Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 65. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. augusztus 15. gáttá végig az interpellációkat és azokat a város tanácsához utasította azzal, hogy a legközelebbi közgyűlésen azokra vonat­kozólag eredményes jelentését tegye meg. A magunk részéről megjegyezzük, hogy a zárszámadás hiteltullépésévei foglalkozó „Szabadság“ vezércikke ügyében be­adott interpelláció annak a következménye, hogy Schvvarcz képviselőnek a múlt köz­gyűlésen kelt azon indítványát, hogy a zárszámadást tételről-tételre tárgyalják, a közgyűlés nem fogadta el s igy ezen mó­don gondolta Schvvarcz képviselő, hogy a zárszámadást ismét a plenum elé hozza. A cél nézetünk szerint teljesen meddő, mert a zárszámadás hiteltúllépései kellően indokoltak s ha van azokban kifogásolni való, ezt a nagyon is szigorú felsőbb ha­tóság meg fogja tenni. Egy várost nem lehet úgy adminisztrálni, mint egyesek képzelik, az egyes költségvetésileg elő­irányzott szükségletek az ár változó kö­rülményekhez képest emelkedhetnek és azoknak a közérdekből való kielégítése nem állítható pazarlásnak. A faraktár fájának méreteire vonatkozó interpellációt sem kellett volna a képvise­lőtestület előtt elmondani. Mert ha az abban előadottak igazak, a várost mint üzlettulajdonost érzékeny veszteségek ér­hetik, mert egy ilyen hir a vásárló kö­zönséget teljesen elriasztja. Ha Schvvarcz úr ezen értesüléseit a város vezetőjével ismerteti, az bizonnyára módot nyújtott volna a bajok orvoslására anélkül, hogy a tényről városszerte beszéltek volna. A tárgysorozat egy két miniszterileg jóváhagyott alapítólevélnek ismertetésével kezdődött, melyeket a közgyűlés tudo­másul vett. Úgyszintén tudomásul vette a képviselőtestület a főispánnak az árvízvé­delmi deputáció ügyében intézett leiratát és Pálfi Rezső írnok felfüggesztése ügyé­ben hozott polgármesteri határozatot és elhatározta, hogy a 2,000.000 korona ál­lamsegély folyósítása tárgyában a kor­mányhoz feliratot intéz. Dr. Földváry István a központi választ­mány tagságáról lemondván, helyébe a közgyűlés dr. Brenner Antal tanácsjegy­zőt választotta meg, ki is az előirt esküt a közgyűlés színe előtt letette. Majd dr. Brenner Antal tanácsjegyző, Sin ka Ferenc Pál közgyám és Koksa Ti­vadar részére 4—4 heti szabadság enge­délyeztetett. Az elmozdított Giber Mihály rbiztos ré­szére 200 koronát szavazott meg a köz­Az angol megint megpihent. Aztán valamivel gyorsabban mondta a többit. — Július. Az a K . . . 1 Komoly, gon­dolkozó ember. Legalább eddig annak is­mertem, mert keveset beszél. De mindig okosan és nyugodtan. Szóval férfi — Mit tart a szerelemről ? kérdez­tem tőle. Kissé gondolkozott, aztán a szemembe nézett. — Az olyan titok, szólt, melynek egyet­len biztos kulcsa van.' — S az ? . . . — A pénz. A millió. Látom már: a férfi gondolatvilágának ez a fogalma a női érzéssel összeegyez­tethetetlen. Mr. Albert Ch. Brovning, miután mind­ezt elmondta, Katára nézett. — Eddig van. A Kata naplója. Mikor először elolvastam és megértettem, rögtön föllángolt bennem a vágy, hogy megke­ressem azt, aki irta. Már tudtam, hogy leány. És sajnáltam . . . Igen, őszintén mondom, sajnáltam. Hogy a legelső áb­rándját olyan kíméletlenül megzavarták. Pedig bizonyosan szép és okos. Róla gon­dolkoztam ébren és róla álmodtam az ál­maimban. Gyöngéd kezevonásából képze­letben megalkottam magamnak gyönyörű gyűlés a helyettesítés alkalmával végzett rendkívüli munka díjazása címén. Ezután névszerinti szavazással elhatá­rozta a közgyűlés az Obermayer-féle ház megvételét és a vételárhoz szükséges ösz- szegek a városi alapokból, illetve ingó törzsvagyonból leendő fedezését engedé­lyezte. Nagyobb vitát idézett elő a nagy port felvert Gyarmathy ügy. A közgyűlésen felolvastatott Gyarmathy tornatanitónak a miniszterhez intézett kérvénye, mely tu­lajdonképen okozója volt felmentésének. A közgyűlés megütközéssel hallgatta végig a beadványt. Gyarmathy mellett dr. Helcz és Szölgyémy képviselők szólaltak föl, mely után elnök a szavazást elrendelvén, a közgyűlés szótöbbséggel a tanügyi bi­zottság és tanács javaslata alapján Gyar- mathyt a reáliskolai tornatanitói állástól felmentette. Elfogadta, illetve jóváhagyta némi mó­dosítással a közgyűlés a Ganz-féle villa­mossági Társaság és a rn. á. v. igazgató­sága között a párkánynánai állomásház villám világítással való ellátása ügyében létre jött szerződést. Az állami anyakönyvi hivatal hivata­los órái szabályrendeletileg d. e. 9—11-ig, d. u. 2—5-ig határoztattak meg. Mezei Béla színigazgató kérelme kö­vetkezett ezután, Dvihally képviselő a kérelemmel kapcsolatban indítványt tett, hogy a jövőben a városi hatóság állapítsa meg az itt időző színtársulat programmját s közerkölcsbe ütköző dara­bot ne adhassanak elő a jóérzésű közön­ség megbotránkozására. Az indítványt a közgyűlés hidegen fogadta. Helyesen je­gyezte meg az elnöklő polgármester, hogy a városi hatóságnak semmiféle ingerentiája beavatkozási joga nincs a színház mű­sorába, hanem igenis van a kir. ügyész­nek és a rkapitánynak, de csak is adott esetekben. Az évi subventiót oly feltéte­lekhez kötni, mit a felszóllaló képviselő kívánt, nem felel meg a célnak, mely egye­dül az, hogy közönségünk színművészeti igényeit egy első színvonalon álló társulat elégítse ki. A közönség Ízlése pedig kü­lönféle, annak formálására a sajtó is hat elég eszközökkel s a jóizlést főleg az formálhatja és nevelheti a közönségben, a hatóság ellenben nem korlátozhatja a szin- művészetet, mely sajnos, ma már szintén csak üzlet, nem lehet létérdekében veszé­lyeztetni. A közgyűlés természetesen az indítványt nem fogadta el és Mezei Béla színi igazgatónak 300 korona subventiót alakját a bájos fantomtól többé nem tudtam szabadulni. Kutattam a nyomát, melyről csak annyit tudtam, amennyit a könyv elárult: Kata naplója. Hogy tehát Katának hívják. Félévig kerestem, mig megta­láltam . . . A leány lesütötte a szemét. Majd a fe­jét dacosan föl-fölvetette. Tiltakozni akart az idegen bizalmas hangja ellen, de már nem érezte, hogy idegennel beszél. Tel­jesen elfelejtette, hogy alig néhány perc­cel előbb még hóbortnak tartotta, amit az angol beszélt. Holott most annak nyu­godt, férfias, energikus arcából és okos szürke szeméből valami nagy, makacs, határozott érzést olvasott ki. Tréfára akart gondolni, amivel kiránthatná magát az idegen veszedelmes hatása alól, de a szi­vére, bármint küzdött ellene, ránehezedett az az érzés, hogy ez a férfi, aki annyi kitartással kutatta föl, csakugyan igazán férfi, akivel talán . . . érdemes volna az életet végig küzdeni, vagy gyönyörködni. — Nézze, Mr. Browning, szólt végre is nagyon komolyan. Önök angolok, olyan . . . hogy is mondjam . . . olyan praktikusak. Lehetséges-e az, hogy ön, a komoiy ember, csakugyan gondoljon arra a tréfás problémájára az életnek, amely­ről szó van a Kata naplójában ? És mondja szavazott meg 1909. évtől kezdődőleg 3 évre. Ezután a reáliskolánál megüresedett két tanszék töltetett be és pedig a számtan áb­rázoló mértani tanszékre Égető Bélát h. tanárrá, a vegytan természetrajzi tanszékre dr. Praymann Jánost rendes tanárrá vá­lasztották meg. Majd ismét a reáliskoláról volt szó. A reáliskola fejlesztése nagyobb költségeket igényelvén, szükségessé vált az alacsony összegű tandijaknak felemelése. A köz­gyűlés tehát a tanügyi bizottság javasla­tát elfogadva a következőkép állapította meg a tandijat: helybeli 40, vidéki 60, párkányi 80 korona. Az intézet fejlesztése folytán a rajzta- nitás munkái megszaporodván, a közgyű­lés államsegélyes rajztanár jelölteknek kiküldetése iránt feliratot intézett a köz- oktatásügyi miniszterhez. Majd a Kolos kórház gondnoki hivata­lában szükségelt rendkívüli munkaerőkre és a javadalmazások felemelésére fordított összegekről pótköltségvetés keretében tör­tént gondoskodás. Ezekután még egy pár lényegtelenebb ügy tárgyaltatott, melyek befejezésével a közgyűlés délután 3A 1 órakor vé­get ért. Színház. Mindenkiről irtunk már kritikát, akik szerepeikkel dominálnak. Most tehát a legkitűnőbb darabok előadásait fogjuk számontartani. Mindenekelőtt azonban azt konstatáljuk, hogy színészeink derekasan eleget tesznek művészi kötelességeiknek. Annyira, hogy nem csak szerepeiket mondják el, hanem újságokból betanult ötletekkel, szép kritikákból kiollózott mon­datokkal is igyekszenek hálájukat leróni a közönség iránt. Jóllehet, hogy a szín­műíró nincs mindig rászorulva azokra a jeles mondásokra, melyek nem az ő agyá­ban fogantak. E héten három szép darabot láttunk. Molnár Ferencnek világhírű vigjátékát, Az ördög-öt, Offenbach örökszépségü operá­ját, a Hoffmann meséi-t és Flers — Cailla- vet—Aréne vigjátékát, A király-t, mely et Molnár Ferenc fordított magyarra a Víg­színház számára. Az ördög előadása, ha nem is lepett meg minket, mégis a legnagyobb elisme­réssel szólhatunk róla. Az ördögöt Ladányi játszotta. Azokat a leszűrt életigazságo­kat, afforizmákat, melyeket Molnár Ferenc csak, ha önt, a negyediket megkérdez­ném ? . . . Az angol felállott és hirtelen közbevá­gott. — Azt felelném, hogy a szerelem a boldogság kulcsa. A szív tüze, melyben az élet minden mécse lángol. Kata mosolygott. — S a nagy, hideg bölcseség ? kér­dezte. A büszke bölcseség 1 Többet ér egy hold föld Midlessexben, mint tízezer hold Utópiában . . . Mr. Browning odament a leányhoz és megcsókolta annak fehér kis kezét. Aztán a szemébe nézett mosolyogva. — És ... ha az ember Devonshire- ben megteremtheti Utópiát i Minden gyö­nyörűségével, boldogságával, csodálatos, örök szerelmével! Mit gondol! . . . Kata nem felelt. Előbb lesütötte a sze­mét, majd az angol becsületes, nyílt, fér­fias arcára nézett, aztán . . . igen ... a szemébe is. Keze megreszketett a férfi erős kezében . . . Es Kata már úgy né­zett Mr. Albert Browningra, mint valami régi, jó és kedves ismerősre, akivel álmá­ban már sokszor találkozott. elmondat az ördöggel, a mi közönségü is sűrűn honorálta tapsaival. Árkosi és Székely Ilona előadásai a legfinoma művészi stilus remekei voltak. Árkosi különben minden szerepében elrag minket. Hoffmann meséit telt ház mellett adt elő. Itt természetesen Kerner Jenőnek k nyújtani elsősorban a siker elismerés Mert Kerner karmester, dacára, ho; zenekara csak kilenc tagból áll, méj oly előadást produkált, hogy még Ho mann meséit is élvezhettük itt, Esztergo ban. Másodsorban a fáradhatatlan tor primadonnát, Fehér Olgát emeljük ki. hármas szerepet ő játszotta. Olympiáb különösen kitűnő volt. Hoffmant Szár János játszotta. Az o előadása LhüVi csendes, csak kellemesen csengő hangjá\ tudott felmelegiteni. Mirakkel csodadokt- Árkossy V. játszotta. Ezt a szerepet se kai kisértetiesebben kellett volna felfog amihez Árkosi bassbariton orgánuma n< a legalkalmasabb. Pénteken játszották A király-t zsuf ház mellett. Ladányi Imre szerepében m nyújtott elsőrendű alakítást. Neki a kin szerepe nagyon megkötött. Tüzesebb te peramentumú színész lévén, az ilyen m komikus szerepek nem illenek hozzá. A nál pompásabb és ötletesebb játékot p dukált Tihanyi, ez a kedves szalonkók Bourdier képviselő szerepében. Árkos: Marthe, Székely Ilonka pedig There szerepében remekeltek. Földesi Vilmos, nehéz Blond szerepében mutatott be töli letes, ötletes előadást. Szent István napja Esztergomba Nemzeti ünnepünk! „Csak törpe nép feledhet ős nagyság Csak elfajult kor hős elődöket; A derék eljár ősei sirlakához S gyújt a régi fénynél új szövétneke Garay Esztergom szab. kir. város közönsé.; áthatva a primási székváros ezeréves mu jából merített hazafias érzelmektől, die szülöttjének Szent István király első magyar apostoli királyunk, a magy államiság és alkotmány megalkotóján emlékét hálás kegyelettel megőrizni < ápolni kívánja. E végből a nagy király szülőhelyén és székvárosának ősi falai között augusztus 19-én és 20-án : kegyeleíes és hazafias ünnepségeket rendi melyek alkalmából felkérem a vármeg méltóságos főispánját, a törvényhatóss bizottsági tagokat és tisztikarát, a szí kir. város képviselőtestületét és tisztikan a városban levő testületeket és egvesüü teket, és az egész közönséget, hogy eirr ünnepségeken résztvenni szíveskedjen« Felkérem továbbá a tanintézetek ve:e tőségeit, hogy a diszfelvonulásban ex alkalomra összehívott tanuló ifjúsági résztvenni, a háztulajdonos urakat peó hogy házaikat az ünnep napjaiban fee- bogozni és feldíszíteni szíveskedjenek. Az ünnepség sorrendje : Augusztus 19-én : Délután 3 órakor : az Országos Katit likus Szövetség által rendezett mária-z-x zarándoklat megérkezése a Dunán küli hajóval és ennek ünnepélyes fogadtatást. Este 8 órakor : Szent István király sx letési helyének kivilágítása és torony zenék, kápolnánál. Szent István napján: Reggel 8 arakor: disz felvonulás a I székesegyházba a város zászlajának előé­tele mellett, melyben a törvényhatóság j.

Next

/
Thumbnails
Contents