Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 53. szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1909. julius 4.

A szegényeknek azt a legnagyobb osztályát pedig, amely a gyermekek és a kórházi ápolásra szoruló betegek közé nem tartozó többi szegényeket öleli fel, törvényeink jóformán meg sem említik, mert hiszen azok az intézkedések, amelyeknek egy mellékesen közbeszurt törvény- szakasz alapján a szegények legtöbbje javára már sok-sok év előtt meg kellett volna születniük, ma uiég csirájukban sem léteznek és még affölött sem vagyunk tisztában, hogy ebben az országban tulajdonképen ki is tartja kötelességének, hogy ezeket az intézkedéseket megtegye és a hézagot kitöltse.

Mindazok a mulasztások a magánjótékonyságra is kárhozatos hatással voltak. A köz segélyezés rendezetlenségével párhuzamosan a magánjótékonyság is olyan irányban fejlődött, hogy jótékonyságnak majdnem nem is nevezhető. Alig akad ország, amelyben a magánjótékonyság a szegényeket annyira lealacsonyító formában nyilatkoznék meg, mint minálunk. A megállapított napra összecsöditett alamizsna kéregetők kellemetlen és úgy a kéregetőre, mint a szemlélőre kínos csoportjai a nagy dobra vert öltöztetések, a tüdőbetegek részére kolduló gyermekek mindmegannyi fattyúhajtásai, a magyar szegényügynek.

És mit mondjunk még az ugyancsak magyar különlegességként említhető szegényügyi „irnok-referen- sekről.“ Hazánkban, még pedig nemcsak a vidéken, hanem a főváros kereteiben is a legjobb esetekben dijnokokra bízzák a szegényügy ellátását. Ezek az alsórangú hivatalnokok „gondozzák“ a szegényeket, sőt ők hozzák meg vitás ügyekben rendszerint a jogerős Ítéletet is, mert hiszen hazánkban még nem igen volt eset arra, hogy szegényügy az első fórumtól feljebb került volna.

Az irkutszki kormányzósághoz tartozó búrjétek még jórészt buddhisták, tatárköpenyt, hegyes sapkát és bőrcsizmát viselnek. Ruházatukat az asszonyok varrják. Kétszázezer burjét lakik Szibériában, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozva.

Az altai-vidéken tartózkodó mohamedán vallásu telentok száma húszezer. Az altai kalmükök valamikor Szibéria első állattenyésztői voltak. Ma már a pusztuló ősfajok közé tartoznak.

Akmolinszk és Szemipalatinszk kerületeiben laknak a kirgizek, akik a tél kivételével folytonosan barangolnak nagy csordáikkal. Tél idején délre vonuinak, ahol szorgalmasan foglalkoznak kézimunkákkal. Valamennyi szibériai törzs közt a kirgiz a legnépesebb és legtevékenyebb.

A fölsorolt nagyobb népfajokon kivül még számos kisebb törzs is elszóródott a nagy világrészterületen. Ezek közé tartozik a jukagir, a csukcs, a kamcsadal, a gálya törzsek, akik keletről koreaiakkal és chinaiakkal elegyedtek, nyugatra találhatók a szártok és üzbégek a Turkesztán hegyvidékein. A bányákban foglalkozó rabok a szibériai lakosság legszomorubb telepesei, éppen azért nem szívesen foglalkozunk velük.

*

* *

A szibériai rabság gyötrelmei még megmaradtak, de a szibériai vasút ma már

Ezek az állapotok valóban tarthatatlanok. Ahol az állam még azzal sem törődik, hogy polgárai az ínségtől és nyomortól megóvassa- nak, ott javító hatásokról, ideális javak megmentéséről beszélni, valóban túlzás volna

A szegényügy Magyarországon teljesen parlagon hever, se szabályozó rendelet, sem pedig az égető kérdéssel foglalkozó irodalom nincsen, százezrek sorsa, temérdek ártatlan egzisztenciának elpusztulása nyomja az állam lelkiismeretét. És mégis minden csöndes.

Forbáth Tivadar dr.

A játszótér jelentősége.

(Folyt, és vége.)

Hazánkból, sajnos, csak fölemlitésképen taiálunk egy adatot, tudniillik hogy köz- oktatásügyi .miniszterünk 1889.-ben felszólította a közegészségügyi tanácsot, tegyen előterjesztést az ifjúság testi nevelésének reformja tárgyában, s hogy az erre vonatkozó tanulmányok eredményét Dollinger és Suppan idevágó érdekes művében megtalálhatjuk.

De hogyan is kivánhatnók vagy remél- hetnők, hogy Mosso könyvében, melyet az 1893-ban irt, Magyarországról többet találunk felemlítve ?

Igaz, hogy közoktatásügyi kormányunk azóta erre vonatkozólag sok üdvös intézkedést tett, de a szűkmarkú állami költségvetés a testedző gyakorlatok és játékok meghonosításának alapfeltételéről, a játszótérről való gondoskodást, miként Franciaországban, Itáliában és másutt, itt is a municipiumokra, az iskolafentartó városokra és felekezetekre utalta át.

1889 óta sok történt ugyan e téren nálunk is, de nem mind az, aminek történnie kellett volna. Ennek oka pedig az, hogy nálunk modern, például nevelésügyi eszmék nem bírják az embereket, de még az illetékes egyéneket sem nemes ver- senygésre, üdvös együtt működésre ösztökélni ; a kormány pedig a magyarságnak Magyarországon való védelme és megszilárdítása érdekében oly anyagi áldozatokat kíván az országtól közoktatásaz egész művelt világ ajándéka. Ez a hatalmas vasút lehetségessé teszi Ázsia nagyrészének könyebb áttekintését. Összekapcsolnak tehát minket is ősi rokonainkkal.

Lehetséges, hogy a mi újabb magyar philologusaink és tanáraink, akik eddig csak száraz egyetemi finn előadásokból és íróasztalokról szedegették az ázsiai rokonságra vonatkozó adatokat, nemsokára személyesen fognak érintkezni a testvér osztyák és vogul népekkel. Akkor azután az újabb tanári nemzedékben és a felsőbb irodalmi tanításban a finn-ugor rokonság homályos elmélete világos tapasztalati és gyakorlati tudománnyá fog átalakulni.

Majd három esztendeig foglalkoztunk Budenz száraz előadásai közben a finn nyelv sajátszerűségével. De nem is igazodtunk el a finn-ugorság biztos ismereteiben. Akkor még elméletben sem utaztunk az ázsiai rokontörzsek látogatására.

Az európai philologusok azonban ma már teljesen tájékoztatják egyetemi hallgatóikat, az ősmagyar és a rokon ugor nyelvek szülőföldjéről. Tudományuk tehát uj korszakot jelent nekünk is, mert nem holt lithographált nyelvészeti jegyzetekkel terhelnek, hanem az eleven források tiszta vizéből merített tanítással hódítanak.

Dr. Körösi László.

ügyi téren, hogy nem gyakorolhat kellő pressziót az iskolafenntartókra, nem követelhet tőlük nyomatékkai anyagi hozzájárulást oly újítások megvalósításához, melyek a nálunk előtérben álló oktatás körén kivül esnek.

Nálunk a testnevelés ügye jó részt a társadalom helyes érzékétől, áldozatkészségétől függ. Ez a körülmény azonban sajnos — nincs az ügy hasznára.

Magyar ember akár magán ember, akár közigazgatási közeg, nem szereti a betűt. Ha politika és tárcacikk nem volna a világon, még hírlapot se olvasna. Az, akire a közügyek igazgatása van bízva, sokat tett, ha a szorosan vett'hatáskörét szabályozó törvényt és kormányrendeleteket esetenkint forgatja. Nálunk a legtöbb ember megvan elégedve istenadta eszével, szerelmes belé, annyira, hogy rendesen még túl is becsüli és féltékenyen óvja meg azt a mások eszméitől. A legtöbb köz- tisztviselő e mellett gondolkodni rest, ügyei sablonos elintézésén túl nem terjeszkedik. S igy boiotiai flegmával elmerül a tudatlanságban, mint Petőfi magyar nemese. Mit ért az ifjúság testi nevelése jelentőségéhez, amelyről sejtelme sincs?

Hazánk legtöbb iskolájánál a játszótér létesítése azért maradt mindeddig csak jámbor óhaj, mert a hivatalos és nem hivatalos tényezők, melyektől ez függ, tudatlanságukban és gőgös elkapatottsá- gukban csak káprázatnak és képzelődésnek tartják azt, amit ismeretek hiányában és műveltségük fogyatékos volta mellett megérteni nem tudnak. Sokszor pedig ez annak is oka, hogy az irányt jelölő tanács sem fér hozzájuk.

Ez a legfőbb oka annak, hogy hazánkban az ifjúság testi nevelésének még nem lehetett azt a szerepet betölteni, amely azt megilleti gyermekeink testi és lelki fejlesztésében.

Játszás közben a légzés fokozottabb és gyorsabb. A tüdő sejtjei jobban tágulnak és orron szájon fogadják be a levegőt. Ezért annak a levegőnek, melyet az a játékban felhevült ifjú tüdő magába szív, lehetőleg tisztának pormentesnek kell lennie. Arról a talajról, melyet a futó és ugráló ifjak sarka porlaszt, nem szabad abba a tüdőbe semmi olyannak jutnia, ami annak árthat; ott nem szabad bom- lékony, rothadó anyagnak lennie !

Karifiáth Márius dr.

HÍREK.

— V. Ferdinand magyar király emlékezete. V. Ferdinand magyar király halálának évfordulója alkalmából, a budavári koronázó Mátyás templomban hivatalos gyászistentisztelet volt, melyet dr. Walter Gyula c. püspök, a budapesti központi papnevelő intézet kormányzója tartott.

— Halmai bankett- a tanító testület tegnap este 8 órakor Halmai János nyu- galombavonuló igazgató tanító tiszteletére a Magyar Királyban ünnepi vacsorát rendezett. Ismertetését jövő számunkban adjuk.

— Uj Ügyvéd- Dr. Pártos Vilmos ügyvéd, Párkányban irodát nyitott.

— Változások a bencés rendnél Esztergomból Kőszegre helyeztetett át Egler Dózsa, mig Esztergomba Csapó Antonin.

— Melyik gyógytár van ma nyitva?

Zsiga Zsigmond városi gyógyfára, mig

a többi délután 2 órától zárva lesz.

— Üzletmegnyitás. Az Ürge-féle vaskereskedő üzletet, mely csőd folytán bezá ratott, a csődbíróság határozata folytán egy heti időtartamra megnyitják a napokban. Miként értesülünk, az üzleti árúk a rendes eladási áron jóval alul, becsértékben lesznek eladva.

— Uj honpolgár. Iványi Páni Márkus István, városi reáliskolánknál alkalmazott h tanár, aki származására nézve orosz alattvaló volt, tegnap délben tette le a magya honpolgári esküt.

— A nyári színkör. Mezei Béla győr színigazgató a tanács engedélye folytát már építteti a nyári színkört a Saskertben Remélhetőleg közönségünk honorálni fogj. a neves színigazgató áldozatkészségét az zal, hogy a nyár folyamán itt mű ködő, jól szervezett színtársulatot támo gatja és pártolja. Az előadásokat szómba ton kezdik meg Földes Imre új színmű vével, a „Hivatalnok urak “-kai.

— Reáliskolai beírás a helybeli köz ségi főreáliskolában a felvétel julius h< 1-től 5-ig és szeptember hó 1., 2., 3-i napján lesz. — Az I. és II. osztályba lép tanulók annyival is inkább már julius h elején jelentkezzenek felvételre, mert eze osztályok további párhuzamosítása előre láthatólag nagyobb akadályokba ütközik igy a törvényes létszámon felül jelentkez tanulók elutasitandók lesznek.

— Halálozás. Vettük az alábbi gyász jelentést: Kadon Ferencné, szül Dócz Mária leánya, Kadon Ferenc veje, Kado: Viktor és Emil unokái, úgy a maguk, vals mint az összes rokonság nevében is mél! fájdalommal tudatják, felejthetetlen jó éde anyja, illetve anyósa és nagyanyjuknál özv. Dóczy Károlyné szül. miskei Miske Nepomoknak, folyó évi julius hó 2-án reg gél 5 órakor, a halotti szentségek ájtatc felvétele után, életének 94-ik évében, vég elgyengülésben történt gyászos elhunytál A boldogultnak hült teteme folyó év juliu hó 4 én délután 5 órakor fog a belváros temető kápolnájából örök nyugalomra L. lyeztetni. Az engesztelő szent mise-áld< zat folyó év julius ho 5-én reggel fél órakor fog a belvárosi plébánia-templorr ban a Mindenhatónak bemutattatni. Es tergom, 1909. julius hó 2-án. Áldás < béke poraira !

— Önkéntesek városunkban. Az v. ha<

test mintegy 240 önkéntese csütörtökö városunkba érkezett. Az önkéntesek katonai barakkokban szállásoltattak el s két hétig fognak városunkban tartózkodu harclövészeti gyakorlatok végzése céljábo

— Kovácspatak szezonja. Ez a pár tt

vaszi-nyári hónap, mig Kovácspatak szs zonja tart, rendesen olyan szeszélyes idt járású, hogy az eső és vihar ép aklo lepi meg a kellemes üdülőhelyet, mik? legtöbb kiránduló keresné fel: vasárna és ünnepnapokon. Azonban a terméss nem szokott ad absurd egy nyomon hl ladni: valószínű, amint a nyári Met©

jelzi is, hogy az ezután következő vasa; napok szépek és kellemesek lesznek. TI hát, amitől eddig visszatartotta közönéi günket a rossz időjárás, most kifogja pj tolni. így előre jelenthetjük már, hoc csavargőzösünk még köznapokon se; fog a segéd hajó nélkül Kovácsiba menr annyi lesz a vendég. Ennek annál jobbd örülünk, mert személyesen meggyőződi tűi arról, hogy a kovácspataki bérlők szóik sagukkal és eleganciájukkal mindent követnek, hogy kellemesebbé tegyék a szórakozást.- Hivatalos órák a muukasbiztosg

pénztárban.A munkásbiztositó pénztár vatalos órái julius és augusztus hónapoc ban a hétköznapokon reggel 8 tol d.

2 óráig, vasár és ünnepnapokon pedig £ e. 9 — 1 1 óráig tartatnak.

— Uj községi orvosi állás. Farnad kó> ségben új községi orvosi állás szervezs: tett, évi 1000 korona állami fizetés ; járulékaiból álló javadalmazással. Az lásra pályázók folyamodványaikat f. t 20-ig kötelesek beadni.

— A muzslai kir. járásbíróság e

elején Párkányba költözött át az új lotába, hol a tárgyalások 7-étől vese kezdetüket.

— Központi választmányi ülés. a v

megye központi választmánya f ho 00 d. e. 10 órakor, a megyeház nagy term ben ülést tart. Tárgya: az országgyűó