Esztergom és Vidéke, 1908

1908-01-01 / 1.szám

A katonai barakk tábor megszavazva. Esztergom város képviselő-testülete hétfőn délután tartott ülésében egy felette íontos és nagy horderejénél fogva a messze jövőbe kiható határozatot hozott. Bérbe adta 30 évre legelőjét harcászati lőgyakorlatok tartására, amivel módot nyújtott a hadügyi kincstárnak arra, hogy városunk határában egy katonai barakk tábort létesítsen. A határozat kettős szempontbó fontos a városra. Elsősorban, mert rég vajúdó legelő kérdését indirekt uton, szinte észrevétlenül oldotta meg, másrészt pedig a város forgalmának élénkítése tekintetében, megbecsülhetlen. Eddig a város legelője holdankint körülbelül 1 kor. 20 fillért hozott, míg a bérlettel, holdankénti jövedelme az eddiginek nyolcszorosára fog felszökni s e mellett a legelőt legeltetési célokra továbbra is használhatja a város közönsége. A terület, melyet a város bérbe adott, mintegy 2000 hold, melyet a katonai kincstár a szerződés szerint 1909-től vesz bérbe, de nincs kizárva, miszerint már ez évben elfoglalja azt. Állandóan másfél, egész kétezer ember lesz a nvári évad alatt a táborban, kiknek elhelyezésére az üveggyárat veszi meg s alakítja át a hadügyi kincstár. Megnyugtató a gazdaközönségre, miszerint a környék gazdasági fejlődésére a bérlet hátránnyal abszolúte nem lesz, mivel éles tölténnyel lövési gyakorlatok továbbra is 70 hétköznapon át fognak tartetni, miként eddig, amelyek közül 25 gyakorlati nap lesz olyan, amelyen a tábor közelében fekvő magánbirtokok is el fognak záratni a szabad közlekedés, hozzáférés elől. Nehogy a gazdaközönség munkájában akadályozva legyen, gondoskodás történt a szerződésben arra nézve, hogy a magántulajdon elzárásával járó lőgyakorlatok hetenkint csak két napon át tarthatók. Hogy a tábor a termelő közönség által jobban megközelíthető legyen és hogy az terméket akadálytalanul értékesíthesse, intézkedés vétetett fel a bérszerződésben egy vasúti megállóhely létesítése és arra , nézve, hogy a tábor környékén piac legyen tartható. De figyelemmel van a szerződés arra is, hogy a város tulajdonából folyó bizonyos használati jogok, igy a többek között a homokbányák kihasználásában a város ne korlátoztassék, valamint netáni kőszénkutatási joga stb. épségben tartassék. Határozott intézkedést tartalmaz a szerződés a tekintetben, hogy a helyőrség kaszárnyaszerű elhelyezésére a barakk épületek soha fel nem használhatók, amivel biztosítva van a Kossuth Lajos-utcai laktanya további bérlete. Közönségünk megnyugtatására szolgálhat, hogy az esetleges károk megtérítése tekintetében a törvény intézkedésén felül egy hat tagú vegyes bizottság fog bíráskodni, mely felerészben polgári "elemekből fog állani s amelynek elnöke mindenkor a polgármester, mi a majoritást biztosítja. • Hogy a legelő lekötése a gyárak alapításának útját ne állhassa, gyári célokra meghatározott területeknek a bérletből való kivonását tartotta fenn magának a város közönsége. De megnyugtatására szolgálhat a közönségnek, hogy a magyar és német nyelven kiállított szerződés értelmezésénél, a magyar szöveg az irányadó. Nagy körvonalakban az előadottakkal ismertettük a barakk tábor ügyét, melyekből látható, hogy elvben egyhangúlag hozott határozatával a képviselőtestület a város közönségének csak javát szolgálta. —r. Rendkívüli ülés a megyénél. A vármegye törvényhatósági bizottsága hétfőn rendkívüli ülést tartott, melynek vagy 80 pontból álló tárgysorozatában inkább csak formai elintézést igénylő ügyek kerültek napirendre. Vitát egy ügy provokált csak. A bajóthi hitfelekezeti iskolának fenntartási költsége, melyet a polgári község a közigazgatási bizottság utasítására vett fel az évi költségvetés keretébe, de amelynek felvétele ellen a község óvást emelt. A bizottság aképen határozott, hogy az iskolai fenntartási költségek, a polgári község költségvetésébe felveendők. Az ülésnek nagy részét a szakbizottságok megválasztása és alakítása vette igénybe, mi a következőképen ejtetett meg: A közigazgatási bizottságba : Frey Ferenc, Brutsy János, Mattyasóvszky Lajos, Vimmer Kálmán és Reviczky Károly, — A központi választmányba; Rogrün Ede, Geiger Ferenc, dr. Burián János, dr. Prokopp Gyula, dr. Hulényi Győző, Brutsy János, dr. Csernoch János, Pisuth Kálmán, Matt3'asóvszky Lajos, dr. Thuránszky Lajos. dr. Fehér Gyula, Hegedűs Gyula, Boronkay Jenő, Pongrácz Kázmér, dr. Áldori Mor és dr. Földváry István, — Az állandó választmányba: Boronkay Jenő, Brutsy János, dr. Andor György, Etter Gyula, Frey Ferenc, Geiger Ferenc, Bleszl Ferenc, dr. Helcz Antal, Feichtinger Sándor, dr. Hulényi Győző, dr. Janics Imre, dr. Major Ödön, dr. Fehér Gyula, Mattyasóvszky Lajos, Müller Ernő, dr. Prokopp Gyula, dr. Csernoch János, Reviczky Károly, Rédly Gyula, Grósz Ferenc, dr. Seyler Emil, Stein Manó, Tauber Mibály, Usztanek Antal, Magyary László, Vancsó Gyula, Mattyasóvszky Kálmán, Vimmer Kálmán, Hollósy Károly és dr. Zvillinger Ferenc, — Az állandó biráló választmányba: Dr. Helcz Antal, dr. Varga Dezső, Mattyasóvszky Lajos, dr. Prokopp Gyula és Mattyasóvszky Kálmán, — Az igazoló választmányba : Bachl Lajos, Vimmer Imre, Grósz Ferenc, dr. Fehér Gyula és dr. Wipplinger Ődön választattak meg. A főispán által kineveztettek: elnökké : dr. Janics Imre; tagokká: dr. Földváry István, Etter Gyula és Mattyasóvszky Kálmán. Az egészségügyi bizottságba : Dr. Zvillinger Ferenc, dr. Csernoch János, Etter Gyula, dr. Thuránszky Lajos, Magyary László, Pisuth Kálmán, Mattyasóvszky Lajos, dr. Prokopp Gyula, Reviczky Károly, Zsiga Zsigmond, Vimmer Imre, Lindtner János és Pongrácz Kázmér, — Az egyenes adó biráló bizottságba : Az alispán által kineveztettek : Brutsy János és Magyary László rendes, Böszörményi József és Háber Ignác póttagokul. .Bányaszakértőkül: Magurányi József és Grósz Ferenc rendes, Lindtner János és Hartmann Péter póttagul, •— A tiszti nyugdij igazgató-választmányba: Dr. Csernoch János, dr. Helcz Antal, Usztanek Antal és Zsiga Zsigmond, — A lóavató bizottságba: a főispán által kineveztettek : az esztergomi járásba elnökül: Vaszary Gyula, tagokul : Kari György, Müller Ernő, Hartmann Péter, Kuszenda János, hivatalból a főbíró. A párkányi járásba elnökül: Vancsó Gyula, tagokul: Kobek Kornél, Boronkay Jenő, Etter Gyula, Horváth Alajos és hivatalból a főbíró. A járási mezőgazdasági bizottságba: Az esztergomi járásba: Faul Sebestyén, Vaszary Gyula, Hartmann Péter rendes, Hollosy Károly és Kari György póttagokul. A párkányi járásba : Vimmer Kálmán, Geiger Ferenc, Rédly Gyula rendes, Szentes Jakab, Zsíros Zsigmond és Szegi Pál póttagokul, — A magyar nyelv terjesztő bizottságba: Reviczky Károly, Brutsy János, dr. Földváry István, dr. Zvillinger Ferenc, dr. Janics Imre, Vimmer Imre és Pisuth Kálmán, hivatalból tagja a tanfelügyelő. Tiszti főügyész helyettessé: Meszén a Kálmán választatott meg. A munkaadók és a munkások figyelmébe. A Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító pénztár az összes kerületi munkásbiztositó pénztárakhoz és azok igazgatóságaihoz az alábbi köriratokat intézte, melyeket közérdekű voltuknál fogva az alábbiakban közlünk. A pénztárakhoz intézett körirat igy szól: A pénztárak és orvosaik között felmerült ügyek gyors és sima elintézése érdekében az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár elnöksége érintkezésbe lépett az Országos Orvosszövetség vezetőségével. Ezen megbeszélések alapján értesítjük, hogy az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár elnöksége és áz Országos Orvosszövetség, valamint a többi érdekelt orvosi testületek között 1908. január 2-án fognak a tárgyalások megkezdődni, hogy az egész ország területére érvényes megállapodások előkészíttessenek és a pénztárak és orvosaik hasznos együttműködése biztositassék. Ezen körirattal egyidejűleg az. Országos Orvosszövetség is felhívja összes fiókjait, hogy tagjai az 1908. január 2-án megkezdendő tárgyalások befejeztéig ugy szolgálják tovább a pénztárakat; mint a konfliktusok felmerülése előtt, illetőleg állítsák vissza azt a rendet, amely békés együttműködéssel szolgálta a pénztárak tagjainak érdekét. A pénztárak igazgatóságaihoz intézett körirat, melyet kivonatban közlünk, ez : Az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár Igazgatóságának 1907. évi december hó 20-án tartott ülésében hozott határozata alapján közöljük a kerületi munkásbiztositó pénztárakkal a következőket: Az 1907. évi XIX. t.-c. 198. § 4-ik bekezdése szerint a kerületi munkásbiztositó pénztárak alapszabályainak a közgyűlés által leendő módosítása iránt az Állami Munkásbiztositási hivatal intézkedik. Ezen intézkedésig, illetőleg annak végrehajtásáig a jelenlegi alapszabályok maradnak érvényben, figyelemmel a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1907. évi 57.734. számú rendeletére, mely szintén meghagyja, hogy a pénztárak eddigi alapszabályszerű szervezetükben működnek tovább, azzal a változással azonban, melyet a törvény szervezetüket illetőleg kifejezetten megállapít. (Paritás.) Az 1907. évi XIX. t.-c. 25. §-a szerint a biztosított tagok járulékát, illetőleg a százalék nagyságát az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbizt. Pénztár alapszabályai állapítják meg. Ezen alapszabályok pedig a százalék nagyságát 3%-ban szabván meg, felhívjuk a t. címet, hogy 1908. február 1 -tői kezdve az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár alapszabályainak 18. §-a alapján a biztosított tagok járulékát minimálisan 3°/

0-ban vesse ki, ismét figyelemmel a törvény 25. §. 3-ik bekezdésére (kisiparosok). Ugyancsak 1908. február 1-én lép életbe az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztositó Pénztár alapszabályainak 17, §-a, amely hat bérosztályt állapit meg, és pedig : I. osztály — 1 koronág bezárólag, II. „ - 1-2 „ • „ III. „ - 2-3 „ IV. „ — 3—4 „ V. „ - 4-6 VI. „ - 6-8 „ tilREK. Farsangi naptár. Január 5-én Estély a Kaszinóban. „ 11-én. Az Erzsébet jótékony nőegylet estélye a népkonyha javára a Fürdőben. „ 18-án Az ipartestület bálja a szegény sorsú iparosok fölsegélyezésére a Fürdőben. „ 18-án A helyőrség tisztikarának táncestélye a Magyar Királyban. ,, 30-án A tisztikar simfónia hangversenye tánccal a Fürdőben. Február 1-én Színielőadás a Kaszinóban. „ 2-án Az esztergomi kath. legényegylet táncmulatsága a Fürdőben. „ 8-án. Az Esztergomi Hajós Egylet estélye a Kaszinóban. 16-án A kereskedő ifjak önképző egyletének tánccal egybekötött színi előadása a Fürdőben. „ 22-én A tisztikar színi estélye tánccal a Fürdőben. Március 2-án Cabaret előadás a Kaszinóban. Boldog Újévet! Lapunk barátainak, előfizetőinek és munkatársainak boldog újévet kívánunk s kérjük őket, hogy a közügy önzetlen szolgálatában álló lapunkat, |?'ives jóindulatukkal továbbra is támogass.*^ Á szerkesztőség és kiadóhivatal. Brühl József. Osztatlan, igaz öröm tölti el városunk kicsijének, nagyjának szivét ama, immár ténnyé vált hir hallatára, hogy Brühl József, papnöveldéi alkormányzó a székesfőkáptalan tagjává neveztetett ki. A királyi kegy valóban érdemes és méltó férfiúra esett, akit bár nyilvános szerepléseiből nem ismerünk, a társaséletben, a fórumon véle ritkán taálkozunk, mert jóformán egész életét, mint lelkipásztor, hivei szelemi javának öregbítésében töltötte el, de aki közismert, páratlan és példaszerű jószívűségével, elévülheteten érdemeket szerzett magának, mint a szegényeknek, szűkölködőknek, gyámolitója. Örömmel üdvözli és látja a város közönsége a fényes állásban, mely a szegények iránti bőkezű adakozás3an versenyző nemes szivének, a jótékonyság mezejét' ujabbi teret nyit. Ismeretlen százak i és ezrek hő imája száll a Mindenek Urához s téri áldását a szegérjyek patronusára, melyhez fűződik a város közönségének azon őszinte óhaja; hogy az Egek ura nagy életkorral jutalmazza meg őt. — A város a főispánnál. Hétfőn délben tisztelgett Vimmer Imre polgármester a tisztikar, tanács és képviselőtestület több tagjával Gyapay Pál főispánnál, hogy az uj év alkalmából a város közönségének jó kivánatait tolmácsolja. A főispán szívélyesen köszönte meg a jókivánatokat, egyben pedig biztosította a polgármestert a város -iránti jóindulatáról.