Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 47. szám

Esztergom, 1909. XXXI. évfolyam 47. szám. Vasárnap, junius 13

Wleljelenik Vasárnap és csütörtökön.- Előfizetési árak : —

1 Egész évre . .12 kor. Negyed évre . . 3 kor.

I Fél évre ... 0 kor. Egyes szám ára 14 fillér.

Nyilttér sora 60 fillér.

Felelős szerkesztő :

DR PROKOPP GYULA.

Laptulajdonos kiadók :

Di1. Frokopp Gyula és Brenner Ferenc.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

(hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők.)

Kossuth Lajos (azelőtt Buda) utca 485. szám.-- Kéziratot nem adunk vissza. ......

S

portok.

A hírlapokban újabban oly ro- fi'at kezd mind nagyobb tért hódi- irani, amelynek régebben nyoma sem o'olt a nyilvánosság hasábjain. Ez

rovat : az ifjúsági testedző spor- I©k rovata. Van benne szó vivás- I cd 1, úszásról labdarúgásról és a Bssti tornának számos egyéb fajá- ícól. Magunkfajta régi módi embe- dék, akiket csupán a politika, vagy sz irodalom, avagy épen a színház Dfdekel közelebbről, ajkbiggyesztő ntnézéssel sildünk tova a sportok Terjedelmes rovatán. Ámde a fiatal- giágnak épen ezen akad meg a te- niintete és csillogó szeme meleg érdeklődéssel kiséri a különféle nem- isetek törekvő csapatainak mérkőző némáját. És ezt örvendetes tünetesek kell tekintenünk. Örülnünk kell íjujta, hogy ime, sikerült sok ki- hsrtésnek kitett serdülő ifjúságunk készére oly pályateret nyitni, ame- is,ren ideig-óráig lerázza az iskola- badok porát és nemes hevülettel ál- xoz a testi erő és ügyesség nemes [szenvedelmének.

fi Pedig lám, nincs ebben uj dolog rnsmmi. A századok tovarohanó ár- M.iban megint egyszer visszanézünk ti múltba és kétezer esztendő köd^Esztergom és Vidéke“ tárcája

Mara köüyVe.

Kinn ültetek nevetve, vígan A kávéház előtt,

. Az ablakon én ki-kinéztem,

. A jó Istent esengve kértem —

1 S küldött is zivatart, esőt.

i Bemenekült mindenki gyorsan,

1 Szivem úg3^ dobogott.

1 Mily különös : ottktinn viharzott, i Bent, elűzvén a lelki harcot :

> Csodás verőfény ragyogott.

TUBA KÁROLY.

Virágszerelen).

§3 Egyenlő törvényeknek hódolunk mind- ß[ß’äjan, legyen a nevünk ember, virágágy galamb, mert a természet nagy tör- avnnyei általánosak, az élet ugyanis egy, >hak fejlődési fokai és alakjai változók, g-jnncs ez másként a szerelem dolgában (rrm, mert pl. a növényeknek épen ügy j gsg van a maguk szivvilága, mint az isdnbereknek, csakhogy egészen más alak- [ .nn. Ez az alak a növényeknél a virág. rn:m véletlen dolog az, hogy a szerény

fátyolán keresztül felrajzott lelkűnkben a spártai ifjúság versengésének büszke látománya, az acélos fiatalság gyönyörű küzdelme, a győztes diadalutja s a kis, sötétzöld olajág, melyet ezreknek ünneplő uj- jongása tűzött a győzelemittas ifjú homlokára.

Renyhe századok, túlhajtott élv- hajhászat, megfeszített szellemi munka elfeledtették az emberiséggel a test nevelésének szükséges voltát. Erősfajoknak korcs utódaik lettek, csenevész, apró emberkék, a kiknek szemében a korai vég bágyadó tüze, orcáján a korai halál rózsája égett. Az emberi élet átlag kora leszállóit, mint zivatar előtt a thermometer higanyoszlopa.

Ezen segíteni kellett.

Nálunk csak alig egy évtizede, hogy az ifjúsági sportok — jobbára angol mintára — lábra kaptak. Eleinte idegenkedés fogadta őket. A gondos szülők aggódó szemmel kisérték csemetéik moz- dúlatát, s feltő szeretettel intettek megálj !-t, amikor a sápadt arcok kez- tek kipirulni. Remegtek, amikor egy hűsebb tavaszi szellő érintette az ingujra vetkőzött gyerekeket, vagy ha közülük egyik másik végighem- pergett a porondon.

virágok sokszor olyan jelentékeny szerepet visznek az emberiség szívügyeméi, hisz a virág a növényéletben is a gyöngédséget, a bűbájt, a szerelmet képviseli. Az ember szerelmét költői külsőbe öltözteti, bizonyos bűbájjal veszi körül, ami meg van a virágoknál is. Az elragadó szinpompa, a kecses alak és mámorító illat, ami a virágokat szerelmük idején előttünk annyira kedvessé teszi, mindez nem más, mint szerelmüknek külsőségei, mert mindezeknek célja és rendeltetése van, amelyek közreműködnek abban, hogy a virágok céljaikat elérhessék.

De a virág, bármily kellemes külsővel legyen is megáldva, virágtársára ezzel nem hathat, de nem is akar, hanem csupán arra törekszik, hogy valami közvetítőt találjon, akit magához csalhat. A növények ugyanis a földhöz vannak rögzítve, bár társaságban élnek, de mivel nem tudnak mozogni, még szerelmi dolgaikban is idegen segélyre szorűlnak. Egymást fel nem kereshetik, mint !az emberek, bálokat, mulatságokat, zsúrokat nem rendezhetnek, tehát nincs is olyan sok alkalmuk a megismerkedésre. A természet azonban bölcs és segít rajtuk, mert elküldi közvetítőkül a lepkéket és bogarakat, amelyek virágról-virágra szálva, a himport átviszik a női bibeszálakra és ily

Azóta megszokták. És büszkén, dobogó szívvel nézik a fiatalság játékát, amely hihetetlenül fejleszti az ügyességet, a test ruganyosságát, a szem biztonságát, megóvja a szellem frisseségét és a lélek üde- ségét.

Tíz év alatt Magyarország ifjúságának fele a kávéházak és mulatóhelyek füstös levegője helyett lihegő szomjúsággal szívja magába a tüdőtágitó, életet megmentő szabad levegőt, s ezzel alapját veti egy erőteljesebb, izmosabb, fejlettebb generációnak s biztos léptekkel halad elébe egy szebb, jobb és nemesebb kornak.

Vaszary Kolos beszédei. )

Vaszary Kolos mint szónok.

2. Beszédeinek tárgya.

(Folytatás.)

Keresztény nemzeti szózat, az 1892-iki koronázási jubileumon mondott prédikációja. Történeti jelentőségű alak lett Vaszary Kolos már magával ezzel a beszéddel, mely irodalmunk gyöngyszeme, A keresztény vallásos ihlet és a honszeretet olvad benne össze. Áldást kér a királyra és a nemzetre, mely a keserű múltat feledte. *)

*) Keményfy K. Dánielnek, Vaszary Kolos tábornok hercegprímás beszédei című munkájából.

módon közvetítik köztük az érintkezést. Ennél a közvetítésnél azonban jelentékeny szerepet visz a virágok szinpompája és illata is.

A megfigyelések arra mutatnak, hogy bizonyos bogarak csak bizonyos fajú és szinü virágokat látogatnak előszeretettel. A virágok szinei tehát csalógatóul, figyelmeztetőül szolgálnak a lepkéknek és bogaraknak, hogy feltűnő színeikkel magukra vonják a figyelmüket. A virágok illata az újabb vizsgálatok szerint még fontosabb szerepet tölt be, az csalogatja ugyanis tulajdonképen a hogarakat a virágra. Az illat ugyanis nem más a virágoknál, mint szerelmi vallomás, jelentve azt, hogy a virág kész a szerelem elfogadására, mivel érett és várja a lepkéket és bogarakat. A virág illata nem csak nekünk kedves és kellemes, hanem vonza a lepkéket és bogarakat is.

A virágok illata az illő olajoktól, a mézfejtőktől származik, amelyeket a kifejlett virág létrehoz. A lepkék és bogarak mézből táplálkoznak, ezért és nem másért látogatják a növényeket. Minden növényfajnak megvan a maga bogara, amely azt látogatja és a virágok illata itt arra szolgál, hogy az illető lepkéket és bogarakat már távolról figyelmeztesse és magához csalogassa. A bogarak tehát nagy szereAz ősi dicsőség és a gyász emlékeit, a múlt küzdelmeit s a kiengesztelődés szükségét tárta a nemzet elé, oda állitva a királyt egy hű nemzet érzelméhez méltóan, mint elsőt a jogokban, de egyúttal mint elsőt az alkotmányos kötelességek teljesítésében is. Királyhüség és hazafiság a katholikus hit talaján, áthatva a jog eszméitől vonul át a beszéden, mely azért lett főkép népszerűvé a nemzetnél, mert ily melegséggel és határozottsággal a nemzeti ügyet, a korona és nemzet egyetértését I. Ferencz József előtt még senki igy nem tolmácsolta.

A kereszténység kilencszázados jubileuma alkalmából, pohárköszöntőjében újból hangoztatta politikai ideálját, hogy a királyi hatalom nálunk csak a nemzettel való egységes közérzületben lehet hatalmas erőforrás. A kereszt és korona kettős varázsáról szólott, mely a kilencszáz év előtt alakult államnak vezércsillaga lett. „A szent korona — mondotta — nálunk nem jelent korlátlan hatalmat, eggyé olvadt benne a haza fogalma ; a koronának minden tagja polgár, bármilyen legyen felekezete, bármilyen legyen nyelve, csak magyar legyen a szive.“ Utalt a korona arany abroncsára, mint a korona tagjait összekötő szeretet szimbólumára.

A pápáról és a pápaságról egész beszédciklusa van. A Szentszék iránt való ragaszkodása kultusz volt nála, amelynek mani- fesztációjára minden alkalmat megragadott. A XIII. Leó pápa jubileumára rendezett országos ünnepségeken ő mondotta a megnyitókat. A pápaságban rejlő isteni erőt, a pápáknak Magyarországért hozott áldopet visznek a növények háztartásában és pedig épen a fajfentartás érdekében teljesített szolgálataikkal.

A természet azonban a saját célja érdekében nagyon bölcsen jár el, amit a különböző növények berendezkedése elég világosan bizonyít. Nézzük csak meg a közönséges gyujtoványfüvet (Linaria vulgaris), vagy a mezei zsályát (Salvia pratensis) és állításunkat bebizonyítva látjuk. A zsályára például csak hosszunyelvű bogarak szállhatnak, leginkább méhek, a melyeknek a zsálya alsó ajka kényelmes padkául szolgál. Más, kisebb csuszó-mászó bogarak nem juthatnak fel, mert nyakukat törik a viasztól nedves murva, vagy csészeleveleken.

A bogarak természetesen nem végzik ingyen a „postilion d’ amour“ szerepét, mert munkájukért ingyen kapnak mézet. Ezáltal mintegy sajátságos viszony fűződik a bogarak és virágok között.

Ezeken a bogárváró (entemofilus) virágokon kívül már iskolai könyveink is felemlítik a szélváró virágokat. Sok növény ugyanis, nevezetesen erdei fáink mind, nem akarnak a bogarakra szorulni, hanem inkább a szélre bízzák üzenetüket, a himport. .Azért fejlesztenek belőle olyan sokat, olyan kora tavasszal, még a lombfakadás előtt pedig azért, hogy a szállongó him-