Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 33. szám

4

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1909. április 22.

italok élvezésétől és minden erejükkel támogassák az abstinens küzdelmet. Tagjait kisebb családi körökbe gyűjti, igyekszik őket oktatni, felvilágosítani, nevelni és korcsma helyett nemesebb lelki és szellemi szórakozást nyújtani. Az egyesület iszákosok mentésével is foglalkozik, céljai közé tartozik alkoholmentes kávéházak, vendéglők, népothonok, népkönyvtárak, iszákosok gyógyintézetének létesítése és fentartása. Az egyesületnek tagja lehet minden 15-ik életévét betöltött egyén, aki hajlandó megfogadni, hogy szeszes italt nem élvez.

Az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság alaptőke felemelése.

i.

Egyik multi számunkban már megemlékeztünk arról a nagyszabású pénzügyi vállalkozásról, mely az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság vezetőséget foglalkoztatja. A múlt 1908. évi üzleteredményt tárgyaló idei rendes évi közgyűlés tárgysorozatában tárgyaltatván az alaptőke felemelésére vonatkozó igazgatósági indítvány, annak közelebbről való megvilágítása érdekében, mint közéletünk egyik igen fontos eseményével, hivatásunkból kifolyólag foglalkoznunk kell.

Bleszí Ferenc igazgató szívességéből, ki e pénzművelet kezdeményezője és főmozgató ereje, betekintést nyerhettünk javaslatába, melyből a közönséget érdeklő részt itt kivonatosan közöljük.

Az egész világra szóló 1907. évi nehéz pénzviszonyok fenyesen igazolták, hogy a magyarországi jól szituált pénzintézetek még a legválságosabb időben is kitünően helyt tudnak állni és a szertelen magas kamatláb mellett is lehető legmélsára nagy dijakat tűztek ki, majdnem mind ő fogta el. Beszélt, vacsorázott, brúdert ivott velük, de a végzetes majdnem kirántotta őket a kezéből.

— Sajnálom. Majdnem a zsebembe eresztettem a pénzt . . .

A nősüléssel évek óta komolyan foglalkozott, s néhány milliomos hajadont majdnem el is vett feleségül. Egyszer a borneói kormányzó özvegyének udvarolt életre-halálra s majdnem oltárhoz vezette. De akkor olvasta a lapokban, hogy Bor- neóban politikai zavarok ütöttek ki.

— Már majdnem Borneóba utaztam, de meggondoltam a dolgot. Tudjátok nem szeretek más országok belügyeibe avatkozni. Hisz ismertek.

A legutóbbi időben szokatlan izgalommal beszélt a legújabb kalandjáról.

— Egy leánnyal ismerkedtem meg Budán. A Gellérthegyen innen . . . Csodás alak, mesés fogak . . . Tudjátok majdnem kreol-szépség . . .

— Majdnem ?

— Igen, tudniillik szőke. Majdnem megszöktettem. Az apja hires zenész volt. Majdnem operaigazgató. A nyáron halt meg majdnem . . . azaz egészen. Félkezü volt szegény. Macsovánszkynak hitták. Hires lengyel család. Majdnem királyi vér . . .

— Ismertem, — szólt közbe a vendéglős.

— Ah, ön ismerte?

— Igen, sokszor verklizett az udvarban.

tányosabban jártak el, holott ugyan- ezidőben a fővárosi nagy intézetek nagyobbrészt mértéken felüli magas kamatlábbal és csakis kivételes esetekben álltak a hitel rendelkezésére. Bebizonyosodott ezáltal, hogy a vidéki intézetek nemcsak a normális viszonyok mellett, de a válságban is hasznos munkálkodást tudnak kifejteni.

De épen ezen válságos idő tanította meg az intézetek vezetőségét arra, hogy célját csak a tőke erős, szolid, belső alapokra fektetett intézet töltheti be eredményesen és igy legtöbb magyarországi pénzintézet iparkodott saját tőkéinek centralizálásával önmagát megerősíteni. A magyar vidéki pénzintézetek között több, mint 50 olyan van már, melynek 1-től egész 3 millió korona alaptőkéje van és legalább felének alaptőkéje meghaladja a félmillió koronát.

Az esztergomi takarékpénztár, mely immár 64 éve áll fenn, és alapítás tekintetében a 10 legrégibb vidéki intézet között áll, kezdettől fogva oly szellemben vezettetett, hogy ügyforgalmának megfelelőleg saját törzsvagyonát, vagyis alap és tartaléktőkéit arányosan emelte, illetve gyűjtötte.

ily reális gazdálkodásnak eredménye az, hogy 64 év előtti 15,000 forint alaptőke helyett, utánfizetés nélkül és tisztességes osztalék ki- járultatása mellett az 1908. évi mérlegben már 1.300,000 korona alap és tartalék tőke szerepel és ezen kimutatott törzsvagyonon kívül az értékpapír állomány és egyebekben még mintegy 800,000 korona, a mérlegben fel nem tüntetett tartalékkal is rendelkezik.

Azonban dacára e fokozott emelkedésnek, még sem tartott kellőkép lépést az intézet magán vagyonával, a vele szemben megnyilvánult nagy bizalommal. De különösen nincs arányban a társaságnál elhelyezett betéti tőkék örvendetes emelkedésével, mert csak az utolsó 2 év alatt

Gereben nem jött zavarba.

— Az a másik ág, a verklis-ág . . . Tegnap megkértem a leány kezét ... Az anyja igent mondott.

— És a leány ?

— Majdnem . . .

És boldogan mosolygott. Utána három hónapig nem láttuk. A pincérrel megüzente, hogy minden üres idejét a mennyasszonyánál tölti. Sajnáltuk távollétét. Úgy megszoktuk hazudozásait az ebédnél, mint teszem a fogpiszkálót. Gyakran emlegettük :

Mit csinál az a fiú ?

Erre a kérdésre ő adta meg a választ, a múlt héten. Megjelent szokatlan komoly, hogy ne mondjam, komor volt . . .

— Mit csinál a menyasszonyod ? — kérdeztük.

— Elutazott! — hangzott a rövid válasz.

— Hová ?

— Nászutra.

— Mással ?

Igent intett a fejével. Aztán hozzátette :

— Majdnem a feleségem lett . . .

— De hiszen jeggyűrű van az ujjadon!

— Igen megnősültem.

— Kit vettél el ?

— Az anyját, máj . . .

Nem szólt többet. Valami a torkán akadt ... A „majdnem“ szó . , . Először életében . . . Megilletődve állottul? körül. A jeggyűrű bágyadt fénye alattomosan pislogott felénk. Majdnem könnyek gyűltek a szemébe . . .

pénztári forgalma 25 millióról 33 millióra, a betétállomány pedig 10 Ve millióról 12 millió koronára emelkedett, tehát maga a betét tőke rövid 2 év alatt 1 és Va millióval szaporodott.

Ez a körülmény indította a takarékpénztár vezetőségét arra, hogy ezen teljes bizalommal elhelyezett közkincsek kellő biztonságáról gondoskodandó, a társulati törzsvagyon, különösen pedig az intézet alaptőkéje arányosan emeltessék fel.

Az alaptőke felemelés már ez év folyamán keresztül vezettetik és az új részvények a jövő év elején fognék kibocsájtatni.

A részvényes közönség nagy lelkesedéssel fogadja az alaptőke felemelését s már megindult széles vonalon az érdeklődés az elővételi jog gyakorlása, jegyzése, vétele és eladása körül.

Az érdekeltek, kik e tekintetben felvilágosítást vagy útbaigazítást kívánnak szerezni, teljes bizalommal fordulhatnak a takarékpénztár igazgatójához, Bleszl Ferenchez, ki készséggel fog ez irányban rendelkezésre állani.

A vezetőség úgy véli, hogy az új részvények kibocsájtása folytán új érdekkört teremt magának az új reszvenyesek között is, mert bizonyára olyanok is igyekezni fognak a társaság részvényeiből beszerezni, kik még ilyenek birtokában nincsenek. Az új részvényesnek első sorban a régi részvényeket megillető elővételi jogot kell megszerezni és pedig egy új részvényre IV2 régi után járó 3 drb. V3-adot; ennek birtokában válthatja ki 2000 korona árban az újonnan kibocsajtott részvényt. Egy ilyen uj részvény vételára tehát V3 jog 1500-tól 1800 K-ig; a 2000 korona névértékkel együtt 3500—3800 korona lesz.

Esztergom vármegye selyemtenyésztése 1908. évben.*)

A vármegye selyemtenyésztése ]á- rásonkint és községenkint 1908. évben.

Párkányi járás.

Kisujfalu községben 1908. évben a magántulajdonban levő szederfák használása mellett 1 család vállalt selymérpetét, 6 kilogramm gubót termelt és 10 koronát keresett.

Ezen tenyésztő neve: Bállá Károly né.

A selyemtenyésztés megkezdése óta 51 koronát fizettünk ki a községben.

Szederfatenyésztés : A községnek és a községben lakó magánfeleknek mostanáig 750 drb. 2—3 éves szederfacsemete lett kiosztva.

A faiskolának állapota a járási faiskola felügyelő szerint elég jó. Ez Dobai Ferenc községi biró érdeme.

Az idén a községi faiskolából utcákra, közterekre és § közutak mellé kiültettek 39 drb. szederfát.

Köbölkút községben 1908. évben közterületeken és közutak mellett volt:

lombszedésre alkalmas szederfa 52.

lombszedésre nem alkalmas szederfa

210.

Tényleg 1 család vállalt selymérpetét, 1 kilogramm gubót termelt és 3 koronát keresett.

Ezen tenyésztőnek neve: Szabó István.

*) Felkérés folytán, a selyemtenyésztés emelése érdekében közöljük a földmivelésügyi minisztériumhoz tett évi jelentésből a megyénkre vonatkozó adatokat. A szerk.

A selyemtenyésztés megkezdése óta 7.335 koronát fizettünk ki a községben.

Szederfatenyésztés: 1908-ban a községnek és a községben lakó magánfeleknek 2000 drb. 2—3 éves kiültetésre alkalmas szederfacsemetét osztottunk ki. Mostanáig pedig 300 darab kiültetésre alkalmas szederfa és 22.340 drb. 2—3 éves szederfacsemete lett kiosztva a községben.

A faiskolának állapota a járási faiskola felügyelő szerint jó. Ez Stampay János főtanitónak köszönhető.

Az idén a községi faiskolából utcákra, közterekre és közutak mellé kiültettek 40 drb. szederfát.

Utcákon és köztereken még 100 drb. szederfa helyezhető el.

Libád községben 1908. évben közterületeken és közutak mellett volt:

lombszedésre nem alkalmas szederfa 154.

A magántulajdonban levő szederfák használása mellett 2 család vállalt selymérpetét. Ezek közül 1 család 29 kilogramm gubót termelt és 58 koronát keresett.

Ezen tenyésztőnek neve Pintér Erzsébet. Gondatlanság miatt 1 család nem hozott gubót.

A selyemtenyésztés megkezdése óta 431 koronát fizettünk ki a községben.

Szederfatenyésztés: 1908-ban a községnek és a községben lakó magánfeleknek 10.000 darab 2—3 éves szederfacsemetét osztottunk ki. Mostanáig pedig 10.400 drb.

2—3 éves szederfacsemete lett kiosztva a községben.

A faiskolának állapota a járási faiskola felügyelő szerint gyenge.

Muzsla községben 1908. évben közte- j rületeken és közutak mellett volt: lombszedésre alkalmas szederfa 268, lombszedésre nem alkalmas szederfa 488. j A selyemtenyésztők 248 drb. lombszedésre alkalmas szederfát használtak. Egv tenyésztőre átlag 35 drb. szederfa jutott.

Tényleg 7 család vállalt selymérpetét,

100 kilogramm gubót termelt és 191 koronát keresett. Egy tenyésztőnek átlagos : keresete 27 koronát tett ki.

Legtöbb keresete Lacza Ferenc tenyésztőnek volt, ki 59 koronát kapott a gubóért.

A selyemtenyésztés megkezdése óta 4579 koronát fizettünk a községben.

Szederfatenyésztés: A községnek és a községben lakó magánfeleknek mostanáig 1900 darab 2—3 éves szederfacsemete lett kiosztva.

A faiskolának állapota a járási faiskola- : felügyelő szerint jó. Ez Szórád János fa- ; iskolamunkás érdeme.

Az idén a községi faiskolából utcákra, < közterekre és közutak mellé kiültettek 58 ] darab szederfát.

Utcákon és köztereken még 100 darab I i szederfa helyezhető el.

Párkány községben 1908. évben a I j magántulajdonban levő szederfák hasz- J ■ nálása mellett 1 család vállalt selymérpe- ' tét, 14 kilogramm gubót termelt és 25 I ( koronát keresett.

Ezen tenyésztő neve : Dienes János.

A selyemtenyésztés megkezdése óta I i 251 koronát fizettünk ki a községben.

Szederfatenyésztés : A községnek és a I j községben lakó magánfeleknek 3000 drb. í . 2—3 éves szederfacsemetét osztottunk ki. | Mostanáig pedig 12.750 drb. 2—3 éves | e szederfacsemete lett kiosztva a községben.

A faiskolának állapota a járási faiskola- felügyelő szerint jó. Ez a ^községnek köszönhető.

Szölgyén községben 1908. évben közterületek és közutak mellett volt :

lombszedésre nem alkalmas szederfa 136.

A magántulajdonban levő szederfák használása mellett 4 család vállalt sely- I - mérpetét. Ezek közül 2 család 20 kilo- | - gramm gubót termelt és 46 koronát ke- I -