Esztergom és Vidéke, 1908

1908-07-05 / 54.szám

vagyunk a természeti kincseknek, amelyek hozzáférhetetlenek; a magyar értelem és a magyar munkáskéz a külföldön megbecsült és szívesen látott értéket jelent, mig idehaza alig tud száraz kenyeret keresni. Nincs osztályunk, amelyik panaszokat ne hallatna. A gabona potom áron kél és a kenyér drága. Az áru a kereskedő, az ipari portéka az iparos nyakán marad és az -anyag folyton drágább. A munkabér magas minden kereseti szakban és mégis ezer, meg ezer munkás nyomorog. No azután ott van az adó, amely ránehezedik minden emberre és tárgyra és bonyolult, mint a hinár, amelyből bajos kikeveredni. Mai viszonyaink között lassankint általános lesz nálunk is az a felfogás, mely a munka simbolumában látja a polgári erények dicsőítését. Az uj idők fundamentumába tehát a munka dicsőítését kell befektetni. Mint hajdan a véres kardot, ugy kell most meghordozni az országban a munkás zubbonyt, hogy ennek láttára a hangos dologkerülők zajos lármája elnémuljon. Kenyérmunkát, kenyérprogrammot vár az ország. Ennek a felfogásnak a jegyében indul meg az az ujabb mozgalom, mely egyelőre egy szervezett iparospárt megalakítását célozza. Részünkről csak örömmel látjuk, hogy az a kérges tenyerű, verejtékes munkából élő s a hazafiasság terén mindig előljárt iparososztály, mely sokkal fokozottabb mértékben küzd a megélhetés nehézségével, mint a társadalom többi osztálya, kezd kibontakozni az üres frázisok szuggesztiójának hatása alól s megunva a meddő közjogi vitákat s a papiroson levő úgynevezett nemzeti vívmányokat, rálép a józan realizmus talajára, belátván azt, hogy ma már a békés alkotó munkásságban és nem az üres kurjongatásban rejlik a hazafiasság. Nem tudjuk: micsoda szervezet kivan lenni az uj alakulás, miképHerczeg a bort leteszi. Hat poharat tesz az asztalra, melyek között kettő sincs egyforma. De azt hamar kimagyarázzák. Hogy költözködésnél összetörtek, mikor elégett a nemesi oklevelük és elveszett 50 drb. ezüst szerviz.) Mama (hangosan. Ezalatt a papa és a lányok két oldalt tömik a vendégek fülét szóval, de csak Kádi néni hangja emelkedik ki fortissimo a kedélyes szimfóniából.) Ez a kitűnő bor a 20 ezres szőlőnkben termett. Az egy gyönyörű birtok. Magas kőkerítés szegélyezi, mint Jerikót. Az egyik fiatalember (egészen a füléhez hajol, hogy a másik ne hallja): Élősövény és drótkerítés. A két fiatal ember nem birja tovább a zsivajt, indulnak. Herceg örvendve üvölt (mert nem ittak bort): Szervusztok ! Szervusztok ! A mama és a lányok kacagva rikácsolnak : Tegyék tiszteletüket szalonunkban máskor is ! Pá ! Pá ! Höhöhö ! Hihihi! Egy hang (ez a szakácsnéé): Kezeiket csókolom. (Ehhez az utolsó jelenethez jó lesz, ha a színigazgató hozat papagályokat, kakadukat, csimpánszokat. Szóval jó lesz, ha gondoskodik minél természetellenesebb hangalanyokról, hogy a szimfónia sikerülhessen.) II.—XXV. FELVONÁS. - (Ezen felvonásokban megismétlődik az első, csupán a vendégek személye változó. A színigazgató pen kontemplálják annak vezetői működésök kereteit, azt sem kutatjuk, micsoda háttér csiráztatta ki a mozgalom magját, de már magában az idea, a gondolat olyan, hogy nem haladhatunk el mellette szó nélkül s rá kell mutatnunk arra, mint a felfogások tisztulásának jellegzetes szimptomájára. Meg kell állnunk e jelentős mozzanat előtt, mely a „panem et circenses" jelszavából szokatlan realitással a kenyeret ragadja ki, átadván a politika cirkuszjátékait a mult lomtárának. Érdeklődéssel várjuk a mozgalom fejleményeit, mely helyes pontból indul ki s reméljük is, hogy nem fog ferde utakra tévelyedni. Leszögezzük a világot mozgató óriás betűket: Panem. Mert ez az öt betű a függetlenség, a hazafiasság, a boldogulás elengedhetetlen feltétele. Hiába teszünk éles közjogi distinkciókat, hiába verjük mellünket féltéglával, hogy igy meg úgy, majd megmutatjuk az egész világnak és a többi, viselkedésünk jámbor szószátyárság marad, mig a kenyérkérdés fontossága bele nem fészkeli magát a lelkekbe s el nem foglalja méltó helyét ebben a nagy pipáju, kevés dohányu országban. Mert amig kenyere nincs a népnek, keresete az iparosnak és kereskedőnek, amig terményeit nem tudja értékesíteni a mezőgazda, addig ne is álmodjunk önálló, független, hatalmas Magyarországról, mert keserves lesz ébredésünk. A tuberkulózis fertőző voltáról a családi életben. Irta: Tauszk Ferenc dr., egyetemi magántanár. '.. '. , i. ' ; A tuberkulózis .fertőző volta ma minden kétséget kizárólag bebizonyított tény. Lehetnek eltérő vélemények a fertőzésnek útjairól, amint azt a nemrég Bécsben tartott nemzetközi tuberkulózis-konferencián, egy nagyszabású és érdekes vitát létretalálékonyságára apellál a dramaturg a vendégek személyeinek megváltoztatásánál.) XXVI. FELVONÁS. (A szin ugyanaz. A mama előadást tart írisznek és Rotykosnak az etiquette-ről. Ebből csak szemelvényt mutat be a dramaturg.) Mama : Ha szalonunkról van szó,

t

mondjátok, hogy itt fejedelmi a pompa. És mindjárt a pompa szóról, meg zenei tanulásotoktól jusson eszetekbe Pompadur asszony. Értitek: Pompa és dur. És mondjátok, hogy a mi szalonunk olyan, mint Pompadur asszonyé. És mindig dicsérjétek egymást. Pl. írsz mondja Rotykosról, hogy Rotykos szellemes, mint Saphir. Ez a szó jusson eszedbe egy fél szafaládéról, mely ir. Értitek ? Szafaládénak a fele: szaf és ehhez tegyétek még e szócskát: ir. S lesz : Saphir. Igaz, arra különösen figyelmeztetlek, hogy mivel barokkstilű szalonunkban állandó a homály, ha valamelyik fiatalember cigarettára gyújt: azonnal szaladjatok el mellőle, nehogy a gyufa megvilágíts^ a festéket arcotokon. Értitek ? írisz, Rotykos; Igen, igen. Mama : Tehát miről tanultunk ma Rotykos ? Rotykos: Pompáról, meg durról; meg egy fél szafaládéról: meg arról, hogy szökjünk a világosság elől, mint a baglyok. Mama: Jól van. Mehettek. hozó előadásban Weichselbaum részletezte, de ma nem lehet az iránt kétely, hogy a tuberkulózis fertőző a környezetre. Ezen infekció eshetősége miatt, a beteggel érintkezőkre nézve veszéllyel járó bántalomnak kell, hogy tekintsük, mely ténynek tudata egyik leghatalmasabb serkentőnk a tüdővész elleni küzdelemben. Ezen fertőzés utjai többfélék és talán egyes, alább említendő mozzanatok fölvilágositására szolgálhat, ha összefoglalom még egyszer Weichselbaumnak föntemlitett, a fertőzés útjairól tartott referáló előadásának főbb pontjait, amint ezt már különben más helyen és más alkalommal tettem. Weichselbaum szerint is a tuberkulózist mindenkor a Koch-féle bacillusoknak a szervezetbe való jutása okozza. Ezek a bacillusok a szervezetbe juthatnak a beszívott levegővel és pedig vagy a hörgők legfinomabb elágazásaiba, vagy a levegőüregekbe, mire mindjárt tüdőtuberkulózis fejlődik ki, vagy a bacillusok a hörgmirigyekbe jutnak s csak miután ezek megbetegedtek, fertőzik meg a vér- és nyirokedények utján a tüdőt. A szervezetbe juthatnak a gümőbacillusok a szájon, orron és a garaton keresztül is, ahova ugyancsak a beszívott levegővel, vagy eledellel, vagy csókolódzás, piszkos ujakkal való érintkezés stb. utján kerülnek. Előfordul az is, hogy a gümő-bacillusok a táplálékkal a gyomron keresztül a bélbe kerülnek s vagy ott letelepedve béltuberkulózist idéznek elő, vagy a bélbántalmazása nélkül jutnak a szomszédos nyirokmirigyekbe, amelyek tuberkulotikusokká lesznek s a vér és nyirokedények utján a tüdőt és a többi szervet is megfertőzhetik. A gömőbacillusok végül a bőr és a legkülömbözőbb nyálkahártyák sérült helyein keresztül jutnak a szervezetbe s igv okoznak fertőzést. A méhbeli magzat fertőzése történhetik a vérkeringés utján, beteg anyja részéről, valamint már előbb atyja részéről is. A tuberkulózissal való fertőzés gyakorlati eseteivel lépten-nyomon találkozunk. Ezek között legfontosabb, amelyet a családban való fertőzés példái mutatnak. Olyan gyakran találkozunk annak igazolásával, hogy a szülők tuberkulózisa fertőzi a gyermekeket. Erről oly nagy statisztikai kimutatások vannak, hogy az bővebb igazolásra nem is szorul. XXVII.—L. FELVONÁS. (Ezen felvonásokban megismétlődik a XXVI. Az igazgatónak abban szabadkezet nyújt a dramaturg, fogy a mama leckeóráit variálja. Pl. taníthat a mama verset Tóth Kálmántól. Esztétikai nyilatkozatokat Kéry Gyulától. És megtaníthatja egy csomó poéta lauratusnak a nevét. Az a fő, hogy a mama szemén cvikker legyen s alakja legyen olyan profeszszori, mint Ellen Key-é.) LI. FELVONÁS. (A szin ugyanaz. Személyek azok, kik már az első felvonásban jelen voltak. A társalgás folyik.) Rotykos: A mi szalonunkban nagy a fény és pompa. Ami szalonunk olyan, mint pompa (itt megáll egy kicsit. Nem tudja dur vagy moll hangnemben kell-e mondani Pompát. De nem vesztegel) . . . moll asszonyé. Igen, mint Pompamoll asszonyé. A két fiatalember (arcán finom mosoly jelenik meg s hallgat.) írisz: Oh ez a Rotykos oly szellemes, mint . . . mint . . . mint . . . (Oh, jaj: mit is csinál a fél szafaládé ? Ja, megvan!) mint Szafolvas. Mama (köhög, rikácsol, feláll és szaval) : Kelj fel párnáidról özvegy Pókainé ... stb. A két fiatalember: (ép szétpukkadni készül, de a leányok egész közel simulnak hozzájuk. A mama csak szaval. A leányok susorásznak füleikbe. Az egyik fiatal embernek pokoli ötlete támad: gyújt egy szál gyufát. írisz és Rotykos szétrebbenElég nagyszámúak az adatok arról is, hogy a tuberkulózis fertőzés házasfelek között létesül. Egy érdekes példáját a családi fertőzésnek láttam, ahol a férfi súlyos tüdő és gégetuberkulózisban betegedett meg és fertőzte feleségét, aki egy igen előkelő orvosi családból származott, melynek tagjait ismertem, akik között még csak tuberkulózisra gyanús eset sem fordult elő. Az asszony öt évvel férje halála után halt el tüdőtuberkulózisban. Egyik gyermeke még az asszony életében gümős agyhártyagyulladásban halt el. Másik leánygyermeke, súlyos tüdőtuberkulózissal ismételten fordult meg az Erzsébet Királyné Szanatóriumban ; idősebb nővére pedig tüdőcsucshurut kifejezett képét mutatja. AZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET KÖZLEMÉNYEI. A váci országos szövetségi verseny július 12-én, vasárnap tl. u. 4 órakor lesz. A váci evezős verseny egyik idei legérdekesebb és leglátogatottabb versenynek Ígérkezik. Előreláthatón igen heves küzdelem lesz Vác város dijáért (nyolcas, legjobb hajók), melyért a „Pannónia" és a „Duna" indulnak; azután a váci hölgyek dijáért és Komárom város versenydijáért (négyes, palánkos hajók), amelyért a váciak két csapatot, a szolnokiak, a komáromiak, a temesváriak és egyletünk egy-egy. csapatot állítanak ki. De ott lesz még a „Neptun"-nak, a „Duna"-nak két-két „legjobb" négyese, azután a „Nemzeti Hajós Egylet"-nek, a Duná-nak, Neptun-nok és Sirály-nak egyegy szkiffje és doublója is legjobb evezőseikkel. De specialitása lesz a versenynek az a szám, amit igazán irigyelnénk a váciaktól, ha nem akarnánk jó evezősök lenni. Ez az iskolai tanulók versenye. Hisszük, hogy ezen a mi növendékeink sokat fognak tanulni. Ebben a győri reáliskola két négyest, a váci főgimnázium egy négyest és egyletünk egy növendéknégyest indit. A versenyre jegyek előreválthatok Herceg G. L. egyleti szállítónál. Belépti jegy 1 kor., bankettjegy (egyszersmind báli belépti jegy) 4 kor. nek, mint a baglyok. A szavalás végén a fiatalemberek felállnak. El.) Egy hang (utánuk. Ez a szakácsnéé) : Kezeiket csókolom. LH.—LXXV. FELVONÁS. (Ezekben megismétlődik az LI. felvonás csak a vendégek változnak. A színigazgató a fiaskókról maga gondoskodjék. Pl. flancolás az idegen szavakkal : a kakodémon első „ó"-ja helyett mondhat Rotykos egy lágyabb magánhangzót. Vagy írisz homológ helyett mondhat monológot. Akár kettőt is. stb.) LXXVI. FELVONÁS. (A szalonban jourprie. Nagy zaj. Vendégek. Ekkor Fonyák vezetése mellett tisztelegni jönnek a paraszti sorról a pipás rokonok. Már künn dörömbölnek a gránit terrazon. Benn kavarodás támad.) Cseléd: (belép) Kezeiket csókolom. (Sorra kezet csókol. Herceg előtt megáll.) Naccságos ur kérem, méltóztassék kigyünni, mert be akar gyünni valami husz paraszt. Nem birok velük. Aszongyák, hogy ők a naccságos ur rokonai. Herceg: Menj ki. Mond nekik, hogy most nem beszélhetek senkivel, mert én haldoklóm. Kádi néninek gyomorgörcsei vannak. A lánykák meg lovagolni mentek. Cseléd: (El.) Kezeiket csókolom ! (A parasztok nagy zajjal elvonulnak.) LXXVII.— XCIX. FELVONÁS. (Ezen felvonásban megismétlődik a hetvenhatodik*. Csak a vendégek és rokonok változnak.)