Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 26. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. április 1. lantásra tűnnek íöl viszonyainkhoz képest nagyoknak. Ami különösen az állami segélynek szükséges ösz- szegét illeti, ez csak látszólagosan ily nagy áldozat az állam részéről. Mert az összes állami kedvézmé- nyek és segélyek, eltekintve attól, hogy a legkülönbözőbb alakban oszlanak meg az ország lakossága közt, emelve ennek gazdasági for­galmát, legfőkepen fogyasztási adók alakjában jórészt ismét visszakerül­nek az állampénztárba, — megte­szik sokfele jótékony hatásukat, a nélkül, hogy az államkincstárnak valóságban nagy áldozatába kerül­nének. Közelebbről bírálva pedig a magánvállalkozás kérdését úgy ta­láljuk, hogy erős akarattal nem le­hetetlen ezt az álmot tiz éven be­lül megvalósítani, föltéve persze, hogy hazánk nagybirtokosai — el­sősorban a holtkéz — elég érzék­kel fog bírni az iparpártolásnak gazdasági és hazafias jelentősége iránt. Mert ha Ausztriában és a Nemetbirodalomban össze tudták kötni az uradalmak birtokosai ezt a két szempontot, miért ne tehet­nék ezt nálunk is, különösen, ami­kor köztudomású, hogy az iparvál­lalatok évről-évre nagyobb jövedel­met biztosítanak főképen azoknak, akiknek módjukban van nyerster­ményeiket a helyszínén feldolgoz­tatni, ahelyett, hogy ezeket külföldre eladva, a belőlük készült és beho­zott iparcikkekért drága árakat fi­zessenek. Hangsúlyozzuk, hogy ezeket az iparvállalatokat lehetőleg magyar pénzen kellene megvalósítani, nem­csak azért, hogy hasznunk az őr- szagban maradjon és bennünket gazdagítson, hanem azért is, mert máris túlsókkal tartozunk a kül­földnek és félő, hogy egy-egy újabb pénzválság, vagy a legújabb porosz és német államcimletek mintájára való külföldi kibocsátás, kapcsolat­ban ellenfeleink agitációjával, pa­pírjaink tömeges visszaözönlése ut­ján elviselhetetlen bajokat okozna egész gazdasági életünkben. A nagyobbszabásu iparfejlesztés előfeltételei közül a biztos és arány­lag olcsó alapítási tőkén felül a forgó tőkének könnyebb megsze­éjszakáknak a majszter úr vetett véget, még pedig olyan megrázó tragédia kisé- tében, melynek leírása megviselné a leg- századvégibb idegzetet is. A harmadik leány egyesíti nénjeinek minden szépségeit és minden csepp lázongó vérét. Él-hal a katonákért s gyakran ki­kel a mostoha sors ellen, hogy kadét udvarlónál magasabb sarzsiig még nem vihette. Különben elég naiv kis leány, ki az iskolában gyakran eldicsekszik, hogy a mamája szerint neki kék vér folyik az ereiben, amit aztán csodálkozva beszélnek el otthon a bakfisok a megdöbbent mamáknak, kik persze azonnal tisztába vannak a vér színe változásával, megemlékezve a Laky- ház daliás huszárkapitány barátjáról. A legkisebb leány Magduska, még nem esik számításba az udvarlók szempontjá­ból. Neki csak a gavallérok „selejtje“ jut s legfeljebb mint páratlan ügyességű „Pos­tillon d'amour“ nénjei szolgálatában kap fontosabb szerepkört. Hogy ezzel milyen morált szív fiatal leikébe, az már magától is érthető. A négy lánynak apja, anyja van, mé­gis árvábbak a legárvábbnál. Apjuk a század súlya alatt görnyed, anyjok pedig még most is bohó módra szeretne élni s igy csak veszedelmes versenytársként ál­lanak útjában a viruló szép teremtések. rezheteset sem szabad kifelejtenünk. Számos gyár alakult volna már, még több virágoznék, ha törekvő és megbízható tulajdonosaik pénz­intézeteinknél hitel dolgában olyan támogatást kaptak volna, mint ami­lyenben például a kereskedelem az áruhitelre nézve részesül. Egyike ez azoknak a problémáknak, ame­lyeknek megoldása elől pénzintéze­teink nem fognak kitérhetni és a melynek megoldása nélkül alig szá­míthatunk nagy ipari fejlődésre. Az ipari hitelnek az a módja, amelyet pénzintézeteink legnagyobb részt az úgynevezett financirozás utján nyújtanak, nem kielégítő, aminthogy nem is bir a hitelnyúj­tás kizárólagos céljával, bár tagad­hatatlan, hogy számos uj iparvál­lalat létesül ennek segítségével, va­lamint az is, hogy sok gyenge szer­vezetű vállalkozás ily utón erősö­dik meg, mégis távolról sem elé­gíti ki ez az alakzat a hazai ipar­nak sokoldalú hiteligényeit. Az in­tézeti financirozás főszempontja vég­eredményben mégis csak mentül nagyobb bankárnyereség elérése, ami a zsenge és kezdetleges ipar­vállalkozás ritkán elviselhető meg- terheltetesével jár, nem is szólva a rendszerint kikötött és éveken át fenyegető opcionális jog gyakorlá­sának egyidejű kikötéséről, amely a törekvő iparostól még azt a reményt is megvonja, hogy vállala­tának kedvező fejlődése esetén ő élvezze a fáradozásai árán méltán kiérdemelt jutalom javarészét. A lakás-higiéniáról. Irta : Molnár M. Lajos. A kényelmes, tiszta lakás lényegesen befolyásolja az ember egészsét. Csak az egészséges otthon biztosit kellemes csa­ládi életet és semmi sem enged oly tág teret a betegségek kifejlődésére, mint a nedves, piszkos, vagy szűk lakás. Aki saját magát és hozzátartozóit egész­ségesnek szereti tudni, annak gondoskod­nia kell arról, hogy lakása minden tekin­tetben megfeleljen a hygieniai követelmé­nyeknek. Nem szabad túlzásba vinni a takarékosságot, mikor az egészségről van szó, mert amennyivel többe kerül a ké­Maguk szabadjára vannak ők hagyva egészen, mint akik sohasem ösmerték a gardedam tisztes fogalmát. Csak úgy ma­gánosán, asszonykiséret nélkül, udvarló diákoktól körülvéve sétálgatnak késő es­tig, hálás teret nyújtva a kisvárosi mamák megbotránkozásának. Pedig lehet, hogy ártatlanabb dolgokról folyik köztük a szó, habár kissé túlhangosan is, mint amilyentől suttog a szigorú mamák előtt lépkedő jólnevelt bakfis impertinens jogász kísé­rőjével. Ez az emancipált viselkedés valóságos bojkottot eredményezett a kisvárosi társa­dalomban a Laky lányok ellen. Valamire való fiatal ember, nem mert megállni ab­lakjuk alatt, mert akkor a többi lányos házaknál csukódott be előtte az ajtó. így maradtak egészen magokra a re­mek szép leányok fellengős, fényes ál­maikkal s a hűséges apró diáknéppel, mely minden őszön megújulva érkezik meg a számukra. A legelső diak-gavallé- rok már régen családapák, de a szegény lányok még egyre fogadják az azok he­lyébe lépő bajusztalan ajkak lázas udvar­lását. És hervadoznak lassú észrevétlenül, hervadásukban sem kíméli meg őket a kisvárosi ozsonnák pletykaéhes nyelve. Pedig ha tévedt utakon jártak volna, nyelmes, jó lakás, annyi orvosi honorári­umot és orvosságot takarítunk meg. In­kább az apró cseprő, felesleges kiadások redukálására törekedjünk, mintsem a lak­béren hozzuk be a kiadási többletet. Egészségesnek nevezhető az a lakás, amely terjedelmes, száraz, világos, kényel­mes, tiszta és amelyben fürdőszoba és kloset van. Lakásunk megválasztásánál főként arra kell gondot fordítanunk, hogy a szoba levegő ne legyen nedves és a falak tel­jesen szarazak legyenek. Ujjonan épült házak nem teljesen kiszáradt lakásaitól óvva intjük a közönséget. Béreljünk lehe­tőleg szabad térre, vagy széles utcára nyíló lakást, de ha az nem volna keresz­tülvihető, a szűk utcákban a minél ma­gasabban fekvő lakásokat részesítsük előnyben. Kerüljük a gyárak és ipartelepek közelében fekvő városrészeket, melyek­nek füstös és büdös levegője nagyon egészségtelen. Igen célszerű az olyan házban lévő lakás, amelynek kertje vagy tágas udvara van. A hálószoba délnek, délkeletnek, vagy délnyugatnak feküdjék és ablakai szabad területre nyíljanak. A lakás alapos kiszellőztetése csak az esetben lehetséges, ha az ablakok kü­lönböző irányba nyílnak. Túlságosan vé­kony falak könnyen átengedik a hideget és meleget. Ez különösen a nagyon magasan fekvő lakások hátránya. Ez esetben cél­szerű faltakarókat használnunk. A falak tisztaságára is nagy gondot kell fordíta­nunk. időről-időre tüzetesen meg kell vizs­gálnunk azokat, hogy nem fészkelték-e be magukat a hasadékokba rovarok és férgek. A padló legyen egyenletes és re­pedés nélküli. Puhafa-padlók hamar tönk­remennek, legpraktikusabb a keményfa- parkett. Ha a lakásban nem volna külön vízve­zeték és közös vízvezetékre, vagy házi kútra volnánk utalva, ügyeljünk arra, hogy az mindenkor tiszta, fedett és a klosettól kellő távolságban legyen. Előnybe részesítendő az olyan lakás, meLnek kü­lön klosetje van. A lakás összes szobái legyenek fűlhető«. Vizsgáljuk meg a ki­bérlés előtt azt is, hogy a főző- és fűtő- kályák jó állapotban vannak-e? Legelő­nyösebb és legjobb a gáz- vagy villany- világítás. A lakás több szobából és külön konyhából álljon. Hacsak lehet, ki kell kerülni azt, hogy ott aludjunk, ahol nap­közben tartózkodtunk, vagy főztünk. Idő­sebb gyermekek aludjanak a szülőktől úgy mindenesetre csillogóbb keret övezné ezeket az igazi becses drágaköveket. Ha a kisvárosi egyszerű, szürke élet helyett egy nagyvárosi szalon káprázatos fénye lett volna e fejedelmi szépségeknek a milieuje, úgy ma is csillogva, vakítva, uralkodnának a megigézett férfiak hatal­mas seregén. Lehet, hogy asszony igy se lett volna egyikből sem, de diadalmas, fényes ifjúságuk emléke világot vetett volna hervadó arcuknak ráncaira is s fonnyadt nyakukban szikrázó gyöngyso­rok emlékeztetnek a fényre és a sok mámoros diadalra. így pedig megöregedtek idő előtt, vén- leányosan szárazait és nagyon soványak, mert az álmodott uralkodó herceg, vagy őrgróf aligha tévedt a kis ódon városkába messaliancot kötni. Még jó szerencse lesz, ha valamelyik idejekorán kijózano­dik s odanyujtja kezét, mikor tisztességes szándékkal közeledik hozzá egy ke- nyérkereső, derék férfi. És ti lángoló szivű diáknépek akkor ne álljatok körül az alszegi zöldsalus ablakot, hogy a reális világba kívánkozó jukker-lányhoz könnyű szerrel hozzáfér­hessen a sárga kamáslis hetyke segéd­jegyző, vagy a kifényesedett gérokku ál­lami iskolamester. elkülönítve és nemek szerint elválasztva. Minden alvóra a rendes szobamagasságot véve alapul, 4 Q m.-nyi helyet számítsunk. Szükséges ezeken kívül a külön mosó­konyháról, külön padlásról, pincéről és éléskamráról vaió gondoskodás is. Az itt elmondottakat a lakás kibérlésénél kell figyelembe vennünk. A lakás használatá­nál és rendben tartásánál a következőkre fordítsunk különösen gondot. A bútorok kellő elhelyezése sokkal fon­tosabb dolog, sem mint hinnénk. Sok lakás csak azért látszik szűknek és ké- kényelmetlennek, mert túl van tömve bú­torral, melyek rosszul vannak elhelyezve. A szükségesnél több bútor nemcsak felesleges és Ízléstelen, de egészségtelen is. Rendkívül helytelen dolog, ágyrajáró- kat albérletbe fogadni. Ezt nem minden­kor a gazdasági kényszer folytán teszik egyes családok, hanem a túlzásba vitt takarékossági szempontból. Ez a szokás igen sokszor veszedelmes következménye­ket vonhat maga után, amennyiben az ágyrajáró betegséget vihet a családba vagy annak erkölcsét megrontbatja. Külön szo­bák kiadásánál kisebb az esetleges vesze­delmek esélye, de itt meg az a baj, hogy rendszerint a legkényelmesebb és legjobb szobákat adjuk ki, mig a család a sző­kébb szobákba szorul össze. A lakásnak bútorral való túltömése — mint fentebb említettem —- egészségtelen, rossz szokás. Ezáltal nemcsak a levegő­teret kisebbítjük, de korlátozzuk a kellő mozgás lehetőségét is. Különösen pedig a hálószobákba tegyünk csak annyi bú­tort, amennyi épen szükséges, kerüljük a porfogó dolgokat, mint pl. föggönyöket, szőnyegeket stb. és lehetőleg vigyük ke­resztül, hogy minden személy külön ágy­ban aludjék. Az egészségre különösen fontos, a lakás alapos szellőztetése. Mi­nél szűkebb a lakás, annál szükségesebb a gyakori szellőzés, ami az ablakok több­szöri nyitvatartása által érhető el. Nem kell félni a huzattól és a beáramló friss levegőtől, mert a romlott levegő sokkal egészségtelenebb. Télen elegendő egy ablakszárny 2—3 percig tartó kinyitása, mig nyáron éjjel-nappal tartsuk nyitva ablakainkat. Még télen is jó, ha éjszakán át egy kis ablaknyiláson keresztül friss le­vegőt engedünk hálószobánkba, ami nem árthat meg, ha jól betakaródzunk. Fűtet- len hálószobában aludni — ha a szoba fűtött helyiség mellett fekszik — egész­séges dolog. Mert a hideg kevésbbé árt, mint a túlfűtöttség. Jó ideig tartó szellőztetésre van szük­sége a konyhának főzés után. Amig fő­zünk, az ablakot mindig egy kissé nyitva hagyhatjuk. A téli fűtés összekötve a szellőztetéssel a leghathatósabb eszköz a lakásnedvesség ellen. Az egészséges szo­balevegő legelemibb követelménye: a tisztaság. A tiszta test, a tiszta fehérnemű, tiszta ruházat és tiszta lakás nem lehet­nek meg egymás nélkül. És tisztaság nélkül viszont nincsen egészség. Felső testünket mossuk meg naponta és füröd­jünk legalább egyszer, télen és nyáron egyaránt. Változtassuk sűrűn az ágyne­műeket. Ruháinkra fordítsunk gondot és átázott ruhát vagy cipőt ne szárítsunk a szobákban. Minden szobában helyezzünk el hygi- enikus köpőcsészéket, nem fűrészporral vagy homokkal telítve, hanem vízzel. Szűk lakásban ne tartsunk állatokat, kü- nösen pedig galambokat, madarakat, há- zinvulat stb. és macskát, vagy kutyát is csak abban az esetben, ha tiszták. Kony­hahulladékot, ételmaradékokat, azonnal küszöböljünk ki a lakásból és az edénye­ket tartsuk mindig tisztán. Moly és káros porképződés ellen a legjobb védekezés, ha kevés szőnyeget, függönyt és párná­zott bútort tartunk a lakásban. A padlók rendszeresen tisztogatandók. Puhafa-pad­lókat hetenként legalább egyszer fel kell

Next

/
Thumbnails
Contents