Esztergom és Vidéke, 1908

1908-08-09 / 64.szám

3. Kettős (pairoar) hajók. Egyletünk 2 hajót állit. 4 Esetleg párkettős hajók (non cox doubló) kormányos nélkül. 5. Páregyes (skiff) hajók. Egyletünk 1 hajót állit. Részt vehetnek, akik az 1907/1908. évben iskolai tanulók voltak és egyetemi fokú főiskolában beírva nem voltak. A versenyen az evezős szövetség ver­senyszabályzata irányadó. Versenydijak, tétek, beíéptidijak nin­csenek. Közöljük, hogy növendékeink a ver­senygyakorlatot 9-én fogjak megkezdeni. Felhívjuk továbbá, b. figyelmüket, hogy a táv a versenyzők ifjúságát és az idő rövidségét tekintve, csupán 750 méter. Hivatkozunk^itt arra a szeretetre és lelke­sedésre, a mi sportunk iránt minden igazi evezősben megvan, és kérjük szívesked­jenek bennünket támogatni és oda hatni, hogy az egylet növendékei a versenyün­kön részt vegyenek. Egyéb programm hiányában az ifjúsági versenyt követi a megjelent hajók felvo­nulása. Megjegyezzük, hogy a clubok tagjainak vállalkozása esetén egyletünk tagjai kö­zül klinker hajókban 1 skiff, non cox doubló és pairoar készséggel áll starthoz egy kis mérkőzésért. Táv. 1500 méter. Erre nézve felkérjük a művezető és titkár urakat, hogy egy rövidke clubközi levelezéssel néhány, esetleg még egyéb csapat Összehívásában segédkezzenek. A szokásos díjtalan elszállásolást be­rendezzük. Az élelmezésre pedig elfogad­ható árban couvert vagy egész pensio lesz kapható a Fürdő szállóban. . A hajók részben zárt szertárunkban és tágas ponyva sátor alatt nyernek őrizetet. Ezen verseny látogatása különösebb készülődést, plane trainget nem igényel, és egy ünnepi túrázással megoldható. A versenyt méltóságos Fülöp Kálmán budapesti főpolgármester Urnák a szövet­ség elnökének és Ábrái Zoltán szöv. tit­kár urnák egyúttal bejelentjük. Ezek után pedig van szerencsénk fel­kérni az igen tisztelt szövetséges egyletet kegyeskedjék ezen ifjúsági versenyünk bizottságába tagot delegálni, kik közül egyik lehetőleg tanár legyen. ez meg is látszik minden dolgán, noha útjában sokszor megakadályozták a mult emlékei, még többször azonban a jelen idők tapintatlanságai. Csendben, zajtalanul gyakorolja ő is a jótékonyságot, tudva azt, hogy a mások jelenlétében nyitott kézzel adott alamizsna mig egyrészről csillapítja az éhséget és enyhíti a nyomort, addig másrészt a szé­gyen pirját fakasztja azoknál, kik azt el­fogadni kénytelenek. De a mily óvatos és zárkózottnak lát­szik a közéletben, annál nyíltabb, annál melegebb, annál közvetlenebb övéi kö­rében. Valahol azt olvastam, hogy a virágnak kertészre, a nőnek férjre van szüksége, hogy egész valójában kifejlődjék. Nála megfordítva áll. Feleségre volt szüksége, hogy méltó utódja legyen őseinek. A nap­sugár is unja azt a helyet, a hol folyton szomorkodnak. A magány a skeptikus érzés anyja, úgy érezzük, hogy az álom csalóka, az ábrándok légiesek, csak az, a mi körül­vesz — ijesztő csend és hangtalan né­maság, — az a való. Pedig a való az ábrándok gyilkosa. Nejével, bátorkeszi Kobek Gizellával új élet szállt a sárkányi Curiába. Vele, egy minden izében magyar nővel a boldogság rakott fészket a sárkányi curián. Egy olyan magyar nő ő, a ki a természettől is előnyben részesített teremtés. Magas értelmi tehetségét csak nagy szive jósága múlja felül. Lángoló hazaszeretete — mely Midőn szives részvételüket kérjük, egyút­tal felkérjük, hogy a versenyre vonatko­zólag bármiféle tanácsot, kritikát, vagy szakvéleményt hozzánk eljuttatni kegyes­kedjenek. Hajós üdvözlettel Az Esztergomi Hajós Egylet. HIR EK. — Személyi hír- Acsay Ferenc győri fő­gimnáziumi igazgató a hét derekán roko­nai és a bencés-rend itthon levő tagjai lá­togatására városunkba jött. — A tanítói állásra pályázók, A város közönsége által szervezett huszonharma­dik tanítói állásra kiirt pályázatok lejárván, arra a .következők adták be pályázatukat. Kis Márton, Homor Imre, Bárdos József, Markusz Ferenc, Pócs László, Palotai Sándor, Lindenmayer Ágoston, Hágára Béla, Bognár János, Mészáros László, Szimhart Lajos és Szendrői (Szalva) Jenő. — Gyógytárak munkaszünete- Ma, a gyógytárak munkaszünete folytán d. u. 2 órától esti 9 óráig egyedül a Kersch­baummayer Károly-féle Kossuth La­jos utcai gyógytár less nyitva. — Állásfoglalás a végrehajtási novella ellen. Nincs társadalmi osztály, mely a végrehajtási novella tervezetét sérelmes­nek, károsnak ne találná. Még azon osz­tály is, melynek látszólagos javára, a többinek kárával kedvezni akar a novella, még az is érzi, hogy a létminimum vé­delmére fektetett javaslat más téren meg­fogja magát bőszülni, mert mikor leg­jobban meg lesz szorulva, hitelbe nem fog kapni s igy ki lesz szolgáltatva az uzsorásoknak. Városunkban is megindult a mozgalom, mel> állást kíván foglalni a javaslattal szemben. Ma kereskedelmi tár sulatunk választmánya tart d. e. fél 11 órakor a városháza tanácstermében ezen ügyben ülést, hogy állásfoglalásának ille­tékes helyen kifejezést adjon. — Cipész kiállítás és kongresszus Győ­rött. A győri cipészkiállitás és kongresz­szus f. hó 15-én nyílik meg. Hirt adtunk már arról, hogy cipész iparosaink részé­ről a kiállítók sorában kik fognak részt venni, mely hírünket azzal egészítjük ki, hogy helybeli cipész iparosainkat a kon­vallásosságtól áthatott. Önfeláldozó anya, szerető feleség és szorgalmas gazdasz­szony. Méltó utóda feledhetetlen elődeinek, va­lóságos jóltevője a környezetének, ápo­lója a szenvedőknek és segitő angyala az árváknak és özvegyeknek. Mély vallásosságának egyik fényes ta­nújele, hogy Sárkányfalván a község fe­lett elterülő dombon épült, de már a mu­landóság nyomait nagyon is magán hor­dozó templomot, anyagi áldozatot nem kiméivé teljesen ujjá építtette, hogy legyen hol enyhíteni szive bánatán a szegény föld népének, hogy legyen hol hizalmat és erőt gyűjteni a további küzdelemre azoknak, a kik még tudnak hinni és re­mélni, a kiknek szivéből még nem halt ki a vallás, a hit. Mintha ő is a költővel tartana, a ki azt mondja : „a szegénynek drága kincs a hit, tűrni és remélni meg­tanít." Nem lesz talán érdektelen, ha a ameny­nyire tárcám szűk kerete megengedi, ma­gára a szóban levő templom keletkezésére is kitérek. . A templomot, mint azt ngs. Székesváry Imre plébános úr páratlan szívességéből megtudnom sikerült, 1755. július 10-én tekintetes Csery Sándor úr emeltette, ki­nek nemesi cimere most is ott van a templom főbejárata fölött. Ő volt akkor Sárkány földesura és a nemes vármegye alispánja. Megáldotta a templomot Kultsár Ferenc Esztergom érsekvárosi plébános. Mint említésre méltó fel van jegyezve gresszusun Bellus Gyula fogja képviselni, aki az ipartörvény tervezete ellen egy me­morandmot fog a kongresszus elé ter­jeszteni, melyben ki fogja mutatni, hogy nemcsak a cipész iparosokra, de általában az iparosokra a tervezet mily sérelmes. — Hídmegiyitás. A modern technika egyik legszebb csodáját, a garamkövesdi garami vas-beton hidat f. hó 4-én adták át hivatalos ünnepség keretében a köz­forgalomnak. A kereskedelemügyi minisz­ter képviseletében Gálik miniszteri taná­csos jelent meg. Ott voltak az ünnepsé­gen a vármegyéről Pongrácz Kázmér fő­jegyző, a főkáptalan képviseletében Geiger Ferenc nánai uradalmi felügyelő, to­vábbá Párkány, Garamkövesd és Nána községek elöljárósága. A hidat alaposan átvizsgálták. Annak nagyszerűségével alig tudtak betelni, aztán hivatalos formulák között megnyitották és átadták annak, akinek érdekében építették : a közönség­nek. Egyidejűleg a fahidat elzárták s most már a forgalmat egyedül az uj hid bo­nyolítja le. — Mészárosaink és a hatósági mészár­szék. Hírt adtunk lapunkban arról a moz­galomról, mely a város képviselőtestüle­tének legutóbbi üléséből indult ki, amidőn is a képviselőtestület egy napirend előtti felszóllalásból kifolyólag megtette a lépé­seket egy hatósági mészárszék felállítására, utasítván a tanácsot a továbbiak iránt. Az ipartestület mészáros és hentes szak­osztálya ennek következtében ülést tartott, tanácskozmányának eredményét írásban közölte a tanáccsal, melyben a maga ré­széről is kívánatosnak tartja a próba vá­gatást, de avégből, miként memorandu­muk mondja, hogy meggyőződjék a ható­ság arról, hogy az ő áraik, normálisak és hogy alacsonyabb árak a hatósági mé­szárszék felállításával sem lesznek elérhe­tők. Ehhez mi részünkről csak azt a megjegyzést fűzzük, hogy közvetlen tudo­másunk szerint a hús árak a közgyűlést követő napon az egyik mészárszékben kilónként 8 fillérrel lettek leszállítva. Hogy vájjon az összesekben lelettek-e szállítva, arról nincs tudomásunk, de valószínű, mivel ugy tudjuk, az árak mészárosaink­nál egységesek. — Esztergomi nemes családok. Mint értesülünk abba a nagy monográfiába, a még, hogy 1780 körül a sárkányi tem­plomban még tótul prédikáltak. Magáról a templomról több hiteles adat birtokomban nincsen. A későbbi birtokos Heya Imre 1827. május 3-án birtokát Koller Lipótnak eladván, a vételi okiratban csak annyiban emlékszik meg a templomról, hogy a vevőt, az okiratban felsoroltak lel­kiüdvéért évenkint szolgáltatandó misékre kötelezi, de a templom jövőjét biztositó ala­pítványról sem itt, sem másutt említés téve nincsen. Fel lett ruházva nyilvánossági joggal anélkül, hogy jövőjéről, bármely egyházlátogatási vagy más okmányban gondoskodva lett volna. A templom magában véve nem nagy, de mostani állapotában művészi szem­pontból aligha van templom! a környéken, mely fölölmulná vagy csak vele egyenlő volna. Az egész épületen meglátszik a csin, az izlés és hogy az épitető mi áldozattól sem riadt vissza, csak hogy az méltó hajléka legyen az Úrnak. A templom belsejéről elég, ha annyit irok, hogy az abba belépő Önkény­telen imára kulcsolja kezeit. Áhítat szállja meg a szivét. Mintha angyalok kara zengne a néma csendben, hogy hirdessék dicsősé­gét, nagyságát Annak, akitől várunk minden jót itt a földön s túl a csillag fénykörén. A főoltár felett levő ablak, mely egyút­tal az oltárképet helyettesíti, a Boldogsá­gos Szűz művészeti kivitelű képével van díszítve. A jobbról és balról álló abla­kokra égetett Szent István, Szent Anna, melyet Esztergom vármegyéről és Eszter­gom szab. kir. városáról most készít az Országos Monográfia Társaság, a nemes családok adatainak összegyűjtésével fog­lalkozik Móricz Zsigmond, a vállalat se­gédszerkesztője. Óhajtandó volna, hogy az egyes családok a birtokukon levő adato­kat bocsássák rendelkezésére a kutató szerkesztőnek, hogy igy lehetőleg teljes és pontos legyen a munka. Mint halljuk a vármegyei levéltárban levő nemesi könyv, amelyről pontos lajstrom is van, 385 ne­mes család diplomájának kihirdetéséről szól 1618-tól máig. Ez azonban nyilván hiányos névsor, bizonyára ma is él ennyi nemes eredetű család a vármegyében, nem negyedfélszáz év alatt. A hiány fő­oka az, hogy nem minden nemes család hirdettette ki privilégiumát, sőt épen a törzsökös vármegyei családok jórésze nem is tette azt, nem lévén rá szüksége. Ép­pen ugy nem kívánták azok, akik csak ideig-óráig laktak itt, de aztán mégis meg­telepedtek ; azok meg épen nem, akik 1848. óta költöztek be a vármegyébe s a vá­rosba. . Móricz Zsigmond úr a jövő hetet itt fogja tölteni s a levéltárban és magán családok leveles ládáiban óhajt kutatni. Sok szerencsét hozzá. — Jegyző gyűlés. Hegedűs Béla egy­leti elnök és Lévai Sándor főjegyző le­mondása folytán megüresedett állások be­töltése tárgyában tartott a jegyzőegylet tegnap rendkívüli közgyűlést. Nóvák Já­nos egyleti alelnök üdvözölvén a szép számmal egybegyűlt tagokat, felhívta a közgyűlést a választás megejtésére. Elnö­kül : Lévai Sándor; főjegyzővé: Gősi György ; aljegyzővé : Kenyeres Gyula vá­lasztattak meg. A választás megejtése után Lévai Sándor elnök megköszönvén a bizalmat, kifejtette követendő program­ját, melyet éljenzéssel vett tudomásul a közgyűlés. A központi egylet indítványai­nak letárgyalása után a közgyűlés véget ért. — A Mária Valéria hid javitását befe­jezték. Két Ív teljesen uj padlólerakatot kapott. A gyalogjáró deszkázatát sűrítették és kijavították. A hidra vezető utakat is teljes jókarba hozták. — Kovácspatakból. Víg élet lesz ma odalenn Kovácspatakban, miként a falra­gaszokról olvassuk. A bérlő tánccal egy­Jézus Szive és Szent Erzsébet, mind Zeller I. művészi kezét dicsérik. Mindannyi nagy értékű és nagy méretű művészi ki­vitelű munka. S ha még hozzá vesszük azt, hogy nemcsak a templom külsejét és belső be­rendezését, de úgy a kézi, mint az igás napszámot is mind a Boronkay család adta, igazán lehetetlen meg nem emlékezni erről a nagy és kegyes adományról, mely­nek értékét még emeli az, hogy minderről a kis Sárkányfalván kivül más senki sem tudott. Csendben, zajtalanul, egyedül a maguk örömére s az Isten dicsőségére emelték e hajlékot az Úrnak. Hogy legyen hol há­lát adni nekik is a Magasságbelinek azokért a sok jókért, azért a nagy boldogságért, mellyel családi életüket bearanyozta. S ha majd úgy csendes nyári éjszaká­kon, megcsendül az imára hívó harang az új templom tornyán s áhítatot keltő hangja lágyan terül el Sárkányfalva csen­des völgy ölén, kulcsoljátok imára kezei­teket sárkányfalvaiak és szálljon fohásztok a Magasságbeli trónja elé, hogy hosszú élettel, csendes boldogsággal övezze körül azokat, kik Neki ezt a szép, művészi haj­lékot emelték. Isten áldása legyen rajtok és szeret­teiken ! Lévai Sándor.

Next

/
Thumbnails
Contents