Esztergom és Vidéke, 1908
1908-11-29 / 95.szám
ajtókra log találni és ódaadó igyekezetük és buzgalmuk célt érve, oly javát mozdítják elő az ősi Metropolnak, amely örök hálára fogja kötelezni a város lakóit. Adja Isten, hogy ugy legyen. Bertalan Vince. A bor. (M. B.) Magyarország természeti kincsekben gazdag ország. Nemcsak rónái adják dúsan jó esztendőkben az Isten áldását, a népnek kenyeret, de folyói halakat, hegyei kőszenet, hasznos és nemes érceket bőven tartalmaznak. A hegyek felülete is kincseket terem. Gazdagon adja a fát a tüzelésre és ipari célokra. Marháinknak legelőt nyújt. Pompás gyümölcsöket hoz s hordozza hátán a gyümölcsök királyát, a szőlőt, melyből az élet egyik elsőrendű szükséglete sajtoltatik, a — bor. Néhány évtizeddel ezelőtt hazánk a bortermelés tekintetében, menynyiségre úgy, mint minőségre, a legkedvezőbb országokkal felvehette és felvette a versenyt. Százezrekre ment azoknak a családoknak a száma, akik szőlőhegyük áldásából éltek és jólétnek örvendtek. A közönség pedig tiszta, hamisítatlan, erőtől duzzadó tüzes bort kapott, aránylag olcsó áron. Időnkint súlyos gazdasági csapások látogattak meg. De egy se vitt végbe olyan anyagi pusztítást, olyan irtó háborút, mint a filloxera. A szőlő eme nagy ellensége, aránylag rövid idő alatt, kopárrá pusztította szőlőhegyeinket s a nemzeti gazdaság egy hatalmas tőkéjét tette semmivé. A nagy elemi csapást lethargia, csüggedés követte. Szőlősgazdáink parlagon hagyták szőlőiket, feléjük se néztek sokáig. A gazdasági egyesületek, a kormány és a törvényhozás azonban nem nyugodtak. Felismerték annak gerre kidobott gyönge csónak, amit a habok ide-oda hánynak-vetnek. De aki rátalál az igazi útra, az kijut még a legszövevényesebb hínárból is, ha egy gyönge kezecske bár, ami útját egyengeti, de erősebb az a legkeményebb kősziklánál is. Gereblyésy ügyvéd kissé kábult fejjel hagyta el Dobosékat ugy délután négy óra felé. Az ebéd előtti szokatlan konyakozás, az Ilonka ábrándos tekintetei, végül az ebédnél felszolgált erős bor, meg az a kedves, rokonszenves körn3'ezet és a tudat, hogy most már vőlegény — egész más világot tártak fel előtte, mint amilyenben eddig élt. Mintha rózsaszínű köd ereszkedne le a szemei elé, amiből egy boldog jövő képe mosolyog feléjé, amelyiknek olyan biztos alapja lesz az a tizezer forint, amit Lenkey fog neki adni az esetben, ha Evelin visszamegy hozzá, s hogy vissza fog menni — semmi kétség ! Ügy tetszett neki, mintha a mai nappal szabadult volna fel végképen egy nehéz rabság alól — amit a sors, az élet küzdelmei eddig reáróttak. Vőlegény vagyok ! — Ujjongott a lelkében egy titkos öröm hangja. Hónapok óta él már a gondolatnak, hog}' a feleségévé tegye ezt a mindenképen hozzá méltó leányt, mert felismerni vélte abban mindama tulajdonságokat, melyekkel az ő meggyőződése szerint a feleségének birnia kell, hogy megteremtsék azt a minta családi boldogságot, amit Dobos bácsi is annyira magasztalt, és amilyen az ő ideális képzeletében él. szükségét, hogy a holttá lett nemzeti tőkét fel kell támasztani újra. Buzdítással, állami segéllyel, kölcsönnel, támogatással, borvédelmi politikával. És bortelmelő vidékeink ma már ismét a virágzás képét mutatják. Hegyeink újból gazdagok a barázdáktól, sőt ma már a homokos területek is jó borokat teremnek. Ámde a stagnálás éveiben nemcsak az olaszborok árasztották el országunkat, hanem nagy mértékben elharapódzott a mesterséges borok készítése és forgalomba hozatala is. A közönség drága pénzért hamis borokat kapott és kap még mai nap is. Szőllőink felújítása nagy anyagi áldozatokat igényelt nemcsak a szőlőbirtokosok, hanem az állam részéről is.. Egyrészről a nagy anyagi beruházások védelme, másrészről a fogyasztó közönség érdekeinek megóvása megkövetelték, hogy a mesterséges borok készítése és forgalomba hozatala törvény által tiltás sék el. Ennek a követelményeknek kivánt megfelelni az 1893. évi XXIII. t.-cikk. Ebben a törvényben szigorúnak látszó büntetések vétettek fel a bor hamisítói és a hamis borok terjesztői ellen. Ámde vagy nem voltak ezek a büntetések mégis eléggé elrettentők, vagy az ellenőrzés és a törvény végrehajtása körül nem fejtetett 'ki elég erély, mert ime Darányi földmivelésügyi miniszter uj törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőházhoz ,,A borhamisításnak és a hamisitott bor forgalomba hozatalának tilalmazásáröl" — és az 1893. évi XXIII. t. cikk hatályon kivül helyezéséről. A 67 §-ból és hat fejezetből álló törvénytervezet az időközben szerzett tapasztalatok felhasználásával és a kihágásokra megállapított szigorúbb büntetések alkalmazásával hadat üzen a hamisitott boroknak, megvédelmezi a valódi bort. Ilonka szerény és házias leány, s ez jóval többet ér, mintha néhány ezer forint hozománya volna. Egy kissé nyugtalanította bár, hogy olyan hirtelen ment ez a dolog. De mikor a házasságról volt szó, Ilonka olyan sokatmondóan nézett rá azokkal a gyönyörű, kék, ábrándos szemeivel, hogy szeretett volna menten a lábai elé borulni. De mivelhogy ezt nem tehette, hát megkérte a kezét, ezzel aztán ki is fejezte a legmélyebb hódolatát, sőt mindazt, amit e pillanatban érez. Vőlegény vagyok hát! — súgta magában — no, mit szól ehhez Repcehát társadalma, hogy egy szegény leányt veszek el, a legszegényebbet azok közül, akikkel már a mende-monda közel kétévi ittléte alatt hirbe hozta. Mert ugy van az itt vidéken, hogy ha akad a többek között egy igazán partiképes fiatalember, azt a rossz nyelvek örökösen házasítják. Az egész város szeme nézi figyelve az ilyet, hogy mit csinál, kivel beszél. Nincs az a zsúr, az a kávétraccs, ahol ne beszélnének róla, és nincs nap, hogy ujabb és ujabb házassági kombinációba ne kevernék, nemcsak a nők, de férfiak is. Mert vidéken, ahol a férfinak is igen szűk a szereplési köre, nem tartják magukhoz méltatlannak a pletykálkodást. Ha egy kisvárosban valaki valami rendkívüli dologban töri a fejét, első gondolata is nem az, hogy vájjon jó lesz-e ez nekem majd ? Hanem az, hogy mit szól a világ? Az a világ, amelyiknek van elég söpörni valója ugyan Örömmel üdvözöljük Darányi javaslatát és annak törvényerőre emelkedésétől és szigorú rendelkezéseinek erélyes végrehajtásától és alkalmazásától várjuk bortermelésünk második filoxerájának, a borhamisításnak elfojtását és kipusztítását. HÍREK. Gondoskodjunk a madarakról! — Népakadémia. Az esztergomi kath. Legényegyesület helyiségében szervezett Népakadémia ma, vasárnap d. u. 6 órakor tartja első előadását a következő műsorral : 1). Thern : Magyar ábránd. Zongorán játsza: Dankó Sarolta. 2.) A magyar asszony. Szavalja: Kapus Juliska. 3. A kereszténység befolyása a nevelésre. Előadja: Guzsvenitz Vilmos tanítóképző intézeti igazgató. 4. Karének. — Adomány. Özv. Mészáros Károlyné a Népkonyha költségeire 50 koronát adományozott. A nemes tett önmagát dicséri. — Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban- A főgymnáziumi tanári kar által rendezendő ismeretterjesztő előadások, ma veszik kezdetüket. Bozmánszky Gyárfás bencés tanár Nápoly és környékéről fog vetitett képek „kapcsán a főgimnázium disztermében előadást tartani, melynek kezdete esti 6 órakor lesz. Amenynyiben a vetitett képek beszerzése nagyobb költséggel jár, a tanári kar csekély 20 filléres belépti dij szedését határozta el. — Kérelem- A szent Vincéről nevezett jótékony egyesület kéri a jó lelkeket, hogy használt ruhanemű és pénzbeli adományaikkal, amelyek Mátéffy Viktor plébánoshoz küldendők, kegyeskedjenek az egyesület működését előmozdítani. — Patronázs megnyitás. Az üdvös és áldásos célú leányvédő egyesület jövő vasárnap, december 6 án d. u. 4 órakor nyílik meg a Szent Anna zárdában, hol a leányok ezentúl minden vasár- és ünnepnapon délutánonkint hasznosan tölthetik el szabad idejüket az irgalmas nővérek felügyelete alatt. A jelentkezők két a maga háza előtt, de mégis mindig a másé előtt kotor. A magas kormány nagy hibát követ el, hogy meg nem adóztatja az ilyen hiábavaló beszédeket, amik rendesen a mások rovására mennek. Azt mondják, hogy Lengyelország határán, egy kis falu templomában ereklyeként őriznek egy szájkosarat, amit állítólag azon nőknek kellett hordozniok bizonyos ideig büntetésül, akik pletykálkodtak. Vájjon őseink bölcseségéről, vagy kegyetlenségéről tanuskodik-e ez a szájkosár ? Sok furcsa dolog történt a régi időben, de ezekből a furcsaságokból kár, hogy kitörölték a szájkosár-büntetést, mert hej, de sok bajnak, kárnak, keserűségnek a szülőanyja a pletykálkodás! Bizony mondom, ha a magas kormány ezt is megadóztatná, egy év alatt minden adósságát kifizethetné. Igen mit fog szólni a világ — gondolkodott, a hogy ment — azaz szinte röpült a napsütötte néptelen utcán. Legelőször is elmegyek a kaszinóba, a kompánia mindjárt jön úgyis, beadom nekik, hadd rágódjanak rajta és szinte nevetett magában, hogy megjepi most ezzel a világot. Fütyörészve nyitott be az olvasóterembe, ott nem volt senki, megy át a másikba, s a hogy benyitja az ajtót, szembe találja magát Ábráival, hogy szinte majd nem összeütik a fejüket. Egy pillanatra egymásra mered a tekintetük, s amint Ábráit ki akarja keteremben gyűlnek össze, az egyikben a város földmives hajadonai, a másikban a munkásnők és cselédlányok. Felkérjük a közönséget ennek a nemes célú intézménynek támogatására. Áz irgalmas nővérek . készséggel ajánlják fel a leányok védelmére, lelköknek megmentésére és erkölcseiknek nemesítésére munkájukat, fáradozásukat, sőt a zárda tehetségétől telhető anyagi áldozatot is hoz a jó ügy érdekében, igy a fűtés, világítás v és a néha-néha adandó ozsonna költségeihez is hozzájárul, de reméljük, hogy miként más városokban, mindig találkoznak áldozatkész lelkek, akik adományaikkal támogatják a fölötte hasznos intézményt: úgy Esztergom közönsége sem marad el, hanem vagy pénzbeli adománnyal, vagy ozsonnára való élelmi cikkekkel segélyezi az egyesületet. — Gyógytárak munkaszünete, A gyógytárak vasárnapi munkaszünete folytán ma a gyógytárak délután 2 órától zárva lesznek, kivéve Zsiga Zsigmond gyógytárái, mely egéss napon át nyitva less. — Az Esztergomi Kereskedő Ifjak Önképző Egyesülete saját helyiségében (Simor János-u.) ma d. e. 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart. — Életmentés- Derék életmentési munkát végzett f. hó 18-án az erősen zajló Dunán, Rutai Ferenc kantinos, táthi lakos, irja tudósítónk. Mészáros Sándor kb. 20 éves legény aznap hajnalban 1 U 5 órakor Csenke pusztáról a Dunán Nyergesujfalura akart menni ladikjával, hogy ' ott munkába állhasson. Azonban a Duna közepén már nem volt képes a jégtáblákat kikerülni s igy két jégtábla közé került, melyek ladikját csaknem teljesen összezúzták, úgy, hogy az tökéletesen megtellett vizzel. Annyi lélekjelenléte jyolt, hogy az összezúzott ladikból a fenék deszkát kivette s azt keresztbe helyezte a csaknem teljesen elmerült ladikján s ezen deszkára, állván, kiáltott segítségért. A nyergesujfulasi téglagyárban dolgozó munkások megkísérelték segítségére menni, de a nagy jégzajlás miatt nem mentek semmire. A kétségbeesett embernek, látnia kellett amint azok eredménytelen mentési rülni, megint összeütköznek, mire az durván taszít rajta, félrelöki, mialatt csak' annyit mond : ; — Ostoba ! Hájas doktor és Pörge mérnök éppen e pillanatban érkeztek és tanúi voltak ennek a kinos jelenetnek. Ábrái haragosan, nagy dirrel-durral távozik — Gereblyésy ügyvéd meg áll és néz utánna. — Hallották urak ? — Fordul oda hagy sokára amazokhoz. — Igen, mondják azok egyszerre, hal* lottuk és meg vagyunk lepve, hogy ezt ön csak igy szó nélkül eltűri; Egy lovagias ember, egy igazi gentleman ilyet nem hágy magán száradni! — Igazuk van uraim, de annyira ^ieg vagyok lepve, hogy azt se tudom én vagyok-e én? Másodszor sértett már meg ez az ur ma engem — fogalmam sincs róla honnét veszi az okait erre nézve. — Ostoba, hencegő krakéler ! Jegyezte meg a doktor, s szinte látszott rajta, hogy nagyot könnyít a lelkiismeretén, mikor Ábráit ezzeí a szóval illeti. Pörge mérnök csak a fejével int, hogy egy véleményen van a doktorral. Van a vidéknek a sok hátrányai ' mellett egy nagy érdeme, az — hogy könynyen hisz, könnyen befogad ugyan meszsziről jött ismeretlen exísztenciákat, de a maga becsületes józanságával hamar kiismeri őket, s ugy voltak Ábráival is már különösen a kaszinó komoly, értelmes -tagjai, s voltak többen, a kik menten fel-