Esztergom és Vidéke, 1908

1908-02-02 / 10.szám

intézett aktája volt, hogy azután érdemileg, hogyan intéztetett el, az másodrendű kérdésnek tartatott. A városnál az érdemleges ügyek gyors és alapos elintézéséhez teljesen elégséges tehát, a hetenkint egyszer tartott tanácsülés s ezzel, amig egyrészrészt időben, másrészt a munkaerőben is megtakarítás érhető el. A uj közvágóhíd. Lapunk legutóbbi számában kezdettük meg Tiefenthal Gyula városi mérnök által készített uj közvágóhíd terveinek ismertetését a tervekhez készített műleírás alapján, illetve a műleírásnak közlésével. A műleírás folytatólag igy szóll: 77/ Marha és apró marhavágó csarnok bél és pacalvwsóval. A csarnok belső berendezése áll 2 drb. felhúzó készülékből, melyen a nagy marhák felhúzott állapotban vágatnak le. A két részre vágott állat önműködő szerkezetsegélyével akasztatik át a magas pályán futó szállító kocsikra. A másik két vágó hely egyenlőre földön való vágásra van fentartva, hogy a szakiparosok tetszésük szerint bármelyik módon dolgozhassanak. Ha pedig átmennek teljesen a felhúzott állapotban való kivágásra ezen két hely is felszerelendő lesz felhuzókkal. A csarnokban egyidejűleg 4 drb. nagymarha vágható le. A csarnok szállító vágánnyal van felszerelve. Egy marha kivágása 35—40 percet igényel, tehát 6 óra alatt 36 drb. marha vágható le, vagyis oly nagy szám, mely a mi viszonyaink között csak a nagyon messze jövőben lesz elérhető. A nagymarha vágóval van egyesítve az apró marha vágó, 38*00 folyóméter húskampókkal ellátott vastartókkal, melyeken egyidejűleg 34 drb. aprómarha szúrható le. A csarnok és hűtő között szintén 1000 m. hosszú födött átjáró van függő pályával ellátva a hússzálitásra. Ezen fedett folyosó egyszersmind húsrakodóul is szolgál. A csarnokkal van egyesítve a paengedtetett neki. (De talán igazuk volt az akkoriban is már létezett gonosz nyelveknek, hogy ezt inkább hiúságból és azért tette, hogy a nép minden alkalomból, ha őt látta, a szerencsés hadjáratai által szerzett babérjaira figyelmeztessék.) Utódjai alatt a paróka sorsa váltakozó volt, majd nagy becsben tartották, majd pedig eltiltották, de tény az, hogy ezen divat hosszú időn át tartotta magát. Midőn későbben a rómaiak (Germániát) meghódítva, a germánokkal sürübb érintkezésbe léptek és köztudomásra jutott, hogy a germán asszonyok hajai vörösös szőkék, ezen szinű haj azonnal divatos lett, de miután ezen ős időkben a tudomány még nem volt annyira előrehaladva, hogy a hajnak ezen divatos szinét festés által megadhatták volna, a germán asszonyok szőke hajfürtjei nagyon keresett kereskedelmi cikké váltak és a római asszonyok nem röstelték utánozni azokat, kik náluk a hadjáratokban otthonukból elrabolva rabszolgákként voltak alkalmazva, sőt még a szegény teremtéseket hajdiszüktől megfosztották es azt saját fejük díszítésére fordították. Egészben véve a valódi germán hajat csak a leggazdagabb római asszonyok kaphattak meg, vagy azok, kiknek férjei vagy hózzatario>ői nyomán calmosó. Berendezése 6 drb. pacalmosó edény, 6 drb. pacaltisztitó asztal, víz keverő csapokkal, 1 drb. forrázó kád, megfelelő méretezéssel hengerelt vaslemezből, közepén oszlopon 4 drb. lyukasztott főzőedénynyel, gőzmelegitő szerkezettel, kívülről nyitható és önműködőlég záródó vízlevezető szeleppel. Padozata, ablakai és ajtói, mint a sertésvágó csarnokban. A marhavágó csarnok szintén megfelelő öntöző" csapokkal van felszerelve, szintúgy fűtéssel is. Ugy a sertés, mint a marhavágó csarnok szállító vágányába egy-egy húsmérleg van beigtatva. IV, Marhaistálló, 20 drb. nagy és 30 drb. aprómarha befogadására beton talajjal, vasablakokkal, beton jászollal, szénaraccsal, öntöző csapokkal berendezve. V. Sertésól. Rekesszel, melyekben egyenként 10 drb. sertés helyezhető el. Félig fedett, előtte bekerített, nyitott udvarral, betonburkolattal, fölötte homokkal. A betonburkolat arra szolgál, hogy fertőzés esetén a homok lehordható, az akol alaposan fertőtleníthető legyen. VI. Egészségügyi vágó és beteg állatok istállója. Ez áll egy 30 m- alapterületű vágócsarnokból, fogasokkal ellátott vastartóval es forrázó edénnyel berendezve. Nagymarha-istálló 4—5 drb. állat részére, továbbá külön helyiségben, azonkívül benn is elkerítve az aprómarha és sertések részére egy-egy rekesz. A csarnok talaja keramit-kocka, az istállóké beton. Ablakok szintén idomvasból, az ajtók megfelelően méretezve fából. A sertésetető vályú könyebb tisztithatás céljából bádoggal bélelt keményfából készül. Mennyezete az összes helyiségeknek borított gerendafödém nádasvakolattal. Az épület Eternit-palával födve. VII. Huspároló és szabadszék. Áll egy huspárolóból és egy szabadszékből, a kipárolt hus kiméréasszonyokat hoztak zsákmányul a hadjáratokból, mert ezen valódi szőke hajnak már akkor is óriási volt az ára, a történelem emliti, hogy ennélfogva a szegényebb sorsú és kisebb vagyonú római asszonyok mesterséges uton próbálták hajaikat festeni, de ez nem nagyon sikerült, mert nem tudták a haj szinét eltalálni, és az akkor ismert festékek inkább a hajat elégették, minthogy tartós szint adtak volna neki. A költők az ó Isteneket, félisteneket és hősöket mindig szőke hajuaknak énekelték meg s talán inkább ez, hogy t. i. ilyen megénekelt alak vagy személyhez hasonlítson, volt ezen sokáig tartott divatnak az okozója, mely elég furcsa és a természetes ízléssel sehogy sem volt összeférő, mert képzeljük csak azon nevetséges látványosságot, melyet a germán világos szőke haj a délvidéket lakott barna arcú rómaiak fején nyújthatott, mig ellenben a germán világos bőrű és kék szemű, gyönyörű alakú asszony födi sze volt a szőke haj. Ilyen hatalmas fejdisztől, itt ott turris (torony) nevezve, említést tesz Juvenal is egyik, a római életet tárgyaló művében, mások között egyik imperátor hiú. Plotina nevű, feleségét hozza föl, aki ezen barbár divatnak hódolt. Ezen minden hatáson sére, továbbá legények melegedő szobája és egy raktárból. VIII Sertésp'órkólö. Ez egy 10000 nr alapterületű minden oldalról nyitott, betonozott hely, a szükséges öntöző csappal és csatornázással. IX. Trágyatér és árnyékszékek. Egy alápincézett helyiség, két oldalán felhajtóval, betontalajjal, közepén leeresztő aknával, melyen keresztül az alatta álló szállító vaskocsiba esik az ürülék, mely kocsihoz lejtős lejárat vezet. A trágya szállítására az egyes helyiségekből kis billenő vaskocsi szolgál, zárható szekrénnyel. A trágyatérrel van összeépítve az árnyékszék 4 üléssel, egy pisoár hellyel, alatta falazott pöcegödörrel. Az árnyékszék fából készül bádog födéllel. A trágyatér falazott, három oldalról nyitott, födele szintén nyitott Eternit-palafödéssel, tetőviz csatornával. A tisztításhoz szükséges vizet vízcsap szolgáltatja, a szennyes víz a csatornázáson vezettetik el. X. Kocsiszín. Egy 72*00 m

2 alapterületű lábakon álló nyitott építmény, az iparosok kocsijai és lovai részére. Teljesen fából kőburkolattal, Eternitpalával födve. XI. Állatorvosi lakóház hivatalos helyiségekkel. A mellékelt 2—3 számú rajzok szerint a következő helyiségekből áll: Fogyasztás, hivatalos helyiség a bejáratnál, állatmérleggel, mesterek és értekezleti szoba, — állatorvos hivatalos szobája — továbbá az állatorvos részére 3 szoba, 1 konyha, 1 kamra, 1 modern berendezésű fürdőszoba és árnyékszékek. Az egyes helyiségeket folyosók választják el, illetve kötik össze. A szobák padozata puhafa padló a folyosók, konyha. Az orvosi lakáshoz megfelelő pince van, vasgerenda közötti téglaboltozattal, tágas padlással. Az összes helyiségekben a szükséges vízvezeték, túlmenő divat sok más egyéb dologgal együtt jellemzi a római császárok (imperátorok) korának aestetikai barbarizmusát, a mely mindent, nagyot, kicsinyt is, határtalan csúnyaságig túlozott. Herodián római iró Caracalla császárról azt irja, hogy nevezett a Duna vidékén tartózkodva, oly célból, hogy a germánok szeretetét elnyerje, a germánok módjára öltözködött és a germán divat szerint készített parókát hordott. Valóban szép látvány lehetett a finom arcú, szépen metszett orrú, vékony testű imperátor a medve bőrű kacagánnyal és őserdőre emlékeztető nagy szőke parókával! Az akkori szatirikus költők a legélesebben korbácsolták ezen bolond és óriási tékozlással folytatott divatot de egyáltalában erősen ki is keltek az idegen haj használata ellen, de hiába, a mint a jelenlegi korban is, mennél őrültebb a divat, annál több akad, a ki a legmeszszebb menő határig követi, ha mindjárt a megjelenés csinosságának és nemességének a rovására is megy. A keresztény irók sok könyvéből kivehető, hogy az első keresztények férfiak ugy, mint asszonyok hamis hajat használtak, mert többször erélyesen irtak a túlzott fejdíszek és különösen a hamis haj ellen. Krisztus születése után a II. szácsatornázás, fűtés és villamvilágitással. Az ablakok modern befelé nyilóak faedénnyel, a külső ajtók idomvas betéttel, belsők keresztajtók stb. A padló a talajtól 60 mm.-re van. XII. Szolga- és gépész-lakóház. A rajz és hozzátartozó költségvetés kellő áttekintést nyújt. A gépész részére 2 szoba, konyha, kamra, pince és árnyékszék, a szolga részére szintúgy, de csak egy szoba van. XIII. Felügyelői lakóház. Ezen épület az esetben létesül, ha az állatorvosi lak elmarad. A következő helyiségekből áll: 1 állatorvosi szoba, 1 fogyasztási hivatalos helyiség állatmérleggel, egy mesterek és értekezleti szoba. A felügyelő részére 1 szoba, konyha, kamra, padlás és pince. Továbbá van benne 4 drb. árnyékszék, pisoár. Kivitele, mintáz állatorvosi lakóházé. , A telep rendezése. Az egész telep körül kerítve, elől kőlábazaton nyers tégla pillérek közötti deszkázattal, 5-00 m. széles bejárati kapuval, két darab gyalogajtóval, a többi részén oszlopokra erősített deszkakerítés. Az egyes épületeket hasított kőből készült utak kötik össze, megfelelő szélességgel és kanyarulatokkal. Az útvonal XI. és XII. lapok szerint szabályozva van. Az utak és épületek mellett vízcsapok vannak elrendezve. Az egész telep csatornázva van. A főcsatorna a Dunába vezet. A vízszolgáltatás szivattyúk segélyével a kútból történik, mely szivattyúk a vizet a hűtő tornyában levő viztartányba nyomják fel, honnan az szétosztatik az egész telepre. ÁZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET KÖZLEMÉNYEI. Mivel a táncestély meghivó-bizottsága cimezetlen meghívót senkinek ki nem adhat, kéri a tagokat, hogy az általuk meghivatni szándékoltak neveit, állását és lakhelyét a bizottság tagjainak írásban zadban már Clemens, egyházi iró, a ha mis haj viselését, mint bűnös gonoszságot eltiltja. Azt kérdi ő, mire adja a pap az áldását a fél fejére tett kezeivel ? Nem annak az előtte térdelő és kellő díszben ragyogó asszonynak, kinek fejét kezeivel érinti, hanem az idegen hajnak és így más idegen asszonynak is. A III. században élő Tertullian de cultu feminárum cimű szónoklatában erélyesen tiltakozik a túlmagas parókák ellen. A 692. évben Konstantinápolyban székelt zsinat pedig egy rendeletet bocsájtott ki az asszonyok fejdísze ellen. Hiába volt minden, még a templomi büntetések, sőt a kimondott egyházi átok is képtelen volt ezen, már megszokott és a lehető legrosszabb izlést eláruló divatot kiküszöbölni. Ezek után a történelem egy hosszú időszakában semmi, vagy igen kevés említés történik a hamis hajról. Az egyedüli történelmi tény az, hogy a frankok hatalmas királya, Chlodwig, midőn megkereszteltette magát, egy illattal áthatott parókában jelent meg, amelyet azonban Remigius püspök parancsára le kellett venni. (Vége köv.)