Esztergom és Vidéke, 1907

1907-03-07 / 19.szám

szociáldemokraták tudománnyal, mig az orosz nemzetközi szociáldemokraták bombával dolgoznak. Hol itt az egység? Hol itt a szervezettség ? Nincs, s ez csak frázis, mellyel édes magyarom csak úgy felülsz, mint azzal a tagsági könyvvel, melyet német földön mutatsz fel, amelyre neked segélyt Ígértek, de valójában nem kapsz semmit. Foglalkozott az eló'adó ur az adó igazságtalan voltával is.- Hát kérem ezt nem lehet a Mária* Terézia téren elintézni, sok szó és kevés mondással, mert ha voltak szívesek halgatni erről akkor, mikor a darabont uraknak szolgálatába szegődtek a magyar alkotmány ellen s voltak 5—100 koronás „küldöttség", akkor hallgassanak most is, mert a darabontok programrnjában nem volt a progressiv adó felvéve, mig a mai koalíciós pártoknak elvei parancsolják annak keresztül vitelét. Nem mulaszthatom el itt, hogy ki ne térjek arrá, miszerént nem mindegyik tesz ugy, amint beszél. Igazságtalannak találják a fogyasztási adókat s mégis volt oly szives az egyik „rávezetni" az ellenőrző közegeket ezen igazságtalan fogyasztási adó elöl elcsempészett borra, hogy ezen igazságtalan adó büntetésből 1000 koronát felvegyen az ő „kedves gazda munkás testvér"-e rovására. Az előadó úr a kivándorlással is foglalkozott és kimutatta a kivándorlók számát. Nagyon helyesen mutatott ezen veszedelemre, de nem mulaszthatom el, hogy eszébe ne juttassam miszerint arról is van statisztika, hogy hányan jöttek vissza, akik csak munkára mentek ki. Erre vonatkozólag igen ajánlom olvasásra Andrássy belügyminiszter február 28-án tartott beszédét. és megnézte, hogy benne van-e az a száraz virág. Egy szál krizantém volt benne. — Gyerekes ragaszkodással őrizte évek óta. Ha nőtársaságba ment, mindig előkereste ezt a virágot —• ő maga sem tudta, hogy miért. . . hozzászokott. — Nagyon régen volt, hogy gondolt is melléje valamit, a mikor nézegette. — Egy rózsaszinű álom suhant olyankor végig a lelkén. — Egy kis szőke lány, habos, virágos, világos kék ruhában. . . az első \ állomás. . . eh! olyan bolondos, olyan édes álom. . . milyen sugaras, derűs volt akkor a lelke — azóta sem volt olyan. . . valami lágy keringő. . . sima, szerelmes, ábrándos, mint annak a lánynak a lelke. . . forró báli levegő. . . az a lányka. . . minden. . . A vigadó elé hajtatott. — Alig hogy a terembe ért, melléje szegődött az aszszonya — egy fővárosi mérnök felesége — kábitóan szép és észbontóan rossz asszony. — Valami szemrehányás félét mondott, hogy hol maradt mostanáig — az első négyest is eljárták régen ! . . . Karonfogta, és körüljárta vele a termet, kedvetlenül mentegette magát. — Bemutatom az egyik barátnőmnek ! Fiafal assszony. . . ! Bemutassam ? — Nem bánom ! — De jól viselje magát, mert megbánja. . . megfenyegette az öklével és kacérkodva hozzá tette : — Bizony Isten! . . . Ez az ! . . . Magda! . . . Bemutatom ... a többi elveszett a bálterem zajában. Az előadó ur kimutatja, hogy 43 kor. évi és 69 fillér napi átlagos keresete van a magyar munkásnak. Ezt elmondhatja az előadó ur egy teljesen intelligens körben, de nem népgyűlésen, mert népünk még nem tanult átlagszámítást, vagy ha tanulta is, már nem tudja s ezt nem tudja mérlegelni, igy azután csak gonosz félrevezetésekre jó ez a statisztikai adat. Az előadó ur azt állítja, hogy a nagy ipar nemzetközileg van szervezve, tehát kár a szocialistákra haragudni a nemzetköziségért. Hát kérem ez egyszerűen nem igaz, mert ha nemzetközileg volna szervezve a nagyipar, akkor nem volna oly erős verseny, akkor a német ipar nem hóditana tért, hanem már régen felosztották volna maguk között a világot és még most is fuvarozna az esztergomi szekeres az üveggyárba egyet-mást, hanem éppen ezért, mert az ipar nagyon is nemzeti, töri egyik állam a másikáét, ugy, mint a mi üveggyárunkat törte le a cseh üveg. Az előadó ur különben igen nagyon jól érti a népet felpiszkálni, mert a vadászat felhozatala semmi másra nem volt jó. Lássuk csak! Esztergomnak van 9000 adófizető lakosa és kap a város 6000 korona évi vadász haszonbért, mely által csökken a községi pótadó. Ha már most nem volna kiadva a határ, legfeljebb 200 ember vadásznék s ez enne vadpecsenyét, a többi adófizető polgár pedig fizethetné a magasab községi pótadót. Látja milyen igaza van s ezen igazságot meg nem döntik a vadkárok sem/ Magyarázzák a szabadság fogalmát. Lássunk példát! X gyárban bármely okból sztrájkba lépnek a munkások, a szakszervezet kasszája A férfinak elállt a szívverése ... az asszonyé* is. — Halotthalványan nézték egymást egy percig — elfeledték elengedni eg3

r

más kezét. . . összetapadt a két kéz, mint akkor. . . régen. . . Százával tódult az emlék az agyukba. . . a nyári alkony. . . az utolsó együttlét. . , eszeveszett csókáradat. . . az a tenger kin, amely olyan soká élt utánna a szivükben. . • még most is ott van. . . újra érzik. . . nagyon fáj most is! Egymásra találtak. — Férjnél van ? . . . Az asszony rábólintott szomorúan, lemondással : — Bizony! — Szereti ? Nem várta a választ. — Jöjjön! . . . Elviszem ! . . . Nem maradhat az igy! . . . Elválasztom tőle ! . . . Jöjjön! . . . Most mindjárt! . . . Forrt a lelke, a vére, a férfié is, az aszszonyé is! Igy képzelték, igy álmodták azt sok lázas, álmatlan éjszakán, a mikor kicserepesedett az ajkuk, kiszáradt a torkuk az egymás utáni vágyban. . . tudták, hogy igy lesz. . . hogy igy kell majd lennie. . . Az asszony hevesen védekezett. — Nem! . . . Nem mehetek ... Itt a férjem! Meglátják . . . Nem mehetek. . . És mégis ment. . . nem tudja kielégíteni a munkást, egyesek munkába akarnak állani, de ebben villogó késekkel gátolják meg — a szabadságot hirdető munkás testvérek. Ez már kérem t. előadó úr a személyes szabadság rovására megy s az ilyeneknek nem csak az annyira fájlalt tolonckocsiban a helyük, hanem Lipótváron és Illaván. Kívánják az általános titkos választást. Hogy képzelnek el Önök egy nemzeti államot, mely szavazati jogot biztosit annak, a ki magát — nem magyarnak, hanem nemzetközinek vallja. Várják meg mig a tudományos szociális államok, illetve világrészek állanak elő, akkor szavazhatnak, de itt csak a nemzetközi törvényeket respektáló magyar honosnak lehet választói jogot adni. Hogyan is járt a német nemzeti birodalomban a szociáldemokrácia? Majd nem mind kibukott. A magyar munkás az előadó úr nélkül is eléri célját és ezért 10 fillér heti dijat nem fog fizetni, mert a törvényjavaslat már előkészitő munkában áll. Végül arra akarom felhívni Esztergom józan földmives munkásságát, hogy nagyon vigyázzanak, nehogy úgy járjanak mint azon számtalanok, a kik felültek az izgatóknak, s ezek, mikor szorult a helyzet — megugrottak — ott hagyva a népet minden támasz nélkül. Vitái István. Ültessünk és ápoljunk fákat! Minden faültetvény hasznot hajt, szépen elhelyezett és gondosan ápolt faültetvények mindig díszére válnak a vidéknek és helynek; közvetlen hasznot hajtanak gyümölcsük, magjuk és faanyaguk által, oltalmat nyújtanak viharok és tikkasztó napsugarak ellen, mindenkor, különösen nyár idején felfrissítenek és felvidítanak bennünket, előmozdítják a tömeges esőzések arányos felosztását, elvonják a lég kártékony gázait és emelik a föld és talaj értékét. Minő fákat ültessünk í Az ültetendő fák megválasztása elsősorban a használat célja, azután, részben az éghajlati és részben a talajviszonyoktól függ. A legnagyobb hasznot a gyümölcsfák hozzák, azonban ezeket nem lehet mindenütt előnyösen alkalmazni, nem is felelnek meg mindenütt a célnak, miért is sok helyütt árnyék- vagy sorfákat kell ültetni. A gyümölcsfák közül a dió, alma, körte, cseresznye és szilva hozza a vidéknek a legnagyobb hasznot és ezek közül nagyobb ültetvényekhez első sorban az alma, szilva és dió ajánlható; végtelen vagyont lehetne ezen három gyümölcsfajtából meríteni, ha sok tájék területeit ezen három gyümölcsfajjal beültetnénk és óriási hasznot hajtanának a dióerdőségek ott, ahol jelenleg dombokon, hegyoldalakon csak juhlegelők léteznek, amely területek a diótermelések részére mintegy teremtve vannak. A - dió valamennyi gyümölcs közt a legjobb kiviteli cikk és hónapokon át jól eláll anélkül, hogy kárt szenvedne. A nagybani vásárlók csak oly helyeket látogatnak, ahol nagy kivitel van. Árnyék-, sorfák nagy számban és mindenütt ajánlhatók. — Szép árnyék elérésére nem túlsűrű ültetvények ajánlatosak, olyanok, melyek a lég szabad mozgását nem gátolják. — Sürü árnyékot nyújtanak : a gesztenye, dió, szilva, hársfa, nyárfa, Ailanthus, Juglans americana, Catalpa és kőrisfa. Félárnyékosak : az akác, Gleditschia, Celtis, jegenyenyárs és pyramisakác. Sovány, száraz és rossz talajban még mindég jól megterem az akác, kőrisféle jávor, Gleditschia, Ailanthus, hársfa, szilfa és nyárfa. Jó talajban úgy a felsorolt fajok, mint minden más fa megterem. Nedves talajban jól megterem a fűz, kőrisfa, égerfa és nyárfa. Sövényekhez és élőkeritésekhez a legjobbak: az akác, Gleditschia, Maciura, galagonya, fűz és bokorbükk, továbbá tűlevelűek, mint a fenyők, vörösboróka, tiszafa és életfák kiváló szépek. A faültetvények létesítése. Ez a legfontosabb rész, mert a gondos ültetvényezéstől függ az egész siker; ne sajnáljunk ezen munkánál semmi fáradságot és figyeljünk a következőkre : 1. Az ültetvényezendő anyagot: fákat, cserjéket, csemetéket jól ki kell válogatni, ezeknek jól iskolázott, egészséges, erős fáknak kell lenni megfelelő gyökérzettel. Gyengébb anyag értéktelen, a legcsekélyebb árat sem éri meg, és ityentől óvakodjunk. 2. A fák elhelyezése legyen a szemnek kellemes és a körülfekvő tárgyakkal arányos. Magas fák alacsony környezetbe és alacsony fák magas környezetbe való elültetése kerülendő. 3. Az elültetés előtt a talaj jól előkészítendő. Ássunk nagy fagödröket és a felső jó földet tartsuk meg, mig az also rossz földréteg eltávolítandó, hogy a gödör jó földdel legyen feltöltve. Minél keményebb és rosszabb a talaj, anrfál nagyobb gödröket kell ásni. Ezen esetben IV2 méter széles és 70.cm. mély gödör szükséges; jó talajban elegendő 1 méter széles és GO cm. mély gödör is. — Ha trágya is lesz használva, úgy ennek öregnek, rothadtnak kell lenni és a gödör alján és oldalt, nem közvetlenül a fa alatt ásandó el. Minél korábban lesznek a gödrök ásva, annál jobb. A tavaszi ültetvényesekhez a gödrök már őszszel, vagy télen ásandók. A felső földnek mindég lejebb, az alsónak pedig felülre kell kerülni. 4. Nedves helyeken és rossz, áthatlan, sziklás talajnál, az ültetvényezés dombocskákon, végzendő. — Ezen dombocskákon való ültetvényezés, különösen nedves és áthatlan talajoknál igen ió ; a gödör bőségesen meg lesz töltve földdel, úgy, hogy a föld még 20—30 cm. magasabb legyen és csak erre lesz a fa állítva és aztán földdel feltöltve, úgy, hogy egy G0—80 cm. magas domb keletkezik, a domb hajlásai legyenek ferdék. 5. Az ültetett fának sohasem szabad az ültetvényezés után magasabban és csak legfeljebb 3 cm.-rel mélyebben állani, mint azelőtt a faiskolában állottak. Igy tehát az ültetés alkalmával körülbelül 15 cm.-rel kell a fákat magasabban állítani a körülfekvő talajnál, mert a föld még süpped és csak 2 év múlva lesz ismét egyenlő a területtel. — Az ültetvényezésnél a gyökerek és galyak éles késsel visszavágandók. A megsértett gyökerek és ágak egészen levágandók! A hosszú gyökereket 30—40 cm.-nyire vágjuk vissza. Az ültetésnél a gyökerek kézzel sugáralakban helyezendők és közéjük kézzel szorítsuk a földet; a gyökereknél mindig friss és jó földet kell használni; igen hasznos, ha a föld közé éles homok van keverve. — A földet keménnyé taposni és meglocsolni mindig szükséges, különösen a tavaszi ültetvényezéseknél. — Minden fának adjunk cölöpöket; ezeket azonban az ültetés előtt verjük a földbe. A facölöpöknek sohasem szabad a koronába nyúlni, mert akkor akadályozzák a korona minden iránybani fejlő-