Esztergom és Vidéke, 1908

1908-04-30 / 35.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1908. április 30. extensiv gazdálkodást ipari kikészítése céljaira v/üó termelési ágak művelése váltja fel. A mezőgazdaságnak a hazai iparban kell nagyobb fogyasztóra lelni, hogy a béreket emelhesse. Amerika is az által vonzza a nagy tömegeket, hogy iparát nagy arányban fejlesztette. Ugyanennek köszönheti Németország is azt, hogy a kivándorlás ma már ismét aránylag* 15-szörte kisebb, mint tőlünk. Ebben kétségkívül fontos tényező volt egyébként Németországban az aggkori biztosítás behozatala is. Mindezeket meghaladó jelentőségű azonban a bérek és az elsőrendű szükségletek kielégítésére szükséges összeg közötti arány. Mig ugyanis a bérek Amerikában a hazai bérek többszörösét teszik, addig a hus, zsir, liszt, zöldség stb. ugyanoly áron kapható, mint nálunk. Egy munkás átlagos ellátása ott 45 cent. az átlagos keresetének egy negyed része és igy keresetének háromnegyed részét megtakaríthatja. Nálunk ahhoz, hogy valamit megtakaríthasson keresetéből csak ugy juthat a munkás, ha nem táplálkozik rendesen, ha nem eszik hust. Ez a legvégzetesebben ható ok a kivándorlásra s azért javítani kell közellátási politikánkat, melynek végzetes hibája, hogy előbb jött a tápszerek exportja, mint a belföldi fogyasztás kielégítve volna. Reformok kellenek végre a belügyi politika egész vonalán, hogy az amerikai eszméktől szaturált munkás ne érezze az ottani és hazai közviszonyok diszparitását, mert különben visszatérésük belviszonyaik nagymérvű megrázkódtatását vonja maga után. Természetesen, hogy kinn Amerikában is vannak teendőink, de nem ügynököket keli tartani odakinn, mert ezek csábítása nem hozza haza odaszakadt véreinket, hanem hazai viszonyaink javilemondani az én férjemnek, mikor mindenki szereti. És olyan könnyűnek éreztem magamat ; jó kedvem volt, szinte ujjongani szerettem volna. Az udvaron ott álltak csoportosan a tisztek, férjem jó barátai. Olyan furcsán néztek rám, szinte féltem tőlük. Mosolyogva üdvözöltem őket. Lovas főhadnagy, aki első kérőm volt, olyat sóhajtott utánnam, mintha, először vallana szerelmet. Mikorra hazaértem kíváncsiságom csak fokozódott. Szobámban a kis kerek asztalon egy levél állott: — Nellynek. Felbontottam. — „Édes Nellykém! Mire ezt a levelet olvasod, megtudsz mindent. Én ma reggel elutaztam innét és magammal vittem őt is, akit halálosan szeretek s aki miatt kellett letettem kardomat. Ne sirass meg: nem érdemlem meg; gyűlölj inkább! — László." — Körülnéztem a szobámban, fent vagyok-e, vagy csak hallucinálok. Megcsíptem a karom; fájt. A sarokban ott állt oda támasztva a kardja. A földön a sárga portepe cafatokra tépve; mellette a csákó. Felordítottam. Aztán ugy eldőltem hosszában a padlón, mint egy zsák. A többit már tudja. Én könyörögtem egy olyan emberért, aki ezalatt mással szeretkezett. Ez volt az, ami majdnem megőrjített. Most már nem bánt mindez. Elíz most három éves, Magda hat lesz. Szép két kis gyerek. Ha reájuk nézek, soha most már nem jön könny a szemembe. Most Koritnyicán vannak nevelőjükkel. Ők nem tudják, ki volt az apjuk. Azt hiszik, hogy meghalt régen. Látja azóta három év mult el és én tásával kell őket haza vonzani. Mindazáltal szükségesek odakint is egyes intézkedések, különösen a konzulátusok fejlesztése, hogy ügyes-bajos dolgaikban bizalommal fordulhassanak oda és érezzék a hazának védőkarjait. Magyarországot megtartani csak Magyarországon lehet. Magyarországban pedig megtartani csak ugy lehet, ha céltudatos, nagyarányú gazdasági politikát és igazán szabadelvű belügyi politikát érvényesítünk. Hogyan óvakodjunk a tüdővésztől? Irta: Okolicsányi-Kuthy Dezső dr.*) (Folytatás.) Kezdjük a részletezést mindjárt a gyermekkoron. A csecsemőt az anya, ha egészséges, okvetlenül maga táplálja: ha ezt megmásíthatatlan okból nem tehetné, csakis forralt tehéntejet használjon, az orvos tanácsa szerint higitva s elkészítve, az újszülött táplálásához. Az anya ezenkívül a kisdedet gyakran fürössze meg langyos vízben: gondoskodjék róla, hogy már a bölcső szellőzött, világos szobában álljon, ahol port nem vernek, a levegőt ember, állat nem szennyezi. Szép időben jól beburkolva, minél előbb ki kell vinni a kis csemetét a szabad levegőre is. Mikor féléves elmúlt, de az élete második évében mindenesetre szobában állott vizzel hűvös lemosást kapjon a rendes fürdője után a gyermek s még többet legyen a szabad levegőn. A szoba padlóján csak akkor mászhasson a jövendő honpolgár, ha a padló gondosan föl lett mosva s nincsen rajta por, szenny. Már mikor éves mult, kell elkezdenünk a gyermeket leszoktatni arról, hog}'' untalan a szájába nyúljon a kezével, hogy játékait a szájához vigye. A kezeit pedig az ilyen kis *) Mutatványszám szerzőnek hasonló cimen megjelent népoktató füzetéből. férfival nem beszéltem. Az első férfi, akivel szóba állok maga. Ne köszönjön semmit. Ez így van. És ez nem annyira a maga, mint az én dicséretem. Ezalatt a három év alatt volt időm gondolkodni a férfiak felől. Nem mondom, hogy gyűlölettel viseltetném minden iránt, ami összefügg a férfival. Inkább olyan szánalommal vegyes utálatfélét érzek a férfiak iránt. — Úgy van, ön sem kivétel. Avagy miért is lenne ? Oh igen, tudom. Maga is halálosan szeretne belém egynéhány napig, hétig, talán hónapig is, de aztán még halálosabban egy más valakibe. Ismerem én már ezt a nótát. Legalább az az úgynevezett halálos szerelem csakugyan halállal végződne. Tudom nem akadna akkor egy sem, aki halálos szerelmes volna. Elhiszi. — Nem! Persze: maga akkor is csak szeretne engem. Hahaha. Jól adja igazán. És én elhigyjem? Engedje meg, hogy jól kikacagjam magam. Hátradőlve karosszékében édesen felkacagott a fiatal özvegy. Elragadóan szép volt. Mélyen ülő kis diószemei úgy ragyogtak, mintha valami selytéses tűz égne bennük. Hosszan, jóízűen kacagott. A férfi ezalatt a poklok minden kínját érezte át. Azon gondolkozott, hogy mi lenne, ha ő most ezt a kacagó asszonyt, teljes erejéből megölelné és ajkon csókolná. Úgy érezte, hogy ezt lehetetlen meg nem tennie. Ép rá akart ugrani a nőre, ki még egyre kacagott, mint egy jókedvű galamb, mikor csengettek az előszoba ajtaján. Az asszony abbahagyta a nevetést; felugrott és kisietet. Lábköszörülés s tesssékelés hallatszott be a férfihez, aztán kis vártatva gyermekeknek naponta többször megmosni még szükségesebb, mint a nagynak, hogy a kezek mindig tiszták legyenek. Harmadik életévétől aztán a gyermek mind többet legyen a szabadban és mig a nap forrón nem tűz, napsütötte helyen játszadozzék. Táplálására, tisztaságára mindvégig nagy gondot kell fordítani, reggelenként pedig hideg vizbe mártott törülközővel kell gyorsan végigdörzsölni a testét. A növendék fiuk, lányok igy már, mire fölcseperednek, szeretni fogják a friss levegőt, a napsugarat, a tisztaságot és az iskolában az okos tanitó is továnb fogja fejleszteni bennük ezeket az egészségőrző hajlandóságokat. A család lakása legyen lehető tágas, hogy egy szobában ne sokan háljanak. Ne legyen vendégszobája, amit senki sem használ, hanem ahány helyiség van, az mind szolgáljon igazán lakásul s a legnagyobb, legszellősebb, legnaposabb szoba legyen a leginkább használt, a leginkább meglakott! Jól jegyezzük meg, hogy a napfény az az áldott ingyen védőeszköz, amit a természet a betegségek csiragoinbái ellen a kezünkbe adott, mert a nap fénye megöli a betegséget okozó gombákat. Használjuk föl tehát úgy, ahogy azt Isten védelmül, javunkra adta, mert különben, mint egy olasz példabeszéd is mondja, nem kerül ki házunkból az orvos. A ház ablakai legyenek nagyok és kinyithatók, mert téien, a mikor leginkább vagyunk a házban, éppen a legfontosabb, hogy szabad levegőt is bocsáthassunk bele. A télen túlfűtött, szellőzetlen szoba valóságos melegágya a tüdő betegségeinek. (Folyt, köv.) Rendkívüli kedvezmény lapunk t. előfizetőinek. A mai súlyos gazdasági viszonyok között, midőn a családok körében a női toalett kérdése igen megjelent az ajtóban az asszony — egyedül. — Bocsásson meg Gábar, a nagynéném jött meg váratlanul. Milyen nag}' öröm. De ha majd elmegy, visszajövök. — Azzal elment. A férfi egyedül maradt. De az asszony sokáig nem jött; unatkozott. Egy kicsit kíváncsi is volt, oda ment hát az asszony szobája ajtajához és hallgatódzott. Mintha csókolódzást és elfojtott, kacagást hallana. Hallucinál-e ? Most éles lett a kacagás, aztán egy erős s határozott férfihang szólalt meg. — Csókolj meg Nelly, mégegyszer olyan édesen, mint az elébb. — Újra kacagás és újra csók. Gábor megszédült egy kicsit. Öklével az ajtóra akart csapni, de aztán belátta, hogy ez nagyon nevetséges lenne. A sötétben szinte maga előtt látta a csókolódzó párt. Az asszonyt aki özvegysége óta nem beszélt férfivel. Feléjük csapott. De azok elugrottak előle és tovább csókolództak. Csak ugy hangzott a szoba a sok csóktól. Reggelfelé, mikor Nelly kilépett a szoba ajtaján ott látta Gábort arccal a földön fekve ; két keze szét volt terjesztve, mintha ölelne valakit. _— Gábor ! Keljen fel az Istenért, — kiáltotta. De az nem mozdult. Beszaladt a szobába és onnan hivta a segítséget. Jöjjön csak Béla. — Ez volt úgy látom az első ember — mondta a férfi, mikor Gábort felkelteni nem tudta, — aki halálosan szerelmes volt magába, Nelly. S az asszony halkan sírdogált. íontos szerepet játszik, azt hisszük, kedves szolgálatot teljesítünk lapunk t. előfizetőinek, midőn tudatjuk, hogy Magyarország legrégibb divatujságával, a Budapesti Bazárral oly egyezségre leptünk, hogy ezt a minden tekintetben magas színvonalon álló praktikus divatlapot t. előfizetőinknek kedvezményes áron, negyedévenkint 1 korona 60 fillérért küldetjük. A Budapesti Bazár kitűnő szabásainak segélyével az összes női öltözékek könnyen készíthetők el otthon házilag. A Budapesti Bazár minden száma 60—70 párisi és londoni divatképet, kézimunka-ábrát, fehérnemű-modellt tartalmaz s A mi kedveseink cimen egy teljes gyermekujságot is ad, melyben a divatos és szezonszerű gyermeköltözékeken kivül a mi kedveseinket csengő-bongó versekkel és tanulságos mesékkel mulattatja. Nagy kézimunka és szabásivén átlag 110— 120 részlet-szabás- és kézi munkarajzot közöl, melyek magyarázata is oly világos és könnyű, hogy segélyével még a kevésbé gyakorlottak is maguk készíthetik el összes ruháikat. Gazdag szépirodalmi részében érdekes regényeket, elbeszéléseket, tárcákat, novellákat és verseket közöl, mig társalgó Szalonja, közérdekű kérdések megvitatására díjtalanul áll az előfizetők rendelkezésére. Az előfizetés minden hó elsejétől kezdetét veheti s kérjük az előfizetési összeget lapunk kiadóhivatalába küldeni. E kedvezményben csakis lapunk előfizetői részesülnek. HÍREK. Előfizetési felhívás. Azt hisszük kedves szolgálatot teszünk olvasóközönségünknek, ha egy uj munka megjelenésére felhívjuk figyelmét. A közeli napokban hagyta el a sajtóvDrozdy Győzőnek, lapunk munkatársának egy kötete: írás a Lánynak. A könyv tartalma, prózában irt versek „dalok rím nélkül". Wilde Oszkár nagy sikert elért munkája után a magyar litteraturában ez az első kísérlet ebben az irányban. Drozdy mer először hadat üzenni a rímnek és ir lirát prózában. Még pedig milyen lirát: amilyet az uj dalok uj költői, a forradalmi lírikusok, a diadalmas uj irány fiatal poéta-gárdája már bemutatott. Drozdy könyvében a modern esztétika minden törvénye érvényesül. Szines költői nyelve rímek nélkül is melodikus és minden kis mozaiknak rímek nélkül is megvan a maga stílszerű muzsikája. S mig a könyv „Aranyködök alatt" c. ciklusában az éteri szépségekbe hajló lányi lelkek lágy, finom idealizmusa jut kifejezésre, addig az „Almok a rózsa^ haraszton" c. ciklusban a XX. század és a világvárosok finom, raffinált ultramodern morálja érvényesül. E könyv megjelenése nem mindennapi esemény irodalmunkban. Kiállítása csinos. Kiadja : Laiszky János. Ára 2 korona. Előfizetéseket lapunk szerkesztőségébe kérjük küldeni. Az „Esztergom és Vidéke" szerkesztősége. — Vaszary KolOS bíboros Hercegprímás értesítette az Iparművészeti Társulatot, hogy örömmel elfogadja az ősszel rendezendő egyházművészeti kiállítás védnökségét. k