Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 57. szám

1909. Julius 18

ESZTERGOM és VIDÉKE.

3

Színház.

A modernség jelszava alatt egy két-éve /forradalom indult meg egész Európában. /Ez a forradalom minden ócska kulisszát, xtradíciót, szokást lesöpört a színpadokról s mintha most már azok a deszkák Kezdenének tényleg világot jelenteni. Az átalakulást nálunk is a kis Thalia társaság kezdte meg, sárbatiporva a múlt jelszavait : kothurnus, tradíció, szépség, sti- uus és ezek helyett sokkal valószínűbb selszavakat hangoztatott: igazság, egysze- i'j-űség, természetesség 1

Örömmel konstatálhatjuk, hogy ez az -liiramlat Mezei társulatában is megmozgatta .1 festett vászonfalakat. Ezek a színészek és lerázták magukról ezt a régi konzervált tragikai stílust, amelyet a latin Sene- ibától vettek át a francia tragédia meste- iserei. Pedig tudniok kellett volna, hogy eöeneca volt a legnagyobb rethorikus, jrnert az ő honfitársai nem tragikus illu- biiiókat, hanem véres valóságot és cirkusz- Ateli tragédiákat kerestek a színpadon. oSornielle és Racine iskolája a görög drá- snák szabályain épült, de sohasem helyeznék vissza Soph old est és Euripides! saját Sinilieujébe. Ez a színpad nem volt iiSzinpad, csak pódium, amelyen szótagon- niint betanult jambusokat deklamáltak. A uszinész pedig szobor, sőt magánszobor Idolt, mert folyton monologizált és a má- Lcbdik személy7 csak azért volt mellette, jojogy oka legyen a hősnek beszélni. Arc- súték nem volt, Corneille csak a dikcióval horődött. Ezek a színészek szavalómasi- /IMkj: voltak. Akkor csak az öblös, vagy isísengőhangú, daliás alakok lehettek színészek.

A De jött egy kicsi ember, aki az os ro- jnindum, az öblös hang, a nagy orgánum /Islyett egy rekedt, fátyolos, vékony hantot hozott, de aki az érzés igazságait hlirtotta szem előtt. És ő volt a világ első nggnagyobb színésze. Ő, a modern törek- aaések alapja. Tanuk rá Lichtenberg, Sturz, vcoverre, finom eszű, pedáns megfigyelők, ruogy még az emberi termet középmérté- nsn is jóval alul volt. Ez a kicsi ember xz.vazrick volt.

;3 Ez a kicsi, fátyolos hangú ember ját- jjootta el legjobban eddig III. Rikáru, Laer, maamlet és Mackbeth szerepeit. Mert a [niinjátszás Garrikban jutott először föladatának magaslatára, mert először jelentkezik, mint nagyszabású lelki ábrázolás. Meghalt vele az üres deklamációvá és szinfalhasogatássá depraválódott modor.

Ezt mind el kellett mondanunk (sőt még többet is elmondanánk, ha nem járna nyakunkra kéziratért a szedő), hogy megértsük Mezeiék stílusát.

Ezen írásomban nem fogok személyekről beszélni, mert egy szereplés után nem kockáztathatok véleményt róluk, azt csak művészi lelkiismeret híján levő filléres orgánumok tehetik. (Hogy aztán néha nagyot ütnek botjukkal a kritika fejére . . elkeseredésükben mi telhetik tőlük?) Most csak örömmel akarom leszögezni azt a tényt, hogy Mezeiék megértették Gar- rickot, mert csaknem minden színészüknek programmja az, ami Ifflandé volt: emberábrázolás. Mezeiék is igyekszenek megtörni a színi fizikumról szóló babonát, mely oly gyakran föltámad Náluk már nem a testi szépség, hősies, deli termet, erős, csengő hang a színjátszás postulatumai, hanem a realizmusból és naturalizmusból kiolvasztott klasszikái stilus.

Ők már művészetüknek teljesen birtokában vannak és ízlésük annyira destillá- lódott, lelkivé vált, hogy a detail-hiányo- kat elnézhetjük érte. Ők tudják már, hogy az a stilus, ami Párison, Veimaron és Wienen keresztül Keszler et consortes kritikáin át hozzánk eljutott, az humbug, hazugság, póz és páthosz, üres szópuffogtatás, theatralizmus, hókuszpókuszság és handabandázás. Ebben a kis deszkabódéban — amelyről azonban egy hónap előtt még álmodni sem mertünk — az életnek és embernek legkomprimáltabb, legabtraktabb, legleszűrtebb ábrázolását látjuk és egy művész sem vergődik a hazug és elavult konvenciók bilincsei között. És ennél dicsárőbbet nem írhatunk Mezeiéiről.

A többi számunkban majd rátérünk a társulat tagjainak bemutatására és Ígérjük, hogy a vidéki újságokban szokatlan komolysággal fogjuk művészi erényeiket és hibáikat is demonstrálni.

Hesperus.

ti ÍREK.

,ő, soha semmi által meg nem zavart rnszményi egyetértés.

i33Érezzék magukat otthon kis falunkban. ü z Isten hozta Nagyságtokat.“ sAAz uj földesúr beköszöntője igaz, őszinte íeloleg volt s ha szabad a jelekből jó- pn.lni, Ullmann igazi atyja s neje védan- filßala lesz Bélának. És meg is érdemli .filla. A bélai nép igaz, őszinte nép. Ne- rrsszen melegszik, fel, de akit megszeret, :

b :t azután szivének egész melegével veszi .fijnrül. A jó szóra hajlik, de az erőszak- n >k nem enged. Szerzett ősi jogaira fél- mo.eny, de a házi tűzhely melegét szive- n n megosztja azzal, aki hozzá jó sziv- 3>I közeledik. Tiszteli más jogait, de soha fi rm felejtkezik meg arról, hogy az ő r Hi Török András jobbágyai voltak. El- fijjja tűrni a méltatlanságot is, de né- nn, hangtalanul, mintegy jelezve, hogy ßriivihart szélcsend szokta felváltani. Val- i scos nép, megnyugszik az Isten akaratá- b pb de sohasem felejtkezik meg arról, ) y;;y ő is ember, neki is vannak nem- ?I dk kötelességei, de jogai is, amelyek- 3Ü t tiszteletben tartása felett őrködik, de srn ' másoktól is megköveteli. Szóval; igaz, <nén, őszinte magyar nép, mely tudja őri hogy a boldogság, nyugodt rnegelé- ; sáés csak a becsület mellett tanyáz. 9sswzzel a néppel együtt igen, de külön j9rí ' nem lehet.

Lévai Sándor.

Színházi műsor.

Vasárnap : Délután gyermek és népelőadásul

„A vén bakancsos és fia a huszár"

eredeti népszínmű. — Este: „A drótostót4 Lehár Ferenc legnépszerűbb operetteje lesz a műsoron elsőrendű szereposztással: Fehér Olga, Komáromy Gizi, Szántó F., Szalma S., Tihanyi V., Czakó V. a hatásos operette főszereplői.

Hétfőn: Újdonság, itt először, „A kék egér"

bohózat Engel és Horstól. A legmulatságosabb bohózatok közül való, melyben az ötletes és szellemes jelenetek egymást kergetik Á Szabó Imre, Székely Ilona, Föl- dessy V.. Tihanyi V., Árkossy V., Vihary L., Szántó János a vidám bohózat főszereplői.

Kedden : „A koldusdiák4 Millöcker Kárpíy

régi jó operettejét eleveníti fel a társulat Fehér Olga, Komáromy Gizi, Árkossy V., Szántó J, Szalma S , Tihanyi V. és Füredy Ilonkával a jelentős főszerepekben.

Szerdán : Újdonság, itt először. „A bálványok bolondja4 dr. Kuncz Jenő eredeti szenzációs színműve kerül bemutatóra a címszerepben Ladányi Imrével.

Csütörtökön: •■Bőregér4 Strausz János örökszép operetteje.

Pénteken: Újdonság. VA kivándorló“. Herczeg Ferencnek a Vígszínházban óriási sikert aratott eredeti színműve.

Szombaton: Újdonság. „A Csókkirály“ regényes operetteje, mely eddig Budapesten több mint 100 szór ment.

— A hercegprímás állapota. Mint értesülünk, az újságokat bejárt aggasztó hírek Ő Eminenciája állapotáról, nem felelnek meg teljesen a valóságnak. A hercegprímás egészsége nagyon javul s orvosai reményük, hogy az agg főpap rövid időn belül felépül.

— Kinevezés. Főispánunk dr. Szilárd Béla szolgabiró, tb. főbírót helyettes I. osztályú aljegyzővé nevezte ki és az I. o. aljegyzői. teendők vitelével megbízta.

— Halászlé-estély. Szombaton tartották Kovácsiban az első halászlé-estélyt, mely szépen sikerült. A propeller igazgatósága ezen alkalomhoz kedvezményes jegyeket ad, melyek minden szombaton a 4 ó. 40 perces menetnél érvényesek és csak 40 fillérbe kerülnek I. oszt. tour-retour. Ezek- után remélhetjük, hogy Kovácspatak hangos lesz különösen szombat délutánokon.

— Melyik gyógytár lesz ma nyitva?

Kerschbaummayer Károly Kossuth Lajos utcai gyógy tára, mig a többi d. u. 2 órától zárva lesz.

— A hadapródok búcsuestélye. Mint

múlt számunkban jelentettük, a budapesti cs. és kir. hadapródiskola növendékei pénteken este széles és ötletes prog- rammú bucsúestélyt tartottak, melynek lefolyása a következő volt. Az ünnepély fél kilenckor kezdődött a felső szigeten. Agyulövések bömbölése . rázta meg az álmodó gesztenyefák koronáit és a rakéta-állványról violás tiizkigyók siklottak a sötétkék plaine-airbe. Mintha valami föltámadt mitosz-isten nyakon vágta volna a földet: fekete szeme ezerszinü csillagokat szórt a zenitre. Tüzrózsák bontották ki lángszirmaikat, aztán elhervadva hullottak a Duna ezüstös fodrai közé. Majd a pots á fen-ek csodái rázták meg a több ezerre menő figyelők lelkét s utána humoros rakéták tűz viccei sziporkáztak a Vértesek egének álmodó azúrján. Aztán kifehérlett a sötétből az öreg-templom piramidális tornya és egy óriási szélmalom sugárkerekei forogtak körülötte s az éji sötétből az árnyak rá- rátapostak az óriás küllőkre, mintha csak Don Kihote ugratott volna neki a vén Rozinanton. Az égrepattant csillagok sistergésében és durrogásában a szférák zenéjét hallottuk. Seherezade fantáziáját túlhaladó tüzcsóvák születtek a menybolton. Mintha csak a hires londoni Krystallpalota irta volna tűzbetükkel az égre feledhetetlen álmait. Egy teljes órán át gyönyörködtünk a pompás tűzijátékban, mely főleg az ösz- szetételekben, csoportosításban és színezésben volt mesteri. Végül a színes bengáltüzek föllobbanása mellett lampio- nos diszmenetben kígyózott végig a szigeti utón a Magyar Királyig, a fehér lánysereget kisérve az apródok légiója. Ott aztán kezdetét vette a tánc, amelynek oly nehezen szakadt vége, mint egy szép álomnak. Bizonyos, hogy az esztergomi lányok emlékében sokáig élni fog ez a rococo-stilü mulatság. Meg kell jegyeznünk még, hogy a tűzijáték Saághy Vilmos főhadnagy, akadémiai tanár műve és saját készítése volt, ezt a sok szépséget tehát neki köszönhetjük, aki nagy pirotechnikai tudással és igazán nagy fáradsággal egymaga rendezte a kápráztatóan gyönyörködtető tűzijátékot. Az apródok kellemes emlékekkel hagyták el másnap városunkat.

— Gyászrovat- Mint értesülünk dr. Körösi László, lapunk alapitója és első szerkesztőjének apósa, Kendól József meghalt a sopron-megyei Közép-pulya községben váratlan halállal. A hetvennégy éves érdemes öreget az egész község, valamint hat felnőtt gyermeke s nagy számú rokonsága megható gyásszal kisérte utolsó útjára. Lapunk egykori szerkesztőjének és kedvelt munkatársunknak mi is szivünkből kondoleálunk.

— Jegyzőválasztás Dorogon, id. Benedek József dorogi körjegyző nyugdíjba

vonulása folytán az üresedésben levő körjegyzői állásra a választás folyó hó 28-án fog megejtetni, melyre előreláthatólag ifj. Benedek József lesz egyhangúlag megválasztva, ki már ottani működésével erre kiváló érdemeket szerzett.

— A Duna áradása. A múlt heti áradást most egy nagyobb mérvű, veszedelmesebb áradás követi. Már a párkányi rétekre rászorította Garam a vizét, sőt szombaton reggelre, már a kertekbe is betolakodott. Szigetünket is tragédiával fenyegeti a vén Duna. Pedig, ha egyszer elnyeli, fidonc, csúnya metamorfózust fog vele elkövetni. Hogyan fog az a kulturterep kikerülni a Duna gyomrából, arról már nem egy példát statuált. Még nincs késő, tegyük meg az intézkedéseket, mert lapunk zártáig sem érkezik apadást jelentő hir.

— Halálozás. Vettük az alábbi gyász- jelentést : „Özv. Spanraft Tivadarné szül. Gink Lujza, úgy a saját, valamint a többi rokonok nevében is fájdalomtól telt szívvel tudatja szeretett sógorának, Kabitsek János úrnak, a „Hungária“ budapesti könyvnyomda részv.-társaság 40 éven át volt faktorának, életének 62-ik évében a halotti szentségek ájtatos felvétele után f. hó 15-én történt gyászos elhuny tát. A boldogultnak hült teteme folyó hó 17-én délután 3 órakor fog a belvárosi temető kápolnából az ugyanottani temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat folyó hó 17-én, d. e. 10 órakor fog a belvárosi plebáni templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1909. julius 15. Áldás és béke lengjen porai felett.“

— A városok hitelintézete és a kormány. A pénzügyminiszter és a belügyminiszter már állást foglalt a városok részéről tervezett pénzintézetre vonatkozóan. E pénzintézet tudvalévőén a városok országos kongresszusának határozatai alapján a városok hiteligényeinek olcsó kamatú kölcsönök által való kielégítését célozza. A legnagyobb városok már csatlakoztak a mozgalomhoz s a tiz milliónyi részvénytőke legnagyobb részét a városok jegyezték is. A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőén kimondotta, hogy az intézet igazgatóságában és a felügyelő bizottságban csak az érdekelt városok tanácsosai és polgármesterei foglalhatnak helyet. A belügyminisztérium részéről a részvények jegyzését Hartl Sándor miniszteri tanácsos ellenőrzi. A pénzintézet megalakításában csak azok a városok vehetnek részt, amelyek a szükséges vagyonnal és jövedelemmel bírnak. Az uj pénzintézet fölött az ellenőrzést a pénzügyminiszter fogja gyakorolni.

~ A városok pótadója. Az egyenlőtlen adóteher elhelyezkedésének és a városi pótadóztatás rendezetlenségének szomorú képét adják az alábbi adatok, 10—20 százalékig Debrecen; 21—30-ig Kecskemét és Temesvár; 31—40-ig Budapest, Pozsony és Szabadka; 41—50-ig Kassa, Szeged, Zombor; 51—60-ig Nagyvárad, Pécs ; 61—70-ig Marosvásárhely, Szatmárnémeti, Újvidék és Miskolc; 71—80-ig Arad, Baja, Győr, Komárom, Selmecbánya, Sopron, Székesfehérvár és Versec ; 99-ig Pancsova ; 105 százalék Eger; 110 százalék pedig Makón ; Esztergom a 100-on felül tart. A városok között a legnagyobb rekordot Szolnok éri, ahol a pótadó 28 év alatt 30%-ról 229% ra emelkedett.

— A hajózási díjtételek felemelése. A

hajózási vállalatok elhatározták, hogy a gabonaszállítási díjtételt 2 fillérről felemelik 4 fillérre.

— Az őszi vaggonhiány. Az ősszel várható tömeges árú és terményszálütások, továbbá a folyamatban levő államvasuti nagy beruházási munkálatokhoz szükséges anyagoknak állandóan nagy tömegekben való szállítása a vasutak teljesítő képességét előreláthatólag oly mértékben