Esztergom és Vidéke, 1908

1908-03-12 / 21.szám

vezetőségénél, hógy a kaszinó tagjai a nyári évadban a tornaegylet kerthelyiségét használhassák. — Tisztújítás a Városnál. Az alispán a városi tisztújító közgyűlést ápr. 6-ának d. e. 10 órájára tűzte ki. t Ivanics Miklós. Egy szerény, puritán lelkületű, kitartó, szorgalmas munkás halálát jelezi a gyászlobogó a városházán. Ivanics Miklós városi kiadó elhunytát. Pár nappal előbb beszámoltunk arról a szomorú és váratlan csapásról, mely őt érte, a szélhüdésről, mely őt testileg bénává tette, és beszélőképésségétől fosztotta meg, s igy, bár az igaz és osztatlan részvét kiséri őt sírjához, a halál néki megváltás volt. — Népakadémia Az oly nagy látogatottságnak örvendő Népakadémia ismét megkezdte működését. Az első előadást vasárnap d. u. 6 órakor Szölgyény Gyula tanitó „A bogarak szerepe a gazdasági életben" cimen. Nem is gondoltuk, hogy a bogarakról is lehet oly kedvesen, lebilincselően beszélni, mint a hogy azt az előadó tette. —' Utánna egy kis ünnepségben gyönyörködtünk, a melyet a legényegyesület, a. népakadémiával kapcsolatosan rendezett a csanádi püspök tiszteletére. — Szép vegyeskar szép, kellemes bájos hangvegyülettel adott elő egy dalt. — Majd Magyary László elnök állott a pódiumra s köszöntötte dr. Csernoch János, most már egyesületi diszelnököt, legkegyelmesebb kineveztetése alkalmából. Méltatta röviden érdemeit, amit esztergomi ittléte alatt szerzett magának társadalmi téren, megköszönte jóságát, amit a Legényegyesület iránt tanúsított s a jó Isten bőséges áldását kívánva új magasztos pályájára, bevégezte beszédét, a melyet percekig tartó lelkes éljen és taps követett. Laiszky Bertike ült a zongorához ezután. Kifogástalan, ügyes játéka meglepte azokat, a kik nem is nézték ebbeli jó tulajdonságát, a kiknek pedig alkalmuk volt őt már máskor is^iallani, osztoztak a többiek élvezetében. — Krajnicker Ferenc egyesületi dékán ügyesen, szép hanghordozással szavalta el Rézbányay „Az olvasó", cimü gyönyörű költeményét. — Majd Taky Gyuláné énekelt, s szép hangjának élvezésével alig tudott betelni a nagyszámú közönség. Andor György dr. beszélt még s a népakadémia nevében mondott köszönetet a püspöknek, mint a népakadémia kezdeményezőjének. Meghatottan mondott köszönetet az ünnepelt a szeretet és hála ily szép megnyliatkozásaért. — Nehezére esik — úgymond — a válás, de mennie kell — s ha elmegy is, Esztergomot s annak különösen azon intézményeit, a melyek szivéhez nőttek, soha elfeledni nem fogja. — A kereskedő ifjak önképző egyesülete f. hó 8-án tartotta XXXIV. évi rendes közgyűlését saját helyiségében Rózsa Vitái elnöklete alatt. Az elnök, örömének adván kifejezést a tagoknak nagy számban való megjelenésén, megnyitó beszédében a munkát, a becsületes munkát tüntette föl, mint a földi boldogulás egyedül helyes útját. Áttérve a különféle szórakozásokra, időtöltésekre és élvezetekre, a melyek majd magukban véve, majd a körülményeknél fogva veszedelmesek, különösen hangoztatta a korcsmák és kávéházak látogatásának, valamint a kártyázásnak — testre és lélekre való káros voltát. Utánna Sárkány Sándor terjesztette elő titkári jelentését, melyből kiemeljük a következőket : Az egyesület tagjainak száma 146. Az egyesületi helyiségben a szórakoztató játékokon kívül ;

— a nyerészkedő kártyázás kizárásával — a tagok rendelkezésére állott a szépen fejlődő könyvtár, továbbá a napi-, helyi-, szépirodalmi-, élclapok és szakfolyóiratok. Az egyesület megünnepelte március 15-ét és október 6-át. A farsangban műkedvelői előadással egybekapcsolt táncmulatságot rendezett, mely — az utóbbi évekhez hasonlóan — anyagi és különösen erkölcsi tekintetben fényesen sikerültnek mondható. Reinhold Géza II. könyvtáros beszámol a könyvtár állapotáról, az újonnan beszerzett könyvekről és az olvasott müvekről. A számvizsgáló bizottság jelentését Krausz Samu terjeszti elő, mely szerint a mult évi bevétel 2198 K. 05 fill., a kiadás 2174"04 kor.; a vagyoni állapot pedig 6854'39 kor. Ugyancsak Krausz S. előterjeszti a jövő évi költségvetés előirányzatát 1890 kor. bevétellel és kiadással. Rózsa Vitái elnök az alapszabályok értelmében, a maga és a tisztikar nevében tisztségéről lemondván maga részéről kijelenti, hogy — mint az utolsó választmányi ülésen már tudtul adta — az elnökséget nem hajlandó tovább elfogadni. Scheiber Rezső a közgyűlés nevében hálás köszönetet fejezi ki az elnöknek az egyesület érdekében kifejtett hasznos és fáradhatatlan tevékenységéért ; kifejezést ad annak az osztatlan tiszteletnek és ragaszkodásnak, mellyel minden egyes tag az ő személye iránt viseltetik ; fél az esetleg bekövetkezhető megrázkódtatástól ; azért kéri az elnöki tisztség további megtartására. Rózsa Vitái kijelenti, hogy a legjobb akarat mellett sem fordíthat annyi -időt az egyesület ügyeinek intézésére, mint kellene, másrészt pedig nem tapasztal kellő érdeklődést sem az ifjak, sem a főnökök részéről. Különösen egyes főnökök semmiféle összejövetelen részt nem vesznek, közgyűlésre nem járnak ; ahelyett, hogy közvetlen tapasztalást szereznének az egyesület belső életéről, régi, elfogult vélemény alapján igazságtalanul Ítélkeznek, gyanúsítják az egyesületet, minta az csupán kártyázó helyiség volna, stb. Jobbnak tartja tehát helyét átengedni másnak, uj erőnek, aki uj életet, tevékenységet önt az egyesületbe. Ujabb felszólalások és kérések után, bizton számítva a hangoztatott Ígéretekre, hogy kiki teljes erővelfog közreműködni a kitűzött cél megvalósítására, végre engedett az általános óhajnak és feltételesen újra elfogadta az elnöki tisztséget. Alelnöknek egyhangú lelkesedéssel Ürge Lajos Károlyt választották meg; ugyancsak egyhangúlag választották meg a többi tisztviselőket és a választmány tagjait is, nagyobbára a régieket. Rózsa Vitái köszönetét fejezvén ki a volt tisztviselőknek és választmányi tagoknak egész évi fáradozásukért, üdvözli az uj tisztikart. * — Halálozás. Őszinte részvéttel értesülünk, hogy özv. Viola Istvánné szül. Tóth Erzsébet úrasszony rövid szenvedés után, életének 88-ik és bus özvegységének 35 ik évében . folyó hó M-én hajnalban jobblétre szenderült- s vele a régi Esztergomnak egyik legkiválóbb, derék polgárasszonya száll sirba. A megboldogultban Viola Péter nyug. vasúti főellenőr, Viola Imre székesfővárosi tanácsos és Viola Ferenc hírneves angol gyáros édes anyjukat, illetve Draxler Alajos polgártársunk anyósát gyászolják. Érdekes, hogy milyen életerős törzse volt a Viola-családnak a most elhunyt matróna. Ravatala felett ugyanis 8 élő gyermeke, huszonnégy unokája és tizennyolc dédunokája áll. A megboldogult férje Viola István, volt városi hites polgár és a régi Esztergomnak szenátora volt. Beszentelése a Jókai-utca 21. sz. gyászházból folyó hó 13-án délután fél 4 órakor, temetése pedig a belvárosi temetőben 4 órakor lesz. — Az esztergomi kath. Legényegyesület közgyűlése. Vasárnap d. u. 4. órakor nyitotta meg dr. Csernoch János csanádi püspök, elnök a Legényegyesületnek XV. évi rendes közgyűlését. Elnöki megnyitójában visszapillantott arra a 15 esztendőre a mely alatt a Legényegylet élén állott és arra a fejlődésre, a melyen ez idő alatt az egyesület keresztül ment. — Majd kifejtette a Legényegyesület létjogosultságát és szükségességét a most újonnan keletkezett socialis intézmények dacára is, s rámutatott arra a harmóniára, amelyben ezeknek az intézményeknek az egyesülettel állniok kell. Zajos éljen követte szavait, amelyek egyúttal búcsú szavai is voltak. Andor György dr. másod elnök állott fel szólásra s az egyesület nevében tolmácsolta az öröm és bánat érzelmeit, amit mindnyájan érzünk. Fáj a veszteség, de örömmel tölt el a magas kitüntetés és az a gondolat, hogy a sziv, amelynek melegét csak mi éreztük, egy egész egyházmegyéé sőt az egész országé lesz, az ész, melynek fénye nekünk világított, világoskodni fog a népek ezreinek. Az üdvözlést közvetlen szavakkal köszönte meg a püspök. Majd Taky Gyula egyesületi titkár olvasta fel évi jelentését, vázolván az egyesületnek egy évi hasznos működését. Felolvastatott a számvizsgáló bizottság jelentése, mely szerint az egyesület pénztára. 1700 korona maradvánnyal zárult le. A dékán és könyvtárnok jelentésének felolvasása után Magyary világi elnök indítványára dr. Csernoch János csanádi püspököt az egyesület Örökös diszelnökévé választotta a közgyűlés, s az igy megüresedett elnöki székbe lelkes éljenzéssel dr, Andor György kanonokot, az egyesületnek . eddigi lelkes másod elnökét választotta meg. A tisztviselői kar többi tagja a régi maradt. — Összeíró küldöttségek. A vármegye központi választmánya legutóbb tartott, ülésén az összeíró küldöttségeket a következőképen alakította meg. A. A dorogi választó kerületbe; Az I-ső összeíró küldöttségbe : Hollósy Károly, Ivanits Gyula, Hegedűs Gyula, póttagul Roskoványi Andor. Ezen küldöttség működési körébe tartoznak : Párkány, Nána, Pilismarót és DpmÖ$ községek. A Il-ik összeíró küldöttségbe :. Weber Gyula, Dogossy Lajos, Benkő János, póttagul Kégly József. Ezen küldottv ség működési körébe tartoznak : Kesztölc. körjegyzőség, Pilisszentlélek kisközséggél, Csév nagyközség,, Dorog körjegyzőség',. Leányvár kisközséggel, Sárisáp nagyközség, Uny körjegyzőség, Kiryá. Epöl kisközséggel s végre Csolnok körjegyzőség Dág kisközséggel. A III-ik összeíró küldöttségbe: Hermann József, Nóvák János Baics György, póttagul Gősy ' György. Ezen küldöttség működési körébe tartoznak : Tát körjegyzőség," Mogyorósbánya kisközséggel, Tokod, Nyergesujfalu, Süttő, Piszke, Lábatlan, Bajót, Bajna és Nagysáp községek. B. A k'óbblkuti választókerületbe: Az 1-ső összeíró küldöttségbe: Vimmer Kálmán, Csongrády Gyula, Meszes Ferenc, póttagul Szurovy János. Ezen küldöttség működési körébe tartoznak : Farnád, Kural, Érsekkéty, Nagyol ved Magyar és Németszőgyén községek. A Il-ik összeíró küldöttségbe : Hegedűs Béla, Lévay Sándor, Morva Izidor, póttaguIKenyeres Gyula. Ezen küldöttség működési körébe tartoznak: Kernend, Bény, Bart és Kőhidgyarmat nagyközségek, továbbá Libád körjegyzőség, Béla kisközséggel, végül Köbölkút körjegyzőség, Sárkányfalva és Gyiva kisközségekkel és Kicsind kisközség. A III-ik összeíró küldöttségbe: Báthy Béla, Báthy Géza, Marton Viktor, póttagul Morva'Dénes. Ezen küldöttség működési körébe tartoznak: Muzsla, Ebed, Dunamocs, Karva kisközséggel, Bátorkesz, Bucs és Kisujfalu községek. — Az Esztergom-vidéki Hitelbank részvénytársaság f. hó 8-án tartotta a részvényesek élénk érdeklődése mellett X-ik évi rendes közgyűlését. A beterjesztett zárszámodások és igazgatósági jelentésből megelégedéssel vette tudomásul a közgyűlés, hogy az intézet az elmúlt nehéz gazdasági évben is szilárdan megtartotta helyét és az évet emelkedő üzleti eredménnyel zárta le. Elfogadta az igazgatóság és felügyelő-bizottságnak a 11.982 kor. 28 fill, nyereség felosztására vonatkozó együttes javaslatát, mely -szerint a tartalékalaphoz 2,400 kor., a tiszti nyugdijalaphoz 302 kor. 96 fill., a rendelkezési alaphoz 233 kor. 10 fill, csatoltatott, jótékonycélra 46 kor. 22 fill, utaltatott, felügyelőbizottság tiszteletdijára 300 kor., jutalékokra 1200 kor. adatott, az 1907. évi szelvények beváltására pedig 7,500 kor. fordittatik, szelvényenként 3 kor. adatván, mely a részvénytőke 6%-ának felel meg. Az intézet a megelőző évben 2 kor.-ról 2 kor. 50 fill.-re emelte átmetileg az osztalékot, mig most kiegészítette azt 3 kor.-ra. A felügyelő-bizottság újjáalakítása és az igazgatóság kiegészítése után a közgyűlés véget ért. — A népakadémia programmja. A farsang elmultával a népakadémia ismét megkezdette működését. Első előadásáról lapunk más helyén számolunk be, e helyütt a jövőre nézve megállapított műsort közöljük, mi a következő: 15-én Hazafias ünnepség. Alkalmi beszéd, mondja: dr. Bagyary Simon. 22-én Nagy Antal: A világításról. 25-én Keményfy K. Dániel: Népies költészetünk alakjai. 29-én dr. Seyler Emil: A gyermek hallási érzékének ápolása és szellemi életéhek fejlesztése, különös figyelemmel a gyermek-egészségtan alapvető szabályaira. Április 5-én dr. Hulényi Győző : A nő jogi és gazdasági helyzete. 12-én Guzsvenitz Vilmos: A kereszténység befolyása a nevelésre. — Uj gyár. Mskoiczi és társa Piszkén asbest czement-pala gyárat szándékoznak építeni. Az építési és telepengedélyezési eljárás e hó 9-én>volt. : — Falusi Véres leszámolás. Kurina János fárnadi fiatal házas, egyike volt ama -falusi duhaj;,s büszke alakoknak, — irja tudósítónk — milyenek . minden faluban vannak,* kik testi erejükben s bátorságukban elbizakodva;, a többi legény felett bizonyos

3 fölénnyel szoktak lenni, s rátartósságukban lenézik a többit. Az. ilyennek &zután^ nincs nagyobb megszégyenítése, mintha valamelyik legény el nem ismeri az ő külömbb voltát, no meg, ha becsmérelő szót ejt ki róla.' Akkor meg épen kész a hadviselés. . Ilyen ala,k volt Kurina János, aki a legényekkel folytonos hadilábon állott. Bélik Lajost üldözte legfőkép. Vasárnap este farsang utolja lévén — történt, hogy Bélik Lajos és Szalma József — mindkettő duhaj, verekedő legény ^— szeretőjükkel menve haza, a pajták megett összeakadtak Kurina Jánossal. Az összetűzés csakhamar megtörtént. Állítólag Kurina támadt rájuk, de ezeknek sikerült a dorongot kicsavarni annak kezéből s azzal azután úgy ellátták, hogy az még a helyszínén meghalt. Bélik Lajos és Szalma József most vizsgálati fogságban várják megérdemelt büntetésüket. Nagy érdeme a kéméndi csendőrőrmesternek, hogy ügyesen kinyomozta a tetteseket, mert az összetűzés oly csendben s járatlan helyen történt, hogy annak tanuja senki nem volt s igy nem is volt remény, hogy kiderithetők lesznek a tettesek. 13117/1907. tkvi szám. ÁiWési hirdetmengi kivonat. Az esztergomi kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy az esztergomi takarékpénztár végrehajtatónak, Trexler János és neje, szül. Rupp Rozália esztergomi lakos végrehajtást szenvedett elleni 320 kor. tőkekövetelésének, ennek 1905. évi május hó 28 napjától számítandó 8%-os kamata, 38 kor. 34 fill, per, 23 kor. 30 fillér végrehajtási és ezúttal megállapított 19 kor. 30 fill, árverés kérelmezési költségének kielégítése iránti végrehatási ügyében a komáromi