Esztergom és Vidéke, 1908

1908-07-02 / 53.szám

plébánosnak, Gödör K. Jánost Pannon­halmára szőlő- és pincefelügyelőnek, Ba­gyary Simon dr.-t Pápára tanárnak helyez­te át. Helyükbe Esztergomba jönnnek Pápáról Takács Gedeon, Füssről Parcsani Henrik, Pannonhalmáról Rozman Rikárd. — A befejező Slöjd-knrzus Esztergom­ban július 2. reggel 7 órakor veszi kez­detét. A tanfolyam vezetője ez uton kéri fel mindazokat, akik a mult évi tanfolya­mon részt vettek, hogy a jelzett napon a belvárosi leányiskolában szereikkel együtt megjelenni szíveskedjenek. — TÍZ éves találkozó. Az 1898-ban érett­ségit tett főgimn. ifjak, akik már mind meg­lett férfiak, tegnap tartották tiz éves talál­kozójukat. A találkozón az osztálytársak közül körülbelül 20-an jelentek meg. Szer­dán délelőtt Va 10 órakor Mátéffy Viktor •belvárosi plébános, az egyik osztálytárs, ünnepélyes isteni tiszteletet tartott a szt. Ferencrendi templomban. Ugyan­csak nála elköltött villás reggeli után a volt osztályfőnököt, az igazgatót és a még itt lévő tanárokat látogatták meg. Délben 1 órakor a Fürdő szállodá­ban díszebéd volt, amelyen Hollósy Rupert igazgató, Rózsa Vitái osztály­főnök és a tanárok közül többen vettek részt. Az ebéden sok tószt hangzott el, s a kedélyes társaság a múltnak emlékein •és a deákkori élményeken fölvidulva, a késő délutáni órákig együtt maradt. Az •összejövetelen részt vettek; dr. Brenner Károly orvos Budapest, Mískovicz János káplán Komárom, Miskovicz András hit­oktató Budapest, Polyák Gyula főjegyző Üzbég, dr. Krausz Rickárd orvos Nagy­szombat, dr. Micheller István ügyvéd Bu­dapest, dr. Hamar Árpád közalapítványi ügyész Budapest, dr. Niedermann Ferenc ügyvéd Budapest, dr. Szentiványi Róbert káplán Kolozsvár, dr. Marosi Károly Esztergom, Faits Kálmán állomásfőnök Dombóvár, Marczy József káplán Esz­tergom, Révay József Újváros, Mátéffy Viktor plébános Esztergom, dr. Dénes Aladár Esztergom, dr. Sebestyén Jenő Esztergom, Zemanek Vince plébános Ás­vány, Szitkey Béla kir.- mérnök Komárom, Rauostein Antal káplán Nagyszombat. Kimentették magukat: Szabó József plé­bános Loramohió Egyesült Államok, Pro­hászka János vegyész Belgrád, Kardhordó Károly szolgabíró Oravicza Krassó-szörény megye, Groszmann Árpád Galícia. — Cseléd jutalmazás. Vasárnap adta át dr. Thuránszky Lajos muzslai főszolga­bíró Králik András érsek uradalmi cseléd­nek a kormány 100 korona készpénzbeli jutalmát és elismerő oklevelét Farnadon, házi ünnepség keretében. A megjutalma­zott negyven évet töltött már el az érseki uradalom szolgálatában. — A kerületi ipar- és kereskedelmi kamara kedden tartott ülésén a többek között bennünket közelebbről érintő két üggyel foglalkozott. Elsősorban is az ipartestületi belépési dijakat, majd a ta­noncok szerződési dijait lényegesen, majd­nem mégegyszer annyira feí:-melte. — Városi közgyűlés- Folyó hó 10 én a város képviselőtestülete közgyűlést tart. Ez alkalommal a városi számvevőségnél újonnan szervezett számtiszti állás lesz betöltve. — A vármegye székházának építése. A vármegye törvényhatósági bizottsága tegnap délelőtt tartott rendkívüli ülésén foglalkozott a vármegye székházának át­alakítási kérdésével. A belügyminiszter ugyanis megsemmisítette a törvényható­ságnak azt -a határozatát, mely szerint az átalakítási munkálatokat a törvényhatóság Pfalcz József jónevű és ismert vállalkozó­nak adta át. A közgyűlés a miniszter ha­tározatának tudomásul vételével hozott határozatának a napirendről való levé­telével megbízta a kiküldött építészeti bi­zottságot, hogy a jelenlegi székházépület értékesítésének megkísérlésével keressen megfelelő telket, melyen egy egészen uj székház volna építendő. — Tanügyi bizottsági ülés. A város tanügyi bizottsága ma délután 4 órakor ülést tart, mely a reáliskolai tanári állá­sok betöltésének kérdésével fog foglal­kozni. — 39 ezer elhagyott. Ki hinné, hogy Magyarországon az elhagyott gyermekek száma mily óriási ? A gyermekvédelem még nincs az egész vonalon kifejlesztve és mégis ma már 39.000 gyerek van el­helyezve a menedék helyeken. Egész kis hadsereg ez, kiket a nyomortól, az elzül­léstől, emel ki az emberszeretet, a gyer­mekvédelem. — Katonák szabadságolása az aratásra. A honvédelmi miniszter az összes tör­vényhatóságokhoz rendeletet küldött, amely jelenti, hogy az idén az aratásra három hétre szabadságolni fogják a közös had­sereg legénységének jelentékeny részét. A 4., 5., 7. és 13. hadtestparancsnokság­hoz tartozó legénységet előreláthatólag július elejétől kezdve, a 6. és 12. had­testparancsnoksághoz tartozó legénységet pedig nagyobbára július második felétől kezdve fogják szabadságolni. A rendelet főbb intézkedései ezek : első sorban azok a katonák szabadságolandók, akiknek szülei saját birtokukon gazdálkodnak. Ezek után azok a katonák részesitendők a jel­zett kedvezésben, akik mezőgazdasági birtoknak tulajdonosai vagy bérlői, vagy pedig ily birtokosoknak vagy bérlőknek fiai, ezeken kivül még birtosoknak vagy bérlőknek távolabbi hozzátartozói is, ha a szabadságoltatni kért egyének katonai szolgálatukat megelőzőleg közös háztar­tásban éltek velük. Az igényjogosultság­nak sorrendjére nézve a birtok nagy­sága ° irányadó. Elsősorban a minimális birtokok tulajdonosai, illetőleg ilyenek fiai részesülnek kedvezményben. — A hesseni légy. A földmivelésügyi miniszter rendeletet, intézett az összes tör­vényhatóságokhoz, hogy szigorúan rendel­jék el a hesseni legyek pusztítását. A leg­jobb védekezés a csalogató vetés, mely­hez a legsilányabb vetőmag is megfelel. A veszedelmes legyek petéiket ezekbe rakják, mikor aztán a rendes vetés ideje elérkezik, akikor a csalogató vetés jól alá­szántandó. Ügyelni kell arra, hogy a ve­tés egészben a föld alá kerüljön. Célszerű a vetések lehengerezése. — Az ezüstforintok alkonya. Ausztriá­ban komolyan foglalkoznak azzal a terv­vel, hogy az ezüstforintosokat a forga­lomból végleg kivonják és a koronaérték­kel való számítás általánosítása végett háromkoronásokat és ötvenfilléreseket is hoznának forgalomba. Az ötfillérest már a koronaérték behozatalával akarták for­galomba hozni, de akkor eláltak ettől a szándéktól, mert attól féltek, hogy emiatt némely élelmiszer megdrágult volna. Ter­mészetes, hogy mind ez csak a magyar kormány hozzájárulása után történhetik meg. — Állategészségügy. Bélán a lépfene megszűnt. Süttőn a sertésorbánc szórvá­nyosan, Bajnán pedig járványosán fellé­pett, mig Nagysápon megszűnt. - Elsőrangú belföldi biztositó társa­ság, mely a biztosítás összes ágait kulti­válja, Esztergomban főügynökséget ki­van létesíteni, melynek vezetését jónevű helybeli cégre óhajtja bizni. Állandóan fokozódó biztos kereset. Ajánlatokat „Biztosítás" jelige alatt Goldberger A. T. hirdetési iroda, Budapest, IV. Bö­ser-Bazár, továbbit. = A gyermekhalandóság a nyári hó­napokban éri el tetőpontját, mivel ilyen­kor szokott a friss tehéntej leggyakrab­ban megártani a gyermekeknek, s idézi elő az u. n. nyári hasmenéseket, melyek­nek évenként 60.000 gyermek esik áldo­zatul Magyarországon. E veszélyt elkerü­lendő, legajánlatosabb a friss tejet telje sen megvonni a gyermektől és azt, az ez esetekben legmegbízhatóbbnak bizo nyúlt Nestlé-féle gyermektápliszttel táp lálni. Ez a régbevált szer tiszta alpesi te­jet tartalmaz és vizzel felfőzve, egy jóizű és minden gyermek által kedvelt tökéletes gyermektápszert nyújt, elhárítja és meg szünteti a hasmenést és elősegíti az iz mok és csontok fejlődését. Csíkos Kockás Moire Arrnure Selyem és „Hennebei-g" selyem 75 kr.tól feljebb, bér­mentve és vám­, mentesen- Minta postafordultával, nyelven intézendők : 5 Megrendelések bármely an Seidenfabikt. Henneberg in Zürich PELE-MELE JJői szépség és a ruhák. Hogy a teremtés gyöngye a nő, — azt lovagias készséggel akceptáljuk, hogy e gj'öngynek meg kell adni az őt megillető keretet, — no azt természetesnek talál­juk s gyönyörrel szemléljük a női szép­ség külső hatásának fokozását. A női kultusz minden időben főirányi­tója volt az irodalmi mozgalmaknak, ; a nő személye kutatás tárgyát képezte min­den művészetnek, szobrászatnak, festé­szetnek és az irodalomnak is egyaránt. A nő plasztikája művészi alkotásokra in­spiráló téma volt mindig, a női lélek ki­fogyhatatlan tárháza volt mindig a nagy költők, nagy témáinak. A nő azonban lassú fejlődés után jött annak tudatára, hogy mily művészi alko­tása ő a legnagyobb művésznek, az anya­természetnek és külső megjelenésének hatásai, plasztikájának érvényesítése las­san-lassan fejlődött oda, a hol ma is áll, — diszkrét éreztetéséhez művészi kincse­inek. Ez a diszkrét megnyilatkozása a nő fenséges voltának a ruhában fekszik. A ruha az, a mely kellő ízléssel és szinte művészi felfogással képes érvényre jut­tatni a női anatómia szépséggel teli mo­tívumait, A női ruha fejlődésének története hosz­szú dolog és nem illik e cikk keretébe. Annyit azonban mindenesetre felemlíthe­tünk, hogy bizonyos furcsa hatást gya­korol ránk, ha a régi divatképeket szem­léljük. Harangalaku szoknyák, drága, ~de ízléstelen szerkezetű guirlandok, lapos mellű, fodros derekak, formátlan kalapok, ezek jellemzik a régi ruhák avult eszté­tikáját. Ha egy kicsit gondolkodunk, rájövünk, hogy mit róhatunk fel hibául ezeknek a toilette stílusoknak és hogy mi az, ami belőlünk bizonyos ellentétes hatást vá­laszt ki.. Nos hát a régiek egy nagy szempon­tot tévesztenek szem elől s ez a női for­mák érvényre juttatása. Lehetett valaki olyan vénuszi termetű is, a rosszul szer­kesztett ruhák minden természetes bájt elzártak az érvényesülés elől, minden har­móniát szürke tömeggé deformáltak, min­den összehangzó szinhatást ízléstelen szin­keverékké változtattak. A modern világnépben határozottan megnyilatkozik a fejlődésnek indult ruha­szabás és az utóbbi évek valósággal ro­hamléptekben való haladást mutatnak a régiekhez képest. Mindinkább előtérbe lép az a felfogás, hogy a női szépségnek ér­vényesülni kell minden irányban és a ruhaesztetikusok főtörekvése ily irányban nyilatkozik meg. A kivágott ruha régi eredetű. Már maga ez a tény is mutatja, hogy a régiek is érezték a ruhaesztetika hiányos voltát és ugy akartak rajta segí­teni, hogy a kebel és a hát felső részét szabadon hagyták, ezzel is célozva arra, hogy a női plasztika olyan valami a mit érvényesíteni kell, a minek Ízléstelen elburkolása ront a női test egészbeni való hatásából. Előtérbe lép talán az a kérdés, hogy hát a női formákat érvényre juttató ru­hák nem ütköznek-e a női szeméremér­zetbe ? Ezt a mai világfelfogás szerint prude dolognak tartjuk. Mert ha a női ruha ugy van konstruálva, hogy durva 'banális hatásokat hajhász, ugy jogosult az előbbi feltevés, de ha nem törekszik egyébbre, mint a nő formáinak, illetve azok kontúrjának művészi reprodukálására akkor ajánlatos, hogy minden hamis er-­kölcsbiráskodó kotródjék messze-messze avult, valójában sohasem exisztált felfo­gásával s adjon helyet azoknak, kik meg­értik és kellő komolysággal vizsgálják a, természet remekének, a nőnek — hal­vány világításban visszaadott plasztikáját. Megengedjük, sőt nagyon jól tudjuk, hogy a plaszticitás érvényesítésének örve alatt sok, igen sok visszaélés történik. Ez azonban;a mondottak valóságából egyál­talán nem von le semmit. A vezérvona­lak. ' amik természetesen tisztán és spe­ciálisan csak a művészeti szempontokat követik, nem mindig jutnak valójában érvényre. Sokkal udvariasabbak vagyunk, mint­hogy erről bővebben beszéljünk, csupán a mondottak támogatásán engedtük meg magunknak e pár szavas kitérést. A másik tényező — s erről már nyíl­tabban beszélhetünk — a férfiak felfo­gása szerint igazodik. Amennyiben befo­lyással bírtak a férfiak a nők öltözködé­sére — s bizony igen sok befolyásuk volt — s azok t. i. az általános művészi esztétikai határt átlépték, az ódium azért minden gondolkodás nélkül rákenhető a férfiakra. Ez bővebb magyarázatra nem igen szorul s ha valaki mégis ennek pre­cizirozását kívánná — feitéve, hogy nő az illető, — csak annyit felelhetnénk neki, hogy erre vonatkozólag az általános em­beri gyarlóság, illetve az egoizmus, vagy jobban mondva a hiúság jegyében mara­dunk adósok a válasszal. Az obscenitás bizonyos fokú lábraka­pása az öltözékben a korral jár, magá­ban viseli a társadalom jelenlegi képét, természetesen csak részlegesen, már a mennyire obscen jelenlegi társadalmunk. Ez azonban egy nőt sem riasztott vissza s ugy tudjuk, nem is riaszt a di­vatnak yaló hódolástól. Bizonyos abnormitások támadhatnak ezen a téren is, amint minden téren tá­madnak is, az igazi esztétika azonban mégis lecáfolja s a milyen kihivó annak a fellépése, olyan részletes az élete is. Feltűnik itt is, ott is, de valójában nem tud érvényre jutni. Az igazi művészet szelleme, mely körüllengi haladó, folyton előbbre jutó társadalmunkat^ nem engedi, hogy befészkelje magát a triviális izlés, illetve ízléstelenség az ő hónába.

Next

/
Thumbnails
Contents