Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 38. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. május 13. csakugyan kacagtató dolog volna, ha az igazságos, a progresszív adótörvény nagy szociális áldásnak kürtöltetvén, amely a földadót 5%-al enyhíti — ugyanekkor a kataszteri revízió egyenesen több terhet rakna a gazdák amúgy is súlyosan megterhelt vállaira. A gyermek képzetvilágáról. — Kényszerképzetek — A gyermek képzetvilága mineműségét vizsgálva arra a tényre jutunk, hogy az abban nyilvánuló és érvényesülő képzetek között vannak olyanok is, melyek a a rendesektől többé kevésbbé eltérő, elütő színezettel s jelleggel bírnak. Többek között ilyenek az u. n. kényszerképzetek is. A Uényszerképzetek, mint nevük is mutatja alapjukban véve oly képzetek, melyek teljesen önkénytelenül, a gyermek, vagy a felnőtt akarata nélkül, gyakorta pedig annak ellenére is, tehát bizonyos fokú kényszerrel tódulnak az öntudatba s azt, valamint a figyelmet erélyükhöz képest befolyásolják. A világosság és a teljesség kedvéért mindjárt a sorok legelején meg kell jegyeznünk, hogy a kényszerképzetek elemeikben véve kétfélék, a) Élettaniak, b) kórosak. E két csoportbeli képzetek közötti kü- lömbség az, hogy amig az élettani kényszerképzetek kizárólag minden egyes normális gyermeknél érvényesülnek ; addig a kórosak csak a terhelt; tehát az átöröklés utján szerzett idegrendszerbeli hibákban, rendellenességekben, avagy egyéb káros hatású körülmények között élő ; főleg pedig a rossz, hiányos nevelésben részesülő gyermeknél ; gyakorta pedig a felnőttnél szoktak jelentkezni. További külömbség még az, hogy az élettani kényszerképzetek dispositiói bizonyos idő múltán teljesen kitörlődnek a gyermek agyidegrendszeréből ellenben a kóros kényszerképzetek bizonyos tekintetben állandó jelleggel bírnak; rövidebb. vagy hosszabb időtartamok után makacsul vissza-vissza térnek; a gyermek, vagy a felnőtt, bár jól ismeri azok oldalát s esetleg káros következményeit ; tőlük szabadulni mégsem tud; valóságos rabjukká válik, mert mindenütt árnyékként kisérik őt. E fajta képzetek egyikA kis állam nagy gazdaságáról elnevezték Delavvaret „gyémántos államnak.“ Azt akarják ezzel mondani, hogy az állam parányiságával, a polgárainak nagy érdeme, megfordított arányban van. Wilmington városhoz értünk. Delaware legnagyobb városához, a mintegy 80,000 lakost számláló gyárvároshoz, melyben főleg a vasat dolgozzák fel. Vasúti kocsikat csinálnak és hajókat építenek vasból, fából. Nagyon alkalmatos arra, a tengeröblös, folyó torkolatos hely és közelben a folyók összefolyása. Wilmington elhagyása után ismét a nagy és gazdag Pennsylvaniában. Penn hazájában vagyunk. Virágoktól tarkított mezőn. Az idulóház közelében az érdekes építkezés, a mintegy 200 éves svéd templom. Svédek voltak, akik számbeli gyengeséggel errefelé a legelső európai kis gyarmatot alapították a XVII. század elején Gusztáv Adolf a hős svéd királynak Oxensti- erna nevű pecsétőre küldte őket ide. Mire az idő estére tért s kivilágították a városház magas tornyán az órát, Philadelphiába értünk. (Jueker City-be. másik esetben rögeszmékké válnak s vannak rá esetek, hogy az ily jellegű rögeszmék folytonos fölváltása a tébolyo- dottság terére ragadják az egyént. Azonban e helyütt meg kell jegyeznünk, hogy a tulajdonképeni kóros kényszerképzeteket korántsem szabad összetévesztenünk pld. oly jelenségekkel, melyek bizonyos kényszer hatása alatt születnek ugyan, de amelyek a kórosság legcsekélyebb jelét sem mutatják. Ilyenek: a hallott zenének, dalnak, vagy annak egyes ütemeinek, stb. fülünkben való ritkább gyakoribb ismétlődése. Az élettani és a kóros kényszerképzetek külömbségének részletezésénél megjegyzendő, hogy az élettani kényszerképzetek között is találunk olyanokat, melyek eléggé könnyű szerrel állandósulnak s ilyetén kóros jelleget öltenek magukra ; kivált akkor, ha a nevelés hibákkal, fél- szegségekkel, stb. társul. Ép ezért sohse mulasszuk el azoknak szem előtt való tartását ; mert bizonyos, hogy sokkal könnyebb valamelyes bajt bizonyos óvóintézkedésekkel elhárítani, mint a meglevőt gyökeresen orvosolni. Úgy az élettani, azonképen a kóros kényszerképzetek eredményükben rendesen kényszercselekedetekké válnak. Ott találjuk őket a gyermek valamennyi ténykedésében ; szokásában. Minőségükre nézve vannak szelidebb s súlyosabb kimenetelű kényszerképzetek, illetve kényszercselekedetek. Egyesek csak elvétve, mások ismét felette gyakran ismétlődnek, felváltódnak a gyermek öntudatában. Mindezek előrebocsátása után lássuk, hogy az élettani kényszerképzetek mily körökben s minőségben jelentkeznek a gyermeknél. Mielőtt azonban ennek kimutatására térnénk, legyen szabad közbevetőleg megjegyezni, hogy az élettani kényszerképzetek nem mindig s minden körülmények között egyformák, hanem a gyermek korával, helyesebben az értelem és az akarat fokozódásával folyvást változnak. Ami pedig a szoros értelemben levő élettani kényszerképzetek megjelenési idejét illeti; megjegyzendő, hogy vannak kényszerképzetek, melyek már a gyermek első életévében jelentkeznek. Tapasztaljuk, hogy a kis gyermek, mihelyt megfelelő karmozgatási képességre tett szert; feléje nyúl minden oly feltűnőbb tárgynak, mely környezetében található. Ha lehet megfogja, megtapogatja meg- izleli, később megveregeti. A gyermek ebbeli művelete semmi egyéb, mint az érdeklődésen alapuló kényszerképzetek szüleménye. Mindezekhez hasonló, illetve azonos természetűek még a következők is. a) Utánzó kényszerképzetek. E képzetek oly cselekményekre vezetnek, melyek végeredményükben a környezet ténykedéseinek, szokásainak, sajátságainak stb. utánzásában nyernek kifejezést. Leggyak- rabbi utánzás : az evésnek, a járásnak, a beszédnek különböző mozdulatoknak való utánzása. b) Beszéd-kényszerképzetek. Tudjuk, hogy a gyermek bizonyos korban sokat és sokszor kérdez; egy s ugyanazon kérdést számtalanszor ismétel; sokszor be sem várva a kérdésre adandó feleletet; már is kérdez. Gyakorta megesik vele, hogy a kifejezésre jutni akaró kényszerképzetek sokkal gyorsabban peregnek le, mint a beszélőszervek megfelelő mozgásai; mi miatt a folyó beszéd bizonyos hibákkal társul. Ezek az u. n. élettani beszédhibák. d) Gyüjtő-kényszerképzetek. E csoportba tartozó kényszerképzetek arra késztetik a gyermeket, hogy bizonyos tárgyakat, tekintet nélkül azok értékes, vagy értéktelen voltára : birtokába juttassa. így pl. az egyik gyermek üres gyufaskatulyát, a másik játékszereket, vagy egyéb csecsebecséket gyűjt. e) Rontási kényszerképzetek. A szóban forgó képezetek abban nyilvánulnak, hogy a gyermek a keze ügyében levő tárgyakat, főleg pedig a kapott játékszereket; illetve azok egyes részeit szétszedi s ilyetén jobbára elrontja. Ennek nyomós okát leginkább azon kényszerképzetek ténykedésében kell keresnünk, melyek a gyermek érdeklődéséből, kiváncsiskodásából táplálkoznak. Nevezetesen a gyermek nemcsak a nála levő játékszer külsejére, hanem ennek esetleges elrejtett részeire is kiváncsi ; ebből kifolyólag, ha lehet, szétszedi; elrontja a birtokában levő játékszereket ; hogy ezzel külsőleg nem látott, elrejtett részeit is kipuhatolhassa s kifürkészhesse. Az élettani kényszerképzetek folyományának tekinthetjük még a gyermek különböző magatartását ; igy pl. az egois- musra, az irigységre, a határt nem ismerő bátorságra, vagy egyéb lelki hibára hajló vonásait is. Az' élettani kényszerképzetek kihatnak az érzelemre s azt mineműségük szerint módosítják. A gyermek a kényszerérzelmek hatásától űzetve egyik pillanatban dalol, nevet, ugrál, játszik, a másik pillanatban pl. sir, vagy egykedvűen lehangolt, mogorva stb. Az előadottakon kívül még egyéb tünetei, még pedig szervi tünetei is vannak a kényszerképzeteknek. Ilyenek: az arc különböző játékai, orrfintoritás, ajakbigyesz- tés, szemhunyoritás, stb. Ezek után nézzünk egynéhány vonást a kóros kényszerképzetek köréből is. Annak valószínűségét már kiemeltük, hogy a kóros kényszerképzetek többnyire bizonyos súlyos következménnyel szoktak társulni. Legsúlyosabb hibájuk abban pontosul össze, hogy a gyermek, vagy a felnőtt szellemi világa egy másik körét, vagy az egészet rabságukba ejtik; lenyűgözik és sokszor oly cselekményekre vezetnek, melyek részint a családdal, részint pedig a társadalmi renddel stb. ütközésbe kerülnek. A kóros kényszerképzetek leggyakrabbi következmén3-Te : a koros félelem, mely a kételkedés, aggódás, szorongás, stb. köreiben szokott nyilatkozni. Pl. némely gyermek lefekvése előtt gondosan s körültekintően mindent megvizsgál; vájjon nincs e valaki, vagy valami a szobában, amelyben hál; megnézi, be- zárta-e az ajtót, stb. Gyakorta megesik, hogy a szóban forgó, félelemben leledző gyermek, vagy a felnőtt nem mer magányos helyekre, magasabb helyre, hidra, lépcsőre, emeletre, nagyobb térre (tériszony), nagyobb vízhez stb. menni. A kóros félelem jellegzetes tünetei nemcsak otthon, hanem másutt, pl. az iskolában is jelentkeznek a gyermeknél. Az ily gyermek, ha oktatója felszólítja, rendesen elhalványul, teste remeg, verejtékezik, lélegzése meg-megszakad, nyelve akadozik, hangja el-elcsukló, fátyolozott. Ep ezért a kóros félelem igen gyakori következménye : a dadogás. A kóros kényszerképzetek eredménye még : a romboló, pusztító kényszer, a ke- gyetlenkedési kényszer, a hazudozási kényszer, a kóborlásra, csavargásra, a kötekedésre, a falánkságra, a dacosságra, az önszeretetre, a kapzsiságra, mások boszantására, az ügyefogyottságra, a zárkózottságra, a névkeresésre stb. irányuló kényszer. Mindezekhez hasonló természetű a lopásra (kleptománia) irányuló kényszer is. A gyermek, vagy a felnőtt egyén ; gyakorta igen tekintélyes személyiség, nesztelenül lop; mindent eltulajdonít. Az a rögeszméje támad, hogy neki múlhatatlanul s bármily körülmények közepette is lopnia kell; mert e körbe tartozó képze-- tek, képzetláncolatok folyton a lopásra/ ösztökélik őt. Ép azért az ily egyénnek? abbeli magatartását nem is szabad az u.. n. „bűnnek“ tekinteni ; hanem csak bizonyos fokú és minőségű lelki hibának,, rendellenességnek. Összegezve az előadottakat, kimondhatjuk, hogy a kóros kényszerképzetekem alapuló cselekedetekkel s azok esetleges? következményeivel nemcsak a szülőnek! és pedagógusnak, hanem magának a tör-‘ vénynek is feltétlenül számolnia kell. A fennálló estekben ne az egyén meg-j büntetésére, hanem a vétséget, bűntényt^ előidéző okok eltávolítására s orvoslására' kell törekednünk. Záradékul kérdezhetjük, hogy mik le-e hetnek voltaképen a kóros képzetek okain E kőibe tartozó okok kétfélék ; nevezee tesen részint pedig veleszületett; részinr pedig a későbbi életévekben szerzettek/1 Leginkább az ideges; kicsapongó életűn alkoholista és a különböző kényszerképzeö tekben szenvedő szülők gyermekei hajlaa nak a fentemlitett képzetek átöröklésér©' A kóros kényszerképzetek okának teö kinthetjük még : a hiányos, fogyatékost táplálkozást, ebből eredőleg a vérszegény/ séget: az akaratgyengeséget, továbbá ; súlyosabb szervi, idegrendszeri bäntalmaß kát, betegségeket, a nagyfokú testi, vág;* szellemi tulerőltetést, az alkohol és a nir kotin élvezetét, a rossz nevelést stb. Ami pedig a szorosabb értelemben vets kényszerképzetek eltüntetését, orvoslása; illeti, megjegyzendő, hogy mindenekelőic ki kell puhatolnunk a baj kutforrását csak ennek megtörténte után láthatunn hozzá az orvosláshoz Az akarat erősítése, fokozása, a figy©< lemnek a kényszerképzetekről más iránybd való terelése, a helyes táplálkozás, a szeis vezet edzése, a szabadban való séták, megfelelő munka és a szórakozás, stíl- mindmegannyi orvoslásra irányuló tó nyező. Szobolovszky István. . HÍREK. — Esküvő- Kollányi Béla bagotai köb: jegyző, Kollányi Ferenc jáki apát, testvén öccse, f. hó 15-én, szombaton délután fei egykor vezeti oltárhoz a vízivárosi zárdsb templomban kedves aráját, Nagy Inurr nagybajcsi uradalmi főkertész és nesi Kovách Eleonore szelidlelkű, bájos le.-sl nyát, Mariskát. Üdv az uj párnak. — A József Királyi Herceg Szjs natórium Egyesület évi közgyűlésé május 23-án lesz Budapesten. . közgyűlésre felutazóknak a kereis’ kedelmi miniszter félárú vasúti je: gyeket engedélyezett. A jegy napra, 20-tól 28-áig érvényes. B$8 vebb felvilágosítást ad a József K|> Herceg Szanatórium Egyesület tiit kársága Budapest, IX. Lónyay-utoii 44 szám. — Bérmálás. Dr. Kohl Medárd püspöq; f. hó 21-én Bajcson, 25-én gedig Nas:ga vadon bérmál. — A kovácspataki vendéglő ünnepélyül megnyitása. A kovácspataki vendéglő 1 i bérlői, Perényi és Kasper fővárosi bérlőőb vasárnap nyitották meg zene szó melleik a kovácspataki vendéglőt. Dacára, ho$br a borongós idő nem igen kedvezett iíj kirándulóknak, szokatlanul sokan kereis ték fel Kovácspatakot. Több oldalról vev tünk értesülést arról, hogy bárha várakba záson felül, jóval több vendég kereste j: a Kovácspatakot, figyelmes és előzékétől kiszolgálásban volt részük. Ami pedig lg árakat illeti, azok a mi városi árainkn.ml felelnek meg és a mellett rendes adagjai kát és ízletes ételeket szolgáltak fel. i uj bérlők törekvése megérdemli közönSr günk pártfogását.
