Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 58. szám

1909. Julius 22.

ESZTERGOM és VIDÉKE.

3

iszerelem diadala, mint olyan, jambusban, i rímben, zajgó csábgyönyörben mindig [hatásosan érvényesül Fehér Olga temperamentumában. Úgy gondoljuk, hogy az jő ajkáról még a Londonban hej van szá- mios utcát is betudnók venni. Pedig ezt ocsak akkor tartjuk művészetnek, mikor eaz ember még holdvilágos éjjeleken a rlházfedélre mászik és onnan miákol le a fifelsőbb leányiskola udvarába. Ő az érzés dbensőségével, affektáció nélkül is tud ríhatni s dicséretére legyen mondva, hogy pa darabokba nem táncol bele semmiféle colyat, ami a Fedák-stilű primadonnákra semlékeztet.

Hesperus.

Hl KEK.

Színházi műsor.

l' Csütörtökön: ••Bőregér Strausz János örökszép operetteje.

^Pénteken: Újdonság. .A kivándorló1-. Herczeg Ferencnek a Vígszínházban óriási sikert aratott eredeti színműve.

szombaton: Újdonság. „A Csókkirály“ regényes operetteje, mely eddig Budapesten több mint 100-szor ment.

Színházi pleiykák.

Kérem, ezt a pletykát, amit most in íjjumma elfogok mondani, tekintsék tété-á Uétenek és semmiesetre se adják tovább. eWem akarom, hogy valami pletykás em- ooernek ismerjenek, mint akiben nem inasad meg a szó.

Történt a Széchenyi téren, világos, sőt loiioldvilágos este. A szép naivával sétáltam, Mikinek olyan nagy az ő morális jó hire, >o.iogy szinte féltem közeledni feléje. Kü- nönösen, mert garde-des-dames-ja is volt. s3e én mégis meg akartam győződni, hogy prgaz-e az a hir, miszerint a szép naiva teiem szívleli a férfiakat, hát tettem egy isiiisé. letet.

3 Először hallgattam, mint egy összetört geiegedű. Azután következett a poezis, ad uO'Culos demonstrálása azon virágzó elvesek : „költő hazudj, de vigyázz, hogy rajt se kapjanak“. Igen, ez a poézis következett, ami még a romantikus idilekből ifinaradt ránk, ami sápkóros polgárkisasz- ioszonyok langyos ábrándjaiból szövődött s irnmit a gimnazista szerelmi görcs termel i sz önképzőkörök számára. Mintha csak ornmonádéban savanyított diák lantok vézna onincogása lett volna beszédem, mellyel nJsstromoltam a naivát. De ő tökéletesen iißarirozott a szenvedélyek viharzásának isöözepette.

A Én: Szép naiva, tiz sor dicséretet kap i előlem bármelyik fővárosi lapban, ha egy- TSízer megengedi csókolni a nyakában lógó nßiranyszivet.

Ú 0 : Hohó, vén róka, én nem akarok olßafontaine hollója lenni. Engem dicsérhet; msem ejtem le a sajtomat.

»A Én : Hátha a szivét nem, hadd csókolni m meg a nyakát.

Ó Ő : Hová gondol, mikor még a szinház- man is angoltapasszal ragasztom be a gyhslyet, hol partneremnak meg kell csó- inlolnia.

KA Én. Hát akkor legalább a kisujját en- sjbíídje ajkammal érintenem. riO Oh, Istenem az egész kezét nyújtotta. ié es én lefejtettem kicsi kacsójáról a kezdőéit. Kisujját ajkamhoz emeltem, mint ol- ßnrra az áldozatot és pici rózsaszín kör- síéére egy meleg csókot leheltem. Ő félre [j9sézett s én megragadtam a kedvező al- 3mlilmat, azaz a kisujt számba tettem s 9'[gsegjelöltem vele, hogy : ime ez a fogam m jj magára . . . s lassan szopogatni kezdői rrm kisujját, mint a gyerek a krumpli- oi>hkrot.

nil/I Mindezt csak tiz sorért.

—ő.

— Kereskedőink mozgalma. A helybeli

kereskedők vasárnap tartott értekezletükön elhatározták, hogy érdekeik megvédésére egy „Kereskedelmi Csarnokot“ alakítanak. Scheiber Rezső elnöki megnyitójában előadta azokat a kívánalmakat, melyek a helybeli kereskedelem fellendülése érdekében szükségesek. így a többek között Párkány , egyesítése Esztergommal, a párkányi kereskedő tanoncoknak az esztergomi kereskedelmi tanonciskolába való behatása, a heti és országos vásárok alkalmával a hidvám eltörlését, a telefonnak egész megyében való ingyenes használatát, a nem fizetők névlajstromának felállítását, egy felső kereskedelmi iskola felállítását és még igen sok üdvös dolgot, mely nagyban hozzájárul kereskedelmünk fellendüléséhez. A közgyűlés előkészítésére egy bizottságot küldöttek ki.

Önkéntesek távozása. Az ötödik hadtest önkéntesei, kik két hetet töltöttek lőgyakorlatozással városunkban, kedden este a hajóval visszautaztak helyőrségük állomáshelyére.

— Nagy katonai gyakorlat. Szombaton városunk határában Tát és Nyergesujfalu között érdekes katonai gyakorlat lesz, melyben a helybeli összes katonaság és a környékből is több ezred vesz részt. A gyakorlatokra a Budapesten állomásozó dunai flotilla egy-két hajója és a hidász ezred egy különítménye is ide érkezik. Az érdekes katonai gyakorlatra, melynek legszebb mozzanata a dunai hidverés lesz, felhívjuk a közönség figyelmét

— Halastó perek- A múlt alkalommal egyik laptársunk által említett u. n. halastó pprek egy részében a napokban befejezett tárgyalás után a város pernyertes lett, amennyiben a követelők utóbbi részét a bíróság követeléseikkel elutasította és a város, valamint Corchus bérlő részére tetemes költségek megfizetésére kötelezte. Ugyanis a helyszínen tárgyaló bíróság a halastó létesítése és a szóban forgó földek állapota közölt összefüggést nem állapíthatott meg és ezen földek végei a halastó létesítése előtt is vizesek voltak. Mégis csak okosabb lett volna, ha a költséges per elkerülésével az érdekeltek a várossal egyezségre léptek volna. A méltányos egyezkedést a város ugyanis annak idején felajánlotta.

— A bencésrend gyásza. A bencésrendnek gyásza van. Egy érdemes tagját ragadta el a halál, akinek halála bennünket, esztergomiakat azon okból is közelebbről érint, mivel az elhunyt városunknak volt szülötte. A rend az alábbi gyászjelentést adta ki: „A pannonhalmi szent

Benedek-rend dömölki apátsága szomorú szívvel jelenti Szentimrei Károly Márton sz. Benedek-rendi papnak és kiérdemült főgimnáziumi tanárnak folyó évi julius hó 20-án fél 10 órakor délelőtt Celldö- mölkön a szentségek többszörös felvétele után tüdőbaj következtében beállott gyászos elhunytét. Született Esztergomban 1843. december 28 án, a rendbe lépett 1861. szept. 8-án, ünnepélyes fogadalmat tett 1868. ápril. 14-én, pappá szentelték 1868. aug. 1-én. Az engesztelő sz. mise áldozat a megboldogult lelki üdvéért f. hó 22-én d. e. 8 órakor lesz az apátsági templomban, hült teteme pedig ugyanaznap délután 4 órakor fog a celldömölki temető rendi sírboltjában nyugalomra tétetni. Celldömölk, 1909. julius 20. Az örök világosság fényeskedjék neki!“

— Apad a Duna vize. Már-már elvoltunk készülve, hogy a Duna iszapos vize a szigetet, valamint a határ mélyebben fekvő helyeit elborítja, mígnem vasárnap éjjel a felülről jelzett apadás bekövetkezett. 80—90 cmétert apadt meg azóta a viz s igy most már úgylátszik a nyári áradás veszedelmén túl vagyunk.

— Arany a Garam medrében. Hoücska Imre bányamérnök bényi lakos, a kisje- női főhercegi uradalom képviseletében aziránt folyamodott a vármegye alispánjához, hogy részére, a Garam folyó medrében Bény és Kéménd községek határában tervezett aranymosások céljából a Garam mentén foganatosítandó felvételi munkálatokra előmunkálati engedély adas- sék. A vármegye alispánja a kért előmunkálati engedélyt augusztus 1-től az év végéig terjedő időre megadta.

— Egy építő munkás csoport működésének betiltása. A magyarországi építő munkások orsz. szövetsége nyergesujfalusi kőfaragó helyicsoportjának a működését bel- ügymin. betiltotta és a vezetőség, valamint a tagok ellen az eljárást megindította.

— Negyvennyolcasok temetési költsége.

A negyvennyolcas honvédeket, akik vagyontalanul halnak el, ezentúl közköltségen fogják eltemetni. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter körrendeletét adott ki, amelyben a vagyontalanul elhalt 1848— 9-es honvédeknek tisztességes eltemettetésükre vonatkozólag ad utasítást valamennyi községnek. A törvény értelmében — mondja a rendelet — a szegényeket és közsegélyre szorultakat a község köteles eltemetni. Ebből folyólag a vagyontalanul elhalt honvédeknek tisztességes eltemettetését az illető községek tartsák szigorú kötelességüknek. Ameny- nyiben pedig erre valamelyik város képtelen lenne, azon esetre a miniszterelnök a a maga részéről intézkedett, hogy a vagyon nélkül elhunyt honvédek eltemette- tési költségeit, jövőre az illető községnek esetről-esetre kiutalványozza.

— A jegyzői internátus alakuló gyűlése.

A dunántúli községi és körjegyzők fiúnevelő intézetének Győrött leendő felállítása tárgyában Győrött a vármegye székházának nagytermében e hó 31-én lesz az alakuló gyűlés. Azon jegyzők, akik az alakuló gyűlésen résztvenni óhajtanak, szándékukat legkésőbb e hó 25-ig közöljék saját megyéjük egyleti elnökével.

— Vasarnap a postán. A postások eddig évenként csak 5-ször ünnepeltek igazán. Karácsony, Husvét és Pünkösd első ün- nepjein, Űrnapján, és Szent István napján. A m. kir. posta elnök igazgatója rendeleté alapján ezután az öszes Gergely-nap- tári ünnepeken és vasárnapokon reggel 8 — 11-ig tartatnak hivatalos órát, a ko- csipósta egyszer, a levélhordók pedig kétszer kézbesítenek!

Nemzetközi talajmivelő gépverseny Mezőhegyesen. A nemzetközi talajmivelő gépverseny augusztus hónap 9-től 22-ig a mezőhegyesi állami ménesbirtok gazdaságában fog lefolyni. A gőzgépes szántógépekkel augusztus 9-én, a robbanó motorosszántógépekkel pedig augusztus 16-án kezdődik a verseny. A nyilvános bemutatások augusztus 20. és 22-én lesznek, mig az összzsűrí K. Jónás Ödön műegyetemi tanár elnöklésével 21-éri tartja záró ülését, melyen a dijak odaítélése felett véglegesen dönt. A rendezőbizottság, különösen pedig Jeszenszky Pál az 0. M. G. E. ügyvezető titkára, ifj. Sporzon Pál gazd. akadémiai tanár és Karkoványi Ákos minden lehetőt elkövetnek a siker érdekében. A versenyre számos bel- és külföldi gyáros jelentette be részvételét, a jelentkezések azonban még folynak.

és „Henneberg“m selyem 1 K 35 f- tól feljebb, bér* mentve és vám- __ mentesen Minta postafordultával.

Seiden fabrikt. ttemieberg in Zürich. (1)

PELE-MELE.

A tánc és az egészség.

Alig van nép a föld kerekén, amely a táncot ne ösmerné és ne kultiválás. Ha nem is épen testedző kedvtelésként, hanem

inkább mint a vallás kultuszának keretébe illesztett emberi szokás, ősidők óta népszerű szórakozása volt az emberiség túlnyomó részének. Am a vallási szokások és szertartások keretében méltóságteljes régibb formái mellett, inkább csak szimbolikus jelentőséggel birt, s igy a táncot kisérő zene is, ehhez szabottan eltért a mai tánczene gyorsabb tempóitól, avagy túlságos világias jellegétől. Közép- és Ke- let-Azsia, India, Afrika, Polynézia és Dél- amerika több népénél ma is vallási vagy legfeljebb harciszimbolumok jelentőségével bir a tánc. A történeti korból a táncot, mint világi kedvtelést, a Szentirás könyveiből ösmerjük elsőbben. Heródes király leányának Heródiásnak buja, érzéki tánca az első, amely világi jellegű táncként szerepel. Ehhez hasonló impulzusból ered a vad India bajadérjainak hastánca is. Egyiptom, Athén és Róma magas kultúrája, ugyancsak a hinduk tánca révén kezdte megösmerni a táncot azóta, hogy Nagy Sándor, világhódító útjaiban Indiába is elvetődött. Az érzékiesen buja női tánc aztán a középkorban is megtartotta ebbeli jellegét és uralmát világszerte, mígnem aztán a mindenféle kultúrákban vezető szerepet betöltő franciák, a táncot egyben testedző kedvteléssé is avatták. Persze addig is, mig Franciaország egykét száz évvel ezelőtt a testedzőén egészséges és emellett egyben szórakoztató táncnak, külön kultúrát teremtett volna, a táncoló párok, földünk valamennyi népénél rendszerint egy nembeli egyének voltak s csupán a női kultuszt, a mai magaslatra emelő udvarias francia nép volt megint az, amety a táncot testedző, egészséges s a testmozdulatokat szépítő, töké- letesbitő tulajdonságai mellett, egyben a szerelmes párok, részben tisztes, részben pedig nem épen illedelmes kedvtelésévé avatta.

A tánc őstörténeti múltja tehát úgyszólván egyidejű az emberiség kultúrájával. Viszont aztán a táncról, mint higiénikus elbírálás alá vonható kedvtelésről, már csak korunk utóbbi évtizedei óta esik szó.

Tagadhatatlan, hogy az illő korlátok között űzött tánckedvtelés, a testmozgás révén, a tornászattal párhuzamos, egészséges sportkedvtelésnek minősíthető. Különösen a női nem, amely a tánc kedvtelésének, kevésbbé_ szilaj, formákban is hó- dolgathat tisztes és rendes formák közé betartott táncával, csak egészséges testmozgást végez. A női nemnek a tánc tehát mindenkép javára válik már csak azért is, mivel a nő a tánctermen kívül, aránylag kevesebb testmozgást végez a férfiúnál; tornagyakorlatokban is kevesebb része van, s igy a táncmozgás révén, akárhányszor a szervezetre mindenkép csak előnyösen ható testmozgást végezhet.

A tánc, ha nem fajul őrületes szupé- csárdás-félévé, olyanná, aminőt oly találóan tudott örökifjú művészünk, Náday Ferenc a „Bálkirálynő“-ben karrikirozni, magában mindenkép ajánlatos, egészséges, testgyakorló kedvtelésként szerepelhet. Magában a táncban tehát alig rejlik veszedelem. Viszont aztán a tánchelyiségek, a legtöbb esetben a különböző betegségek csiráinak valóságos fészkei, melegágyai.

A tánctermeket látogató közönséget a terem túlzsúfoltsága mellett, állandó veszedelmek fenyegetik. A tánctermek fülledt, néhol túlfűtött, épen nem rosszul, vagy tulerősen is szellőztetett helyiségei a néha épen nem mértékletes tempókban tovakeringő csárdásozó, bosztonozó, mat- chihező párok egészségét a rósz szellőztetésen kívül több oldalú veszedelemmel is fenyegethetik. Táncközben a test, fokozottabb izzadás mellett, gyorsabb anyagcserét is végez. Főként a mai divat tul- szükre szabott női ruhái, a fokozottabb izzadás befogadására, épen nincsenek kelMtssaline - ■

Radium - Wü

Louisine - VJGIjfU Taflet - ---- 1 -