Esztergom és Vidéke, 1908

1908-01-05 / 2.szám

A gyermekkori tuberkulózis elleni védekezés. Irta: dr. Grósz Gyula. ' Alig van ember, a ki ne tudná, hogy a tuberkulózis nagyon elterjedt fertőző betegség. Annak a bizonyítása, hogy a tuberkulózis mennyire el van terjedve a világon, teljesen íölösleges. A tuberkulózis mindenütt, ugy a felnőtt emberek között, mint a gyermekek között, nagy pusztításokat visz végbe, annyira, hogy a tuberkulózis egymaga több áldozatot szed, mint a többi fertőző betegség együttvéve. Ä nyugati kulturállamok nagy küzdelmet fejtenek ki a tuberkulózis terjedésének korlátozására, nálunk azonban -— sajnos ! — e tekintetben még aránylag kevés történt s ennélfogva a lakosság szaporodásával karöltve jár a tuberkulózis által okozott halálozások száma is. Koch Róbert világraszóló fölfedezése óta tudjuk, hogy a Kochféle bacillus vagy beteg emberből, vagy beteg állatból kerül az emberbe vagy állatba és azokat fertőzi ; alig van az emberi szervezetnek egy szerve, a hol ez a bacillus meg nem telepedhetik. A bacillus leggyakoribb helye a tüdő, ide jut a belélegzés útján ; de bejuthat a bacillus az emberbe valamely fertőzött tápszerrel is, tehát fertőzheti a beleket is. A tudományos vizsgálatok és a tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a tuberkulózis fertőzés utóbbi módja ritkább, sokkal gyakoribb a belélegzés utján való fertőzés. — Bejuthat továbbá a bacillus a nyirokmirigyekbe is és a nyirok- és véredények utján fertőzheti a többi szerveket is (agy, gége, máj, vese, húgyhólyag, csontok). A bacillus a bőrbe is belefészkelődhetik és okozhatja ott azt a betegséget, amelyet bőrfarkasnak (lupus) nevezünk. Hogy miként védjük már most a gyermekeket a tuberkulózis ellen, azt a következőkben röviden el akarom mondani. Ha a gyermeket redt, amint néztem, rám mosolygott, aztán hátat fordítva aludt tovább. Ez más vére! — gondoltam magamban, de nem fűztem tovább, a pehelybarlangban elaludtam nyomban. Óriási lármára, többre, valóságos földindulásra ébredtem föl. Az ablakon át úgy láttam, hajnal van ismét, bizonyosan egy másik, vagy egy egészen másik ? Nem tudtam, hova kerültem, hol vagyok. A kis ablakok zörögtek, csörömpöltek, népvándorlás volt alattuk, odakint. Fehér tulokfejek százai vonulnak el, az egyik a másikhoz nyomva, a szarvaik összeakadnak, az élő gomolyag meg-megáll egy pillanatra, aztán megrohan újra eszeveszetten, bőgve, ordítva száguld mind előre ; hová ? Alkalmasint — ütődött fejembe a gondolat, — visszakerültem, visszaaludtam egy éjjel alatt néhány ezer évet, a nagy népvándorlás korszakába és most valamelyik hun vagy. gót fejedelemnek a csordáját hajtják. Embereket nem láttam, csak bikacseket, fonott szijostort, barmot kormányozó szerszámokat. Később egy-egy emberi báránybőr kucsma mozgott tovább az ablak szintjén. Tetszett nekem a dolog igy és nem akartam megtudni az igazat : félig ébren, fekve néztem tovább a menetet. A gulyába belekeveredett a ménes is, hosszúszőrű sovány kis lovak, kötőféken vezetve, szőrén ülve ; öt paraszt és muzsikát nem látott cigány hajszolta szegényeket. Jöttek tehéncsordák, az ela tuberkulózis ellen sikeresen meg akarjuk védeni, akkor első sorban tisztában • kell lennünk azzal, hogy az ember hogyan kapja meg a tuberkulózist ? Hogy az ember a tuberkulózist íjiegkapja^ arra nem elegendő a bacillus maga, hanem szükséges még valami és ez a tuberkttlózis iránt való fogékonyság, vagy hajlam (dispozició). Ez a fogékonyság pedig vagy veleszületik az emberrel, vagy pedig az ember megszerzi azt. A tuberkulózis szülők gyermekeiben megvan az öröklött vagy veleszületett fogékonyság, azaz ezek a gyermekek nem birnak oly ellentálló képességgel, mint az egészséges szülők gyermekei. A tuberkulózis szülők gyermekei gyengébb testalkattal születnek, mint az egészséges szülők gyermekei és ez az oka az öröklött fogékonyságnak. A szervezett fogékonyság olyan egyénekben fejlődik, a kiknél súlyos betegség folytan a szervezet életereje gyöngül; ilyen betegségek a gyermekbetegségek egy része, mint a kanyaró, a szamárhurut, az influenza, a himlő, továbbá a tüdőgyulladás, az idült hörghurut, a cukorbetegség, az elme- és kedélybetegségek stb. Ezek után gyakran kifejlődik a tuberkulózis. A tuberkulózis iránt való fogékonyság okai lehetnek még: a sötét, nedves, túlzsúfolt lakások, az iszákosság, a szociális és nehéz megélhetési viszonyok. Sokszor a foglalkozás folytan "kapják meg az emberek a tuberkulózist; igy azt látjuk, hogy egészségtelen, szellőzetlen, poros és zsúfolt műhelyekben könnyen betegszenek meg tuberkulózisban. (Folyt, köv.) Megnyílt a tornaegyleti Jégpálya. A Torna Egylet szigeti kerti műjégpályája ma nyilik meg, melyre vonatkozólag az egyesület háznagya az alábbi értesítéseket bocsájtotta ki. maradhatatlan asszonynéppel, szomorú üszőborjukkal, rekedthangú kutyák kíséretében. Kora ősz volt és szikrázó napporban ragyogott és füstölgött az egész, egy teljes óráig, mig igazán reggel nem lett. Akkor aztán az állat rohanás megmegszünt egy-egy pillanatra, és messzemessze múltból való ősrégi keleti hangon, de magyar nyelven ketten is éneket sirtak arról, hogy: „vaknál vakabb, világtalannál világtalanabb vagyok . . . azok!" Dicsekvés és páthosz volt e siralomban, mig a másikban düh és követelődzés : „A lábam elszáradt, elszáradt a két lábam!" Fölálloitam az ágyamban, hogy megnézzem a két nyomorékot, aki e roppant sokadalomban olyan szörnyű lármát cselekszik. Nem voltak már sehol, ugylátszik kocsin koldulók voltak és elvegyültek a vásárban. A ház előtt már javában állott a técsői vásár; ezt tudnom kellett volna. Kinyitottam az ablakot, hogy élvezzem az életnek ezt a legklasszikusabb zaját, a legszebb színeket, amelyek magyar szemnek csak lehetnek a földön. Itt vannak a kis falvak, a hegy, a tanya, mindenféle faj és vidék. Magyar, oláh, német, tót, orosz, még a rác is, mind a jelegzetes, évezredes arcukkal, ősi ruhájukban, a jellemző állatjaikkal és a saját nemzeti izraelitáikkal, akik a meleg napon is olyan erősen fel vannak öltözve, mintha a hűs bibliából most léptek volna ki. Csupa Értesítés. Van szerencsém tudomásul hozni, miszerint az „Esztergomi Torna Egyesület" szigeti kerti műjégpályája a mai naptól a tagok s a nagyközönség részére megnyittatott. A pálya és a fűtött helyiségek használatára a választmány határozata értelmében évad és napi-jegyek adatnak ki. A napijegyek naponkint a pályapénztárnál árusittatnak el, mig az évad-jegyek előjegyzés folytán adatnak ki. Évadjegyekre előjegyezni ugyancsak a pénztárnál lehet. Az évad és napijegyek a következők : I. Korcsolyázók részére. A) Egyesületi tagoknak. a) Rendes tagok részére „szabad jegy"-ek melyek a pálya és Összes fűtött helyiségeknek, az egész évadban való ingyenes használatára jogosítanak. b) Pártoló tagok, valamint a pártoló és rendes tagok családtagjai részére „évad jegy"-ek és „napi jegy"-ek melyek a pálya és fűtött helyiségek használatára jogosítanak. Évadjegy ára: 4 kor. Napijegy ára 40 fillér. B) Nem tagoknak. a) Nem tagok részére „évad jegy"-ek. Ára : 10 kor. b) Katona tisztek részére „évad jegy"-ek ára: 6 kor. és „napi jegy"-ek, ára 60 fillér. c) Tanutók (t. i. valamely iskolába járók) részére, tekintet nélkül arra, vájjon hozzátartozóik egyesületi tagok-e, avagy nem s tekintet nélkül nemükre, „tanuló jegy"-ek. Ára 4 kor. Az a) b) c) pontban jelzett évad jegyekkel a I. b) pontban felsorolt jogok járnak. d) „Napi jegy

u-ek, melyek a pálya és fűtött helyiségek egyszeri használatára jogosítanak. Ára: 80 fillér. II. Nem korcsolyázók részére. 1. Tagok és azok szoros értelemben vett legközelebbi családtagjai jogositvák a fűtött helyiségeket az egész évadban díjtalanul festmény mind, de nagy lármával illusztrálja magát. Irányítja földijét a sokadalomban és közülük egy ime, az egyszerű nép niavságát nyilván kihasználva, megfeji az eladó teheneket: úgyis elapad a tejük, amikorra az uj gazdához hazakerülnek. A zsidó arca ragyog a boldogságtól, amint a teli zsétárt nézi, de abban a pillanatban, amikor dicsekedve örül, egy kis növéstehén kirúgja kezéből a zsétárt és nagy nevetség közepette a tejet megissza az ember kaftánja és a föld. Ez az ! . . . A nagy szarvas jószág rohanása beáll; a vásár elhelyezkedett. Csodálatos, ezt még sohasem láttam; csupa hősnő tartja az eladó marha kötőfékjét. Valami román falu külön vásárja lehet itt elől, öles aszszonyok, erősmellű lányok, kameákról ismerem az arcélüket. Szégyenlik a beszédet, de szoknyájuk oldalt meghasítva, ha a szél megbillenti, a húsuk látszik; meleg házi márványból való, fehér és rózsaszín. Vad nők, elpirulnak amint a kupec megkérdi a tehén árát. Nem volna-e jó egy ilyen nőt megvenni az anyjától, kinevelni és elvenni feleségnek? Egyelőre, ugy gondoltam, jobb lesz felöltözni, azután, ki a vásárba. Kikiabáltam, hogy az amerikai asszony hozzon mosdóvizet. Nem felelt senki, alkalmasint kint voltak a vásáron. A szopós beszélgetett a macskával és amikor kimentem hozzájuk, tudtomra akartak valamit hozni használni. Amennyiben azonban a pályát használnák, ugy az 1. b) pont alapján fizetni kötelezvék. 2. Nem tagok részére. Belépti jegyek, melyek egyedül a fűtött helyiségek használatára jogosítanak. Ára: 40 fillér. Kisérő jegyek gardesdamesok részére, melyek egyedül a fűtött helyiségek használatára jogosítanak ; ára egy évadra: 2 korona. Sem az évad, sem a váltott napi jegyek át nem ruházhatók s az utóbbiak a kertből való —- habár csak időleges — távozással érvényüket vesztik, ha csak a távozás a pénztárnál be nem jelentetik. Ugy a napi jegyek, mint az évadjegyek kívánatra felmutatandók, mely ellenőrzés gyakorlására a jegyszedő kötelezve s a tisztikar és választmány minden tagja jogosítva van. Nevelőnők, tanítónők és özvegy anyának leányai ha nem tagok, napi korcsolyázásért 40 fillért, évad jegyért 4 koronát fizetnek. Figyelmeztetés. A korcsolyák őrizéséről és gondozásáról kívánatra az egyesületi szolga gondoskodik, miért neki az egész évadra 1 korona fizetendő. A korcsolyák felkötéseért és leoldozásáért együttvéve, minden egyes alkalomból 10 fillér fizetendő. A jégpálya rendszabályok értelmében: Korcsolya nélkül a jégpályára lépni, arra narancshéjat, szivardarabokat, gyufát eldobni tiltva van. Ebeket még pórázon vezetve is szigorúan tiltva van a kerthelyiségbe vinni. A pálya használatára vonatkozó értesítések naponkint d. e. 11 és d. u. 3 óra között adatnak ki, mely jelző táblák a következő helyeken vannak kifüggesztve : Esztergomban : Leitgeb János, Szatzlauer János, Marosi József, Vörös József, Miller Imre, Brenner József, Metz Sándor, Bargel Mihály, Jalkóczy István, Vilii Jó,zsef, Borz József uraknál, Belányi-féle dohány tőzsdében és a tiszti kaszinóban. Párkányban: Rogrün Ede úr gyógytárában. A pálya naponta láttámmal világítva, az esti órákban is nyitva van. nem ők tehettek róla, ha én nem értettem meg, mit. Az asztalon kenyér volt és tej, kínálás nélkül ettem belőle, amibe a gyerek is, macska is belenyugodtak, természetes, részt kértek maguknak is. Azután tudtokra adtam, hogy én megint elmegyek aludni. Úgy éreztem, most egyben kipótolom az utolsó évek álmatlan éjjeleit. Befordultam a meszelt fal felé és megint aludtam hajnalig. Nagy éhségre és arra ébredtem fel, hogy a másik szobában beszélgetnek. — Hát kend hazajött, hazajött kend? Nagy hajóval jött? — szóllott egy aszszonyhang. — Azzal, .azzal. —.Miért nem irt kend, hogy gyön ? — Alkalmasint az a hajó hozza, amivel gyöttem. — A gyerekekre nem kérdez kend. Engem meg nem csókol kend ? — Látom, hogy alszanak. Nappal csak nem akarsz . . . vásárkor ... — Ez a nagy lány . . . Nem szép lány. Ezt már beküldhetted volna Szigetre pesztrának. — Beküldőm, be én ! — Hát ez a szopós . . . Mit ez néz engem a szemivel, hogy én ki vagyok ? Te ki vagy ? — Ez az, akiről kiírtam. Akivel az a szerencsétlenség történt, hogy a Rozál húgomnak lett. Aj, aj, leányfejjel. (A fejét bekötötte.)