Esztergom és Vidéke, 1908

1908-03-15 / 22.szám

jogokat, amelyeknek hajdan „a német pénz volt a zsoldja." Az önzetlenség és a hazafias áldozatkészség ideje lejárt. A szabadságfát világszerte a legnemesebb vérrel szokták öntözni, hogy gyökerei el ne csenevésszenek, dereka hatalmasan neki sugározzék. Ami szabadságfánkat is megszentelt hősök vére öntözé és mégis mielőtt gyümölcse termett volna, ágairól egymás után hull a levél, hull a lomb is. Hiába jő tavaszra új tavasz hiába bontják ki a lobogókat, hogy elvigyük a hála és az emlékezés adóját azoknak a félisteneknek a sirjához, akik a hazáért élni és halni tudtak és akartak. Hiába gyúlnak ki a lobogó lángok s kél dalra az ajkon az ima. Ha leszáll az éj csillag miriárdjaival, s kér rózsás szekerén a hajnal, a lobogók visszatérnek a porlepte sarokba, a tegnapi fényből nem marad más, mint a ma fojtó füstje, s az imádság hangjai elvesznek a mindennapi élet kufár zajában. Csak pillanatnyi fény az egész és utánna annál fájóbb a sötétség azoknak, akik még látnak, akik még emlékezni tudnak. Hiába bontjuk ki a lobogókat, hiába gyul ki a fáklyák ezre, hiába esküszünk a „Magyarok Istenére", ha nap-nap után romboljuk a szabadság oltárait, tagadjuk meg hitünket és Istenünket. Március 15 van újra, de nincs tavasz. Még tél borong a bércek ormán s lenn a völgyben elszoktak az emberek a vihar szavától, hiába harsogja menydörgő hangon ült a verandán. Ott fenszterlizett neki Ákos Lacii a szerelmi panamák nagymestere, panama-kalapban. Laci szép gyerek volt: szőke kis bajsza, szőke haja és kék szeme. Flóra szép leány volt: fekete haja és szeme. De Flóra ideges volt és süket. És ezt az utóbbit igen szégyenlette. Flóra még sose látta Lacit. Laci is most látta először Flórát. Nagyon megtetszett neki. Egyszer, mikor előtte ment, levette kalapját Laci. Mert izzadt a feje, de inkább, mert szőke és szép volt a haja. S a süket Flóra azt hitte, hogy köszön neki Laci. Örült. S kiabálta Laci felé : — Jónapot kívánok! Laci bátor lett s megszólította Flórát. Örült a boldogságtól a süket Flóra, amint közeledett Laci s mosolyogva pislogott feléje. Laci halkan, fátyolozottan szólt hozzá: „Megengedi nagysád, hogy — bár egy kis etikett-tiprással — bemutatkozhassam?" Persze Flóra nem hallott semmit. Roppant elszégyelte magát. Gondolt egyet s rákiáltott Lacira: — Szemtelen, hordja el magát! És sarkon fordult a süket Flóra. Berohant a szobába. És Laci kudarcosán, de dacosan fenszterlizett tovább Flórának s azt beszélte magában: — Megállj, te büszke lány, azért is meghódítlak. És Flóra sírt benn, azért, mert süket. Gréte illedelmes. Gréte, a selymes, puderos, aranyláncos az égig, hogy „a magyar nem lesz soha rabszolga." Nem érzik ezt az emberek. Nem ilyen nemzedék volt az, a mely feltámadt „a búgó hangra", s kelt fel utánuk újulva „a letört dicsőség áldó porából", a melynek keserves könnyét eltakarta „az erdők és berkek rőt avarja." Tavasz van újra, de hiába „reszket a csendes éj harmatja a virágon" nem szól a pacsirta;" „Fekete felhőben Hollók száldogálnak.' Lévay Sándor. Ipartestületi közgyűlés. Esztergom ipartestülete vasárnap d. u. 3 órakor tartotta meg rendes évi közgyűlését a városház tanácstermében dr. Földváry István iparhatósági biztos jelenlétében, Dóczy Ferenc elnöklete alatt. Első sorban jelezte az elnök, hogy a közgyűlés március lére tüzetett ki s hivatott egybe, de mert a tagok többsége meg nem jelent ekkor, a határozatképesség megállapítása szempontjából, vonatkozással az alapszabályok 11. §-ára új határnap volt kitűzendő, amely aztán határozatképességgel bir a megjelent tagok számára való tekintet nélkül. Ezután szívélyesen üdvözölte az igazán szép számban megjelent tagokat, s a gyűlést hatásos beszéd kíséretében megnyitotta, egyben köszönetet mondott dr. Földváry István városi főügyésznek, ki iparhatósági biztosi tisztében hosszú, 23 év óta tanúsít kiváló érdeklődést és jóindulatot az ipartestület ügyei iránt anélkül, hogy a legcsekélyebb tiszteletdíjban is részesült volna. A közügynek ilyen önzetlen és készséges szolgálatáért a közgyűlés Esztergom város iparossága nevében legmélyebb köszönetét nyilvánította. Ezután a jegyzőkönyv hitelesítésére Balogh Ambrus és Csincsura Márton tagok kérettek föl. grisette megállt az Andrássy-uton. Már messziről kisérte őt Lustig Vendel, egy gyáva, de hamar gyulladó férfi. Mikor megállt Gréte, többször elsétált előtte s mindig pirult. Félt megszólítani Grétét, a fess grisette-et. Gréte megsokallta a várakozást s rászólt: — És azt gondolja uram, hogy majd én fogom magát megszólítani? Szép is volna. Vendel elpirult, mint a főtt rák és — megszólította Grétét. Mihály malőrje. Mihály, a fittos, frakkos, halovány szabólegény udvarolni akart a csinos és édes Dórának, ki trafikos mamzell vala. Mihály antinikotinus volt. Sohasem dohányzott, mert igen nyavalyás volt. De máskép nem beszélhetett titkos ideáljával, ha csak nem mén be szivart venni. Ugy Iőn. És néha ott is maradt Mihály. Természetes, hogy ilyenkor dohányoznia kellett. De egyszer malőr érte Mihályt. Drága szivarokat vett. Mutatnia kellett, hogy van pénze s hogy ő nem akárki. Szívta, szívta, keservesen és fáradtan. Aztán berúgott tőle Mihály. S mikor már Dóra is készült bevallani szerelmét: hányni kezdett az erős szivartól a berúgott Mihály, a fittos, frakkos, halovány szabólegény. És Dóra nem vallotta meg a szereimét. És Mihály többet nem ment a trafikba. Ez volt Mihály szomorú, szégyenes, csúnya malőrje. Egyesületi titkár az ipartestület elöljáróságának 1907. évi működéséről szóló jelentését olvasta fel. Bár e jelentés sok és érdekes dolgokat tartalmaz, hosszabb terjedelménél fogva nem közölhetjük le, azonban megjegyezzük, hogy a közgyűlés által nemcsak egyhangú helyesléssel fogadtatott el, de a titkárnak a gondos készítésért köszönetet is szavaztatott. A közgyűlés általános örömmel fogadta elnöklő Dóczy Ferencnek jelentését, hogy a Kossuth utcai Deszáth-féle ház ipartestületi tulajdonná lett 32100 kor. vételár mellett. Fölhatalmazta a közgyűlés egyhangú hozzájárulással az elöljáróságot arra, hogy e vétellel fölmerülő összes intézkedéseket az ipartestület nevében eszközölje úgy az eladó, mint a kölcsönt nyújtó helybeli takarékpénztárral szemben, sőt följogosította arra is, hogy a testület meglevő vagyonát részben a ház vételára, részben pedig a szükségesnek látszó átalakítási és javítási célokra felhasználja. E kérdés tárgyalásánál ellenfelszólalás is történt Magyary László számvizsgáló részéről, ki az előzőleg készített számadás bemutatását kérte, amely alapon az elöljáróság a ház vételét eszközölte volt; de mire e kérdés hosszabb eszmecsere után letárgyalást nyert, s a végső kérdés elnökileg föltétetett, felszólaló már egyéb hivatalos elfoglaltsága folytán nem volt jelen s igy az e kérdésben kimondott ha-, tározat egyhangúlag hozottnak tekintendő. Az alapszabályok módosítása került tárgyalás alá, ezután mely szerint a közgyűlés 2 pontnak változtatását kéri. Nevezetesen a tanulóul jelentkező ifjak szerződéseért eddig szedett 2 korona helyett 4 koronát kér megállapittatni, az új kezdő iparos 21 kor. fölvételi diját pedig tekintettel: arra, hogy az új iparos jelentékeny vagyon részesévé lesz — 50 koronára kívánja emelni. • E módosítás a keresk. miniszterhez lesz fölterjesztve jóváhagyás céljából. A számvizsgáló bizottság adta be jelentését ezután az 1907. évi zárszámadás helyes és pontos voltáról. A közgyűlés a jelentést, valamint a zárszámadást egész terjedelmében elfogadta. Az 1908. évi költségelőirányzat állapíttatott meg 43929 K 20 fii. bevételi és 42681 K kiadási összeggel. A megejtett tisztujitás szerint elnökké egyhangúlag Dóczy Ferenc választatott, számvizsgálókká lettek: Draxler Alajos, Magyary László, Szimhart Károly és Kleppek Alajos. A 36 tagu elöljáróságba a 33 régi tagon kivül Tóbiás Frigyes mérnök, Kósik Ferenc építő mester és Nelhiebel Gusztáv hentes és mészáros mester választattak 3 évi időtartamra. Bellus Gyula figyelmet érdemlő szavakban ismertette a szövetkezésnek hasznát és üdvös voltát. A közgyűlés e kérdésben a következőket mondotta ki, illetve határozta el. Az ipartestület tagjainak körében — jelesen pedig a cipész és csizmadia szakosztag kebelében — megindult szövetkezési mozgalmat teljesen helyes és időszerűnek találja, az e tekintetben kifejtett eddigi eljárást egészében és egyhangúlag tudomásul veszi, azonfölül kijelenti, hogy a szövetkezet felállítását határozottan kívánja s fölkéri az ipartestület elöljáróságát, hogy az előmunkálatokat haladéktalanul megkezdje, s az intézmény létesítésére hivatott alakuló közgyűlést hivja össze. Erre a gyűlés Dóczy Ferenc elnök érdemeinek méltánylása mellett föloszlott. — n Rendkívüli kedvezmény lapunk t. előfizetőinek. A mai súlyos gazdasági viszonyok között, midőn a csaladok körében a női toalett kérdése igen fontos szerepet játszik, azt hisszük, kedves szolgálatot teljesítünk lapunk t. előfizetőinek, midőn tudatjuk, hogy Magyarország legrégibb divatujságával, a Budapesti Bazárral oly egyezségre léptünk, hogy ezt a minden tekintetben magas színvonalon álló praktikus divatlapot t. előfizetőinknek kedvezményes áron, negyedévenkint 1 korona 60 fillérért küldetjük. A Budapesti Bazár kitűnő szabásainak segélyével az összes női öltözékek könnyen készíthetők el otthon házilag. A Budapesti Bazár minden száma 60—70 párisi és londoni divatképet, kézimunka-ábrát, fehérnemű-modellt tartalmaz s A mi kedveseink cimen egy teljes gyermekujságot is ad, melyben a divatos és szezonszerű gyermeköltözékeken kivül a mi kedveseinket csengő-bongó versekkel és tanulságos mesékkel mulattatja. Nagy kézimunka és szabásivén átlag 110— 120 részlet-szabás- és kézimunkarajzot közöl, melyek magyarázata is oly világos és könnyű, hogy segélyével még a kevésbé gyakorlottak is maguk készíthetik el összes ruháikat. Gazdag szépirodalmi részében érdekes regényeket, elbeszéléseket, tárcákat, novellákat és verseket közöl, mig társalgó Szalonja közérdekű kérdések megvitatására díjtalanul áll az előfizetők rendelkezésére. Az előfizetés minden hó elsejétől kezdetét veheti s kérjük az előfizetési összeget lapunk kiadóhivatalába küldeni. E kedvezményben csakis lapunk előfizetői részesülnek. AZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET KÖZLEMÉNYEI. Meghívó. Az Esztergomi Hajós Egylet f. hó 22-én vasárnap d. u. 4 órakor a Kaszinó nagytermében rendkívüli közgyűlést tart az építendő csónakház tervének és költségeinek megállapítása tárgyában, mire az egylet összes tagjait egybehívom. 1908. márc 14. Vimmer Imre, elnök. A f. hó 11-én tartott rendes igazgatósági gyűlés főtárgya a csónakház volt. Ez vagy parti, vagy talpra épitett vizi csónakház volna. A parti csónakházra —a sziget alsó csúcsán építve — Kósik Ferenc 4500 K, a vizi csónakházra Singer & Leindőrfer 3800 K, Komáromi Ferenc pedig 6200 K költségvetéssel tettek ajánlatot. Az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank r.-t. 100 K alapítványt tett a csónakház javára. fllREK. A mai ünnepség sorrendje. Délelőtt: 9 órakor ünnepi istentisztelet a város kegyúri templomában a reáliskola énekkarának közreműködése mellett. A vár-