Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 40. szám
ESZTERGOM és VIDÉKE. 2 penzációként a budgetbe nekik beállított, nem segítség, csak koldusalamizsna. Abból bizony még tisztviselőik fizetésrendezését sem csinálhatják meg. Ám azért lesznek most együtt a városok, hogy kiáltsanak, minél nagyobbat kiáltsanak, akkor alkalmasint meghallgatják őket és alaposan segítenek rajtuk. Az eddigi alázatos kérvényezéssel, kilincselő depu- tációzással hagyjanak föl, mert sze- mérmetes koldusnak soha üresebben nem maradt még tarisznyája, mint a magyar kormányoknál kol- dulóké. Uj idők, rossz idők. Az elmúlt hét folyamán az ország minden részéből jöttek a jelentések az éjszakai fagyokról. A gazdák kétségbeesnek, hogy tönkre megy a vetés, oda lesz minden, minden és már most május középén úgy állunk sok helyen, hogy alig van várnivaló az idei terméstől. Még szerencse, hogy itt, a mi szűkebb hazánkban aránylag elég jók a terméskilátások, bár mi is si- lányan állunk. Bizony-bizony szomorú állapot ez! A nép aggódik, retteg a jövőtől s imádkozva esd egy kis napfényt, kék eget, jó időt. Az ország lakosságának nyolcvan százaléka remegve kél föl, remegve fekszik le. És rettenetesen érzi azt a nyomorúságot, hogy az ő egész léte olyan kényúrtól függ, akinél szeszélyesebb, hatalmaskodóbb úr nincs: az időtől. Mi vár reánk ? Mi vár vájjon erre az országra, amely ellen ösz- szeesküszik ég és föld. — Hiába Óh hála Istennek sóhajtja a leány. Visszaindultak. Amint hazaértek, első dolga volt a leánynak felnyitni ládácskáit, hogy aranyaiban gyönyörködjék. Csodálatos, mintha nem szereztek volna már örömet neki. Annyira elfoglalta lelkét azután a láthatatlan valami utáni vágyakozás ; hogy inkább undort, mint élvezetet talált aranyai látásában. Másnap reggel egészen közönyösen, — még csak egy pillantásra sem méltatva féltékenyen őrzött drága kincseit, becso- magoltatta, hogy mielőbb ismét útnak indulhassanak a megjelölt nagy város felé. Amint megérkeztek, csakugyan elment kísérőivel ama nagy rozzant házba, mely befogadja a nagy város züllött alakjait. A jólétben kényelemben felnőtt leánynak sejtelme sem volt ekkora nyomorról ! A fal mellett rongyos, piszkos vackok álltak, szorosan egymás mellett, majdnem mindeniken hevert egy egy rongyokba burkolt sápadt züllött alak. Egyik kártyázott a társaival, a másik részeg volt és káromkodott, szidta az Istent és az egész világot. Egy hozzá közel álló ágyban gondolatokba mélyedve, lázas szemekkel egy szép fiatal ember feküdt. Szemeit esdőleg emelte a királyleányra. Oly tényes, fekete szemei voltak, hogy amint a leány ráné- zett, szinte összerezzent, valami kimagya- rázhatlan kedves, beszédes nagy szemek voltak ezek, olyan delejes erővel, mely tekintet egy életen át is elkísért az emberi lélekben. A leány egy ideig, mintha a földbe gyökereztek volna lábai, csak egy helyen állt. Valami csodálatos érzés üsszeszori- totta a szivét s könnyei lassan folytak szemeiből. akar élni, boldogulni, mintha valami sötét átok feküdnék fölötte, nem tud jobblétre vergődni. Mintha a visszavonás onnan felülről lidérceket szabadított volna az ország fölé, melyek csak bajt, nyomort, Ínséget hoznak ránk. Mi lesz velünk ? A gazda megáll a határban, nézi-nézi a földet, amit verejtékkel[munkált meg, amibe belevetette minden reménységét, bizalmát, belevetette az életföltételét; a kenyéradó magot. Egy ország népe akar dolgozni. Millió és millió kéz vár a munkára, mind készen arra, hogy felkérge- sitse tenyerét a munkában és nem lehet. Tétlenül, munkátlanságtól betegen, elpuhultan kell heverészniök, mert tehetetlenek, gyönge szolgák a hatalommal szemben, amely nem akar megenyhülni, nem akar mosolygós arcot mutatni. Az első nagy hatalom : az Idő. Mindenki érzi a vészt, amely a rideg, nedves szellőkből fujdogál felénk. Mindenki tudja, hogy a szegénységnek, nyomorúságnak előre- küldött hírnöke az a sötét felhőgo- moly, amely fölöttünk kavarog. És mindenki rájön ilyenkor arra a félelmetes igazságra, hogy egy ország létét nem lehet függővé tenni vak véletlentől, az idő szeszélyétől. Egy országnak, millióknak a sorsa nem függhet csupán attól, jó lesz-e a termés vagy sem ? Mi lesz, ha rossz időjárás megint ránk szakadna ? Ha csakugyan megváltozik a kiimánk, mint ahogy ezt már évek óta halljuk. Ha megfordul az idő fölöttünk s mi sohasem tudjuk, mikor, hogyan változik. A nép pedig nem vesz erről tudomást. 0 még mindig szent György napja, szent Mihály napja, Péter és Pál napja szerint igazodik s a szerint osztja be szántását, vetését, Halkan odament a mellette álló ágyhoz és a fiatal ember lázas homlokára szorította hideg, bársonyfinomságú kezét. Lehajolva hozzá, kérdezte : — Miért van itt, ugye beteg? A nyomor, a bánat hozott ide, sóhajtá a beteg. Ezelőtt négy évvel még mint művészt ünnepeltek. Amikor kiütött a háború 22 éves voltam. Siettem hazám védelmére. amikor azt hittem, hogy szeren- cséssen átküzdöttem minden nehéz ostromot, a legutolsó pillanatban, a fényes diadal pillanatában ért az ellenség golyója s elvesztettem a jobb karomat — megbénultam. A nagy ütközetek, a fényes győzelmek hoztak egy csomó érdemjelt és egy koldusbotot. A mint a fiatal ember befejezte beszédét, sűrű izzadság lepte el homlokát, csak most látta a leány, milyen helytelenül tette, hogy kifárasztotta a szegény beteget. Amint finom csipke zsebkendőjével igyekezett a szép ifjú gyöngyöző homlokát letörölni, látta, hogy a fájdalom köny- nyei is megjelentek azokban az igéző szép szemekben. Kezét búcsúra nyújtja a leányka, melyre az ifjú egv csókot lehelt. Aztán elment. Életében nem látott, nem tapasztalt és nem szenvedett annyit, mint e rövid félóra alatt. Kísérői egy előkelő szállodában vettek lakást. Amint felszállt kocsijába nagyon kedvetlen volt és folyton a kocsist zaklatta, hogy gyorsabban hajtson. Útközben sírva mondta kísérőinek — dobjátok minden pénzemet a vízbe, ha ő jobban nem lesz. Mit ér nekem most az nélküle. Egy hírneves orvoshoz hajtatott. Egy vagyont tett elé, ha siet és megmenti azt a beteget. aratását. De ez a számítás ma már nem időszerű. Tenni kell róla, hogy ennek a népnek szilárdabb létalapja legyen. Nem lehet az, hogy egy egész országnak kétségbe kelljen esnie a miatt, mert nem süt nap, vagy nem esik az eső! Hisz, ha igy maradna, akkor a messze Kelet legcivilizálatlanabb népeivel fogunk párhuzamba jutni, a hol egy rósz esztendő éhhalált szül s százezerszám fekteti sírba az embereket. Nálunk még most nem ily sötét ugyan a kép, de azért ott leselkedik már a nyomor háta megett a Halál helyettese: a gőzhajóóriás, Amerika felé fordított orral. Ez persze nemzeti szempontból körülbelül aequivalense a Halálnak. ti I RE K. — Gyermek nap.- Főspánunk holnap délután 4 órára a megyeháza nagytermébe értekezletet hivott egybe, a gyermeknap szervezése érdekében. Nem kételkedünk benne, hogy főispánunk kezében a nemes célú ügyet siker fogja koronázni. — Melyik gyógytár lesz ma nyitva ? Kersclibaummayer Károly Kossuth Lajos utcai gyógy tára■, mig a többi, d. u. 2 órától a gyógytárak munkaszünete folytán zárva lesz. — Térzene a primási kertben Ezredesünk átiratilag értesítette a polgármestert, miszerint a melegebb idők beálltával a térzenék junius 3-tól a prímás kertben fognak tartatni és pedig minden csütörtökön esti 6—7-ig, illetve, fél 7-től— fél 8-ig, mig a vasárnapi térzenéket beszüntetik. Az utolsó 23-án lesz. — Tanulmányi kirándulás, a budai polgári leányiskola 260 növendéke, tanárai vezetése alatt tegnap városunkba rándult, hogy annak nevezetességeit megtekintse. Az orvos azonnal elsietett a beteghez. A leánynak nem volt nyugalma. Ismét elment a boldogtalanok közé. A betegeknek hűsítőt, az egészségeseknek ennivalót és pénzt osztott széjjel, aztán nyugodtan lakására tért. Amint egyedül maradt szobájában, valami édes, soha nem érzett boldogság töltötte el egész lényét, most már tudta miért volt lelke olyan sivár, üres és beteg, nem volt megnyugvása. Ágya mellett kis szekrényen feszület volt. Letérdelt elé, kezeit bűnbánólag terjesztő az Istenember felé és mondá: — Bocsáss meg óh Jézusom, ki mindnyájunk bűnéért szenvedtél és meghaltál. Bocsásd meg az én nagy bűneimet is. Óh ne végy még magadhoz. Gyógyítsd meg beteg szerelmesemet. Lágyítsd meg jó atyám szivét, hogy hozzá mehessek, mert szeretem, nagyon szeretem. Óh csak te látsz a szivembe. Az ajtó függönye szétnyílt. Az öreg pap, ki a jó királyt értesítette mindenről, megjelent a küszöbön a királlyal és az orvossal, de még a beteggel is. Az öreg pap a társasággal halkan a térdelő leány mellé ment az ifjúval és a királlyal. Amint imáját elvégezte, az öreg pap kenetteljesen mondá utána — Amen. Kezét az ifjúéba téve megáldotta őket. Két szép szempár összevillant, kéz kezet érintett és kinyílott egy nagy poéti- kus piros virág — a szerelem virága és ennek nyomán a föld legnemesebb csodás szép virága, melynek neve — Jótékonyság. 1909. május 20. A bazilika, kincstár s egyéb nevezetessé: gek és a város megtekintése után a déli után folyamán Kovácspatakba rándultato — Negyvennyolc. Ebben a számba] összpontosul a magyar függetlenségi párt programmja. Ezúttal azonban nem a po: litika adja meg az aktualitást, hogy e szar mot odaírtuk újdonságunk címéül, hanem az, hogy a Gyermekvédő Liga sorsjegye:: húzásától immár csak 48 nap választ ek A sorsjegyek iránt máris olyan élénk ke resiet mutatkozik, mintha közvetlenül , húzás előtt állnánk. Ezt nem is leh© csodálni, mert hisz a Liga népszerűség© tői eltekintve a sorsjáték tervezet is valói sággal szenzációs, amennyiben minder sorsjegy feltétlenül nyer egy arany, vágj ezüsttárgyat. A nyereménytárgyak kivétet nélkül izlesesek és a fővárosban és vidó: ken látható nyereménykollekciók általános feltűnést keltenek. Aki tehát szerény fiilé: reivel egy humánus intézményt támogató óhajt és azonfelül egy szép emléktárgyn óhajt szert tenni, az siessen és vegyes egyet ezekből a sorsjegyekből, melyek ac Országos Gyermekvédő Liga tombolajátéJ kának központi irodájában Budapest, Ft' renciek-tere 4. sz. alatt és azonfelül m összes fővárosi vidéki tőzsdékben kaphar tók : 1 korona 50 fillérért. — Hirtelen halál Alig muliott el ege hete annak, hogy a város képviselőtesí tülete Finta Árpád II. osztályú végrehac tót egyhangúlag I. osztályú végrehajtó«/ megválasztotta, s ma, a városházáról lql csüngő gyászlobogó jelezi, hogy a vá- rosnak halottja van: Finta Árpád. Kük dött, törekedett, hogy magának jobb jöj vöt biztosítson, s ime midőn a váró- közönségének bizalma célhoz vezettí] a halál irigy keze, letarolta az élők som ból. Kedden Budapestre utazott, hogy egg ottani orvos tanácsát kérje ki astmatikim bajában, s röviddel a konzultálás utáni menetközben összeesett s élettelenül tlí rült el. — Esztergom a városok kongresszusáig Holnap veszi kezdetét Budapesten a vám sok országos kongresszusa, melyen várói sunkat Vimmer Imre polgármester, db Földváry István városi főügyész és O'svátth Andor főjegyző fogják képviselni. — A katonai barakktábor elfoglalása Kedden foglalta el hivatalosan a katonán hatóság a volt üveggyári helyiségekee: melynek jeléül most már állandó őrszens ügyel fel azokra. Az első csapat* melle egyelőre egy zászlóalj lesz, junius 1 -éé vonul be a barakkba, s amint az álaljh kitási munkálatok fokozatosan elkészüli: nek, annak megfelőleg fogja a katonaság is újabbi és ujabbi csapatokkal azt vége legesen elfoglalni. — Halálozások, özv. Pelczmann Ignácnn szül. Viola Anna, hunyta le szemeit, nags rokonságot borítva gyászba. Az elhunyyr ban Viola Imre fővárosi tanácsos nővivi rét gyászolja. Haláláról vettük az aláblcíj gyászjelentést. „Alulírottak az összes m konság nevében mé^séges fájdalommjm jelentik a legjobb édes anya, testvésv nagyanya és anyósnak, özv. PelczmartiE Ignácné szül. Viola Anna úrasszonynál Esztergomban, 1909. évi május hó 18-á4 reggeli 3 órakor, hosszas szenvedés és le: halotti szentségek ájtatos felvétele utáSbi 60 éves korában bekövetkezett gyászos; elhunyták A megboldogult hült porát 8 } hó 20 án d. u. 4 órakor fogjuk az 1. keö>! Simor János-utca 40. sz. a. gyászházbcls a belvárosi róni. kath. sirkertbe örök nyiyr galomra kisérni. Lelkiüdveért az enges^e telő szent mise-áldozat folyó hó 19-0 f délelőtt 10 órakor a belvárosi róni. katfiß szentegyházban fog az Úrnak bemutAii tatni. Esztergom, 1909. május hó 14 Áldás és béke poraira ! Pelczmann Lászls; Pelczmann Ilona, férj. Kürhner Antalllß gyermekei. Pelczmann Lászlóné, szws; Krizmanits Mariska menye. Kührner Antin veje. Pelczmann Imris, Kührner Ágneskjl
