Esztergom és Vidéke, 1907

1907-02-28 / 17.szám

Ez hipokrizis lenne, mert hisz ezzel csak a tisztességtelen elemet küszöböljük ki a könyvkereskedésből, megóvunk sok könynyelmű exisztenciát és elérjük, hogy mindenki azt a könyvet veszi meg, melyre szüksége van és nem melynek kiadása 100 százalékosan nyereséges vállalkozása a kiadóvállalatnak. Az sem utolsó érdek, hogy ezzel a vidéki könyvkereskedést is lábra állithatjuk Végül nem értjük, hogy miért köteles ség a könyveket erőszakkal, rablómódon terjeszteni. Annyi könyv, mennyit az or szág kultúrája elbír, elfogy szép szerével is. Ami ezen tul megy, az már káros erőlködés, mely több gazdasági kárral, mint kulturális haszonnal jár. N. S. HÍREK. gőjti dal. Elmúlt a vig farsangi lárma, Nincs vigasság, se est, se bál! Nyugalmas pihenőre vágyva Alszik már herceg Karnevál. Nem cseng a pohár, dal, a nóta, Néma a fényes bálterem; P'arsang varázsát sziv ha óvja, S mereng édes emlékeken. Még lüktet a sziv, forr a vére, Zene, bor s szép leány után : Még ringat a tánc, heve, kéje — De hiu ábránd, vágy csupán. A láz, a mámor tüze bágyad, Emlék csak a csipke, virág; Szívekben felsajdiil a bánat: Rombadőlt a bűvös világ. Óh, mennyi reményt, tarka álmot Szőtt magának ifjú s leány,, /lmot, reményt, mit be nem váltott A farsang, a nagy sarlatán. , A vigságnak köny, bú az ára, Elmúlik minden, ami jó, Ez az élet bölcs változása : Farsangra böjt és hamvazó. Tuba Károly. — A kaszinóból* A kaszinói műkedvelő társaság miként értesülünk húsvét hétfőn műkedvelői szini előadást rendez. Alkalmasint Herceg Ferencnek egyik hatásos és kedvelt vígjátéka kerül szinre. A próbák már a jövő hét folyamán megkezdődnek. Tekintve a jótékony célt, a siker remélhetőleg teljes lesz. — A katonai zenekar szombati hangversenye A helyőrség tisztikara szombaton este nyolc órakor a „Magyar Király "ban a katonai zenekar közreműködésével hangversenyt ad, melyre a tisztikar ismerősöket és vendégeket szívesen lát. — Előadás a Röntgen sugarakról. Dombay Nárcis bencésrendi tanár vasárnap délután igen érdekes és tanulságos előadást tartott a főgimnázium dísztermében a Röntgen sugarakról, minek érdekességét emelte az, hogy előadásait kísérletekkel tette szemlélhetővé. A nagyszámú hallgatóság hálás elismeréssel adózott a felolvasónak. — Vizsgálat a Városnál. Megemlékeztünk lapunkban arról hogy a kórház idei husszükségletére vonatkozó ajánlatok állítólagos késedelmes kiírása miatt a közigazgatási bizottság vizsgálatot rendelt el, egyben pedig felhívta a város tanácsát, hogy a jövőre nézve utasítsa a kórházbizottságot, miszerént a kórházi szükségletekre vonatkozó ajánlatoknál az olcsóbbat vegye figyelembe. A viszgálat, melyet az alispán maga vezetett, hétfőn délelőtt volt a városházán, melyhez a kórházbizottság tagjai is meghivattak. A vizsgálat megállapította, hogy késedelem általában nem, de nem történt késedelem azon okból sem, mivel a pályázatok kiírásának határideje semmiféle szabály által megállapítva nincs. Mi a magunk részéről ehhez még csak azt fűzzük, hogy sokszor célszerűségi, takarékossági okok is voltak azok, melyek a napjainkban gyakori árhullámzásokkal szemben, nem a formát, de a lényeget keresve, ideig óráig a tartózkodást és a kínálkozó kedvező alkalomnak a megragadását javalták. A vizsgálatnak ilyetén történt befejezése után a kórházbizottság nyomban ülést tartott és a közigazgatási bizottságnak a tanácshoz intézett fentebb jeleztünk átiratával foglalkozva, arra az eredményre jött, hogy szabályaink szerint aligha van a közigazgatási bizottságnak oly jogköre, mely a kórházbizottság autonomikus hatáskörét, főleg oly kérdésben érinthetné, hogy miképen járjon el a szükségletek beszerzésénél, mely ajánlatot fogadjon el. Ez nézetünk szerint lelkiismeret és bizalmi dolog, mert tapasztalati tény, hogy nem mindig' az olcs ó, az igazán olcsó. Véleményünk szerint e tekintetben utasítással ellátni a kórházbizottságot, nagyon vészé lyes és a kórházra könnyen végzetessé válható dolog lenne. — Főispánunk gyásza. Főispánunkat rö vid időn belül másodízben éri s;yászeset, mi ként az alábbi szomorú jelentés arról beszámol. „Alulírottak ugy a maguk, valamint az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szivvel jelentik, forrón szeretett édesanyja, illetve anyósa, nagy an}'juk és nagynénjük özv. karkavány Karkávány Zsigmondné, szül. bükki Goda Antóniának f. hó 24-én d. e. fél 10 órakor életének 90-ik évében rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után bekövetkezett gyászos elhunytát. A feledhetetlen elhunytnak hült teteme f. hó 25-én d. u. fél 5 órakor fog az Árpád-ut 57. sz. házban levő lakásán a róm. kath vallás szertartásai szerint beszenteltetni és Győr-Szemerére szállíttatván, ott f. hó 27-én d. e. 9 órakor a lelkiüdveért tartandó gyászmise után a családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Győr 1907. február 24. Áldás és béke hamvaira ! Major Nándorné sz. karkavány Karkavány Gizella, az elhunyt leánya. Major Nándor az elhunyt veje, Major Melanie, Major Erzsi, Major Miklós, Major Mária unokái, bükki Goda Béla és Gyapay Pál, az elhunyt unokaöccsei. — Gyűjtés az ipartestületi házalap javára. Az a mozgalom, melyet iparosaink az ipartestületi ház szerzése iránt megindítottak, eddig is szép eredményre vezetett. A még folyamatban levő adománygyűjtés ujabb sikerről számol be a következőkben. Az előzőleg gyűjtött készpénz összege 520 kor., .az e célra- tartott táncmulatság tiszta jövedelme pedig 381 kor. 08 fii. s az ujabb adományok értéke 144 kor. 10 fii., igy összesen 1045 kor. 18 fii. összeg gyűlt egybe. A nagylalküen felajánlott szives adományok, részletezése a következő : 50 kor. összeggel alapító tagokká lettek: Ürge Lajos Zsigmondné, Ürge Lajos Zsigmond, Mészáros József, Meizler János. Majd Bartalos Vince és Búri József 5—5 kor., Puskás Károly, Csincsura Márton, Sallay József, Sipeki Antal, Hanák Lajos és Pásztor József 2—2 kor., Vollner János, Csincsura Ágost, Tringel György és Varga József 1 — 1 kor. adományoztak. Fogadják a nemesszivű adakozók ez uton is az ipartestület leghálásabb köszönetét. — Halálozás. Veszprémből vettük az alábbi gyászjelentést, mely Varga János, volt primási (megboldogult Simor János alatt) magyar szakácsnak . halálát hozza hirül. A veszprémi kath. legényegylet külön gyászjelentést adott ki, melyben az elhalálozás feletti fájdalma mellett, az elhunytnak kiváló érdemeit is méltatja. A gyászjelentés igy szól: „A veszprémi r. kath. Legényegyesület tagjai fájdalommal jelentik, hogy Varga János, a veszprémi püspöki udvar nyug. szakácsa a veszprémi kath.'Legényegyesület megalapításában hervadhatlan érdemeket szerzett kedves tagtársuk s tiz éven át volt szeretett világi elnökük, az egylet disz-tagja, életének 60-ik évében, hosszú és keresztény türelemmel viselt szenvedés után, a haldoklók szentségeivel megerősítve, f. hó 20-án a veszprémi városi kórházban jobb létre költözött. A kedves halott lelke üdveért f" hó 23-án reggel fél 8 órakor szent miseáldozat tartatík a Ferenc-ren diek templomában, teste pedig 22-én d u. fél 6 órakor az alsóvárosi temető-ká polnából tétetik nyugalomra a boldog föltámadás reményében." — Az esztergomi kersekedő ifjak ön képző egyesülete 1907. évi március hó 10-én (vasárnap) d. e. 11 órakor tartja XXXIII. évi rendes közgyűlését saját he lyiségében. A közgyűlés tárgyai: 1. El nöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3 Könyvtáros jelentése. 4. Számvizsgálók jelentése. 5. Költségvetési előirányzat. 6. A tisztikar és választmány megválasztása 7. Esetleges indítványok. A közgyűlésre az egyesület tagjait és az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja az elnök ség. — A CSavargŐZÖS társulat vasárnap dél előtt a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartott, melyen az igazga tóság a csavargőzös sürgős javitásáról jelentett. Az elmúlt évben oly vészhirek ke ringtek városunkban, hogy a társulat hajóján életveszélyes a járás. A hajó tényleg ideiglenes javitásra szorult, mi meg is történt, a híresztelések azonban tenden ciózus túlzásoknak bizonyultak. Tovább a hajót alapos tatarozás nélkül járatni most már nem lehet és igy elhatározta a társulat, hogy a hajót körülbelül 8—9 ezer kor. költséggel alaposan megrenováltatja egy uj pesti hajógyárban, mely után a hajó jóformán egészen uj lesz. — Esztergom vasúti politikája. A kereskedelmi miniszter, mielőtt az országos vasúti hálózat kiterjesztésének tervezetét elkészítené, meghallgatni kívánta az ország ipar és kereskedelmi kamaráit, hogy az egyes vidékek érdekeiről, óhajáról, tájékozást szerezzen. Kamaránk, mely nek hatásköre ipari és kereskedelmi tekin tétben, Győr, Esztergom, Komárom, Mo son és Veszprém vármegyékre terjed ki, kedden .délután székházában Győrött értekezletet tartott, melyre nevezett megyék és váiosok érdekeltségeit is meghívta, hogy az egyes vidékek jogos kívánságáról magát tájékoztassa. Az ülésre városunk képviseletében a tanács által Tiefenthal Gyula mérnök, továbbá Frey Ferenc és Dóczy Ferenc képviselők küldettek ki. Az értekezleten a városi mérnök és Dóczy Ferenc jelentek meg. Tiefenthal Gyula városi mérnök a város nevében azt az óhajt terjesztette elő, hogy a budai vasútvonal építtessék első rendűvé és köttessék össze a Duna áthidalásával Párkány-Nánával, s viszont a Garam-Berzencéig terjedő vonal építtessék ki elsőrendűvé, hogy igy a berlini fővonal városunkon át vonuljon, ami érdeke, szén, mészkő, márvány, cement s egyébb bányáinknak, de a város és megye egyéb ipari és kereskedelmi érdekeinek, forgalmának. Majd a budapest — szentendrei — dunabogdány — esztergomi vasútnak városunkig leendő kiépítésének óhaját adta elő. A mérnök által előadottakhoz Dóczy Ferenc, úgyis, mint az ipartestület elnöke, mindenben hozzájárult. A város, ismertetett óhaját külön még memorandumban is elő fogja illetékes helyen terjeszteni. A vármegye óhaja, a bajna — nyergesujfalu — tokodi továbbá a nagyölved — bényi vagy csatái — vasút kiépítése. — A városi kör választmánya szombaton este ülést tartott. Tárgya a győri ipari és kereskedelmi kamarának kedden, az orsz. vasúti hálózat kiterjesztése érdekében tartott értekezletén való állásfoglalás megvitatása volt. A választmány mindenben hozzájárult ahhoz az óhajhoz, melyet a városi mérnök volt előadandó a város ne vében. — Munkás gyűlés. Az esztergomi földmunkások március hó 3-án, vasárnap délután 3 órakor a Mária Terézia utcában népgyűlést tartanak. A népgyűlés rendezői túlnyomóan szentgyörgymezei lakosok, akiket munkabeszüntetés miatt az Oltóssyféle cégek a munkából elbocsájtottak. A polgármester a bejelentést azon feltétellel vette tudomásul, hogy a vidéki szónokok nevei bejelentendők. A munkások ezen szervezkedése a munkabér emelkedésére kihatással lesz. Talán még sem volna haszontalan, ha a föld és a szőlő tulajdonosok még a munkaidő beállta előtt, együtt működve megvédenék érdekeiket. — Az Esztergomi-járási róm. kath. Ta nitó Egyesület f. hó 24-én d. u. 2 órakor sürgős választmányi ülést tartott a nem állami tanitók fizetés rendezése tárgyában, mely ülésen dr. Csernoch János praelátus és országgyűlési képviselő is megjelent és sok dologban felvilágosítással szolgált. Dr. Fehér Gyula plébános és választmányi tag egész kész javaslatot terjesztett be a választmányhoz a kórpótlékokat illetőleg, melyet egész terjedelmében el is fogadott a választmány, hozzáadva a maga javaslatát is, mit aztán azonnal megküldött az összes pártoknak, és az esztergomi országgyűlési képviselőknek. — Újoncok eskütétele. Az ősszel bevonult újoncok vasárnap délelőtt tették le a szokásos esküt. 10 órakor a legénység zeneszóval misére vonult a belvárosi plébánia templomba mit Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi succentor mondott, majd vissza menve a Kossuth Lajos-utcai kaszárnyába, annak udvarán esküt tettek. Előző napon a legénység vallási oktatásban részesült az eskü jelentőségéről. — Hevenyfertőző kórok a megyében. A tiszti főorvoshoz beérkezett jelentések szerint a megye területén február 1-ső felében az alábbi hevenyfertőző kóresetek fordultak elő : Bárányhimlő: Esztergom város. Roncsolótoroklob: Sárisáp, Bajót, Farnád és Bart. Tiphus : Esztergom város, Táth, Dágh, Tokod és Dömös. Hókhurut: Esztergom város. Nyergesujfalu, Dorog, Tokod, Dömös és Búcs. Kanyaró : Esztergom város, Csév és Köbölkút. Torokgyik (croup): Baj ót, Táth és Tokod. Gyermekágyi láz: Esztergom város. Fültőmirigylob : Le.ányvár. = „A jámbor gyermek" kis munkámnak első kiadása aránylag rövid idő alatt elfogyott. A kedvező bírálatok buzdítottak arra, hogy „A jámbor gyermek "-et másodszor is sajtó alá bocsássam. Fig}^elmesen átolvastam az első kiadást, itt-ott megbővitettem, a bírálatoknak megfelelően megjavítottam és mégis, hogy kívánságom szerint sok-sok gyermeknek kezébe minél könnyebben juthasson e kis könyvecske : az árát 70 fillérre szállítottam le. Ha csak néhány gyermeknek nevelését is jó útra terelhetem, vagy a jámbor gyermekeket a jó uton megtarthatom, jutalmam már bőven megkaptam. „A jámbor gyermek" igen alkalmas karácsonyi, újévi, húsvéti, iskolai vizsgálati, névnapi vagy születésnapi ajándéknak is, de különösen első gyónóknak s első áldozóknak. Esztergom, 1907. február hóban. Maradok kiváló tisztelettel Gratzer Pius bencés tanár. — Hadmentesek figyelmébe- A városi adóhivatal az alábbi hirdetményt tette közzé : Hirdetmény a hadmentességi dij •-üá tartozó egyének által teendő bejelentések tárgyában. A hadmentességi dij fizetésére kötelezett egyének az 1880. évi XXII. t.-c. 20. §-ában előirt következméyek terhe alatt figyelmeztetnek, hogy haddij vallomásaikat 1907. évi március ió 31-ig a városi adóhivatalnál benyújtani igyekezzenek. Ennélfogva 1907. évi