Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 7. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. január 24. ban keresse föl és a hol még nem volt, annak rendezése érdekében a szükséges lépéseket idején megte­szik. Jótékonyság. (bj) A tél nyomora hatványozott mértékben ütötte lel fejet. Az álta­lános drágaságtól sújtott szegényebb néposztály most kétszeresen szem ved a dermesztő hideg miatt. Drága a fűtőanyag, drága az élelmiszer, pedig télén sokkal több táplálékot kíván az emberi szervezet. Fázó, didergő, éhező alakok tűnnek fel itt is, ott is. Hiszen csak télén van igazi nyo­mor. A teli nyomor megindító, szá­nalomkeltő. A lélekben fájó érzést kelt az ehező, fázó embertársainak látása. Ketségbeejtő, mikor a dol­gozni akaró munkáskéz nem kap munkát, tétlenségre van ítélve, e közben pedig éhezik, fázik ő is, családja is. A családos, munkaké­pes, munkanélküli ehező, didergő családját latva, kétszeresen érzi a nyomort, a testi fajdalom mellett nagy ilyennek a szenvedése is. Itt a farsang! Az utcán végig sivitó szel vig zene ütemeit, dévaj kacagás foszlányait viszi szét az utcákon, egy-egy akkord eljut az ehezők rideg tanyájára is, hogy ott ellentétével még sivarabbnak fesse a sötét valóságot. Túlhajtott altruizmus volna, ke­seregni a jobbsorsuaknak a mások baján. Akiknek a sors kedvező hely­zetet adott, használják is azt ki, él­jenek jól, vigadjanak. De rideg ego­izmus volna a vigalom özönéből nem juttatni a fázóknak, éhezők­nek. Alig van olyan kis falu, ahol a farsang alatt ne rendeznének egy­ket bált, táncestélyt. Humánus do­log, ha az ilyen mulatságokat leg­alább részben a szegények javara rendezik. Minden községnek van­nak szegényei, akik nyomorát pár koronányi segítséggel, ha meg nem is szüntethetik, de legalább némi­leg enyhíthetik, ilyen helyi segítő akciónál elesik az a lehetőség is, lábszárain a goromba, sáros csizmákkal. Igazán érdemes volna elmenni ezért a lát­ványosságért! Szalánczy (megbotránkozva) : Ön nevet ? Gyunyolódik ? Ez az ön válasza, midőn egy férfi egész életét, sorsát, szerelmét az ön lábai elé teszi ? Murayné (lassankint megkomolyodva) : Maga nagy bébé ! Megbotránkozik a ne­vetésemen, pedig ez az egyetlen válasz, melyet erre a kalandos propozicióra ad­hatok. Szegény Zsadányi. Farmernek akar menni. Egy olyan ember, ki, ha nem kap­hatja meg a szokott illatszerét, hát beteg. Ki még a kabátját sem tudja felvenni egye­dül. Ki nem tud egy lépést sem tenni olyan cipőben, mely nem Londonból való. Ilyen ember akar negyvenéves korában marhatenyésztéssel pénzt szerezni ! Be­láthatja, hogy ezen csak nevetni lehet. Szalánczy: Ez mind csupa apróság. Erős férfiakarat legyőz mindent. Murayné: Az ám, erős férfiakarat. Hisz épen ez az, amivel Zsadányi nem rendel­kezik többé. Az ő jellemében minden csa­var meglazult. Nemcsak az idegei koptak el. Elkopott a lelke is. Maga a szememre veti, hogy ő szeret és én nevetek. De­hogy szeret, azaz legalább nem úgy, mint azt egy olyan nagy gyerek, mint a mi­lyen maga képzeli. Ő támaszt keres az én lelkemben, azt hiszi, bennem találná hogy a hazug szegénységet, az ál­nyomort enyhitik s az igazi sze­génység pedig tovább szenved. A bálrendezők vegyék be prog­ramjukba ezt a mindenesetre ne­mes és emberbaráti célt is. Mert van valami visszataszító ellentét, mikor bent a bálteremben drága ruhákban keringenek a párok s kí­vül az éj sötétjében éhező, fázó, de azért kiváncsi emberek leselked­nek a fényes bálterem ablakán, akiket az éhségén kívül az irigység is sápadtá tesz. Ha a befolyó jövedelemből jut a szegényeknek is, akkor nem támaszt bántó ellentétet, ha a bálterem vi­dám zsivaja beletéved a nyomorgók testet, lelket megzsibbasztó rideg tanyájára. MIKE K. Farsangi naptár. Január 24-én. Az Esztergomi Katholikus Földmű­ves Ifjúsági Egyesület szinielőadása saját helyiségében. , 24-én. A reformátusok jótékonycélu tánces­télye a Magyar Királyban. „ 31-én A kereskedő ifjak önképző egyesü­letének műkedvelői előadással egy­bekötött táncmulatsága a Fürdőben. „ 31-én. Az esztergomi kér. szocialista épitő munkások szinielőadással egybekötött táncmulatsága a Magyar Királyban. Február 1-én Kath. Kör szinielőadással egybekö­tött farsangi estélye saját helyisé­gében. „ 2-án. Az Esztergomi Kath. Legényegyesü­let szinielőadással egybekötött tánc­estélye a Fürdőben. ,, 6-án. A helyőrség tisztikarának táncestélye a Fürdőben „ 13-án. Kath. Kör. humoros estélye saját helyikégében „ 20-án. A Kaszinó kabarét estélye. „ 23-án. A helyőrség tisztikarának jux-estélye a Fürdőben. Gondoskodjunk a madarakról! — Gyógytárak munkaszünete folytán ma d. u. 2 órától egyedül a Ro dilit z Arthur'féle gyógy tár less nyitva inig a többi zárva lesz. — Az Országos Állatvédő Egyesület Esztergommegyei Fiókja Esztergom szab. kir. város közgyűlési termében f. hó 31-én meg az erőt az uj életre, ha elkísérem. Melegedni kíván az én szerelmem tűzö­néi. (Sóhajtva): Pedig annál megfagyok majdnem magam is. Ssalánczy : Tehát nem szereti Zenót? Murayné: Ő az egyetlen férfi, ki valaha érdekelt s valószínűleg szeretném is, ha tudnék egyáltalában szeretni. Ha nem volna az én lelkem is olyan kopott . . . Csodálkozik? Pedig úgy van. Ugy e azt hiszi, hogy egy tökéletesen korrekt, ren­dezett körülmények között élő asszony­nál lehetetlen. (Szilajon felvetve fejét.) Higyje meg kedves barátom, sokkal több érzést és áldozatot várhat egy férfi az olyan nőtől, kinek ő az ötödik szeretője, mint attól az asszonytól, kinek ő a har­mincharmadik ártatlan flirtje. Látja, mi már leánykorunk óta meg­szoktuk, hogy vigyázunk, nehogy valami „ostobaságot“ csináljunk. Azaz ne en gedjük, hogy a szivünk megszökjön az eszünkkel, mert hát ostobaság volna el­szalasztani a jó parthiet egy kis érzel­gősség miatt. Ugy-e ? Ha aztán megcsi­náltuk a jó parthiet, ott áll a „conve- nance“ nevelésünk, elveink stb., miknek újra meg kell hozni az áldozatot. De megmarad a hiúság és a kíváncsi­ság. Belenézni egy férfilélekbe, kicsit meg­bolygatni a nyugalmát s ha érezzük, hogy egyik-másik esetben ami nyugal d. u. 3 órakor választmányi és 4 órakor közgyűlést tart. — A Kaszinó mulatsága. A kaszinó mű­kedvelői szinielőadása tegnap folyt le elő­kelő és nagyszámú közönség jelenlétében. Az előadáson jelen volt Gyapay Pál főispán, dr. Perényi Kálmán alispán és Vimmer Imre polgármester s még számosán, közéletünk kiválóságai közül. A szereplők mindnyá­jan jól oldották meg szerepüket. Az est lefolyásáról legközelebbi számunkban bő­vebben referálunk. — A Tornaegyleti jégpálya a beállott hideg időjárás folytán, naponta, mind na­gyobb látogatottságnak örvend, hol nem­csak a jégen folyik vig élet, de a mele­gedőkben is. A hidegebb időjárás folytán, most már a délutáni órákban is lehet kor­csolyázni. — A városi vízvezeték. Vízvezetékünk ügyében egy érdekes mozzanat merült föl mely mindenesetre komoly megfontolást igényel. Legközelebb ugyanis előleges tárgyalások lesznek az iránt, hogy a Ganz-féle vili. rt. egy nagyobb országos vállalatnak szolgálatában és segítségével hajlandó vállalatba venni a vízvezeték bevezetését olykép, miként a villamos vi­lágítás bevezetése történt. A tervek kö­zelebbi ismeretében az ügy célszerűségi és jövedelmezőségi oldalával bővebben fogunk foglalkozni. Itt megemlítjük, hogy a vízvezeték kész tervei a közlőitektől függetlenül jelenleg a minisztériumnál vannak felülvizsgálat szempontjából. — Gazdasági egyesületünk szerdán dél­előtt választmányi ülést tartott, melynek tárgyát a többé kevésbé fontos folyó ügye­ken kívül a jövő hóban tartandó gazda­sági előadások megtartásának kérdése ké­pezte. A választmány hosszú szolgálat jutalmazásául 2 cselédet és egy gazda­sági munkást ajánlott a földmivelésügyi miniszternek. A folyó év végére rendezni tervezett gazdasági kiállítás, a budapesti országos és a hontmegyei gazdasági ki­állítás folytán elhalasztatott. Elnök jelen­tette, hogy a földmivelésügyi miniszter egy állandó háziipari tanfolyam létesíté­sére évi 6200 korona segélyt helyezett kilátásba. Grósz Ferenc pénztáros jelenté­seinek tudomásul vétele után, Etter Gyula a tejszállitó kannák kezelése körül a vasút részéről tapasztalható mizériákról tett em­lítést. A sérelmek orvoslása végett felír a választmány a kereskedelem és földmive­lésügyi miniszterhez. műnk is veszélyben van, akkor óvatosan és biztosan lekoppintjuk a kis érzelemvi- rágocskának első rügyeit s még örülünk, hogy a mindennapi élet unalmában kis emócióra tehettünk szert. A lelkiismeret sem nagyon bánt, mert tisztelet a kivé­telnek, maguk nem is érdemelnek egye­bet. De igy kopik el a mi lelkünk is las­san menthetetlenül . . . Ugye belátja, hogy furcsa kis farmerek volnánk mi ketten ? Biztosíthatom magát, hogy Zsadányi nagy szerelme rögtön megcsappanna, ha engem kretonruhába látna kenyeret dagasztani s megvallom őszintén, hogy én sem tudnék lelkesülni egy izzadtságát törülgető, kapadohányt pipázó marhatenyésztőért. Szalánczy (feláll): Tehát mit mondjak szegény Zenónak? Murayné: Mindent és hogy estére vá­rom teára. Szalánczy (meglepetten) : És ön azt hiszi, hogy eljön ? Murayné: Persze, hogy eljön ? Ha nem is épen az én kedvemért, de mert meg­szokta ezt a magas támlásszéket, az én kékvirágos csészéimet . . . Tessék ? Azt hiszi, hogy haragudni fog ? Dehogy fog, hiszen még haragudni sem tud szegény. Hisz olyan kopott a lelke, olyan kopott . . . — A vágóhíd ügye Az új vágóhíd ügyében mely már évek óta húzódik, a t. hó 28-án tartandó közgyűlés fog hatá­rozni. A képviselőtestület elé kerülnek ez alkalommal az újabb miniszteri rendelet alapján elkészült húsvágási és húsvizsgá­lati szabályrendelet és ezzel egybefüggően az új vágóhídnak a városi mérnök által a tanulmány utakon tapasztaltak figyelem- bevételével elkészített tervei. A terv sze­rint az uj vágóhíd a régi helyén, Szent- györgymezőn épülne és jéggyárral, va­lamint a szükséges méllékhelyiségekkel lesz ellátva. Az építési költség 170.000 koronára van előirányozva, mely azonban a várost újabb áldozatokkal nem terhelné, mert a tőkét a vágóhídnak várható jöve­delme törlesztené. Tekintve, hogy a mos­tani vágóhíd a követelményeknek nem megfelelő, az újabb miniszteri rendeletek kényszerítő hatása alatt az új vágóhíd építésére vonatkozó tervek és javaslatok elfogadása tovább nem halasztható. — A földmives ifjak szinielőadása. Az esztergomi kath. földműves ifjúsági egye­sület saját helyiségében (Mária Terézia- utca 6. sz. alatt) ma házalapja javára szi- nielőadást rendez. Színre kerül: „A tót leány“. Eredeti népszínmű dalokkal 3 fel­vonásban. Irta: Almásy Tihamér. Kez­dete este 7 órakor és nem 8-kor, mint egyes meghívókon tévesen van. Helyárak : I—III. sor 2 K, IV—VII. sor L20 K, a többi sorokban 80 fill., állóhely 40 fill. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirla- pilag nyugtáz az egyesület. — Gazdasági előadások Esztergomban. Az Esztergommegyei gazdasági egyesü­let felkérésére az Országos Gazdasági Egyesület karöltve a Keszthelyi Gazda­sági Akadémia tanáraival, folyó év feb­ruár hó 13-án és 14-én Esztergomban a városháza nagytermében az intelligens gazdák részére előadásokat tart. Midőn ezt tudomásul hozzuk, felhívjuk az ér­deklődők figyelmét arra, hogy ezen gazda­sági előadásokat minél többen látogassák, mert nagyobb számú megjelenésük által tanujelét adják annak, hogy Esztergom város és megye gazdaközönsége érzékkel bir a mezőgazdaság újabbi fejlődése iránt. Az előadások sorrendje a következő : Február 13-án délelőtt g-től I óráig: A mezőgazdasági üzemrendszerek alkalma­zása a gyakorlatban. Előadó : Czakó Béla, akadémiai igazgató. A szarvasmarha te­nyésztésről. Előadó : Ferenczy Ferenc, akadémiai rendes tanár. A szőlő betegsé­geiről és ellenségeiről. Előadó : Dr. Lovassy Sándor akadémiai rendes tanár. Február 14-én délelőtt Q tői 1 óráig. A takarmányo­zás újabb elmélete, különös tekintettel a jövedelmezőségre a tejtermelésnél és a hizlalásnál. Előadó : Ferenczy Ferenc, akadémiai rendes tanár. A műtrágyákról és a műtrágyákkal újabban végzett kísér­letek. Előadó : Fáber Sándor akadémiai rendes tanár. A szövetkezetekről. Előadó : Szilassy Zoltán, országos képviselő' az Omga titkára. — Öngyilkos katona. Kuncz Lajos 76-ik ezredbeli gyalogos csütörtök virradóra fegyverével agyonlőtte magát. — A jÖVŐ évi Sorozás. A honvédelmi miniszter rendeletet intézett a törvényha­tóságokhoz a jövő évi ujoncozás előké­szítése dolgában. A miniszter elrendeli az ujonclajstromok egybeállítását, úgy, hogy mire az országgyűlés a jövő évi létszá­mot meg fogja szavazni, a sorozási mun­kálatok készen legyenek s sorozás aka­dálytalanul megkezdhető legyen. A jövő évben az 1888. évi születésűek az 1-ső, az 1887. éviek a 11-ik és az 1886. éviek a Illik korosztályba fognak soroztatni. — Gyakornokok a járási számvevők mellett. A m. kir. .pénzügyminiszter 30 gyakornoki állást rendszeresített a járási számvevők mellé a számvevőségi főnökök­nek be kell jelenteniük, hogy hol van a szükség nagyobb munkaerőre.

Next

/
Thumbnails
Contents