznek szolgálatot, mindig nagyobb eredményt mutat. A Magyar Király szálloda tánchelyisége alig volt képes befogadni a vendégeket. A hat számból álló műsor minden egyes pontja élvezetes volt. Molnár József hegedűjátékával, Tölgyessy Etelka érzéssel és jól előadott szavalataival, Marschall Pál szép magyar dalaival nyerte meg a hálás közönség teljes elismerését. Ügyes és mulattató volt dr. Áldory Viktor magánjelenete is, mely után S. Dankó Sári az ő ismeretes bravúrjával és technikájával adta elő Székely Magyar ábrándját, melynek befejezésével a zajos tapsok egy pár magyar nótát is kikény- szeritettek az ügyes művésznőtől. Zára dékul Hoffmann Elli adta elő a Bál előtt című magánjelenetet, kedvesen, nem mindennapi tehetséggel, derekasan megérdemelve az aratott tapsokat. Az előadás után tánc következett.

— Az altiszti bál. A helyben állomásozó katonaság hivatásos altisztjei az eddigi szokáshoz híven az idén is rendeznek mulatságot, mely az előjelekből Ítélve a szezon legsikerültebb' mulatságai közé lesz számítható. Az estély, melyet hangverseny előz meg f. évi február 13-án lesz a Fürdő szálloda nagytermében. A mulatság jótékony célt szolgál, amennyiben a tiszta jövedelem a 76. gyalogezred hivatásos aliisztjeinek segélyalapja javára fordittatik. A rendezőség ezúton értesíti a közönséget, hogy azok, akik tévedésből meghívót nem kaptak volna, a lakás pontos megjelölése mellett, a 76. gyalogezred 5 századának irodájához forduljanak.

— Varosunk árvedelme. Polgármesterünk a városi mérnök kíséretében a napokban Budapesten járt, hogy a városi árvédelem ügyének jelenlegi állásáról a földmivelésügyi minisztériumban tájékozást szerezzen. Az árvédelem ügye miként értesülünk városunkra nézve kedvező fordulatot vett. A minisztériumban ugyanis a legnagyobb jóakarattal igyekeznek minden akadályt elhárítani, hogy városunk eminens érdekét érintő ezen tervek minél előbb megvalósuljanak. Az ügy jelenlegi állásában a várostól kisebb áldozatot követel, amennyiben a Nagy-Duna mellé tervezett körcsatorna a Kis-Duna partjára helyeztetett át, amely mintegy 100.000 korona megtakarítást jelent. A terveket intéző helyen kijelentették, hogy az előmunkálatok még a folyó év tavaszán teljes erővel megkezdődnek. A tervek legközelebb a közgyűlés elé kerülnek, hogy a képviselőtestület a városi hozzájárulásra nézve határozzon.

— A pékkartell bukása. A mi előrelátható volt bekövetkezett. A pékek azon visz- szaesés hatása alatt, a mely a sütemények megdrágulásának eredménye volt kénytelenek voltak, a régi állapotokat vissza állítani. A közönség ugyanis számolva a megdrágult helyzettel fogyasztását csök- kentétte, melynek következtében a pékek fogyasztási cikkei nagyrészt megmaradtak. És ez igazolja a kartell helytelenségét, mely és ezt örvendetesen tapasztaljuk az érdekeltek elhatározásából szűnt meg.

— Olcsó jégverem. Inkább jégkazalnak, mint jégveremnek lehetne azt az elrendelést nevezni, amely a gróf Károlyi-féle uradalmakban már évek óta kitünően bevált. Mestellér János jószágfelügyelő jött arra a gondolatra, hogy a jeget egyszerűen a talaj felszínén helyezi el s szalmával takarja be. Az eredmény meglepő volt. Ástak fél méter mélyedést, melybe a legalsó jégdarabokat helyezték. Ez a mélyedés eredetileg csalamádé gödör volt s ezt a helyet tartották a jégverem elkészítésére legalkalmasabbnak. Azonban tulajdonképen fölösleges e mélyedés, a jeget egyszerűen a talaj felszínén is lehet

raktározni. Először nagyobb jégkockák- .bői rakjuk meg a falakat, azután az igy keletkezett üregbe töltjük szorosan a törmelékjeget. Ha kemény az idő, az egészet locsoljuk vízzel, ha enyhébb, akkor sózzuk, hogy egy összefüggő jégtömb keletkezzék. A jégtömb tetejének nyeregtető alakját adjuk. Amint igy elkészültünk a jég összerakásával, szalmával borítjuk jó vastagon. A szalmatakaró alatt a jég egész nyáron át kitünően eláll s az olvadási veszteség csekély lesz. Ug3'anis a szalma rossz melegvezető anyag, amely a jeget megvédi a külső levegő hőmérsékletének befolyásától. Másrészt pedig a szalma nem akadályozza meg a párolgást, aminek folytán a jégtömb állandóan hűtve van. Célszerű a jégkazal mentén kis árkot vonni, hogy a talaj felszínén mozgó viz be ne hatolhasson. Természetes, a jég kivételét a hosszú kazal végén kezdjük meg és a nyílást nyomban takarjuk be.

— Elfüstölt milliók. A nyomor, az ínség országának kikiáltott Pannóniában, Árpád dicső fiai hivatalos kimutatás szerint elfüstöltek az 1908. évben 130,382.900 korona értékű pipadohányt, szivart és cigarettát. Ugyanezen időben az Ausztriában és a vámkülföldre kivitt dohány és dohánygyártmányok után bevétetett 17,063 ezer korona. Haszonbérek, beviteli és termelési engedélyek címén pedig befolyt 3 380,241 korona, úgy, hogy az 1908. évi összes bevétel 150.826.541 koronára rúgott, vagyis az 1907, évi bevétellel szemben több 7.977,250 koronával.

— Szőlőbirtokosok részére

egészséges fajtiszta szőlő csak a „Milleniumteiep‘‘ Nagyősz, (Toron- tálmegye) oltványaival érhető el, melyet a vállalat legolcsóbban szállít. Ezre 70 koronától feljebb. Magyar, vagy német, vagy román, szerb főárjegyzék ingyen és bérmentve.

Báli - gy i

“ helyem

Marquisette ‘ "

és „Henneberg“- selyem 1 K 35 f tőt feljebb bérmentve és vámmentesen. Minta

postafordultával.

Seidenfabrikt. Heimeberg- in Zürich. (3)

CSARNOK.

Gréte kisasszony.

Elmondja : Egy kis fiúÉn nem laktam mindig itt a nagyanyu- kámnál, csak most egy idő óta. Anyukával laktunk a Grété kisasszonnyal, a kinél kedvesebb és szebb asszony talán az egész világon nincsen. De most csak apukát látom mindig, a ki minden héten egyszer meglátogat bennünket és ép olyan szigorúan néz, mint azelőtt. Nem tudom miért, de nagyanyuka mindig sir, ha anyukáról beszélnek és engem mindig ki- küldenek a szobából. Kint aztán én sírok. De olyankor ölébe ültet a Julcsa szobalány, megölel és megcsókol és aztán nem tudok már sírni. Barackot nyom a fejemre és bevisz a cselédszobába. Kinyitja a szekrényét, melyből olyan jó szag áradt ki. Én azt hiszem, hogy szagos szappannal mosdik a Julcsa. Aztán elővesz egy nagy rószaszinű skatulyát s abból csokoládét meg cukrot szed ki s nekem adja. A Julcsát nagyon szeretheti a Jézuska, mert ilyen cukrokat hoz neki karácsonyra. Ilyen szép, és jó cukrot csak a Jézuska tud hozni. Én azt sem bánnám, ha egyedül enné meg a cukrokat s nekem egyetlen egyet sem adna belőlük, mert ez a Julcsa szobaleány is egy olyan asszony, a kiért én megtudnék halni. Nagy fekete szeme van, vörös haja és a nyakán egy lencse. Én eleinte nagyon féltem' ettől a lencsétől, de most már tudom, hogy az semmi.

A Julcsával mi olyan jól mulatunk. Ő a testvéreiről mesél, én meg anyukáról és Gréte kisasszonyról. Istenem, Gréte kisasszony ! Én megesküdnék rá, hogy tegnap láttam Gréte kisasszonyt és beszéltem is vele. Pedig már nagyon régen volt. És talán már nem is fogok vele többet beszélni soha életemben. Pedig ügy szeretnék ! Miiyen szépen bánt velem 1 Mindig mosolygott azzal a nagy, kék szemével és ha néha meg is szidott, utána mindjárt az ölébe vett. És én ráugrottam és össze-vissza csókoltam a szemét, fülét és szőke haját. Én azt hiszem, az angyalok épen olyanok, mint a Gréte kisasszony s fenn az égben épen az Isten trónjától jobbra is, balra is csupa ilyen Gréte kisasszony áll. Az Isten reájuk néz és ők mosolyognak. Ezt már egyszer álmodtam is.

És milyen szorgalmas volt a Gréte kisasszony : Mindig varrt az anyukának, de anyuka az sohasem varrt. Én mindig mondtam a Gréte kisasszonynak, ha én nagy leszek, elveszem feleségül és elviszem egy aranypalotába, de varrni ott nem szabad majd. Ő anyuka lesz, én meg apuka, mert ha az ember megnősül apukává változik át.

És úgy szerette nálunk mindenki a Gréte kisasszonyt! Nero, a kutyánk is és anyuka is mindig dicsérte. Apuka is olyan barátságosan nézett rá ebéd alatt s ha anyuka a másik szobába ment, mindig megsimogatta a kezét. Erre jól emlékszem. Csak Rézi, az öreg szakácsnőnk, az ki nem állhatta. No de ez mellékes és olyan ^szé- pen ültünk mindnyájan.

Eg3^szer éjjel olyan furcsa álmom volt. Azt álmodtam, hogy abban a szobában, melyben Gréte kisasszonnyal aludtunk, éjjel valaki ledöntötte a spanyolfalat mely Gréte kisasszony ágya előtt állt. A szobában nagyon sötét volt és aztán sugdolódást hallottam. És valaki, a kinek a hangja egy kicsit hasonlít az apukáéhoz, igy szólt, édes Gréte, kérem Gréte. Megint sugdolódzás és aztán mintha csattant volna valami. Mintha a Gréte kisasszony pofon ütött volna valakit. Utána csend lett ; csak a Gréte kisasz- szony sirás’a hallatszott. Hát ezt álmodtam én.

Másnap azután egy borzasztó nap veit. A Rézi szakácsnő majdnem egész délelőtt bent volt az anyukánál, azért volt akkor olyan rossz ebéd. Gréte kisasszony, meg anyuka délben vörös szemekkel ültek le az asztalhoz. Apuka nem ebédelt itthon, mert nem ért rá hazajönni. Anyuka és Gréte kisasszony alig ettek valamit és az egész paprikás csirkét a cselédek ették meg. Három órakor jött haza apuka. És anyukával olyan hangosan beszéltek, hogy a gyerekszobába is behallatszott. Nem emlékszem mindenre, csak arra az egyre, midőn anyuka azt mondta ; elég van már a rovásodon. Nem tudom, hogy ez micsoda, de igy mondta.

Azután Gréte kisasszony felvette a kalapját és kabátját, nagyon erősen megcsókolt és fülembe súgta, hogy jól viseljem magamat mig hazajön, mert elmegy a nővéréhez.

Elment és mi vártuk, de nem jött vissza se este, sem reggel, soha többé.I stenkém és anyukát este mozdulatlanul találták a szalonban.

A Rézi azt mondta, hogy ivott valamit egy pohárból s attól lett olyan.

Én odaszaladtam hozzá, csókoltam, de ő nem szólt hozzám semmit.

Én akkor nagyon sírni kezdtem.

A többire már nem emlékszem, mert elvittek nagyanyukához.

Istenem, csak tudnám merre van anyuka és mikor fog hazajönni.

De ezt még a Julcsától sem merem megkérdezni.