Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 37. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. május 9. jedt el a hire e tőke felemelésnek az ország külömböző városaiban és messze vidékről mily nagy arányok­ban nyilatkozott meg az érdeklődés. Több részvény nyer elhelyezést a Pesti magyar Kereskedelmi bank, Magyar pénzintézetek központi hi­telbankja, Pesti hazai első takarék- pénztár, Magyar leszámítoló és pénz­váltó bank utján Budapestre, fehér­megyei takarékpénztár utján, Szé­kesfehérvárra, végül az osztrák ma­gyar bank utján, melynek a taka­rékpénztár esztergomi mellék és in- cassó-helye a bécsi és budapesti pénzpiacon. Nevezetes, hogy J. Klau­ber londoni szállítmányozási cég főnöke magyar nyelven irt levélben kérte fel a takarékpénztárt részvény- jegyzésre. Ilyképen a nagyszabású pénzak­ció fényes sikere már is biztosítva van, sőt az már befejezettnek is te­kinthető; és igy az igazgatóságnak, főkép pedig elnökének, Bleszl Fe­renc igazgatónak, nagy szakértel­met tanúsító agilitásához és váro­sunkat fejlesztő eredményteljes mun­kásságához előre is gratulálunk. A városi közgyűlés. A város képviselőtestülete csütörtökön kettős közgyűlést tartott. Részleges tiszt­újító közgyűlést, ezt követőleg pedig ren­des, havi közgyűlését. A tisztújító közgyű­lésen dr. Perényi Kálmán alispán elnökölt, aki a képviselők éljenzése közben lépett a te­rembe. Megnyitva a közgyűlést, tudatta, hogy a betöltendő végrehajtói állásra 13. kér­vény érkezett be. A képviselőtestület a jelölés elhangzása után Finta Árpádot 1-ső, Bálint Lajost Il-ik végrehajtóvá közfelkiál­tással megválasztotta. Ezután a megvá­lasztottak hivatali esküjüket a közgyűlés előtt letették ; mire Vimmer Imre polgár- mester köszönetét mondott az elnöklő alispánnak, ki is a közgyűlési termet el­hagyta. A folytatólagos rendes közgyűlést Vim­mer Imre polgármester vezette, aki napi­rend előtt meleg részvéttel emlékezett meg gyerek a viszontlátás örömére torkasza- kadtából elkezdett ordítani. A tömegen ünnepélyes meghatottság vett erőt, inig valaki megszólalt: — Bizony, ha a katona úr . . . — A katona úr, az Isten áldia meg, meg is áldja — kiabált vissza a kövér trafikosné. — Szegény fiacskám, megijedtél? . . . Katona úr ... a jó katona úr! A trafikajtóban kint állt a kancsal tra- fikos. A rendőr rámutatott az életmentőre: Ü húzta ki! A tömeg helyeslőleg morgott s innen- onnan lehetett hallani: — Bizony már azóta a halak csipked­nék ; ott vinné a Tisza valahol a Boszor­kány-sziget táján ! A trafikos elérzékenyült s a pénzes fi­ókban kaparászott. Egy ötös bankót haj­togatott össze s diszkréten a káplár úr kezeibe akarta csúsztatni. A káplár szerénykedett: Köszönöm, köszönöm ... Jó szívből tettem! — De mégis . . . A közelállók közül valaki erősködött, hogy úgy illik az : katonának kevés a pénze, a ruháját is tönkretette. Végre is engedett a káplár úr s a trafikosné még a fűrer úr zsebeit is megtömködte jóféle szivarokkal. A rendőr feljegyezte a káplár nevét a jegyzőkönyvébe s a vasárnapi publikum eloszlott. A káplár a ruháját szárította s a kancsal trafikos az eset részleteit me- séltette el a fűrerrel, aki a trafikos bolt a városi tanítói kart ért érzékeny veszte­ségről, Litsaer Sándor igazgazgató tanító haláláról, kinek elhunyta fölött érzett mély részvétet, a közgyűlés jegyzőkönyvi kife­jezésre juttatta. Ezután a 61 tárgyból álló tárgysorozat került tanácskozás alá, melyek a fatermés értékesítésére vonatkozó tanácsi javaslat kivételével, mind vita nélkül’ fogadtattak el, s amelyek közül felemlítjük, miszerint a közgyűlés jóváhagyta a tanács, illetve dr. Földváry István főügyész azon eljárá­sát, hogy az Obermayer-féle lakóházat a város részére 26,520 koronáért megvette. Ezen ügy azonban az . eljárási szabályok értelmében a f. é. június 9-én tartandó közgyűlésen ismét előkerül. Haber János reáltanárnak a közgyűlés betegség címén ujabbi szabadságot adott s a helyettesítés iránt történt intézkedéseket jóváhagyta. A hivatalos órák ügyében a nyári hónapo­kat illetőleg elhatározta a közgyűlés, hogy junius 1-étől augusztus 31-ig reggel 8-tól délután 2 óráig egyhuzamban tar­tatnak. A közgyűlés ezen intézkedését csak helyeselhetjük és reméljük, hogy a hivatalos óráknak a délelőttre való állandó beosztása csak idő kérdése. Hosszantartó vitát idézett elő a fater­mék értékesítésére vonatkozó tanácsi ja­vaslat, mely egyik részében az 1909. évi túltermelés mennyiségét egy tömegben és a helyszínén, Komáromi fakereskedőnek véleményezte eladni. A gazda képviselők ebben a földműves és általában a szegény nép sérelmét látták, attól félve, hogy nem marad a városnak elég fája a szükséglet kielégítésére és kénytelen lesz második kézből ezt beszerezni. Ezen aggodalom­nak alapja nem volt, mert az erdőmester felszólalásából kitűnt, hogy a tömeg­eladásra került fa mennyiségre, a városi faraktárnak szüksége nincs és különös érdeke a városnak, hogy ez egy tömeg­ben, a helyszínén eladassék. Dvihally, Fehér, Bleszl, Adorján, Földváry főügyész és még többek hozzászólása után a köz­gyűlés oda módosította, a tenács javasla­tát, hogy záros határidőn belül, mely idő­ben azonban Komáromi ajánlatát még fen- tartja, a famennyiség megvételére vonat­kozólag mások is tehetnek zárt ajánlatot. pultján ült, nagyokat szippantott a potya­szivarból s a trafikos hálálkodó szavaira csak annyit jegyzett meg: — A katona csak katona ! Szja a bö- csület! A gyerek meg vagy három dunna alatt nyögött s kegyetlenül izzadt a herba- teától. Néhány nap múlva a fűrer, meg a káplár épen a Csülök Pista sonkáján osz­tozott, mikor a káplárt raportra hívták a a kapitány elé. Szörnyen megijedt a két katona. A káplár homlokát még a hideg veríték is kiverte. Mi lesz ? Ez bizonyo­san a vasárnapiért van ! Kitudódott vala­hogy ! Valaki mégis észrevette ? A rapport után a káplár, mint egy bo­lond szaladt be a fürerhez. Az arca ra­gyogott az örömtől, a kezében valami fé­nyeset szorongatott, lihegve állott \ meg az ajtóban, csak annyit tudott mondani. — Kereszt . . . kereszt ! — No ? . . . kérdezte a fűrer. — Kereszt . . . Én kaptam ! Végre magához tért a káplár. — Igen, én kaptam, amiért a gyereket kihúztam ; a kapitány úr 'nagyon megdi­csért s húsz forintot is adott. Nesze, itt van a fele 1 — Hát a kereszt ? — Azt nem adom! Megmutatom ott­hon a faluban. — Ohó! — Hallgass . . . Ne, itt van a másik tiz forint, de a kereszt az enyim, mert ez — nagy tisztesség ! Ezután a fogadó, vendéglő, kávéház és kávémérési iparosok gyakorlása tárgyában alkotott szabályrendelet nyert némi módo­sítást, a miniszteri leiratnak megfelelőleg. Majd a közgyűlés az Unger és Csernák féle fegyelmi ügyben leérkezett miniszteri döntést vette tudomásul. Cserép János és társainak az Erzsébet királyné utca szabályozása ügyében be­adott azon kérvényét, melyben magánte­rületeiket a város részére Q méterenkint 1 kor. 50 fillér egységárért hajlandók át­engedni, a közgyűlés nem fogadta el és értesítette nevezetteket, hogy a felkínált területekért, csak a tényleges értéknek megfelelő összeget, azaz □ ölenként 2 koronát kész adni. Majd Doczy Antal volt adópénztárnok ügyének zárták le utolsó aktáit, nevezet­tet a törvény értelmében nyugdíjazván. Ezen említett ügyek elintézése után egy pár illetőségi ügy és több kisebb-na- gyobb alapzárszámadás került a köz­gyűlés elé, melyekre vonatkozólag a pénz­ügyi bizottsági és tanácsi javaslatok fo­gadtattak el. A természeti emlékek védelme. Darányi Ignác földművelésügyi minisz­ter fontos lépést tett a természeti emlé­kek intézményes védelme érdekében, a midőn megbízta Kaán Károly erdőtaná­csost, hogy a természeti emlékek fentar- tásának kérdését, tárgyává tegye. Kaán erdőtanácsos e megbízatásnak megfelelt s munkája : „A természeti emlé­kek fenntartása“ címen most jelent meg a földművelésügyi miniszter kiadványaként. A füzet a külföld e tárgyú tevékeny­ségéből merített tanulságok ismertetése mellett, nemzeti viszonyainkra, valamint a még fennmaradt természeti kincseinkre való figyelemmel tárgyalja a kérdést. Kaán szerint gondozásra, sőt törvényes védelemre érdemes természeti emlékként volna tekintendő a hazai föld felületén, vagy annak mélyében a természet bár­mely világába tartozó minden olyan ter­mészeti alkotás, vagy annak bármily vál­tozatban és arányokban csoportosult ösz- szesége, mely vagy történetileg becses, vagy tudományosan értékes, esztétikailag kiváló, bármi okból ritka, vagy pedig arra hivatott, hogy idővel a természeti emlék becsével bírjon. Ilyen, nemzeti kincseinkből rendszerbe foglalt csoportosítással s az egész magyar társadalomhoz szólva, a fenntartásra ér­demes természeti alkotások egész sorozatát tárja elénk, kiemelve, hogy a védelembe fogadásnak utolsó órája ütött, ha nem akarjuk pusztulásnak átengedni azt, ami­vel még rendelkezünk. Ismerteti a külföld országainak a ter­mészeti emlékek fentartása érdekében ki­fejtett tevékenységét és felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyek eddig hazánk természeti kincseinek védelme érdekében tétettek, hangsúlyozottan reá mutatván, hogy a kormányakciónak társadalmi tevé­kenységgel kell párosulnia, ha természeti emlékeink fentartását biztosítani kívánjuk. Javaslata az, hogy a tudományos tár­sulatok, egyesületek, hivatalos intézmé­nyek és az egész magyar társadalom be­vonása mellett Írjuk össze természeti em­lékeinket és a kellően elbírált és törzs­könyvelt anyag ismerete után a külföld egyes országai példájára hozzunk oly törvényt, mely a műemlékekhez hason­lóan biztosítson védelmet a természeti emlékeknek. Darányi Ignác földművelésügyi minisz­ter, aki a természeti emlékek védelme ér­dekében még 1900-ban kiadott intézkedé­sével megelőzte az európai országok ide­vonatkozó akcióit, most e füzet szétkül­dése mellett felhívta a törvényhatóságokat, hogy a kerületükben található természeti emlékeket írják össze, és tegyenek javas­latot azok minden időre biztosítandó vé­delméről. Utasította összes alantas hivatalait és közegeit, hogy a törvényhatóságokat mun­kájuk végrehajtásában segítsék. Felkérte a közoktatásügyi és belügyi miniszter tár­sait, hogy az alájuk rendelt intézeteket, hivatalokat és közegeket hasonló támoga­tásra hívják fel. Megkereste a fontosabb társadalmi té­nyezőket, a Történelmi és Természettu­dományi társulatot, az összes mező és erdőgazdasági egyesületeket, az Országos Kertészeti Egyesületet és a turista egye­sületeket, hogy egyfelől az e kérdésre vonatkozó javaslataikkal támogassák, más­felől tagjaikat a természeti emlékek össze­írásánál való közreműködésre kérjék fel. Nagy arányú országos mozgalomról van tehát szó és mi nem csalódunk, ha azt reméljük, hogy az egész magyar társada­lom az ügy érdeméhez méltó lelkesedéssel karolja fel a földmivelési miniszter akcióját. Kaán érdemes munkáját erdőtisztek, lelkészek, jegyzők, tanítók, erdőőrök a földmivelésügyi minisztériumtól ingyen kapják meg, ha a minisztérium könyv­tárához fordulnak. Bolti ára 50 fillérben állapíttatott meg. ti ÍREK. — Aranymisés főpap. Hübner Nép. Já­nos praelatus kanonok, a székesfőkáptalan- nak érdemes tagja, tegnap tartotta arany­miséjét a főszékesegyházban. Hübner Nép. János magaskorú életének úgyszólván minden pillanatát hívei lelki üdvösségének, lelkipásztorkodásnak szentelte. 1836. áp­rilis 28-án született. Tanulmányait az esztergomi papnevelő intézetben végezte melynek befejeztével, mint diakónus a szemináriumban tanulmányi felügyelő volt. 1859. május 1-én áldozópappá szentelte­tett s Szeniczen, majd Ürményben káplá- noskodott. i860, május 20-án adminiszt­rátorrá nevezietett ki Alsó-Jattóra, ahol |J 1863. július 2-áig mint plébános műkő- - nőtt. Ekkor került Hidaskürtre, hol 45 < esztendeig vezette Pozsony vármegye e ; nagy községének híveit a legnagyobb I ( buzgósággal és szeretettel az igaz hitjJ utján. Lelki pásztori érdemeinek elismerő- ' - seül már régebben tb. kanonokká nevez- i - tetett ki, mig végre az igazi, becsületes, T önfeláldozó munka földi jutalmául az ősz-j- szel a magyar Sión őre közé emelte le a királyi és hercegprimási kegy. Kívánjuk,I, hogy a főkáptalan jelesei sorában évek-p hosszú során át élvezze erőben egészség-|- ben a megérdemelt kitüntetést. — EskÜVŐ- Matus Gyula ifjúságunk pl szimpatikus tagja, a hajós egylet műve-1-: zetője, csütörtökön d. e. 11 órakor eskü- -i dött örök hűséget szépséges arájának }>í Turányi Magdusnak. Az esküvő a vizi- i-i városi templomban folyt le. Tartós bol- f-J dogságot kívánunk. — Melyik gyógytár van ma nyitva ? Zsiga Zsigmond városi gyógytára egész s; napon át nyitva lesz, mig a többi, a gyógy- k tárak rnunkaszünete folytán délután 2,S órától zárva lesz. — Adomány. Az Esztergom-Szenttamás gj és Vízivárosi Kath. Polgári kör házalapja ej javára újabban dr. Kohl Medárd püspök ?k és dr. Andor György prelátus kononoiolc 100 — 100 koronát adományoztak, mely yl összeggel a házalap javára eddig össze- -s sen 2176 korona gyűlt egybe. Rudolf IL Ferenc folyamfelvigyázó pedig szép Rákóczi L\ albummal gyarapította a kör könyvtárát. ,J> — Halálozás. Vadászffy Jenő közalapit--fi ványi erdőtanácsos, pilismaród erdőgond--b nők hatvannegyedik évében, PilismarótonjkK elhalálozott. Derék, tevékeny munkaerő lói szállott vele sírba, aki negyvet évet töl—U tött a közpályán. Halál hire nemesakph !•

Next

/
Thumbnails
Contents