Esztergom és Vidéke, 1908

1908-04-02 / 27.szám

hogy a mennyivel többe fog kerülni nekünk a munkás kezek napi munkája, ugyanannyival drágább lesz a mezei s ipari munka minden ágának produktuma ? Helyes megoldást az egész vonalon csak ugy találunk, ha a szociális érdekek megvédelmezését nem csak egy rétegen, a társadalom egyes osztályán iparkodunk keresztülvinni, hanem valamennyi osztály helyzetét az általános viszonyok figyelembe vételével mérlegeljük. Azért hoztuk fel ezt a kérdést, mivel a városi szervezési szabályrendelet revíziójának munkálata most van folyamatban. Tudjuk, hogy mit tehetünk, mennyire enged a takaró nyújtózni, azonban csekélyanyagi eszközeink mellett is bizonyára nekünk is komoly tárgyalás alapjául és megfontolás tárgyává kell tennünk mindazt, amit fentebb elmondottunk, mert tisztviselőink helyzetét nekünk is a mostani megélhetési viszonyokkal kell összehasonlítanunk, s a szerint gondoskodnunk arról, hogy ha jobb viszonyok közé nem is juttathatjuk, de tisztességes megélhetéséről gondoskodni kötelességünk. Az ipartörvény módosítása. Esztergom szab. kir. város ipartestületének véleménye az új ipari törvényjavaslatra, a kötet) 2. §-ban a fegyencmunka kivétetik a törvény hatálya alól ez sérelmes, mert eddig is sok és jelentékeny kárt szenvedtek iparosaink a fegyencmunkák okozta verseny miatt. 22. §-ból ez a rész: „szabályszerű iparros tanulói bizonyítvány hiányában pedig legalább 5 évig foglalkozott" kihagyandó volna — mert ez a tanulóbizonyitvány értékét szerfölött csökkenti. 22. §. második bekezdése igy volna szövegezendő: „Aki képesítéshez kötött iparágat szabaduló levél, munkakönyv és 3 évi gyakorlat alapján kivan űzni, foglalkozásának megjelölésére stb." 26. §-ban kihagyandó volna az, hogy munkakönyv helyett községi elöljárósági bizonyítvánnyal is igazolható a szakbavágó foglalkozás — e helyett azt véledia leányai. Szabadíts ki minket onnét? S elhallgatott Radha. A szive nem birta tovább, Hópillái ráborultak szemére. S könnyek hulltak alóla. Mint mikor opálfelhők elfedik a napot s hallhatatlan pásztázással esik az eső. Visnu isten-szive megesett a szűzön. De annyira meghatotta az a magasan pihegő kebel, mit nagy keservek emeltek s a .lánykönnyek bánatos csepegése, hogy szólni sem tudott mindjárt. Csak nézte mély, kutató tekintetével, ahogyan a szerelmes első vallomásakor néz a leány szemébe. Csak mikor újra feltekintett Radha, felelt Visnu: —- Ne sirj, gyermek. És bizzál bennem. Megesett szivem rajtad és testvéreid sorsán. Megmentelek benneteket, ha az alvilág minden füriáját is küldi ellenem az a rossz lélek. De téged vissza nem engedlek. Jártam a kék, ködbevesző hegyektől a tengerszélig. Megnéztem minden szüzet s minden táncos bajádért a Gangesz partján. De csak most érzem először azt a csodaérzést, mit ugy hívnak: szerelem. Borulj rám szép királyleány és 'mondj igent. • : ••]', A leány, mint nádszál, ráborult a férfi kebelére, meztelen tüzkarjaival átölelte az ményezzük, hogy iparengedély csak munkakönyv mellett legyen nyerhető. 28. §-ból ez a rész: „vagy aki igazolja, hogy az illető képesítéshez kötött iparral képesített üzletvezető alkalmazása mellett legalább 3 évig önállóan- foglalkozott" mint sérelmes, kihagyandó. 39. §. A mestervizsgának első izben letevése is dijjal járjon, de ez csekély mérvű legyen, mig a többi fokozatosan emelkedjék. 43. §. Egy üzletvezető alkalmazása mellett több képesítéshez kötött iparágat ne lehessen gyakorolni egyáltalán. 46. §. igy volna szövegezendő: „Kőmives, kőfaragó vagy ácsiparos lehet az, aki szakmájának elsajátítását szabaduló levéllel, munkakönyvvel igazolja s legalább 5 évig* szakbavágó munkával foglalkozott. 53. §. töröltessék el egészen. 56. §. A jelenleg szerződéses viszonyban álló tanulókra kivételeket tesz, ha egy éve már alkalmazva vannak — ez kihagyandó volna. 56. §. második bekezdése akkép volna módosítandó, hogy mindazok, kik mester vizsgát nem tesznek, csak iparosoknak tekintetnek; e tekintetben senkire nézve ne legyen kivétel, ki a törvény életbe lépte után lesz önállóvá. 118. §. végén ily körülírást kérnénk: „aki több, engedélyhez nem kötött ipar gyakorlását jelenti be, az ipardijakat anynyiszor fizeti, ahány iparágat fog gyakorolni. 132. §. Akkép módosítandó, hogy: „Minden iparos csak a saját üzletkörébe eső cikkeket állíthassa elő". Az asztalos pl. csak a famunkálat végzésére legyen jogosult; vasalást, üvegezést vagy festést ne végezhessen még szakmunkással sem. Ez a pont t. i. a felvett javaslat szerint igen sérelmes a lakatos, mázoló és üvegesekre, kik eddig is már sok hátrányt szenvedtek érdemetlenül. 139. §. következőkép kérnénk: „Ha az iparos ugyanazon város vagy község területén több üzleti helyet tart, mindegyik üzleti helyen üzletvezető tartására legyen köteles, hacsak nem pusztán árusításról van szó. 163. §. A kőmivesmester csak egyszerű földszintes lakóház s az ezzel egyenlő magasságú gazdasági vagy egyéb mellék épület készithetésére legyen jogosítva. Emeletes magtár, épület vagy hasonló magasember-istent s lágy ajkával egy csókot nyomott Visnu ajakára. Egy csókot, mely hevit, perzsel, éget, — az észtől foszt meg, vért kerget szilaj hullámokban s vágyakat, nagy, buja, élő, tüzvágyakat ébreszt. Egy csókot, mely pillanat alatt elcsattan — és örökké tart. Egy csókot, mely megöli a multat — s jövőt teremt. Uj, égő, szikrázó, vágyó, kacagó, örömjövőt. Az isten beleszédült ebbe a mámorba, ölelte a lányt szerelmes szenvedéllyel. • És másnap Visnu ott állt. dárdásan a Panduhegy alatt. Isteni erejével mi sem volt neki bezúzni a vár kapuit. S a gonosz démon abban a pillanatban lenn termett az alvilágban, hova nem terjedt az élők hatalma. Mint millió aranycsengetyű sikoltón csengett a rab királylány-légiónak üdvkiáltása. Körülvették a fiatal istent a szüzek ezrei. Hálálkodtak. Dicsérték őt. Fogadalmakat tettek. Sőt a bátrabbak, a szebbek már kacérkodni is kezdtek vele. Örült a várnak minden élő lénye, hogy megszabadult gonosz szellemétől. Az óriási beláthatatlan vár zsibongott a boldogságtól. S a szakácsok olyan ünnepélyre készültek, milyet még India nem látott. Ezer és ezer 'királyleány forgolódott a konyhákon. Gőzölgött, füstölt, sült, főtt az ezerfélé' étel.' ; V ságu egyéb építkezésre ne nyerjen engedélyt. 190. §. érthetetlen, bővebb körülírásra szorul. 201. §. második bekezdésének vége módosítandó volna igy: A vásár kezdetéül megállapított időpont előtt a vásározás a vásártéren is tilos. A vásár végéül megállapított időpont utáni vásározás betiltása elhagyandó volna, mert sok kellemetlenkedésre adna alkalmat iparosaink rovására. 239. §-ban azt a kitételt, hogy az ipariskolai tanítók véglegesítessenek — nem tartjuk szükségesnek, sőt ezzel az autonom jogkört látjuk mintegy korlátok közé szorítva. 260. §-ban az iparos tanulók iskolai képzettségének négy ellemi osztály sikeres végzéséhez való kötését mi is helyesnek találjuk, de mindaddig keresztülvihetetlen, mig községeinkben a népoktatási törvény szigorúbban nem lesz végrehajtva. Sok helyütt csak 6—7 hónap a tanidő s igy Rendkívül csekély ismerrettel kapjuk kezeink közé a tanulót. 262. §-ból az ö-ik és 7-ik pont teljesen hagyassák ki, mert igen megnehezíti a munkaadó helyzetét. 274. §. nem elég világos. 293. §. A munkaviszonyt jogtalanul megszakító segéd vagy tanuló visszavezettetése díjtalan legyen. 311. §. c) pontja igy szólljon; „akiigazolja, hogy gyárban mint szakmunkás vétetik fel." Különben a munkakönyvnek csökken az értéke. 423 §. A 14-ik életévüket be nem töltött tanulók tanideje máskép volna megállapítandó. Általában súlyt kívánnánk helyezni arra, hogy különösen oly tanulók, kik munkaadóik lakhelyén kivül nyernek szállást és élelmezést, csak oly családoknál vagy egyéneknél helyeztessenek el, hol biztos garantia nyujtatik a jó és erkölcsös felügyelethez. Azért leghelyesebb volna, ha ily helyek engedélyezése és megbirálása az ipartestületnek hatáskörébe utaltatnék. Hogy pedig a tanulók általános fegyelmezése eredményesebb legyen, ajánljuk az ide (alatt csatolt javaslatot) melyet elnökünk, Dóczy Ferenc immár három kongressuson kifejtett s mindig általános helyesléssel találkozott. Szerény véleményünk szerint igy lehetne útját venni annak, hogy e f. é. Hamar hire ment a dolognak egész Indiában. Ringó-rengő teveháton királyok: érkeztek. Fehér lobogók lengtek. Mindenki selyem-bársonyba öltözött. Visnu pedig a! megérkezett királyoktól megkérte leányaikkezét. Egy hét múlva ülte lakodalmát az ember-isten. Az élők mulattak. A hegyek tündérei is összegyűltek és ők énekeltek. A Gangesz dus nádasaiból hófehér ibiszrajok szálltak a várra. A pásztorok a várból simára fésült, selyemszőrű bárányokat hajtottak ki. A Nap se mozdult. Megállt ő is a csudára az égen. Narancsszínű lángját hevesen szórta az ünneplő várra, mig csak szólt az ének. * Egy függőkert közepén állt egy aranynyal-ezüsttel kirakott kis ház. Bambusznád függönyei napokig le voltak engedve. Itt folyt le Visnu millió királyi násza. Messze földről érkeztek nagyszakálú bölcsek. Hoztak selymet, aranyat és virágokat, mélyek nehéz illatokat árasztottak. S nagyban magasztalták Visnut: :i

— Isten vagy Visnu/-Istennek

1 kell lenned; Mert tizenhatezer asszonnyal ember nem birhat. Csák az Isten. Mennyire fölülmúlsz minket': kik egy'•'asszonnyal sem tudnak boldogulni. Isten vagy Visnu, Isten márc. 15-én történt budapesti esemény meg ne ismétlődjék, ahol t. i. a tanulók ellentüntetést rendeztek. hírek. Rendkívüli kedvezmény lapunk t. előfizetőinek. A mai súlyos gazdasági viszonyok között, midőn a családok körében a női toalett kérdése igen fontos szerepet játszik, azt hisszük, kedves szolgálatot teljesítünk lapunk t. előfizetőinek, midőn tudatjuk, hogy Magyarország legrégibb divatujságával, a Budapesti Bazárral oly egyezségre léptünk, hogy ezt a minden tekintetben magas színvonalon álló praktikus divatlapot t. előfizetőinknek kedvezményes áron, negyedévenkint 1 korona 60 fillérért küldetjük. A Budapesti Bazár kitűnő szabásainak segélyével az összes női öltözékek könnyen készíthetők el^ otthon házilag. A Budapesti Bazár minden száma 60—70 párisi és londoni divatképet, kézimunka-ábrát, fehérnemű-modellt tartalmaz s A mi kedveseink címen egy teljes gyermekujságot is ad, melyben a divatos és szezonszerű gyermeköltözékeken kivül a mi kedveseinket csengő-bongó versekkel és tanulságos mesékkel mulattatja. Nagy kézimunka és szabásivén átlag 110— 120 részlet-szabás- és kézimunkarajzot közöl, melyek magyarázata is oly világos és könnyű, hogy segélyével még a kevésbé gyakorlottak is maguk készíthetik el összes ruháikat. Gazdag szépirodalmi részében érdekes regényeket, elbeszéléseket, tárcákat, novellákat és verseket közöl, mig társalgó Szalonja, közérdekű kérdések megvitatására díjtalanul áll az előfizetők rendelkezésére. Az előfizetés minden hó elsejétől kezdetét veheti s kérjük az előfizetési összeget lapunk kiadóhivatalába küldeni. E kedvezményben csakis lapunk előfizetői részesülnek. —* Kitüntetés. A király Sselestey László 26. gyalogezredbeli főhadnagynak kitűnő szolgálata elismeréséül, legfelsőbb megelégedését tolmácsoltatta. — Rupert napja- A bencésrend helybeli székháza vasárnap ülte meg szerétett igazgatójának, Hollósy Rupertnek névünnepét, midőn is a székház ünnepi ebédet adott, melyre a megye alispánja, ,a polgármester, közéletünk több vezető egyénisége, majd az igazgató jóbarátai és ismerősei közül többen voltak hivatalosak. Az első felköszöntőt az alispán mondotta az igazgatóra, ki úgy is mint hálás

1 tanítvány emelte poharát. Ezenkívül számos tószt hangzott még el, melyek mindegyike az általános népszerűségnek és közszeretetnek . örvendő igazgatót éltette. — Uj csanádi püspök felszentelése- Dr. Csernoch János miként értesülünk bevonulását az egyházmegye székvárosába még húsvét előtt tartja, felszentelése pedig május 10-én lesz a székesegyházban. — Társasvacsora bírák tiszteletére. Ügyvédi karunk szombaton dr. Forgách Béla esztergomi és Lukács Béla muzslai járásbirók tiszteletére társasvacsorát rendezett a Magyar Királyban azon , alkalomból, hogy nevezettek járásbirókká neveztettek ki. A társaság sajnálattal vette Lukács járásbiró távolmaradását, ki áz estélyen való megjelenésben : akadályozva