Esztergom és Vidéke, 1908

1908-01-09 / 3.szám

.ikus világ & Boldogságos Szűz Máriának a Lourdesi Bernadetté elölt, történt megjelenésének 50 éves évfordulóját. Ezen alkalomból Magyarországból március hó 16-án országos jellegű zarándoklat indul Nagys. és főtiszt.< -dn Giesswéin Sándor apát kanonokvSzt. István társulat alelnöke és orsz. képviselő úr vezérlete, továbbá főt; Fehér Ferenc plébános, fpt. l\ompanek József esp. plébános és főt. ;Pas'ztorek József plébános urak vezetése mellett. Útirány : Bpest- Fiume—Velence—Pádua ^-Milano—Marseille—Lourdes és' vissza. ílí. oszt. 205, kor. II. oszt. 395 kor. J. Oszt. 500 kor., amelyben 8 napi ellátás költségei is bennfoglaltatnak. Azok akik visszafelé Román át óhajtanak hazajönni •esekély. különbözetet fizetnék reá. Részletes programokkal szolgál. Plébánia Hivatal Ebed (Esztergom m.) — Tartalékosok fegyvergyakorlatai 1908-ban A mult évben próbaképen alkalmazott módja a fegyvergyakorlatok teljesítésének az idén végérvényesen életbe lép. A fegyverszolgálatra kötelesek ezentúl márciustól . szeptemberig tartoznak Szolgálatot teljesíteni, még pedig olyképen, hogy ezáltal a létszám, ebben az időben jelentékenyen nagyobb lesz. A hadvezetőség a tartalékosok és póttartalékosok tetszésére bizza, hogy március és szeptember között mikor akarnak szolgálatot teljesíteni. Ezáltal lehetővé válik, hogy mindenki akkor végezze a fegyvergyakorlatot, amikor hivatása megengedi s ily módon meg fognak szűnni a mezőgazdasággal foglalkozók panaszai is,> hogy épen aratáskor kell bevonulniuk. Szóval A tartalékosok az egyes turnusok között tetszésük szerint fognak választani. Behívnak majd az idén a gyalogsághoz és vadászokhoz 172,000 embert 13 napra, €3,500 embert 17 napra, 4900 embert 28 napra, a lovasságnál 4800 embert 25 napra, tábori tüzérségnél 9400 embert 17 napra, vártüzérségnél 5000 embert s az utászoknál 5450 embert 17—17 napra, 3.Z utóbbiaknál 28 napra, a vasúti és táviróezrednél 2300 embert 17 s a szekerészeknél 6000 embert 17 — 17 napra. Összesen tehát 278,000 tartalékost és póttartalékost hivnak be, tisztet pedig 4900-at. , . — Ipartestületi bál. A jan. 18-án tartandó ipartestületi bál meghívói a napokban küldetnek szét. ígéretünkhöz hiven s. műsort közreadjuk a következőkben. 1. A könyv. Vitt-től. Énekli a vegyes-kar. 2. „Felelt a költő." Ábrányi Emiltől. Szavalja: Vimmer Marianka. 3. Szegedi emlék. Sipos Antaltól. Zongorán játsza: Dankó Sarolta. 4. a) Fonókar. Vágnértől; b) Nyári reggel. Poldinitől. Énekli női énekkar. 5. Bucsu. Br. Eötvös Józseftől. Szavalja : Bartalós Vince ipt. elölj. tag. 6. Népdalok. Énekli a vegyeskar. Végül tánc. Az elnökség kérelme folytán közöljük, hogyha valaki meghívóra tart igényt s Véletlenül; nem kapna, szíveskedjék ebbeli igényét az ipartestületnél bejelenteni. -r Az Új ipartÖriény. Az uj ipartörvény Javaslat elkészült és 1000 szakaszból áll. Ezzel a hazai kisiparos-világnak több, mint husz év óta élő és egyre égetőbbé Vált kívánsága áll közvetlen teljesülés előtt. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter intézkedése folytán az uj ipartörvény tervezete már a közelebbi időben nyilvánosságra kerül. A tervezet igen terjedelmes munka. Maga a törvényjavaslat, mely közel 1000 szakaszból áll, egész vaskos kötet ; de emellett igen részletes lesz az indokolása. A tervezetnek huszonöt fejezete, mely több, mint 400 szakaszt tartalmaz, már nyomdában van és január közepe táján meg is jelenik. Második része aztán egy hónap múlva kerülhet ki a nyomdából, ugy, hogy február végén már az egész ipartörvényteryezet a nyilvánosság elé kerüls A miniszternek az az óhajtása, hogy a tervezet előbb a minisztériumban , aztá-íT pedig minden keresk. és ipark. székhelyén az .ipartestületekkel tartandó szaktánácskozmányok elé kerüljön, ugy, hogy a hazai iparos%ágiá legszélesebb alapon foglalkozhat ezzel a ránézve rendkívül fontos kérdéssel. A' törvénytervezet szempontjai: Egyik, mely az, egész javas laton.keresztül vonul; a kisipar védelme — jogoknak szabatos, körülírásával; to vábbá a: mésterjognak külön meghatáro zött képesítéstől vajó függővé,tétele,-mely viszont feltétele lesz az inastartás jogö sitványárták". Tekintélyes része a javaslatna^ a munkásvédelmi rész, . mely az egésZ;: munkásvédelemre vonatkozó anya got félöleli. 'í. . — Harcászati lőgyakorlat. a helyőrség ma, yalamrnt e hó 14-én délelőtt a strá zsa-liégyi lőgyakorló téren éles tölténnyel harcászati lőgyakorlatot tart., , . — Olcsóbb lesz a sertés. Miután a sertésvész megszűnt és igy a zárlatot az alispán e hó 3-án feloldotta, a város ha tósága dobszó utján tette közzé, miszerint szombaton, e hó 11-én a sertésvásár meg lesz tartva, ami a sertés árát természetesen olcsóbbá fogja tenni, a vidékről ís várható tömeges felhajtás folytán. — A városi hídmérleg díjszabályai a felsőbbi jóváhagyással j ellátva, jogerőre emelkedtek és igy a várost hid és tizedes mérlegnél a mérési jegyzék a következő: 1 kilogrammtól 100 kilogrammig 10 fii. 101 „ 500 „ 20 „ 501 „ 1000 „ 30 „ 1001 ... „ , 1500 „ 40 „ 1501 „ 2000 \ / • '50 „ 2000 kilogrammon felül és társzekér 60 „ élő állatok 50 kilogrammig . . . 10 ,, „ „ 50 kilogrammon felül. .20 „ szenes, fás, földes kőporos kocsikért . 2000 kg-ig 20 „ 2000 kilogrammon felül . . . . 30 „ Minden más mérés után az 1—5 tétel alapján a suly szerinti dij fizetendő. Az üres kocsik lemérése a mázsálási dijnak lefizetését igazoló mázsabárca felmutatása után eszközölhető. Végre a hídmérleg hi vatalos órái április 1-től október hó 1 ig reggeli 5 órától este 8 óráig, október hó 2-tól március hó 31-ig reggel 6 órától este 7 óráig, ünnep és vasárnap délután 1 óráig állapíttattak meg. — A járási tisztviselők és a nép nyelve. A belügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben megköveteli, hogy a vármegyei tisztviselők tudjanak a nép nyelvén beszélni. Különösen megkívánja ezt a miniszter a járási tisztviselőktől, akik sűrűn érintkeznek a néppel, mert a nyelv ismerete — mondja a miniszter — nélkülözhetetlen feltétele ama nemes hivatás- sikeres betöltésének, amely a nép anyagi és szellemi érdekei gondozása, ügyes bajü dolgában való gyámoiitás terén a' járási tisztviselőkre hárul. — Kéményseprők érdekében, a belügyminiszter körrendeletben hívta fel a törvényhatóságokat, hogy ha keményseprőkerületek megüresednek, arra soronkivül 50 napra terjedő terminusu pályázatfct hirdessenek és azoknak, kik a pályázatot nem nyerték él, okmányaik sürgősen küldessenek vissza. — Leütötte a fa. Tóth Pál József erdei favágó, nagysápi lakost a bajóthi erdőben egy fa leütötte, aki nyomban meg is halt. — Elfüstölt milliók. A magyar szent korona országaiban ez év jannár elsejétől szeptember végéig a, dohányjövedék igazgatóságának közzétett statisztikája szerint összesen 89,463.620 .kor. 63 fillér értékű dohány fogyott el. A mult évhez képest 1,259.187 kor. 88 fiíérrel több. Burnótból 27.728 kor. értékű. Pipadohány 393,524510 csomag. Szivar 412,722,228 drb. Cigaretta 1,306,860.383 barab. A belföldi különlegességekből 61 korona értékű burnót, 189,091 csomag pipadohány, 10.806,019 darab szivar, 67,014.885 drb. cigaretta. A külországi

; különlegességekből 1,494,144 kor. 19 fill értékű kelt el. • — Gondolatok. Egy modern gondolkodó följegyzéseiből valók ezek az aforizmák : V — A rövidséghez velő is kell. — Fontosabb, hogy mély legyen a gyökér, mintsem, hogy magas a lomb. — A természetnek nevelés kell s nem politura. — A nép szokása merő hűségből vak — A maga dolgát végzi rosszul, aki mindenkiét jól akarja végezni. — Aki áldozatot hoz nekünk, láncot is hóz számunkra. —- Makacsság a buták energiája. f Herczeg Ferenc új regénye. „A férfi hűség,"- ez a címe Herczeg Ferenc re gényének, amit egyenest az Uj Idők számára, irt. A regény a most induló évne gyedben kezdődik. Ezen kívül ugyancsak itt, az Uj Idők hasábjain kerülnek a közönség elé Herczeg Ferenc novellái. Mel lette a magyar irók legjobbjai találhatók az Uj Idők munkatársai sorában. Célja az eddiginél még változatosabb, előkelő színvonalon álló hetilapot adni. Ez az, a mi felé készségének teljességével, modern és magyar apparátussal igyekszik, anélkül, hogy szélsőségekbe csapna át, lépést tart azzal a szellemi fejlődéssel, változással, amelynek eredménye : új idők, új kö zönség, új izlés. Előfizetési ára negyed évenkint' 4 korona. — Kiadóhivatal : A'ndrássy-ut 10. CSARNOK. *\z iszákos. Irta: Walter György., Egy pálinkás putik ajtaja, nagy robajjal nyílik ki s egy alak repül ki rajta, a frissen hullott hóra . . . Odabent ordítozó csőcselék mulat. Festett arcú, kihívó

1 te kintetű némberek s gyermekleányok együtt dorbézolnak a söpredékkel. A gőz és füstben, mint .egy részlet a pokolból, ugy tűnnek föl az egyes csoportok. A falakon frivol képek, az asztalok körül frivol arcok. A romlottság, a bűn ri le mindenről S a nyomor. Dühös kiáltások hallatszanak. Erősen dolgozik már a butító alkohol. A söntésből meg a ravasz arcú, atléta termetű korcsmáros gyönyörködik „vendégeiben". Mert erős ember kell ide, aki ezek közt rendet tud tartani. Az, akit most röpített ki, elitta már nála utolsó garasát is. S a telhetetlen mé akart inni. Hozómra. De az már nem járja. Ő nála nincs hitel. Ha valaki nem bír fizetni, azt egyszerűen kirúgja. S a vendégei nem nagyon finyásak. Hozzá vannak szokva már. S aki elitta pénzét, fölkel s szépen kisétál, mert ismerik a korcsmáros' öklét. A törzsvendégeket nem is kell kihajigálni. Csak az ujaknál történik meg néha. Akik nem tudják a szokást, hogy „ha pénz nincs, kotródj!" Akit most kisegített a hóra, szintén egyike az „ujaknak". Ma volt itt először. Szép pénzt hagyott itt . . . Ugy ült az asztalnál, mint egy vén, szomorú varjú. Senkihez sem szólt. Csak ivott. Egy lelket sem kínált meg. Az pedig fáj ebben a társaságban, ahol nagy és szoros barátságokat szoktak kötni. Nem jó szemmel néztek rá a többiek, meg pénze sem volt már, hát fölszólitá, hogy menjen haza. De ő nem akart. Mit volt mit tenni, megfogta a gallérját s kidobta. A kidobott férfi után meg hamar becsapódott az ajtó. Ott feküdt a hóban mozdulatlanul. A hó meg csendesen, de elég sűrűen hullott . . . hullott . . . . . . Néhány év előtt nagyon tisztességes ember volt Szentes János. A vidékről jött föl a fővárosba feleségével és három gyermekével. Nagyon hamar kapott alkalmazást. Ami ritkaság számba megy, a mostani világban. De hát ő vallásos ember volt. Azokat pedig nem hagyja el az Isten. Egy nagy gyárban kapott munkát. Tisztességesen éldegéltek. A feleség is dolgozgatott, varrogatott a szegény embereknek. Az is hozott valamit a konyhára. A gyermekek meg egészségben növekedtek. Egyszóval Szentes példaképé volt ä jó apának, az asszony meg á hű feleségnek. Igy múlt az idő. Már egy kis összeg félre is volt rakva. Esténkint boldogan üldögélt együtt a kis család s a jövőről beszélgettek. Hogy lesz, mint lesz ? . . . Hogy há már összespóroltak annyit, amennyi elég az önállósághoz, elmennek szülőföldjükre s ott nyit majd az apa saját műhelyt stb. De hát a légvárak ledöntéséhez nem sok kell. Csak egy kis szellő. Holmi szélroham s vége. Igy jártak ők is : . . Egyszerre beütött a ve-, szedelem sztrájk képében. Mintha a sátánbújt volna bele a munkásokba, elégedetlenkedni kezdtek. Eleinte csak -csendeseri. Aztán mindig hangosabban. Végre abbanhagyták a munkát s aki nem akart velük tartani, halálos fenyegetéssel kényszeri1 tették ... Ahol Szentes volt alkalmazva, ott is kiütött a sztrájk. Lelketlen lázítók, holmi hazátlan atyafiak felbujtogatták a munkásokat. Nagy részök hajlott is a lázító szavakra. A kisebb rész meg kénytelen volt hozzájok csatlakozni, ha nem akarta magát agyonveretni. ' Aztán elkezdődtek a gyűlésezések, ahol igen sok ital fogyott, de nagyon kevés végeztetett. Csak a korcsmárosnak volt haszna. Szentes eleinte kénytelen-kelletlen elment és végighallgatta a „szónokokat". Azután már szivesebben, később meg édes-örömest ment a sztrájktanyára, ahol nem búsultak soha ... Ott aztán hozzászokott hat hét alatt a dolognélküli élethez s a poharak üritgetéséhez . . . Ezen idő alatt nem lévén kereset, élni meg kellett, hát hozzá kellett nyúlni a félretett pénzecskéhez is. El is fogyott szerencsében. A legnagyobb csapás még csak ezután jött. Az igazgatóság az összes sztrájkotokat kizárta. Uj munkásokat fogadtak. A sztrájk tanya kiürült. A korcsmáros zsebe meg alaposan mégtelt ... A munkások elszéledtek. Ki erre, ki arra. Isten tudja hova — merre. Szentesek meg ott állottak, tél kezdetén, kenyér s kereset nélkül, nyakig a nyomorban. Szentes ugyan több helyen kopogtatott munka után, de nem kapott. Irtózatos nyomor ütött tanyát a kis hónapos szobában. A férfi meg elkeseredésében majd nem teljesen elzüllött. Néha napján akadt ugyan itt-ott kevés munkája, de amit ott keresett keveset látott abból az asszony. Nagyobb részét elitta. Elkábitá magát, hogy ne lássa övéinek pusztulását. Sokszor, nagyon sokszor föltette magában, hogy nem iszik. De, ha egy putik mellett haladt el, be kellett mennie. S mig ő utolsó garasig elitta pénzét, gyermekei- és felesége otthon éhezett. December elején a nő beteg lőn Aszottan, soványan feküdt a szuette ágyban. Gyermekei éhesen ültek ágya mellett. Az apa a városban kóborolt munka után ... Meghatotta őt övéi szenvedése. Elment, hogy táplálékra valót keressen. S talált is. Egy nagy házba hivták be a sápadt embert. Hordókat kellett egy fél napon át a pincébe ereszgetni. Kettő helyett dolgozott. Délben örvendve indult lakása felé. Két koronát keresett. A péknél egy egész kenyeret vett . . .Az asszony háásan pillantott rá. Egyik gyermekét levesért küldötte. Egész családon jóleső érzés futott át. A meleg étel új erőt kölcsönzött a kiéhezetteknek. Szentes csodálkozva vette észre, hogy mily egészen más érzés az, ha igy jön haza, mintha részegen és semmivel sem törődve tért volna övéi közé. Föl is tette magában, hogy abban hagyja a korcsmázást . . . E naptól kezdve mindig akadt valami