Esztergom és Vidéke, 1907

1907-03-07 / 19.szám

szociáldemokraták tudománnyal, mig az orosz nemzetközi szociáldemok­raták bombával dolgoznak. Hol itt az egység? Hol itt a szervezettség ? Nincs, s ez csak frázis, mellyel édes magyarom csak úgy felülsz, mint azzal a tagsági könyvvel, melyet német földön mutatsz fel, amelyre neked segélyt Ígértek, de valójában nem kapsz semmit. Foglalkozott az eló'adó ur az adó igazságtalan voltával is.- Hát kérem ezt nem lehet a Mária* Terézia té­ren elintézni, sok szó és kevés mon­dással, mert ha voltak szívesek hal­gatni erről akkor, mikor a darabont uraknak szolgálatába szegődtek a magyar alkotmány ellen s voltak 5—100 koronás „küldöttség", ak­kor hallgassanak most is, mert a da­rabontok programrnjában nem volt a progressiv adó felvéve, mig a mai koalíciós pártoknak elvei parancsol­ják annak keresztül vitelét. Nem mulaszthatom el itt, hogy ki ne tér­jek arrá, miszerént nem mindegyik tesz ugy, amint beszél. Igazságta­lannak találják a fogyasztási adó­kat s mégis volt oly szives az egyik „rávezetni" az ellenőrző közegeket ezen igazságtalan fogyasztási adó elöl elcsempészett borra, hogy ezen igazságtalan adó büntetésből 1000 koronát felvegyen az ő „kedves gazda munkás testvér"-e rovására. Az előadó úr a kivándorlással is foglalkozott és kimutatta a kiván­dorlók számát. Nagyon helyesen mu­tatott ezen veszedelemre, de nem mulaszthatom el, hogy eszébe ne juttassam miszerint arról is van sta­tisztika, hogy hányan jöttek vissza, akik csak munkára mentek ki. Erre vonatkozólag igen ajánlom olvasásra Andrássy belügyminiszter február 28-án tartott beszédét. és megnézte, hogy benne van-e az a szá­raz virág. Egy szál krizantém volt benne. — Gyerekes ragaszkodással őrizte évek óta. Ha nőtársaságba ment, mindig elő­kereste ezt a virágot —• ő maga sem tudta, hogy miért. . . hozzászokott. — Nagyon régen volt, hogy gondolt is melléje valamit, a mikor nézegette. — Egy rózsaszinű álom suhant olyankor vé­gig a lelkén. — Egy kis szőke lány, ha­bos, virágos, világos kék ruhában. . . az első \ állomás. . . eh! olyan bolondos, olyan édes álom. . . milyen sugaras, de­rűs volt akkor a lelke — azóta sem volt olyan. . . valami lágy keringő. . . sima, szerelmes, ábrándos, mint annak a lány­nak a lelke. . . forró báli levegő. . . az a lányka. . . minden. . . A vigadó elé hajtatott. — Alig hogy a terembe ért, melléje szegődött az asz­szonya — egy fővárosi mérnök felesége — kábitóan szép és észbontóan rossz asszony. — Valami szemrehányás félét mondott, hogy hol maradt mostanáig — az első négyest is eljárták régen ! . . . Karonfogta, és körüljárta vele a termet, kedvetlenül mentegette magát. — Bemutatom az egyik barátnőmnek ! Fiafal assszony. . . ! Bemutassam ? — Nem bánom ! — De jól viselje magát, mert meg­bánja. . . megfenyegette az öklével és kacérkodva hozzá tette : — Bizony Isten! . . . Ez az ! . . . Magda! . . . Bemutatom ... a többi el­veszett a bálterem zajában. Az előadó ur kimutatja, hogy 43 kor. évi és 69 fillér napi átlagos ke­resete van a magyar munkásnak. Ezt elmondhatja az előadó ur egy teljesen intelligens körben, de nem népgyűlésen, mert népünk még nem tanult átlagszámítást, vagy ha ta­nulta is, már nem tudja s ezt nem tudja mérlegelni, igy azután csak gonosz félrevezetésekre jó ez a sta­tisztikai adat. Az előadó ur azt állítja, hogy a nagy ipar nemzetközileg van szer­vezve, tehát kár a szocialistákra ha­ragudni a nemzetköziségért. Hát ké­rem ez egyszerűen nem igaz, mert ha nemzetközileg volna szervezve a nagyipar, akkor nem volna oly erős verseny, akkor a német ipar nem hóditana tért, hanem már régen fel­osztották volna maguk között a vi­lágot és még most is fuvarozna az esztergomi szekeres az üveggyárba egyet-mást, hanem éppen ezért, mert az ipar nagyon is nemzeti, töri egyik állam a másikáét, ugy, mint a mi üveggyárunkat törte le a cseh üveg. Az előadó ur különben igen na­gyon jól érti a népet felpiszkálni, mert a vadászat felhozatala semmi másra nem volt jó. Lássuk csak! Esztergomnak van 9000 adófizető lakosa és kap a város 6000 korona évi vadász haszonbért, mely által csökken a községi pótadó. Ha már most nem volna kiadva a határ, leg­feljebb 200 ember vadásznék s ez enne vadpecsenyét, a többi adófi­zető polgár pedig fizethetné a ma­gasab községi pótadót. Látja milyen igaza van s ezen igazságot meg nem döntik a vadkárok sem/ Magyarázzák a szabadság fogal­mát. Lássunk példát! X gyárban bármely okból sztrájkba lépnek a munkások, a szakszervezet kasszája A férfinak elállt a szívverése ... az asszonyé* is. — Halotthalványan nézték egymást egy percig — elfeledték elen­gedni eg3 r más kezét. . . összetapadt a két kéz, mint akkor. . . régen. . . Százával tódult az emlék az agyukba. . . a nyári alkony. . . az utolsó együttlét. . , esze­veszett csókáradat. . . az a tenger kin, amely olyan soká élt utánna a szivük­ben. . • még most is ott van. . . újra ér­zik. . . nagyon fáj most is! Egymásra találtak. — Férjnél van ? . . . Az asszony rábólintott szomorúan, le­mondással : — Bizony! — Szereti ? Nem várta a választ. — Jöjjön! . . . Elviszem ! . . . Nem ma­radhat az igy! . . . Elválasztom tőle ! . . . Jöjjön! . . . Most mindjárt! . . . Forrt a lelke, a vére, a férfié is, az asz­szonyé is! Igy képzelték, igy álmodták azt sok lázas, álmatlan éjszakán, a mikor kicserepesedett az ajkuk, kiszáradt a tor­kuk az egymás utáni vágyban. . . tudták, hogy igy lesz. . . hogy igy kell majd len­nie. . . Az asszony hevesen védekezett. — Nem! . . . Nem mehetek ... Itt a férjem! Meglátják . . . Nem mehetek. . . És mégis ment. . . nem tudja kielégíteni a munkást, egyesek munkába akarnak állani, de ebben villogó késekkel gátolják meg — a szabadságot hirdető mun­kás testvérek. Ez már kérem t. előadó úr a személyes szabadság rovására megy s az ilyeneknek nem csak az annyira fájlalt tolonckocsi­ban a helyük, hanem Lipótváron és Illaván. Kívánják az általános titkos vá­lasztást. Hogy képzelnek el Önök egy nemzeti államot, mely szava­zati jogot biztosit annak, a ki ma­gát — nem magyarnak, hanem nem­zetközinek vallja. Várják meg mig a tudományos szociális államok, illetve világrészek állanak elő, ak­kor szavazhatnak, de itt csak a nemzetközi törvényeket respektáló magyar honosnak lehet választói jogot adni. Hogyan is járt a német nemzeti birodalomban a szociálde­mokrácia? Majd nem mind kibukott. A magyar munkás az előadó úr nél­kül is eléri célját és ezért 10 fillér heti dijat nem fog fizetni, mert a tör­vényjavaslat már előkészitő mun­kában áll. Végül arra akarom felhívni Esz­tergom józan földmives munkássá­gát, hogy nagyon vigyázzanak, ne­hogy úgy járjanak mint azon szám­talanok, a kik felültek az izgatók­nak, s ezek, mikor szorult a hely­zet — megugrottak — ott hagyva a népet minden támasz nélkül. Vitái István. Ültessünk és ápoljunk fákat! Minden faültetvény hasznot hajt, szépen elhelyezett és gondosan ápolt faültetvé­nyek mindig díszére válnak a vidéknek és helynek; közvetlen hasznot hajtanak gyümölcsük, magjuk és faanyaguk által, oltalmat nyújtanak viharok és tikkasztó napsugarak ellen, mindenkor, különösen nyár idején felfrissítenek és felvidítanak bennünket, előmozdítják a tömeges eső­zések arányos felosztását, elvonják a lég kártékony gázait és emelik a föld és ta­laj értékét. Minő fákat ültessünk í Az ültetendő fák megválasztása első­sorban a használat célja, azután, részben az éghajlati és részben a talajviszonyok­tól függ. A legnagyobb hasznot a gyü­mölcsfák hozzák, azonban ezeket nem le­het mindenütt előnyösen alkalmazni, nem is felelnek meg mindenütt a célnak, miért is sok helyütt árnyék- vagy sorfákat kell ültetni. A gyümölcsfák közül a dió, alma, körte, cseresznye és szilva hozza a vidék­nek a legnagyobb hasznot és ezek közül nagyobb ültetvényekhez első sorban az alma, szilva és dió ajánlható; végtelen vagyont lehetne ezen három gyümölcs­fajtából meríteni, ha sok tájék területeit ezen három gyümölcsfajjal beültetnénk és óriási hasznot hajtanának a dióerdőségek ott, ahol jelenleg dombokon, hegyoldala­kon csak juhlegelők léteznek, amely terü­letek a diótermelések részére mintegy te­remtve vannak. A - dió valamennyi gyü­mölcs közt a legjobb kiviteli cikk és hó­napokon át jól eláll anélkül, hogy kárt szenvedne. A nagybani vásárlók csak oly helyeket látogatnak, ahol nagy kivitel van. Árnyék-, sorfák nagy számban és min­denütt ajánlhatók. — Szép árnyék eléré­sére nem túlsűrű ültetvények ajánlatosak, olyanok, melyek a lég szabad mozgását nem gátolják. — Sürü árnyékot nyújta­nak : a gesztenye, dió, szilva, hársfa, nyárfa, Ailanthus, Juglans americana, Ca­talpa és kőrisfa. Félárnyékosak : az akác, Gleditschia, Celtis, jegenyenyárs és pyra­misakác. Sovány, száraz és rossz talajban még mindég jól megterem az akác, kőris­féle jávor, Gleditschia, Ailanthus, hársfa, szilfa és nyárfa. Jó talajban úgy a felso­rolt fajok, mint minden más fa megterem. Nedves talajban jól megterem a fűz, kő­risfa, égerfa és nyárfa. Sövényekhez és élőkeritésekhez a legjobbak: az akác, Gle­ditschia, Maciura, galagonya, fűz és bo­korbükk, továbbá tűlevelűek, mint a fe­nyők, vörösboróka, tiszafa és életfák ki­váló szépek. A faültetvények létesítése. Ez a legfontosabb rész, mert a gondos ültetvényezéstől függ az egész siker; ne sajnáljunk ezen munkánál semmi fárad­ságot és figyeljünk a következőkre : 1. Az ültetvényezendő anyagot: fákat, cserjéket, csemetéket jól ki kell válogatni, ezeknek jól iskolázott, egészséges, erős fáknak kell lenni megfelelő gyökérzettel. Gyengébb anyag értéktelen, a legcseké­lyebb árat sem éri meg, és ityentől óva­kodjunk. 2. A fák elhelyezése legyen a szemnek kellemes és a körülfekvő tárgyakkal ará­nyos. Magas fák alacsony környezetbe és alacsony fák magas környezetbe való el­ültetése kerülendő. 3. Az elültetés előtt a talaj jól előké­szítendő. Ássunk nagy fagödröket és a felső jó földet tartsuk meg, mig az also rossz földréteg eltávolítandó, hogy a gö­dör jó földdel legyen feltöltve. Minél ke­ményebb és rosszabb a talaj, anrfál na­gyobb gödröket kell ásni. Ezen esetben IV2 méter széles és 70.cm. mély gödör szükséges; jó talajban elegendő 1 méter széles és GO cm. mély gödör is. — Ha trágya is lesz használva, úgy ennek öreg­nek, rothadtnak kell lenni és a gödör al­ján és oldalt, nem közvetlenül a fa alatt ásandó el. Minél korábban lesznek a göd­rök ásva, annál jobb. A tavaszi ültetvé­nyesekhez a gödrök már őszszel, vagy télen ásandók. A felső földnek mindég le­jebb, az alsónak pedig felülre kell kerülni. 4. Nedves helyeken és rossz, áthatlan, sziklás talajnál, az ültetvényezés dom­bocskákon, végzendő. — Ezen dombocs­kákon való ültetvényezés, különösen nedves és áthatlan talajoknál igen ió ; a gödör bőségesen meg lesz töltve földdel, úgy, hogy a föld még 20—30 cm. ma­gasabb legyen és csak erre lesz a fa állítva és aztán földdel feltöltve, úgy, hogy egy G0—80 cm. magas domb keletkezik, a domb hajlásai legyenek ferdék. 5. Az ültetett fának sohasem szabad az ültetvényezés után magasabban és csak legfeljebb 3 cm.-rel mélyebben állani, mint azelőtt a faiskolában állottak. Igy tehát az ültetés alkalmával körülbelül 15 cm.-rel kell a fákat magasabban állítani a körülfekvő talajnál, mert a föld még süpped és csak 2 év múlva lesz ismét egyenlő a területtel. — Az ültetvényezés­nél a gyökerek és galyak éles késsel visszavágandók. A megsértett gyökerek és ágak egészen levágandók! A hosszú gyökereket 30—40 cm.-nyire vágjuk vissza. Az ültetésnél a gyökerek kézzel sugáralakban helyezendők és közéjük kézzel szorítsuk a földet; a gyökereknél mindig friss és jó földet kell használni; igen hasznos, ha a föld közé éles homok van keverve. — A földet keménnyé ta­posni és meglocsolni mindig szükséges, különösen a tavaszi ültetvényezéseknél. — Minden fának adjunk cölöpöket; eze­ket azonban az ültetés előtt verjük a földbe. A facölöpöknek sohasem szabad a koronába nyúlni, mert akkor akadá­lyozzák a korona minden iránybani fejlő-

Next

/
Thumbnails
Contents