Esztergom és Vidéke, 1908
1908-07-02 / 53.szám
plébánosnak, Gödör K. Jánost Pannonhalmára szőlő- és pincefelügyelőnek, Bagyary Simon dr.-t Pápára tanárnak helyezte át. Helyükbe Esztergomba jönnnek Pápáról Takács Gedeon, Füssről Parcsani Henrik, Pannonhalmáról Rozman Rikárd. — A befejező Slöjd-knrzus Esztergomban július 2. reggel 7 órakor veszi kezdetét. A tanfolyam vezetője ez uton kéri fel mindazokat, akik a mult évi tanfolyamon részt vettek, hogy a jelzett napon a belvárosi leányiskolában szereikkel együtt megjelenni szíveskedjenek. — TÍZ éves találkozó. Az 1898-ban érettségit tett főgimn. ifjak, akik már mind meglett férfiak, tegnap tartották tiz éves találkozójukat. A találkozón az osztálytársak közül körülbelül 20-an jelentek meg. Szerdán délelőtt Va 10 órakor Mátéffy Viktor •belvárosi plébános, az egyik osztálytárs, ünnepélyes isteni tiszteletet tartott a szt. Ferencrendi templomban. Ugyancsak nála elköltött villás reggeli után a volt osztályfőnököt, az igazgatót és a még itt lévő tanárokat látogatták meg. Délben 1 órakor a Fürdő szállodában díszebéd volt, amelyen Hollósy Rupert igazgató, Rózsa Vitái osztályfőnök és a tanárok közül többen vettek részt. Az ebéden sok tószt hangzott el, s a kedélyes társaság a múltnak emlékein •és a deákkori élményeken fölvidulva, a késő délutáni órákig együtt maradt. Az •összejövetelen részt vettek; dr. Brenner Károly orvos Budapest, Mískovicz János káplán Komárom, Miskovicz András hitoktató Budapest, Polyák Gyula főjegyző Üzbég, dr. Krausz Rickárd orvos Nagyszombat, dr. Micheller István ügyvéd Budapest, dr. Hamar Árpád közalapítványi ügyész Budapest, dr. Niedermann Ferenc ügyvéd Budapest, dr. Szentiványi Róbert káplán Kolozsvár, dr. Marosi Károly Esztergom, Faits Kálmán állomásfőnök Dombóvár, Marczy József káplán Esztergom, Révay József Újváros, Mátéffy Viktor plébános Esztergom, dr. Dénes Aladár Esztergom, dr. Sebestyén Jenő Esztergom, Zemanek Vince plébános Ásvány, Szitkey Béla kir.- mérnök Komárom, Rauostein Antal káplán Nagyszombat. Kimentették magukat: Szabó József plébános Loramohió Egyesült Államok, Prohászka János vegyész Belgrád, Kardhordó Károly szolgabíró Oravicza Krassó-szörény megye, Groszmann Árpád Galícia. — Cseléd jutalmazás. Vasárnap adta át dr. Thuránszky Lajos muzslai főszolgabíró Králik András érsek uradalmi cselédnek a kormány 100 korona készpénzbeli jutalmát és elismerő oklevelét Farnadon, házi ünnepség keretében. A megjutalmazott negyven évet töltött már el az érseki uradalom szolgálatában. — A kerületi ipar- és kereskedelmi kamara kedden tartott ülésén a többek között bennünket közelebbről érintő két üggyel foglalkozott. Elsősorban is az ipartestületi belépési dijakat, majd a tanoncok szerződési dijait lényegesen, majdnem mégegyszer annyira feí:-melte. — Városi közgyűlés- Folyó hó 10 én a város képviselőtestülete közgyűlést tart. Ez alkalommal a városi számvevőségnél újonnan szervezett számtiszti állás lesz betöltve. — A vármegye székházának építése. A vármegye törvényhatósági bizottsága tegnap délelőtt tartott rendkívüli ülésén foglalkozott a vármegye székházának átalakítási kérdésével. A belügyminiszter ugyanis megsemmisítette a törvényhatóságnak azt -a határozatát, mely szerint az átalakítási munkálatokat a törvényhatóság Pfalcz József jónevű és ismert vállalkozónak adta át. A közgyűlés a miniszter határozatának tudomásul vételével hozott határozatának a napirendről való levételével megbízta a kiküldött építészeti bizottságot, hogy a jelenlegi székházépület értékesítésének megkísérlésével keressen megfelelő telket, melyen egy egészen uj székház volna építendő. — Tanügyi bizottsági ülés. A város tanügyi bizottsága ma délután 4 órakor ülést tart, mely a reáliskolai tanári állások betöltésének kérdésével fog foglalkozni. — 39 ezer elhagyott. Ki hinné, hogy Magyarországon az elhagyott gyermekek száma mily óriási ? A gyermekvédelem még nincs az egész vonalon kifejlesztve és mégis ma már 39.000 gyerek van elhelyezve a menedék helyeken. Egész kis hadsereg ez, kiket a nyomortól, az elzülléstől, emel ki az emberszeretet, a gyermekvédelem. — Katonák szabadságolása az aratásra. A honvédelmi miniszter az összes törvényhatóságokhoz rendeletet küldött, amely jelenti, hogy az idén az aratásra három hétre szabadságolni fogják a közös hadsereg legénységének jelentékeny részét. A 4., 5., 7. és 13. hadtestparancsnoksághoz tartozó legénységet előreláthatólag július elejétől kezdve, a 6. és 12. hadtestparancsnoksághoz tartozó legénységet pedig nagyobbára július második felétől kezdve fogják szabadságolni. A rendelet főbb intézkedései ezek : első sorban azok a katonák szabadságolandók, akiknek szülei saját birtokukon gazdálkodnak. Ezek után azok a katonák részesitendők a jelzett kedvezésben, akik mezőgazdasági birtoknak tulajdonosai vagy bérlői, vagy pedig ily birtokosoknak vagy bérlőknek fiai, ezeken kivül még birtosoknak vagy bérlőknek távolabbi hozzátartozói is, ha a szabadságoltatni kért egyének katonai szolgálatukat megelőzőleg közös háztartásban éltek velük. Az igényjogosultságnak sorrendjére nézve a birtok nagysága ° irányadó. Elsősorban a minimális birtokok tulajdonosai, illetőleg ilyenek fiai részesülnek kedvezményben. — A hesseni légy. A földmivelésügyi miniszter rendeletet, intézett az összes törvényhatóságokhoz, hogy szigorúan rendeljék el a hesseni legyek pusztítását. A legjobb védekezés a csalogató vetés, melyhez a legsilányabb vetőmag is megfelel. A veszedelmes legyek petéiket ezekbe rakják, mikor aztán a rendes vetés ideje elérkezik, akikor a csalogató vetés jól alászántandó. Ügyelni kell arra, hogy a vetés egészben a föld alá kerüljön. Célszerű a vetések lehengerezése. — Az ezüstforintok alkonya. Ausztriában komolyan foglalkoznak azzal a tervvel, hogy az ezüstforintosokat a forgalomból végleg kivonják és a koronaértékkel való számítás általánosítása végett háromkoronásokat és ötvenfilléreseket is hoznának forgalomba. Az ötfillérest már a koronaérték behozatalával akarták forgalomba hozni, de akkor eláltak ettől a szándéktól, mert attól féltek, hogy emiatt némely élelmiszer megdrágult volna. Természetes, hogy mind ez csak a magyar kormány hozzájárulása után történhetik meg. — Állategészségügy. Bélán a lépfene megszűnt. Süttőn a sertésorbánc szórványosan, Bajnán pedig járványosán fellépett, mig Nagysápon megszűnt. - Elsőrangú belföldi biztositó társaság, mely a biztosítás összes ágait kultiválja, Esztergomban főügynökséget kivan létesíteni, melynek vezetését jónevű helybeli cégre óhajtja bizni. Állandóan fokozódó biztos kereset. Ajánlatokat „Biztosítás" jelige alatt Goldberger A. T. hirdetési iroda, Budapest, IV. Böser-Bazár, továbbit. = A gyermekhalandóság a nyári hónapokban éri el tetőpontját, mivel ilyenkor szokott a friss tehéntej leggyakrabban megártani a gyermekeknek, s idézi elő az u. n. nyári hasmenéseket, melyeknek évenként 60.000 gyermek esik áldozatul Magyarországon. E veszélyt elkerülendő, legajánlatosabb a friss tejet telje sen megvonni a gyermektől és azt, az ez esetekben legmegbízhatóbbnak bizo nyúlt Nestlé-féle gyermektápliszttel táp lálni. Ez a régbevált szer tiszta alpesi tejet tartalmaz és vizzel felfőzve, egy jóizű és minden gyermek által kedvelt tökéletes gyermektápszert nyújt, elhárítja és meg szünteti a hasmenést és elősegíti az iz mok és csontok fejlődését. Csíkos Kockás Moire Arrnure Selyem és „Hennebei-g" selyem 75 kr.tól feljebb, bérmentve és vám, mentesen- Minta postafordultával, nyelven intézendők : 5 Megrendelések bármely an Seidenfabikt. Henneberg in Zürich PELE-MELE JJői szépség és a ruhák. Hogy a teremtés gyöngye a nő, — azt lovagias készséggel akceptáljuk, hogy e gj'öngynek meg kell adni az őt megillető keretet, — no azt természetesnek találjuk s gyönyörrel szemléljük a női szépség külső hatásának fokozását. A női kultusz minden időben főirányitója volt az irodalmi mozgalmaknak, ; a nő személye kutatás tárgyát képezte minden művészetnek, szobrászatnak, festészetnek és az irodalomnak is egyaránt. A nő plasztikája művészi alkotásokra inspiráló téma volt mindig, a női lélek kifogyhatatlan tárháza volt mindig a nagy költők, nagy témáinak. A nő azonban lassú fejlődés után jött annak tudatára, hogy mily művészi alkotása ő a legnagyobb művésznek, az anyatermészetnek és külső megjelenésének hatásai, plasztikájának érvényesítése lassan-lassan fejlődött oda, a hol ma is áll, — diszkrét éreztetéséhez művészi kincseinek. Ez a diszkrét megnyilatkozása a nő fenséges voltának a ruhában fekszik. A ruha az, a mely kellő ízléssel és szinte művészi felfogással képes érvényre juttatni a női anatómia szépséggel teli motívumait, A női ruha fejlődésének története hoszszú dolog és nem illik e cikk keretébe. Annyit azonban mindenesetre felemlíthetünk, hogy bizonyos furcsa hatást gyakorol ránk, ha a régi divatképeket szemléljük. Harangalaku szoknyák, drága, ~de ízléstelen szerkezetű guirlandok, lapos mellű, fodros derekak, formátlan kalapok, ezek jellemzik a régi ruhák avult esztétikáját. Ha egy kicsit gondolkodunk, rájövünk, hogy mit róhatunk fel hibául ezeknek a toilette stílusoknak és hogy mi az, ami belőlünk bizonyos ellentétes hatást választ ki.. Nos hát a régiek egy nagy szempontot tévesztenek szem elől s ez a női formák érvényre juttatása. Lehetett valaki olyan vénuszi termetű is, a rosszul szerkesztett ruhák minden természetes bájt elzártak az érvényesülés elől, minden harmóniát szürke tömeggé deformáltak, minden összehangzó szinhatást ízléstelen szinkeverékké változtattak. A modern világnépben határozottan megnyilatkozik a fejlődésnek indult ruhaszabás és az utóbbi évek valósággal rohamléptekben való haladást mutatnak a régiekhez képest. Mindinkább előtérbe lép az a felfogás, hogy a női szépségnek érvényesülni kell minden irányban és a ruhaesztetikusok főtörekvése ily irányban nyilatkozik meg. A kivágott ruha régi eredetű. Már maga ez a tény is mutatja, hogy a régiek is érezték a ruhaesztetika hiányos voltát és ugy akartak rajta segíteni, hogy a kebel és a hát felső részét szabadon hagyták, ezzel is célozva arra, hogy a női plasztika olyan valami a mit érvényesíteni kell, a minek Ízléstelen elburkolása ront a női test egészbeni való hatásából. Előtérbe lép talán az a kérdés, hogy hát a női formákat érvényre juttató ruhák nem ütköznek-e a női szeméremérzetbe ? Ezt a mai világfelfogás szerint prude dolognak tartjuk. Mert ha a női ruha ugy van konstruálva, hogy durva 'banális hatásokat hajhász, ugy jogosult az előbbi feltevés, de ha nem törekszik egyébbre, mint a nő formáinak, illetve azok kontúrjának művészi reprodukálására akkor ajánlatos, hogy minden hamis er-kölcsbiráskodó kotródjék messze-messze avult, valójában sohasem exisztált felfogásával s adjon helyet azoknak, kik megértik és kellő komolysággal vizsgálják a, természet remekének, a nőnek — halvány világításban visszaadott plasztikáját. Megengedjük, sőt nagyon jól tudjuk, hogy a plaszticitás érvényesítésének örve alatt sok, igen sok visszaélés történik. Ez azonban;a mondottak valóságából egyáltalán nem von le semmit. A vezérvonalak. ' amik természetesen tisztán és speciálisan csak a művészeti szempontokat követik, nem mindig jutnak valójában érvényre. Sokkal udvariasabbak vagyunk, minthogy erről bővebben beszéljünk, csupán a mondottak támogatásán engedtük meg magunknak e pár szavas kitérést. A másik tényező — s erről már nyíltabban beszélhetünk — a férfiak felfogása szerint igazodik. Amennyiben befolyással bírtak a férfiak a nők öltözködésére — s bizony igen sok befolyásuk volt — s azok t. i. az általános művészi esztétikai határt átlépték, az ódium azért minden gondolkodás nélkül rákenhető a férfiakra. Ez bővebb magyarázatra nem igen szorul s ha valaki mégis ennek precizirozását kívánná — feitéve, hogy nő az illető, — csak annyit felelhetnénk neki, hogy erre vonatkozólag az általános emberi gyarlóság, illetve az egoizmus, vagy jobban mondva a hiúság jegyében maradunk adósok a válasszal. Az obscenitás bizonyos fokú lábrakapása az öltözékben a korral jár, magában viseli a társadalom jelenlegi képét, természetesen csak részlegesen, már a mennyire obscen jelenlegi társadalmunk. Ez azonban egy nőt sem riasztott vissza s ugy tudjuk, nem is riaszt a divatnak yaló hódolástól. Bizonyos abnormitások támadhatnak ezen a téren is, amint minden téren támadnak is, az igazi esztétika azonban mégis lecáfolja s a milyen kihivó annak a fellépése, olyan részletes az élete is. Feltűnik itt is, ott is, de valójában nem tud érvényre jutni. Az igazi művészet szelleme, mely körüllengi haladó, folyton előbbre jutó társadalmunkat^ nem engedi, hogy befészkelje magát a triviális izlés, illetve ízléstelenség az ő hónába.