Esztergom és Vidéke, 1908
1908-02-09 / 12.szám
Közállapotaink. in. Esztergom, 1908. febr. 8-án. (N) A város szervezeti szabályzatát az összeépült négy város egyesítése következtében s az ekként megváltozott viszonyoknál fogva átkeltett alakítani, ami az 1895. évi november hó 11- és '12-én tartott közgyűlésben meg is történt, amenynyiben a hosszas vajúdás után megalkotott szervezeti szabályzat a „Tanácskozási ügyrenddel'' együtt a fentebb jelzett képviselőtestületi ülésekben elfogadtatott s a vármegye törvényhatósági bizottsága által 1897. évi szeptember hó 29-én tartott őszi rendes közgyűlésében egész terjedelemben jóvá is hagyatott. Kétségtelen, hogy a szervezeti szabályzat készítője fáradsággal járó munkát végzett, s az, a jog és hatáskör megállapítása, valamint a törvényekkel való összeegyeztetése tekintetében sikerültnek mondható. Nem volt és nem is lehetett tisztában azonban az egyesítés következtében felmerülő munkamennyiséggel és az ezen munkamennyiség feldolgozására szükséges munkaerővel. U.j Versek. — Mara könyvébe. — Alom-arám, én szép mese-rózsám, Éjféli órán Fehér szobádba suhanva szállnak: Dalban öltözött becéző árnyak. Kétségem, vágyam kujtorog ottan S bús sirámokban A Reményt kérik újra meg újra, Hű kísérőnek úttalan útra. Hisz' minden dicsőség, hir s nagy Eszme A Te lelkedbe, Mint az izzó Nap tündöklik, ragyog . . .. Nélküled hitvány, nyomorult vagyok. Boszorka tűz a szerelem tüze : Fagyott szivembe .lángcsóvát lopott S babonás, új világot alkotott. Tuzáldás ver, napimádó lettem ; Pogány dalokat nótáz az ajkam : Mara ölelj meg, könyörülj rajtam ! Enyém voltál már évezrek előtt S most megint égek, rólad álmodom,—; Megholt szerelmek ősi lángja von. Sötét folt a Nap, pokol az Élet, Öröm, gyönyör: mind kin és gyötrelem, Átok az üdv is, ha nem vagy velem. Tuba Károly. A . kényszerűség szabta meg a tisztviselői létszám megállapítását. Tudva levő dolog ugyanis, hogy az egyesítés keresztülvitelének egyik és legfontosabb mézes madzaga az volt, hogy a csatolt városok orvosi, jegyzői és birói karának az egyesitett város tisztikarában, az eddigi állásuknak megfelelő tisztviselői állás biztositassék, a minthogy az egyesítés következtében megszaporodott munka feldolgozására, csakugyan több tisztviselőre is volt szükség. Igy történt, hogy szervezve lett egy pénzügyi tanácsosi állás, két kerületi orvosi állás, egy árvaszéki jegyzői állás, egy Il-ik alkapitányi állás, és két hegymesteri állás,, ezekbe a tisztviselői állásokba bele helyezték elég tisztességes fizetéssel a három jegyzőt; a vízivárosi és szentgyörgymezei bírákat, pedig a két hegymesteri állásba, csak a szenttamási bírónak nem csináltak hivatalt. Hogy a kényszer által megállapított tiszti létszám sok volt a felmerülő munkával szemben, azt kétségtelenné tette azon körülmény, hogy a Il-ik alkapitányi állás egyáltalában be sem töltetett, s később a szervezetből töröltetett, a III—ik írás a Iránynak. Dalok melódia nélkül, Iria: Drozdy Győző. Daloljunk. írom ez írást a Lánynak. Az égő dalú, szilaj énekű Lánytrubadúrnak. Akit sosem láttam. Aki nincs. Akit csodásan, félve sejtek csak, mint együgyű lelkek a boszorkánylegendát. írom ez irást ezüsthullámú álom-folyók meleg, zokogó bugása mellett. Szűzfehér, patyolat havon jő a kecskelábú Pán és az fújja a fülembe ó dalait. Jő a bocskoros, parittyás király, Dávid. Húros muzsikájáról fekete, szomorú dalok raja rebben. Égő skarlát szerelemről. Nagy, véres szivtragédiákat jajgatnak e nóták. Énekelték már a bütykös kezű lányok, akik maltert hordtak., a gúlák építéséhez. Énekelték szomorú, hisztériás, álmos kincses, harcos daliák, legendás leventék nagy harcok virrasztó éjjelén. Éneklik darócpöndölyű lányok és gyolcsgatyás legé* nyek. a szomorú magyar Babilonban. És énekelni fogják a finomidegű, hótestű utódok, mikor leomlanak a gúlák és porladnak az obeliszkek. írom e dalos irást a Lánynak. Hadd daloljon. Szerelem-részeg lelkek dobződó hegymesteri állásról való lemondás után ezen állás többé, mint fölösleges be nem töltetett, az árvaszéki jegyzői állás, az ezen állást betöltő jegyző elhalálozásával máig is üresedésben van. Kimondatott, hogy a négy kerület addig marad meg, mig az orvosok közül, kettő akár elhalálozás, akár nyugdíjazás, vagy lemondás folytán meg nem üresedik. Ily körülményekkel szemben tehát, —- ha ujabban a mostoha pénzügyi viszonyok fel sem is vetik azt a kérdést — hogy a város tisztviselői létszáma lehetőleg apasztassék s különösen az egyik pénztárnoki és hegymesteri állás töröltessék — a több évi gyakorlat önként oda utalta a hatóságot, hogy a szervezeti szabályzatot ugy a munkakör helyesebb, ; valamint a tisztviselők létszámának végleges megállapítása végett- módosítsa. Nem lehet kétség az iránt, hogy a szervezési szabályzat átvizsgálása és módosítása tárgyában kiküldött bizottság, a kebeléből alakult három albizottság javaslatából bőséges tudomást fog nyerni arról, hogy mely irányban kell akár a tisztviselői létszám apasztását, akár a ditirambjaihoz nem illik az iromba rimek terhes málhája. A zengő zivatar csudás bugása mily melodikus. És nincsenek rimei. Álom-folyóktól tanultam a dalt. Ott kószáltam a vad Daradzsa partján, mikor holdas éjeken ezüst tajtékot túrva, misztikus muzsikával szomorú, meleg dalokat csobog — rimek nélkül. Őserdők rengetegében, pagonyi bozótok között dalos madaraktól csentem el a melódiákat. És nem találtam bennük rimet, csak — muzsikát. írom e dalos irást a Lánynak, kinek istene a szent Pagodából való : A legantikabb bálvány -- a Szerelem. E bálvány lábainál van : keramit, sár, rög, nyomor, bársony, arany, pehely, mámor, vér, puskapor és ciánkáli. írok írásokat az örök-bálványról a Lánynak. E dalok, mint minden szomorú, véres vergődés, mint minden mámoros, meleg, zokogó muzsika: egytől-egyig a Lányé. Daloljunk. ' . Aranyködök alatt. Fogantatás. Csodás zengéssel jött az első tavasz barna alkonya. Megállt előttem, mint a forrólángú sivatagok nomád asszonya. Es szólt: munkakör megállapítását, avagy a tisztviselők fizetésének megjavítását foganatosítani, s igy oly munkálattal fog a hatóság elé járulni, a mely mind a tisztviselőknél, mind pedig a közönségnél megelégedést szül és ha mégis ezen kérdésekhez hozzászólunk, tesszük ezt azon régi igazságra támaszkodva; „Több szem, többet lát." Első sorban is a most érvényben levő szervezési szabályzatból azt látjuk, hogy a polgármester mint I-ső fokú egészségügyi hatóság az egészségügyi kérdésekben szakelőadóval nem rendelkezik. A szervezési szabályzat 65-ik szakaszában el van mondva, hogy „A rangidősb kerületi orvos tagja és közegészségi ügyekben előadója a tanácsnak, valamint a közegészségügyi bizottságnak, és' a kerületekre való tekintet nélkül feldolgozza a neki kiosztott, a közegészségügy körébe eső ügydarabokat." Azonban, hogy előadója volna a polgármesternek, ' mint I-ső fokú egészségügyi hatóságnak, az már nincsen benne a fentebb hivatkozott szakaszban. Hát mi úgy tudjuk, hogy közegészségügyi ügyben a tanács nem — Kegyelmet nyertél: szeretni fogsz és szerelmednek nem leszen vége. Kábító ibolyafelhők festették lilára azt a tavaszi alkonyt. És én megértettem az — érthetetlent. Megértettem az első tűzcsókját az eljövendő nyárnak. Mert éreztem a fogantatást: szerelemtől volt vemhes az Idő méhe. És csodás zengéssel jött a Szerelem. Emlékes idők. Zöld kolostor álmatag mélyén volt gyermek ő. Szivem fehér volt, mint ama virágok, melyek az oltár fülkéjében aranynapos reggel vártak reá. O kolostor álmatag mélyén nyílt ki első szerelmem csodavirága. Szivem elszáll ma a bús ifjúságba, tömjénes, muskátlis illatát keresni a kolostor templomának. Tavasszal a nagy imák idején, elméláztam az illatos templom homályában a cserebülytorkú leányok énekszimfóniáin. Remegve sejtettem a hangok között álomszeretőmét. Felnéztem a bús, karcsú Madonnaképre. Uj áhitat szállt szivembe. És a zöld kolostor álmatag mélyén áloés illatukat küldték a távoli kertek. Ifjúságom. Kavargó ólmos felhők a zeniten. Patyolat sirályok riadozva, sikongva éneklik a pusztulás himnuszát. Nagy sóhajban fel-