Esztergom és Vidéke, 1908

1908-05-17 / 40.szám

polgármester által küldött üdvözlő sürgönyre az alábbi szövegű sorokat küldötte a polgármesternek : „Örömmel és köszönettel fogadom Esztergom városának püspöki felszentelésem és beiktatásom ünnepére küldött üdvözletét. Esztergom városát, hová engem ifjúkorom és a férfikor legszebb emlékei fűznek, Isten oltalmába ajánlom. — Gyógyház építése tüdőbetegeknek megyénkben. A József kir. herceg szanatórium kiküldötte egyik lelkes tagját városunkba, aki azon fáradozik, hogy megalakítsa városunk és megyénk területére a szanatóriumi hölgybizottságot, melynek feladata lesz tagok gyűjtésével a mozgalomnak propagandát csinálni, hogy városunk, avagy megyénk területén egy .gyógyháznak felépítése tüdőbetegek számára lehetővé tétessék. — Gyógytárak munkaszünete, A gyógytárak vasárnapi munkaszünete folytán ma d. u. 2 órától esti 9 óráig egyedül Rochlits Arthur vízivárosi gyógytár a less nyitva. — A közoktatatásügyi államtitkár köszönete- Tóth János közoktatásügyi államtitkár a hozzá, a keddi díszvacsora alkalmából intézett üdvözlő sorokra, sürgönyben a következőkben válaszolt a polgármesternek : Szives üdvözletüket hálásan köszönve, fogadja Esztergom város hazafias közönsége mai ünnepélye alkalmából őszinte üdvözletemet. — Nagylelkű adomány. Sárkányfalva község hivei öt év óta nem járhattak templomba, mivel az ősrégi templom falain gyanús repedések mutatkoztak s igy a hatóság közbiztonsági szempontból kénytelen volt azt bezáratni. Mivel a templomnak sem kegyura, sem alapítványa nem volt, a hívek pedig igen kevesen vannak s igen szegények, nem voltak képesek a templomot újra felépíteni. Ezen a nagy bajon most Boronkay Jenő sárkányfalvai földbirtokos és neje, bátorkeszi Kobek Gizella oly módon segitettek, hogy a templomot 15.000 korona költséggel sajátjukból teljesen átépítik és újra felszerelik ; úgy, hogy 1—2 hónap múlva a sárkányfalvai hi vek teljesen uj, stílszerűen renovált templomban kérhetik az Úr áldását a nagylelkű földesúri családra. Habár a' tett dicséretre nem szorul, a község képviselőtestülete kötelességének tartotta, hogy e nagylelkű adományt legutóbbi közgyűlésén jegyzőkönyvileg megköszönje s az adakozók neveit jegyzőkönyvileg megörökítse. Az adakozók közismert szerénysége minden külön elismerést vagy ünnepeltetést elhárított magától. — Népszövetségi értekezlet. Az esztergomi vízivárosi plébánia kerület kath. népszövetsége ma vasárnap, d. u. 5 órakor a sz. tamási iskolában értekezletet tart, melynek tárgya: 1. Beszámolás a taggyűjtésről. 2. Az alapszabályok felolvasása. 3. Helyi igazgató biztosok választása. — Uj tankönyv biráló. A bíboros Hercegprímás a tanügyi tanács előterjesztésére Obert Ágoston képzőintézeti tanárt az országos katholikus tankönyv biráló bizottság tagjává kinevezte. — Pünkösdi kirándulás Kovácspatakra. A „Felső Krisztina-köruti Kaszinó" június 7-én (Pünkösd vasárnapján) hajóval egész napos kirándulást rendez Kovácspatakra, melyen mintegy 150-en készülnek résztvenni. A Kirándulók Kovácspatakra 11 órakor érkeznek. Ebéd előtt séta. Ebéd a nagyvendéglőben 1 órakor. Délután kirándulások, tánc, társas-játékok stb. — A Kereskedelmi társulat ma d. e. 11 órakor a városháza nagytermében évi rendes közgyűlést tart. Tárgyai: 1. Titkári jelentés. 2. A választmány beszámoló jelentése. 3 Az alapszabályok 13. §-a értelmében a választmányból kilépendő tagok, valamint a hiányzó tagok 3évre történendő választása. 4. Számvevő jelentése a mult évi pénztári állapotról. 5. Az 1907. évi költségvetés megállapítása. 6. Három számvizsgáló tag választása egy évre. 7. Az alapszabályok 16 §-a értelmében beérkezett indítványok. 8. A közgyűlési jegyzőkönyvet hitelesítő 3 tag kiküldése. — Gyászhír. Súlyos csapás érte Stampay János köbölkuti főtanitót és családját, amennyiben • 10 éves Mariska leányuk Lovránában — hol üdülést keresett — váratlanul elhunyt. A lesújtott család az elhalt kisleány holttestét haza hozatta s f. hó 14-én Köbölkuton kisérte örök nyugalomra a rokonok és nagyszámú barátok általános részvéte között, amelyhez a magunkét csatoljuk. — Közgyűlés a Városnál. A város képviselőtestülete f. hó 21-én közgyűlést tart, melynek a többek között tárgyai lesznek : a kórház jövő évi költségvetésének letárgyalása, jelentés,a folyó évben termelt fa számbevételéről, a villamos telep mult évi leszámolása, az elemi népiskola épületének emeléséről szólló bizottsági jelentés, majd egyéb, kevésbé fontos ügyek. — A pénzügyi bizottság tegnap délután sülést tartott, melyen a csütörtökön tartandó városi közgyűlés napirendjére kitűzött tárgyak fognak tárgyalás alá vétetni. — A történelmi és régészeti társulat f. hó 20-án esti 6 órakor a városháza nag3^termében Gyapay Pál főispán elnök vezetése mellett ülést tart, melyen folyó ügyek fognak elintéztetni. — A tűzoltó egylet közgyűlése. Az esztergomi önkéntes tűzoltó egyesület közgyűlését ma d. e. 10 órakor tartja a városháza nagytermében. Tárgyai: elnöki és titkári jelentés, mult évi számadások jóváhagyása, a jövő évi költségvetés megállapítása, majd a szolgálati érmek kiosztása. — A szegényügyi bizottság f. hó 13 án ülést tartott a rendőrkapitány elnöklete alatt, melyen a beérkezett segély iránti kérvények vétettek elintézés alá, majd a szegény-ház egynémely ügyében tárgyalt. — A tanügyi tanács ülése. Az országos katholikus tanügyi tanács csütörtökön látogatott gyűlést tartott a Sz. István társulat budapesti palotájában. Városunkból résztvettek: Bertalan Vince, Guzsvenitz Vilmos, Keményffy Kálmán és Számord Ignác tanácstagok. Bertalan Vince a tanítóképzők és a tanítóság közötti szoros kapocs fentartását, Guzsvenitz Vilmos a tanítóképzők tanáregyesületét, a kántorképesítést, a tanítóképzők rendtartását, Keményffy Kálmán a képezdei tanáregyesületet, a polgári iskolák tantervét s rendtartását, Ssámord Ignác az iskolaegyesületet tárgyaló ügyekben szólaltak fel. A tanács a tanítóképzők rendtartását s reformját tárgyaló bizottság elnökének Guzsvenitz Vilmost, a polgári iskolák reformjáti tantervét, s rendtartását revidiáló-bizottság elnökének pedig Keményffy Kálmánt küldötte ki. — Kártékony bogarak. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter rendeletet adott ki, melygen a répabarkót és a hamvas vincellér bogarat a kártékony rovarok közé sorozza, és elrendeli ezeknek irtását. Az irtási idő márciustól június hó közepéig. Az irtásra vonatkozó útmutatást a földmivelésügyi miniszter később fogja közölni. = KIADÓ LAKÁSOK. A kispiacon a város legforgalmasabb helyén, két emeleti lakás minden órán kiadó. Az egyik udvari, áll 3 szoba, konyha, padlás, pince és kamarából, a másik utcai, áll: 5 szoba, konyha, padlás, pince és kamarából. Felviágositást a kiadóhivatal ad. = Korona BiOSkop állandó mozgófénykép színház a Korona szálloda színházzá alakított nagytermében. Ma 17., 18 és 19-én szinre kerül : 1. Velencei Márktér, látványosság. — 2. Becsapódott, komikus. 3. Hajnövesztő szer, komikus. — 4. Az ápolónő önfeláldozása, nagy életkép. — 5. Bűvészverseny, komikus varázskép. — 6. Cseléd kerestetetik, komikus. — 7. Nizza, természeti felvétel. — 8. Kettő között a harmadik, komikus. Mai naptól kezdve az előadás kezdete hétköznapokon este pont 9 órakor, vasár- és ünnepnapokon d. u. 6, fél 8 és este pont 9 órakor. Báli MusselineViole Marquisette Selyem és „Henneberg" selvem 75 kr-tól feljebb bérmentve és vámmentesen. Minta postafordultával. Megrendelések . bármely nyelven intézendők : 3 an eidenfabrikt. Henneberg in Zürich. KÖZGAZDASÁG. O Aranka irtás. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 36050/1905. számú körrendelete szerint minden birtokos köteles birtoka egész területén az arankát megjelenése után azonnal alkalmas módon irtani, s az irtást június hó 20-ig befejezni. Az irtásra vonatkozólag a következő utasítás bocsájtatott ki: A csak egy évre művelt táblákon legkisebb aranka foltot, a kaszálás előtt szembe ötlő módon, karóval meg kell jelölni. A kijelölés után a foltokat egészen a földig le kell kaszálni, illetve célszerűbb lesarlózni. Gondosan meg kell vizsgálni, hogy mennyire nyúlnak még egyes aranykaszálak a lekaszált folton tul a lóherébe, s legalább még egy lépésnyire tovább kell kaszálni. A lekaszált arankás lóherét gondosan zsákba, vagy jól összehajtható ponyvába kell öszszeszedni, ügyelve, hogy ki ne hulljon. A lekaszált herét, ha még nem ment magba az aranka meg lehet etetni; ellenesetben el kell égetni. A több évre szánt herésekben, lucernásokban ugyan ugy kell megjelölni az arankás foltokat, mint fentebb elő van irva. De ezeken a lekaszált foltokat a kaszált takarmány eltávolítása után be kell hinteni körülbelül 30 centiméternyi szalmával s elégetni. Célszerű, ha azok a gazdák, akiknek a gazdaságába a heretermelés jelentékeny tért foglal, a hintett szalmát az égetés biztosabb hatása érdekében petróleummal is meglocsolják. Két hát múlva meg kell vizsgálni a kiégett foltot, s a mutatkozó arankát zsákban vagy ruhában eltávolítani. A foltok felásandók akként, hogy minden gyökér mélyen a földbe kerüljön. További két hét múlva, ha arankás lucerna nem mutatkozik, a foltok bevethetők. Az ily foltokat ezután is figyelemmel kell kisérni, s a mutatkozó arankát a lucernatővel együtt a már előirt módon eltávolítani. NYILT-TER*) *) E rovatban közlőitekért nem vállal felelőssége A Szerk. CSARNOK. 2^ fülemüle. Bár a fecske, a gólya és a pacsirta is rokonszenvesek előttünk, de az a kis madár, melyről most szólni akarok, talán mindeniknél kedvesebb, hisz ezt minden nép szereti, róla minden költő énekel, de talán senki szebben, mint a magyar Vörösmarty, aki a Madárhangok cimű költeményében a csalogányt az erdő szivének mondja. Ezt az istenáldotta kis madarat gyönyörű éneke teszi előttünk szerétté és tiszteltté. A madárdal I Ki ne gyönyörködnék' benne, mikor a természet új életre kel, a fák virágzanak és ezernyi bogár nyüzsög a légben: akkor felhangzik a madárdal is, a föld keleti felének ez a csodálatos bűvös bájos légi zenéje, amelyhez fogható nincs a trópusok alatt. Valamennyi madár költő lesz tavasszal s többé-kevésbé énekel, kiki a maga módja szerint. A madarak országa Michelet szerint, egy és ugyanaz a világosság, a verőfény és a dal országával. Annyi erő, teljesség, hajlékonyság, lágyság és báj nincs egy állathangban sem, mint a madáréban. A pacsirtával, a mi a hang gazdagságát és változatosságát, bőségét és gyöngédségét, kitartását és messzehangzását illeti, semmiféle madár sem vetekedhetik, mondja Tonssenel. Különben ugyancsak az a tudós a madárhang erejét egy érdekes hasonlattal fejezi ki: „A legkisebb madár megszégyeníti a legerősebb hangú emlőst. Helyezzünk láncokkal lekötve egy oroszlánt léghajóba, ordítása nemsokára elvész a térben. Másként áll a dolog a hatalmas hanggal és légzési erővel biró kis pacsirtával, az éneke fonalán felszáll á magasba és élesen csengő hangját onnan is halljuk, ahonnan őt többé nem látjuk." Ki győzné jellemezni a különböző madarak hangját, énekét, ezt a szent, áhitatos, mámoros, szerelmes, örvendező, ujjongó, csevegő, csüggedő és kétségbeesett költészetet, amely mindig közvetetlen, igaz, őszinte, amelyben soha sincs tettetés, mint nagyon sokszor az embernél. Gyönyörűen irnak a madár énekéről a francia Tonssenel, a német Brehm, a magyar Lázár, Nagy, stb., ahol ezekről szépen olvashatunk, én pedig visszatérek a csalogányra. Legművészibb énekesünk nagyon igénytelen külsejű. Felül rozsda-vörös; hossza 8—10 cm. kiterjesztett szárnyakkal 15 cm. Honos Közép- és Dél-Euróban és Ázsia nagy részében. A csalogány vándormadár, április elején jön hozzánk és augusztus végén távozik Afrikába. Fészkét rendesen sűrú cserjébe és magas fűbe rakja, gyakran sövény közé és tüske bokorba, ahol oly ügyesen elrejti, „hogy ember legyen, aki rátalál." Fészke nagyon egyszerű, külső boritéka száraz lomb; belül szépen ki van kerekítve és fűszálakkal kibélelve. A csalogány május