Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 52. szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1909. julius 1.

énekelték el, melynek végeztével, az ünnepeltet a közönség lelkesen megéljenezte és őt számosán melegen üdvözölték.

A tanitó testület kedves ajándékkal lepte meg Halmait, egy ezüst írókészletet és egy művészies kötésű albumot adván át neki, mely utóbbi az ünnepség programmját, a kollégái és tanítványok csoportképét és aláirását foglalja magában.

A játszótér jelentősége.

Mosso Angelo torinói egyetemi tanár La educazione fizikali dali’ adolescenza — az ifjúság testi nevelése — című könyve került nem rég a kezembe.

Sajnos, hogy Mosso remek művét ez- idő szerint még nem olvashatjuk magyar nyelven, különben a legbuzgóbban ajánlanám azt nem csak tanférfiuinknak, hanem minden szülőnek és gyermek-barátnak, főleg az iskolafenntartó városok polgármestereinek.

A könyvnek XI. fejezete van. Az I. fejezet történelmi tartalmú : a II. a modern angol neveléssel, a ILI. az egyetemeken divó testi neveléssel foglalkozik; a IV. tárgyalja Anglia és a kontinens kollégiumait és hogy miként használják fel azokban az időt; az V. a testgyakorlás fejlődéséről értekezik. A VI. fejezet a német tornászat bírálata. A többi öt az atlétikai tornára, a katonai neveléssel és az iskolai zászlóaljakra, céllövészetre, a háti bőröndre s a menetelésre terjeszkedik ki.

Legérdekesebb és legtanulságosabb — legalább nekünk magyaroknak — az első öt fejezet.

Sóvár, majdnem irigy szemmel követi az olvasó azokat a sorokat, melyekben a tudós tanár az angol nevelési rendszert ismerteti.

Mennyi mély belátás, igaz humanizmus providencialis államférfim bölcseség, hazafias áldozatkészség, melynek egy egy tanúbizonysága ott minden egyes egyetem, kollégium és egyéb iskola ! Pedig annak az iránynak az alapját, melyben az ifjúságot ott nevelik és oktatják, nem a modern irányeszmék vetették meg, az évszázados. Ezen iránynak köszönhette és köszöni ma is Nagybritannia, az a kis szigetország, az ő világhatalmát.

Az angol iskola azon alapelvből indul ki, hogy ép lélek csak ép testben lakoz- hatik. Ez elv alapján oly lényegesnek tud— De kedves öcsém, majd meglátod, hogy változik az élet! Ketten, hárman, négyen lesztek és igy tovább. Akkor pedig több kell !

— De hallgasson meg édes bátyám ! . .

— Oh, tudom én, mit akarsz mondani ! Én is úgy gondolkoztam, mikor fiatal, tapasztalatlan legényecske voltam. Én is rövidlátó voltam ! Hanem engemet az élet már sokra megtanított! Várj te is, amig ilyen fehér lesz a hajad, mint az enyém ! Akkor majd, ne félj, .másképen látsz. Ne felejtsd el, hogy te most még a tavaszban vagy s a tavaszi buja, lombos világban szűkebb ám a látkör, mint tél felé, mikor a lombok meggyérültek és sok minden elpusztult, ami addig a kilátásunkat korlátozta ! Gondold el csak, hogy az erdőben tavasszal milyen rövid a látásunk; ellenben mennyire ellátunk benne öszzel, mikor immár sok szárazlevél lehullt!

— De én nem erről akarok . . .

— Te erről még ne is akarj beszélni, ked vés öcsém ! Bolondság volna neked most még ilyesmikkel foglalkozni ! Aki fiatal, az ne aggályoskodjék, hanem élje vígan az életét!

Szerettem volna Domonkos bácsit fel- apritani! Annyira bántott, hogy sehogy sem enged szóhoz jutnom ! Magamról

ják a testi nevelést, hogy az ott, a szellemi neveléssel egyenjogú.

Az angolok már régen, hogy banális kifejezéssel éljek, majdnem ösztönszerüleg sütötték ki, hogy a testi nevelésben a testgyakorló játék jelentősége jóval nagyobb, mint a szertornázásé s az atlétikai gyakorlatoké. Tudták már száz évnek előtte is, hogy a játék a fejlődő szervezet erősbitésére, edzésére a jellem helyes fejlesztésére s az ifjú erkölcseire mily üdvös hatással van.

Az Angliában szerzett tapasztalatokból vonták le ember-barát tudós fiziologusok azokat az élettani elveket, amelyek szerint most más nemzeteknél a testgyakorlás, de különösen a játék üdvös fejlesztésén munkálkodnak.

Mosso néhány angol kollégium leírását adja s majdnem mindegyik ugyanazt a kedves, megkapó képet tárja elénk.

Zöld rétek és imbolygó gabna-földek között, kimagasló százados hársak- és szilfáktól árnyékolt, nagy kiterjedésű kerthez vezet utunk. A lombozat résein át Ízléses palota, az iskola körvonalai, tűnnek elő. Odébb repkénnyel borostyánnal befuttatott épület, a könyvtár látszik, amott futórózsával ékeskedő ház — az igazgató lakóháza. Tekervényes utak mentén, elszórtan tiz-tizenöt kisebb, csinos épület, melynek mindegyikében tiz, legfeljebb húsz tanuló és egy-egy tanár lakik. S e kis város épületei között, bokroktól és terebélyes fáktól szegélyezett nagy kiterjedésű, üde rétek zöldéinek, melyek az ifjúság játszóterei. Meg másutt egy terjedelmes pajtaszerü alkotmányra akad a parkban bolyongó, melynek fedele alatt a tanulók esős időben is játszhatnak.

Igaz, hogy a hires etoni, harrowi, winchesteri és több kollégiumot, melyek mind ilyenek, úgyszólván kizárólag magas állású és nagy tőkepénzü emberek fiai látogathatják csak, de az az elv, mely ezen minta kollégiumokban érvényre jutott, a kevésbbé módos családok gyermekei számára való iskolákban is, már jó ideje uralkodó elvvé vált Angliában.

Ha ezen iskolák nem is nyújthatnak növendékeiknek mindenben olyan, vagy csak hasonló előnyöket, mint a fent nevezettek, azért — ami a testi nevelést illeti — erre nem kevesebb súlyt fektetnek, mint azok.

Ahol nem lehet minden iskolának kü- lön-külön játszótere a városon kívül, por- és füstmentes helyen, ott valamennyi

egész megfeledkezve, türelmetlenül vágtam a szavába:

— Kérem szépen, én egy komoly dolgot . .. .

— Tudom kedves öcsém, hogy te egy komoly dolgot többre becsülsz száz léha dolognál! S helyesen is teszed! Lásd, mindig azt szerettem benned, hogy komoly vagy. Nem holmi léhaságokon töröd a fejedet, mint sok más fiatal ember. Nem a szoknya, hanem a komoly tanulások ! Ezt becsülöm benned.

— Jó, jó, de adjon nekem, kedves Domonkos bácsi . . .

— Óh, neked már nincs szükséged, hogy tanácsot adjak! Te már, látom, úgyis jó utón vagy ! Téged nem féltelek !

Végre is beláttam, hogy az öreggel az ítéletnapig sem jutok dűlőre ! Nem hagyja megmondanom, miért jöttem. Vettem tehát a kalapomat s elkeseredve távoztam.

Domonkos bácsi pedig kedélyesen tovább csevegve kisért ki egész a kapuig s még onnan is utánam kiabált:

— Máskor is eljöjj ám ! Ne felejtsd el, hogy itt vagyok én, akármi bajod van.

Jakab Ödön

számára közös játszótérről gondoskodnak a városi municipiumok.

Angliában minden tényező, legyen az társadalmi, vagy hatósági, belátja és ismeri a testi nevelés nagy jelentőségét, nem úgy, mint minálunk és ezért kötelességének, nemcsak emberi, de hazafi kötelességének tudja, tőle telhetői eg oda hatni, hogy a gyermek testi nevelése el ne hanyagoltassék.

Jellemző az angol nevelési rendszerre, hogy nagy fontosságot tulajdonit sok olyan dolognak, melyet minálunk figyelembe nem vesznek, vagy csak nagyon mellékesnek tartanak, viszont sok olyat semmibe sem vesz, a mi nálunk a nevelés főcéljának látszik lenni.

Ennek okaira e lap keretein belül nem lehet kiterjeszkedni, csak azt az egyet emelem ki itt, hogy addig, mig nálunk a letainerségben fullad meg a nevelési rendszer, Nagybritánniában az, a világ uralmat biztositó praktikus embereket szolgáltat a hazának. Hogy ez igy van, ezt megtanulhatjuk Mosso könyvéből is.

Mosso könyve meggyőz minket arról, hogy a testedző játéknak szociális jelentősége is van a gyermek jelleme fejlődésében. A játék arra tanítja a gyermeket, hogy közte és társai között nem szabad külömbségnek lennie. A szegény és mert el nem puhult erősebb tanuló mestere, parancsnoka lesz a gazdag szü'ejű, petyhüdt urfinak és ennek esetleg gőgje épugy elpárolog belőle, mint a nagy tudós, de képzelgő első eminensé, midőn az addig lenézett társra szorul, hogy egy jó fogásra rá tanítsa. Minden játék nak vannak szabályai, melyeket mindenkinek be kell tartania. A játék fegyelme fejleszti az ifjú elmékben a socialis érzések legnemesebbjét, az egyenlőség érzetét.

Mosso könyvéből azt is megtudjuk, hogy például Franciaországban a testi nevelésnek határozott nemze'fentartó jelentőséget tulajdonítanak! A múlt század 90-es évei elején lázas tevékenységgel fogtak hozzá ott a testgyakorlás tudományos alapon való továbbfejlesztéséhez, mert ebben is felismerték a háborúhoz edzés, egyik tényezőjét.

Nagyon érdekes a vincennesi katonai tornaintézet íeirása is, mely évente közel 50 tisztet és 900 katonát képez ki a hadseregnek megannyi jeles tornatanárrá, illetve mesterré.

Itt is, mint jelenleg minden művelt európai államban, már letértek azon útról, mely csak a karok és a törzs izmainak kizárólagos fejlesztéséhez vezetett és nagy súlyt fektetnek most már az alsó végtagok célirányos gyakoroltatására. Ezen célt azonban nem a szertornázással, hanem a szabadban való testgyakorlás s a játékkal érhetni el.

A testedző játéknak, az ifjú jellemének fejlesztésében jutott szerepe nem kicsiny- lendő. A sociális érzés s a helyes önbizalomnak az ifjú lélekben való felkeltőse mellett a testedzésnek az erkölcsi tisztaság megóvására is nagy a befolyása.

Az a gyermek, az az ifjú, aki a testi erőket fejlesztő, vidámságot keltő, a győzelem becsvágyát ébresztő játékot megkedveli, nem lesz az ifjúkor titkos bűne martalékává. És az a bágyadt tekintetű, halovány, ingerlékeny, mindig fáradt, kedv- telen fiatal egyén, ama bűn rabja, irigy szemmel nézi majd a piros orcáju, virgonc társai testi ügyességét, rugékony- ságát és e fölötti tiszta örömét. Szemébe ötlik a különbség, mely közötte és vidám társai között van és lelkiismerete rá fogja őt vezetni e különbség okára, melyről az egészségtani órákon is hal lőtt valamit. A tapasztalt orvos, tanár apai intelmei fel-fel elevenednek emlékezetében. A szégyen érzete és az a vágy, hogy társai vidámságának Ő is részese lehessen, hogy ő is sikeresen mérkőzhessen, hogy orcái újra kipirulásával bűnös volta gyanúját is elhárithassa magától, megfogja utáltatni vele undok bűnét, megfogja menteni őt.

Az ifjú, kiben a játszótér a különféle testedző játék és gyakorlat iránt kedvet keltett, később, a magasabbfoku iskolákon is, hol az iskolai fegyelem alól felszabadulva nyíltan engedhetné át magát a kicsapongásnak, meg lesz védve annak csábjaival szemben.

Ez nem elmélet, mert ez igy van. Ez nem légből kapott állítás, ezt a tapasztalat bizonyítja. Nincs talán város Európában, melyben az ifjúság különféle er- • kölcsrontó. behatásoknak annyira ki volna j téve, mint fővárosunkban, de azon ifjak: közül, akik valamely testedző egyesületi tagjai és szabad idejüket a játszótéren! töltik és nem éjjeli mulatókban pocsékolják el, nem akadnak azok áldozatra. Akii nem hiszi, győződjék meg az állítás valóságáról a testedzést űző ifjak között.

Ha a testedző gyakorlatoknak és játékoknak nem volna ennyi testi és lelkű kihatása a fejlődő ifjúságra, nem is ért— hetnők azt a nagy propagandát, melyet} az egész föld kerekségén érdekében megindítottak. De visszatérve Mossó könyvéhez, közlöm Marey, a hires francia fizo-i logus a francia kormány elé terjesztett, memorandumából azt a részt, melyet1 Mosso idéz :

„A természetes testgyakorlat (tehát nemi szertornázás) ezenfelül katonai szempont : ból is közvetlen előkészítés különleges1 alkalmazásokra.

„Sajnos, az állami költségvetés szűkv markúsága gyakran arra kényszeríti a vá-x rosokat, hogy a tanulókat szűk játszótér rekre szorítsák, ahol kötélen, póznákorr igyekeznek a természetes testgyakorlásé pótolni. Itt végeznek a fiuk és lányok nyújtó-, korlát-, trapéz gyakorlatokat ésí vezényszóra ütemszerű unalmas mozdur latokat, többnyire buzgalom és kedv nélf kül“.

„Néhány tagbaszakadt és testi ügyese ségben kiválóbb fiúnak kapóra jön ez t részvétlenség és ezek hévvel látnak hozzts a tornaleckekhez, meg is erősödnek éó nagy ügyességre tesznek szert. De ; gyöngék bujkálnak a nehezebb gyakom latok elől és semmi hasznot sem tapaszs talnak belőlük, mert semmi sem vonzza őket a tornaterembe, ami a mozgás ellen ösztönszerű ellenszenvüket leküzdené“.

„Ez állapot ellenében a középtanodálo! ban némi reakció indult meg. Kiváló fém fiúk lendültek neki, hogy a testgyakorlás, vonzóvá és hasznossá tegyék s e végeis visszaállították azt régi alakjában és visa.- szetértek a játékokhoz, melyekben az en és ügyesség egyenlően érvényesülhet egyy más mellett, melyekben a vigság és vem sengési kedv buzditólag, lelkesitőleg bír a tunyákra .is.“

Ha az iskola mellett nincs hozzá valíx alkalmas terület, keressék azt másutt — akár, ha távol is — a határban. Hetem kint néhány, a játéknak szánt összejőve', tel a szabadban, több hasznot hoz, mini a tornaterem mindennapos látogatása.

„Legnehezebb feladat lesz a növendjb kék testi fejlesztésére legcélirányosabb js[ tékok helyes megválasztása.“

— Nekünk, mondja erre Mosso, neue marad más tennivalónk, minthogy a ni® tér által kijelölt utón haladjunk.

Nem kevésbbé érdekes a svéd tornánasr szánt fejezet is, valamint Gossler porosé közoktatásügyi miniszter a játékok az it kóláknál való meghonosítása céljából 188T ben kiadott körrendeleté, melyett Mossig; egész terjedelmében, követendő példákéi©: közöl.

Figyelemre méltók Gautsch osztréi közokt. miniszter e téren üdvös intézlob dései és az a nemes törekvés, mellyy! lelkes férfiúk Itáliában a 90-es évek óó működnek közre, hogy a testedző gye,